Tudnivalók

Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, vonatokra, repülőgépekre, zenékre. Meg minden másra.
 
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
 
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollok/spam/túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.

  Gyorslinkek:
Hampage.hu frissítések
Énblog
Égitársaság

Naptár

január 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

Ez megy most

Top 5

  1. Megtalált sínek: a Margit híd régi vágányainak darabjai a DunábanÉveket töltöttem Budapest elvesz(t)ett vágányainak felkutatásával, most azonban - kivételesen - megtalált sínekről fogok mesélni! Száraz időszakokban néha előfordul, hogy a Margit-sziget déli...
  2. Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
  3. A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
  4. Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll: A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
  5. Amikor az utcák keskenyebbek, a villamosok pedig tényleg öregek voltakMúltkor elmeséltem, hogyan kerültem kapcsolatba Tim Boric-kal, most ismét mutatnék néhányat a hetvenes évek második felében készített képeiből. Kezdjük Óbudán, mondjuk a Flórián téren! A...
  6. Kőbánya-Hizlaló: egyről a kettőreAki nem villamosmániás vagy kőbányai lakos, az valószínűleg még sose hallott arról, hogy létezik Budapesten egy "Kőbánya-Hizlaló" nevű vasútállomás. Pontosabban tulajdonképpen már nem létezik, mégis...
  7. Keleti kényelem, nyugati... pályaudvarra megy: MÁV "komfort kocsi"Gyerekkoromban tévéreklám hirdette a MÁV új szolgáltatását, a "Komfort" osztályt. Az akkor még nem retrónak számító faburkolatos közegben nénik és bácsik utaztak, luxusnak tűnő körülmények közt:...
  8. Tanmese a terepjáró villamosokról (dr. Németh Zoltán Ádám írása)NZA barátom ráérzett a műfajra, ami nem is annyira baj, mert a héten nem nagyon volt időm blogot írni :) Beavis and Butthead így kezdené: höhö, höhö... terepjáró villamos? Nos, a villamosvasúti...
  9. "It was a good time to be 27"Már írtam arról, milyen nagyszerű dolog, hogy a különböző külföldi villamosbarátok nem egyszerre jártak Magyarországon, mert így szinte teljesen mást láthatunk Geoffrey Tribe '69-es, Peter Haseldine...
  10. Budapest és Miskolc utcáin járva '76 februárjában1976 fontos év volt a budapesti villamosokról készült képeket illetően: akkor látogatott ide először Ab van Donselaar, Tim Boric, és akkor kezdett rendszeresen idejárni Heinz Heider. Ez egyszerűen...

Címkék

103 (6) 125év (6) 2624 (12) 41-es (6) 424 (7) abszurd (26) Ab van Donselaar (34) agyhúgykő (59) airway (96) álhír (5) állatkert (11) alpok (12) amiga (8) augusztus 20 (6) ausztria (67) autók (66) bach (5) balaton (25) basel (7) bbc (8) bécs (37) belgium (11) bengáli (12) berlin (135) berlini fal (20) bkv (42) blog (27) budai vár (25) budaörs (35) budapest (716) budapesti pillanatok (41) buék (8) busz (68) búvár (5) c50 (6) c64 (12) caf (10) city lights (68) class 56 (7) commodore (16) csak egy kép (36) csak egy videó (240) csehország (20) csehszlovák (7) csörgő (8) cukiság (33) debrecen (25) design (5) díszkivilágítás (31) divat (6) doctor who (43) drezda (7) duna (31) életkép (22) életképek (29) életmód (6) elveszett (31) énblog (325) énzene (17) építészet (65) építkezés (21) épület (13) érdekesség (14) erfurt (7) esti városkép (8) fan fiction (13) favázas (11) feldolgozások (11) felhők (26) felső-szilézia (22) felső szilézia villamos (20) fényvillamos (14) ferihegy (26) film (9) firka (5) fogas (7) fogaskerekű (13) fogyasztói (24) fonódó (10) fotó (5) frankfurt am main (8) freddie mercury (6) füsti (6) gary moore (29) geek (7) Geoffrey Tribe (16) gépsárkány (56) gibson (7) gitár (32) gmap (12) goldtimer (5) gondolatok (10) gőzmozdony (19) gyermekvasút (19) haditechnika (11) hajó (37) hampage (257) hamster (5) hangszerek (10) hármashatárhegy (5) havazás (5) helikopter (10) hév (24) híd (29) (25) hogylehetne (7) hogyvolt (7) house (6) hülyeség (7) humor (116) idegenforgalom (21) ikarus (25) il 14 (9) ipari létesítmények (5) írás (15) it (9) jegyek (5) joe satriani (5) kalef (11) karácsony (9) karikatúra (5) kazetta (6) kecskemét 2010 (6) kép (6) képek (691) képregény (94) kérdés (7) kirándulás (11) kisföldalatti (10) kiskörút (5) kisvasút (41) ki vagy doki (14) klasszikus zene (5) köd (20) köln (33) kölni dóm (5) közlekedés (318) kritika (70) kulfoldi szemmel (60) lánchíd (7) last ninja (5) látnivaló (11) lengyelország (37) les paul (5) lhbs (24) lipcse (12) li 2 (20) ludmilla (14) m4 (15) maci (6) mackó (6) magyarország (7) margit híd (9) már nincs (6) mátyás-templom (6) máv (35) medve (7) metál (9) metró (40) miskolc (24) mittudoménmi (9) MOD (7) morál (11) morgás (124) mozdonyok (7) mozi (5) mtp (7) muki (10) münchen (25) műrepülés (8) múzeum (41) nagypolszki (6) németország (281) neon (5) nerd (7) nincsmár (9) nohab (35) nosztalgia (184) nürnberg (19) nyíregyháza (6) nyolcvanas évek (11) NZA (8) olaszország (21) oldtimer (67) orgona (5) orkvadászok (11) ostrava (6) osztyapenkó (5) otthoni turista (36) pályahiba (6) pályaudvar (24) panoráma (107) paródia (5) pécs (12) Peter Haseldine (11) point n click turista (8) pop (11) popkultúra (112) pozitívum (12) pozsony (17) prága (7) programajánló (25) púpos (12) queen (10) r.i.p. (11) rajz (5) redbull air race (8) rejtvény (10) reklám (21) relax (12) repülés (121) repülőgép (40) repülőgépek (62) repülőnap (33) repülőtér (12) retró (29) rock (65) rocktörténet (5) róma (8) s-bahn (11) semmering (7) SNL (14) sorozatok (15) soundcloud (11) stuttgart (6) svájc (26) szabadság híd (11) szeged (30) szergej (18) szlovákia (41) sztrájk (21) szünetjelzés helyett (188) társadalom (5) tatra (12) taurus (6) technika (35) technikatörténet (34) tehervonatok (8) tél (11) templom (12) természet (6) tévéműsor (27) thin lizzy (7) Tim Boric (13) tömegközlekedés (325) történelem (28) trainspotting (40) trolibusz (46) turizmus (19) tűzvonalban (15) tűzvonalban saját (8) tv (87) überzenészek (16) utazás (276) utcakép (148) uv (30) vár (11) várnegyed (8) város (368) városkép (85) városliget (8) vasút (362) vélemény (11) vicinális (13) vidám park (5) videó (644) villamos (578) vlog (7) wachau (5) wuppertal (7) würzburg (5) xi.ker (30) youtube (239) zene (171) zlin (13) zürich (13) Címkefelhő

Még egy zsenivel kevesebb: Gary Moore, RIP :(((

2011.02.06. 19:42 :: Hamster

Most küldte valaki ezt a linket, és nem tudom elhinni, reménykedem, hogy csak tévedés... A gary-moore.com nem elérhető, a Wikipedia-n viszont már azt is írják, hogy álmában érte a halál, spanyolországi nyaralás közben. Igazi ír volt, önromboló, nyughatatlan... Sose ismerték el azon a szinten, ahol megérdemelte volna, de ránézésre ez nem zavarta nagyon... vagy lehet, hogy mégis? Ha egy ilyen kaliberű valaki meghal, az ember óhatatlanul azon kezd gondolkozni, hogy lehet, hogy sose érezte jól magát a bőrében...

Az egyetlen olyan gitáros volt, aki még ha félrenyúlt a gitáron, az is jól tudott szólni. Bár - amennyire az egyetlen alkalommal, amikor élőben láttam (Alsóörsön) megfigyeltem - eleve nem nagyon nyúlt félre. És "nagy emberként" is megmaradt szimpla zenemániásnak: az előzenekari szerepet betöltő Török Ádámékat a színpad széléről nézte-halgatta végig, ritmusra bólogatva-örömködve, a végén gratulált is nekik. Pedig állítólag nagyon hangulatember volt, sokak szerint kiállhatatlan. Nem sok zenész mondhatja el magáról, hogy fellépett a Monsters of Rock-on is, és a Montreux-i jazz fesztiválon is... Ő igen.

Játszott rockot, játszott blues-t, játszott fúziós izét, elszállós feelingezést, dallamos majdnem-metált... Olcsó poén lenne a The Loner című számot belinkelni, hiszen az nem róla szólt, és egyébként is "csak" egy feldolgozás volt (százszor jobb, mint az eredeti, ha engem kérdeztek). Inkább valami tempósat kellene. Mondjuk egy Thin Lizzy számot, amit szintén nem ő írt, és ami mostantól arról szól, hogy a két tékozló fiú, Phil Lynott és Gary újra együtt járják a túlvilági kocsmákat:

Nem tudok csak egy számot kiemelni, nem tudok beágyazni egyetlen videót, hogy "ez a kedvencem tőle". Szerintem a gitárosok is csak egy idő után értik meg, mennyire különleges volt az, ahogy megszólaltatott egy hangot... aztán mögé tette a következőt, majd az arra következőt. És valószínűleg soha nem volt elégedett az eredménnyel, hiszen újra és újra átdolgozta még "saját magát" is. Eleve érzelmes dalokat is úgy újra tudott értelmezni, hogy még érzelmesebbek lettek, és instant gombóc nőtt az ember torkába - itt például egy Roy Buchanan ("a világ leghíresebb ismeretlen gitárosa" - szintén egy észre nem vett zseni) számból hozta ki azt, ami eredetileg tán benne se volt:

Az, hogy Gary Moore mások számait is a tökéletesnél jobban tudta játszani, szerintem azt mutatja, hogy ő nem csak a saját zenéje által definiálta magát, hanem a zene által úgy általában. Ő volt az, aki ki-be lépett a Thin Lizzy-be, akit Ozzy Osbourne is a saját gitárosának akart, és végül csak jobb híján találta Randy Rhoads-t magának (aki pedig szintén akkora zseni volt, hogy arra nincs szó). Akihez bármikor szívesen beugrott zenélni Ian Pace vagy Cozy Powell, aki amikor a rocktól megcsömörlés után a  blues felé fordult, rögtön olyan nevekkel játszhatott együtt, mint Albert Collins, Albert King vagy George Harrison. Tényleg nem tudok választani, mit tegyek ide még videót... Túl nagy a választék, én pedig túl szomorú vagyok :(

PS: Talán sosem lesz vége ennek a bejegyzésnek... Csak böngészem a netetn, és újabb és újabb számokat találok, amiket beillesztenék ide. Most éppen ezt:

78 komment · 3 trackback

Címkék: youtube gary moore r.i.p. überzenészek

A bejegyzés trackback címe:

http://hamster.blog.hu/api/trackback/id/tr242642798

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Gary Moore, a blues-os évek 2011.02.09. 02:46:16

A múltkori rockos-heavy összeállítás után essék néhány szó Gary 1990-nel kezdődő blues-os éveiről is - ismétlés nélkül, tehát a Walking by myself és a Still got the blues nem fog itt is szerepelni...Bevallom, az egyik első dolog, ami a blues-ról e...

Trackback: Gary Moore, a rocker 2011.02.07. 00:59:25

Ezt a bejegyzést még Gary halálának napján írtam - de nem akartam ezeket a gondolatokat a gyászolós bejegyzésbe betenni, mert zavarosabb lett volna tőle. A zene gimnazista korom óra fontosabb szerepet játszik az életemben, mint az átlage...

Trackback: Meghalt Gary Moore (1952-2011) 2011.02.06. 21:00:58

Ma hajnalban spanyolországi szállodai szobájában váratlanul elhunyt Gary Moore gitárviruóz, adta hírül a BBC. Környezetét sokkolta a zenész hirtelen halála, elmondásuk szerint az 58 éves zseni kiváló egészségnek örvendett. Gary Moore vélhetően hajnalba...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

A hír sajnos igaz, már hozzák az ír hírportálok is, szégyen, gyalázat, hogy a magyar online sajtó még egy sort sem írt róla...
Nem térek magamhoz. Fiatalember volt. Azon túl, hogy már nincs közöttünk, a legjobban az bánt, hogy többé nem dalol nekünk. Isten nyugtassa. Vitán felül géniusz volt.
Nagyon szerettem... RIP
@Droli: Hamster nekrológja hamarabb készült el, mint az első magyar nyelvű hír GM haláláról...
@jazzcool: Mondjuk én nem melóból írtam róla, hanem mert tiszteltem őt, és azt, amit csinált... Bárcsak sose írna róla a magyar sajtó, de élne még száz évig :(
@Mózsi bá: A zenéja alapján pár száz éves volt... de túl fiatal így is. 58 évesen? Remélem, nem szenvedett, és tényleg csak elaludt. Nem tudom, mi van velem, de nem családtag halálhíre így még sose vágott földhöz :(
Ez őrület! Pont ma jutott eszembe annak kapcsán, hogy láttam Santana bácsi júniusi plakátját.
Asszem ő volt a világon a leghosszabb hangokat játszó gitáros, szinte csak a "Loner" miatt hallgattam meg más számait is:
www.youtube.com/watch?v=D3-TgDjcBL0
Nyugodjon békében!
Nézem egy videóját... a YT alul írja: "97 további megjegyzés született a megtekintés kezdete óta." Ha jelent valamit az ilyesmi, nyomot hagyott maga után, az biztos.
@jazzcool: Igen, pont erre utaltam, hogy Hamster egy összeszedett, hosszabb írást összehozott róla, de az Indexen pl. még kishírben sincs kint. Ha Hamster nem írja meg, akkor lehet, hogy még most sem lenne semmi. (Origo dettó)
Nyugodjék békében...

Gary Moore - After the war
www.youtube.com/watch?v=JdZ2Iz1CuMc

Gary Moore - Running from the storm
www.youtube.com/watch?v=vv92iz1NQ6I
@Droli: Összeszedett? Úgy szét vagyok esve, mint kilenc éve, amikor legkedvesebb kollégám és barátom meghalt... Ez a bejegyzés csak a sírás helyett jött ki belőlem. Dennis Leary mondta, hogy az írek nem sírnak, hanem visszatartják, elfojtják a szomorúságukat. És ha néha robbanásokról hallani Angliában, azok nem bombák, hanem az elfojtott érzelmektől felrobbanó ír fickók. Gary is biztosan elfojtott valamit, de a nagy része hangok formájában kijött belőle. Most viszont én érzem úgy, hogy felrobbanok a szomorúságtól :(
@kn2009: Erről a lemezről mindig 91-92 fog eszembe jutni. 92 nyarán nyári melóban mindig ezt a lemezt hallgattam, ez adta meg a hangulatot, hogy nyár van, mert különben erről könnyen megfeledkeztem volna... :) A Running from the storm pedig tényleg a vihar előli menekülés... az a gitár, ahogy megdörren... csak ez az egy szám több hónapos tananyag lehetne a rockgitár akadémián, ha lenne olyan!
Többek között rajta nőttem fel a rock-tól a blues-ig.
Hiányozni fog sokunknak...
@Hamster: OFF
Bocs, de amint olvastam a halálhírt, azonnal egy ostoba példa jutott eszembe: Mubarak 83 éves. Gary csak 58 volt. Fiatalember. Szerintem így világosabb, bár nincs kétségem, hogy értetted.
walking by myself

R.I.P.
@Mózsi bá: Sokan megénekelték már: "Only the good die young"
Nem hittem a szememnek, amikor olvastam. Azt hittem rossz vicc.

RIP!!!!!!!!!!!!!
fellépett volna az idei Fezen fesztiválon a mostanság játszott rockos programmal:(((

R.I.P.
Remélem a Zeneakadémia gitár szakán hamarosan tanítják Őt és a technikáját. Isten nyugosztalja, és hallgathatja a zenéjét most már személyesen.
@Savafan: Én is nemrég hallottam újra rockos számokat, a nyolcvanas évek második felének stílusához közelítőeket, és nagyon vártam, hogy abból nagylemez legyen... és főleg koncert!
annyira nem ismerem az életművét, de sajnálom, hogy többet már nem zenél nekünk

rip
Ehh... a rohadt életbe... Óriási zenész volt, ma már csak őt hallgatom, betettem a Dirty Fingers-t. Nagyon sajnálom.
R.I.P.
Most már Henrdix-szel játszik.

Isten nyugosztaljon Gary Moore!
Over the hills and far away...

:o(

Sajnos az általam kedvelt zenészek már mind benne vannak a korban....egyre több ilyen rossz hír jön majd :o( ...
Nyugodj békében...
A kevés igazi és nagytudású zenészek közül ő is elment. Nagyon-nagyon szomorú.
A héten őt fogom hallgatni...
Nyugodjon békében
"When the leaves have turned to brown
and winter's due.
As I watch the sun go down,
I'll think of you."
Az egyik legnagyobb volt. Egyszer valaki azt irta, hogy Gary Moore az egyetlen feher, aki igazan at tudja erezni a bluest.
Nagyon szerettem a jatekat.
Hianyozni fog. Nyugodjon bekeben.
borzasztóan szomorú lettem amikor olvastam a hírt... :((((((((
nemtom megmondani ezt az érzést... tán mint ha hozzám tartozott volna valami belőle... érzések, hangulatok amik a zenéjéhez, dalaihoz kötődtek már gimis koromtól kezdve.
nemtok mit mondani.... ma egész este őt hallgattam.... és csak azt éreztem, hogy rossz..., hogy hiányzik... :(((
Nem találok szavakat. :(
Először a rádióban hallottam délben, igaz a rádió a bbc1 volt
@NickT: Ahogy általában a kamaszkori kedvenceimet, őt is olykor jegelem hónapokra, akár évekre, aztán amikor előveszem, a már ismert dimenziók mellett újabbakkal kiegészülve hallom, hallgatom.

A Wild Frontiert 6-8 évnyi jég után hallgattam pár hete a kocsiban. Ami mellbeütött: az album legritkábban említett dala, a CD-only Crying in the Shadows. Ennél kevesebb hangból gyerekdalt is nehéz írni, és mégis ott van, és kifacsarja az ember lelkét. Persze nála mi nem...
But You've still got the blues for us.
Mivel "ízlések és pofonok", nem akarom idekeverni azt, hogy a gitár, mint hangszer rajongójaként mit kedveltem Gary Moore zenéjében, inkább írtam róla egy külön bejegyzést: hamster.blog.hu/2011/02/07/gary_moore_a_rocker
Bár az emberek többnyire blues-zseniként ismerik, azért Gary rockerként is legenda volt, és a "tekerős metál" időszakában is kiemelkedett a hathúros mezőnyből...
@safranek: Az az igazán szomorú, hogy még nem is volt benne "a korban" :( Igaz, ha azt nézzük, hogy 69-ben már színpadon játszott, akkor az sok idő. Tavaly vagy tavalyelőtt B.B. King koncertjén az ember nem bírt nem arra gondolni, hogy "ki tudja, medig bírja még az öreg, úgyhogy meg kell nézni"... de hogy Gary hamarabb meghal, eszembe se jutott volna...
@NickT: Pontosan ezt éreztem én is: hogy nem "csak" a zenét játszó zenész ment el, hanem magával vitte életem bizonyos részeit, amelyekhez ezek a zenék hozzátartoztak.
Borzasztóan írsz. Én meg ezen sírtam. :P

"Sose ismerték el azon a szinten, ahol megérdemelte volna, de ránézésre ez nem zavarta nagyon..."

"Nem tudok csak egy számot kiemelni, nem tudok beágyazni egyetlen videót, hogy "ez a kedvencem tőle". Szerintem a gitárosok is csak egy idő után értik meg, mennyire különleges volt az, ahogy megszólaltatott egy hangot... aztán mögé tette a következőt, majd az arra következőt."

"Eleve érzelmes dalokat is úgy újra tudott értelmezni, hogy még érzelmesebbek lettek, és instant gombóc nőtt az ember torkába"

"Az, hogy Gary Moore mások számait is a tökéletesnél jobban tudta játszani, szerintem azt mutatja, hogy ő nem csak a saját zenéje által definiálta magát, hanem a zene által úgy általában."

"Tényleg nem tudok választani, mit tegyek ide még videót..."
@Ginjeet: A jó büdös francba elmenni nem akarsz esetleg, te troll? A rossz hírtől kiakadva írtam valamit, te meg teszed az agaydat itt, hogy végre odafigyeljen rád valaki...
hatalmas mester volt, 20 éve nagyon szeretem, főleg a blues témáit, de a parisienne walkways, vagy a with love egészen zseniális.

a többiről nem is beszélve, nagyon fog hiányozni, megdöbbentett a halála:(
Amikor meglattam FB-n a hirt, akkor egybol Rad, a blogodra gondoltam. Es nem kellett csalodnom. :(
Én egy másik zenei világban éltem, nem is ismertem Gary Moore-t - szomorú, hogy csak a halála révén hallottam róla először. Amilyen lelkesedéssel írtatok róla, muszáj volt meghallgatnom, és azt kell mondjam: egy csepp túlzás sem volt a szavaitokban. Óriási muzsikus volt, istenáldotta tehetség. Ilyen őszinte muzikalitás, ilyen átütő hatás a zene bármely területén csak a legnagyobbak sajátja.
A BBC 19:02-kor, a Hírszerző 20:15-kor, a HVG 20:27-kor közölte a hírt. Magyarországon valószínűleg Hamster volt az első. Bár jobb hírrel tehette volna...
A hosszú, gondtalan, gyermekkori nyarakat idézi fel bennem a zenéje. Órákon keresztül voltunk képesek hallgatni újra és újra a zenéjét, miközben rocker barátnőmmel átkanasztáztuk a napot egy rossz pokrócon, a kánikula elől egy eperfa alá menekülve. Most sorra jönnek elő a hasonló emlékek. Olyan mintha a gyerekkorom egy darabkáját vesztettem volna el. RIP Gary :(

Bele sem merek gondolni, hogy kiket fogunk még hamarosan elveszíteni a nagy rockerek közül. Tudom, ez az élet rendje, de ez valahogy nem vigasztal...
Szomorú, hogy meghalt... gyerekkoromban a Loner volt az első elektromos gitáros szám, ami nagyon szívenütött. De nézzük az optimistább tényeket: területén (méghozzá nyilván imádott "hobbijában") világhírre tett szert, és valószínűleg nem voltak megélhetési gondjai. Ezt a két dolgot nem sokan érjük el.

Plusz: úgy tűnik, hirtelen, szenvedés nélkül halt meg. Ezt pedig magamnak is kívánom.

Jó rock-gitáros volt, de (és most meg fogtok kövezni): soha nem érte el a volt Pink Floyd-os Gilmour vagy a volt Dire Straits-es Knopfler technikai tudását vagy egyediségét.
Gyerekkoromban a Magyar Televízióban indult valami rockműsor, talán a Rockkalapács, aminek az "Over the hills.." volt a főcímzenéje. Engem akkor vont a bűvkörébe.

Nagyon sajnálom, nyugodjék békében!
Egy nemrég indult közösségi "emlékezős" oldalon készült neki egy emléklap, ahol bárki interaktív módon megemlékezhet róla, egy-egy gondolattal, fotóval, zenével. itt találjátok:

www.memorings.hu/?ref=memorial.php&kod=969

Őrizzük meg magunknak az ő zseniét is!
@harmincas: Senki nem fog megkövezni - maximum nem fogom érteni, hogy miért kell valakinek a halálhíre kapcsán elkezdeni ezt a "de az én kedvencem akkor is jobb nála" dolgot.
Nézzétek meg a fejét: az alkohol nemkivánatos hatásait lehetne vele reklámozni - az ilyet nem tudom sajnálni!
@isssti: Akkor ne sajnáld, hanem menj máshova kommentezni.
Nekünk meg hagyd meg a csendes megemlékezés lehetőségét.
Ha Hamster a szomszéd Józsi bácsiról írt volna éltető cikket, aki minden reggel delíriumában az ablakod alatt ordítozik, megérteném az ellenérzésed. Így viszont egy kicsit trollszagú a kommented, már megbocsáss.
@isssti: Amikor valaki elmegy, aki egy fél vagy egész életen át valamilyen szép formában része volt annak az életnek: nem őt sajnáljuk, hanem magunkat, mert hiányozni fog - függetlenül minden vélt vagy valós rossz tulajdonságától -, és mert emlékeztet minket a szép elmúlására, az elmúlásra.

Közhely? Az, de az, hogy fel kell idézni valakinek, csak azt jelenti, hogy nem volt még elég elmúló jó az életében. Jó esetben lesz, rossz esetben nem...
@harmincas: nem akarnék vitát generálni, pláne, hogy magam is fantasztikusnak tartom mind gilmour-t mind knopflert, de ők ketten inkább rendkívüli egyéniségeknek számítanak a maguk hangszerén és nem különleges technikájukról híresek.
ha már ezt a szót használtad, gary moore mindkét általad említett zseninél technikailag sokkal jobb volt.
Nahát, most én is elszomorodtam.

Blues korszakomat végigkísérte, a "Still Got The Blues". Valahol ott értettem meg, hogy a zene nem csak hangok összessége...
@isssti: gary -ha plö megnézed azokat a skid row felvételeket amin még tán 20 éves sem volt- soha nem a legszebb, hanem az egyik legjobb gitáros volt. soha nem a külsőségekkel foglalkozott hanem a zenével.
ahhoz, hogy valaki akkora művész legyen mint ő volt, nyilván komoly mértékű lelki érzékenység is kell, ami a legtöbb esetben sérülékenységet is jelent. ennek ellenére ahogy hallani nem élt épp züllött életet.
@isssti: "nem az én ablakom alatt randalirozott részegen - nyilván azé előtt, aki mellett lakott"
És akkor itt most szépen húzunk egy vonalat, ha már azt átlépted, amit nem kellett volna.
@Droli: aham... tehát gary moore halála kapcsán neked most az a legfontosabb, hogy a magyar hírportálok késéssel adták le a hírt?

de most komolyan: egyébként minden rendben van veled?
@marigor: inkább phillel. ha már...
@Hamster: Troll? Nem, barátom. Őszintén mondom: nagyon rosszul fogalmazol. Mi több a kritikát sem viseled el.

"A jó büdös francba elmenni nem akarsz esetleg, te troll?"
Magyarul megtanulni fogalmazni nem akarsz esetleg, te balfék?
@Ginjeet: 2 dolog:

1. hamster írásai totál rendben vannak. az, hogy te nem érted miért úgy íródtak ahogy, az nyilván a te azon cizellálatlanságodról árulkodik, amit a magyar nyelv bírásának területén tudhatsz magadénak.

2. önmutogatási vágyad leküzdhetetlen előtörésének visszafojthatatlanságán kívül vajon mi értelme volt ide írnod?

sztem semmi.
@Ginjeet: te szerencsétlen fűzfapoéta, Hamster a halálhír után alig fél órával megrendülve egy nagyon őszinte nekrológot írt. Ha legalább olvasni tudnál, akkor nem kéne ezt magyarázni. Te viszont csak károgni tudsz, szégyelld magad.
@Ginjeet: Figyu, ezeket a kritikákat aligha fogom elfogadni egy olyan nicktől, akinek a képe maximum az Ablak-Zsiráfban, a "nulla" szó mellett szerepelhetne illusztrációként. Energiavámpír vagy: mivel a kutyát nem érdekelsz a magad jogán, másokba belekötsz, hogy úgy érezd, számít a szavad, odafigyelnek rád. Ez a troll definíciója. Ha folytatod, kimoderállak, úgyhogy szerintem inkább máshol magamutogasd magad.
A stockholmi koncert VHS felvételét kb. 20 éve láttam a Rottenbiller utcai könyvtárban. Ma visszanézve nem lep meg, hogy lenyűgözött, és nem csak GM, hanem a svájci zsebkés Neil Carter is, akinek a hangja egyébként ugyanúgy alig különböztethető meg a hangja GM-étől, mint hajdan Lynotté volt.

dl.dropbox.com/u/7658957/Gary_Moore_Live_in_Stockholm_Wild_Frontier_Tour_1987-Fenopy.com.torrent