Tudnivalók

Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, vonatokra, repülőgépekre, zenékre. Meg minden másra.
 
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
 
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollok/spam/túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.

  Gyorslinkek:
Hampage.hu frissítések
Énblog
Égitársaság

Naptár

augusztus 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

Ez megy most

  • Udo von Schmetterling: @Hamster: Szerintem igen. Mivel a teraszunk a sínekre nézett,elég sok ilyen kis gépet láttam.Nem tolongtak rajta a nép... (2017.08.21. 18:58) Északi parti felhozatal
  • Hamster: @haromegesztizennegy: Biztos eltűnt a füst, mert csak gázadásra csinálta, azért fotóztam utána gyorsan. (2017.08.21. 14:41) Északi parti felhozatal
  • haromegesztizennegy: Az első képről egy videó kéne. A kormolásról az első képen érdemes lett volna tudni, vajh' csökkent-e indulás után ah... (2017.08.21. 12:23) Északi parti felhozatal
  • Hamster: @Udo von Schmetterling: Mindig meglep, hogy ilyenkor is vannak Bz-k, de gondolom a Ukk-Tápolka-Keszthely viszonylaton,... (2017.08.20. 20:57) Északi parti felhozatal
  • Hamster: @nyelv-ész: Na, Fradista Utazóval együtt kezdem azt hinni, hogy tényleg valami párhuzamos univerzumban nőttem fel. Oké... (2017.08.20. 20:49) Dürnstein
  • Hamster: @Fradista Utazó: Én gyűűűűűlölöm, ha rajta vagyok egy fotón, gyakorlatilag volt hosszú hajú lázadós :D korszakom, amir... (2017.08.20. 20:47) Dürnstein
  • Udo von Schmetterling: Irigyellek az osztrákiai,meg a felvidéki túra miatt. Ezen a nyáron jutott 3 nap szabdság meg annyi plusz meló néhány f... (2017.08.20. 16:54) Északi parti felhozatal
  • Fradista Utazó: @Hamster: Figyelj, nem tudom, te hogy nőttél fel. Én annak idején, tizen-huszonéves koromban, ha hazajöttem valahonnét... (2017.08.20. 12:35) Dürnstein
  • nyelv-ész: @Hamster: Dia? Ahhoz gondolom, diavetítő is kellett, nem? A papírképeket meg lehetett vinni és mutogatni bárkinek. A ... (2017.08.20. 11:44) Dürnstein
  • Hamster: @nyelv-ész: A dia nem volt olcsóbb? A nyoclvanas évek közepéig nálunk is az ment, azt gondoltam azért mert a jó dia és... (2017.08.20. 11:03) Dürnstein
  • Utolsó 20

Top 5

  1. Megtalált sínek: a Margit híd régi vágányainak darabjai a DunábanÉveket töltöttem Budapest elvesz(t)ett vágányainak felkutatásával, most azonban - kivételesen - megtalált sínekről fogok mesélni! Száraz időszakokban néha előfordul, hogy a Margit-sziget déli...
  2. Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
  3. A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
  4. Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll: A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
  5. Amikor az utcák keskenyebbek, a villamosok pedig tényleg öregek voltakMúltkor elmeséltem, hogyan kerültem kapcsolatba Tim Boric-kal, most ismét mutatnék néhányat a hetvenes évek második felében készített képeiből. Kezdjük Óbudán, mondjuk a Flórián téren! A...
  6. Kőbánya-Hizlaló: egyről a kettőreAki nem villamosmániás vagy kőbányai lakos, az valószínűleg még sose hallott arról, hogy létezik Budapesten egy "Kőbánya-Hizlaló" nevű vasútállomás. Pontosabban tulajdonképpen már nem létezik, mégis...
  7. Keleti kényelem, nyugati... pályaudvarra megy: MÁV "komfort kocsi"Gyerekkoromban tévéreklám hirdette a MÁV új szolgáltatását, a "Komfort" osztályt. Az akkor még nem retrónak számító faburkolatos közegben nénik és bácsik utaztak, luxusnak tűnő körülmények közt:...
  8. Tanmese a terepjáró villamosokról (dr. Németh Zoltán Ádám írása)NZA barátom ráérzett a műfajra, ami nem is annyira baj, mert a héten nem nagyon volt időm blogot írni :) Beavis and Butthead így kezdené: höhö, höhö... terepjáró villamos? Nos, a villamosvasúti...
  9. "It was a good time to be 27"Már írtam arról, milyen nagyszerű dolog, hogy a különböző külföldi villamosbarátok nem egyszerre jártak Magyarországon, mert így szinte teljesen mást láthatunk Geoffrey Tribe '69-es, Peter Haseldine...
  10. Budapest és Miskolc utcáin járva '76 februárjában1976 fontos év volt a budapesti villamosokról készült képeket illetően: akkor látogatott ide először Ab van Donselaar, Tim Boric, és akkor kezdett rendszeresen idejárni Heinz Heider. Ez egyszerűen...

Címkék

103 (6) 125év (6) 2624 (12) 41-es (6) 424 (7) abszurd (26) Ab van Donselaar (34) agyhúgykő (55) airway (96) álhír (5) állatkert (11) alpok (12) amiga (8) augusztus 20 (6) ausztria (61) autók (66) bach (5) balaton (24) basel (7) bbc (8) bécs (36) belgium (11) bengáli (12) berlin (134) berlini fal (20) bkv (42) blog (27) budai vár (24) budaörs (35) budapest (706) budapesti pillanatok (39) buék (8) busz (65) c50 (5) c64 (12) caf (10) city lights (66) class 56 (7) commodore (16) csak egy kép (34) csak egy videó (238) csehország (17) csehszlovák (5) csörgő (8) cukiság (32) debrecen (24) design (5) díszkivilágítás (31) divat (6) doctor who (43) drezda (7) duna (31) életkép (22) életképek (29) életmód (6) elveszett (30) énblog (298) énzene (17) építészet (61) építkezés (20) épület (13) érdekesség (14) erfurt (7) esti városkép (8) fan fiction (13) favázas (11) feldolgozások (10) felhők (26) felső-szilézia (22) felső szilézia villamos (20) fényvillamos (14) ferihegy (25) film (8) firka (5) fogas (7) fogaskerekű (13) fogyasztói (24) fonódó (10) fotó (5) frankfurt am main (8) freddie mercury (6) füsti (6) gary moore (25) geek (7) Geoffrey Tribe (16) gépsárkány (55) gitár (28) gmap (12) goldtimer (5) gondolatok (10) gőzmozdony (17) gyermekvasút (17) haditechnika (10) hajó (37) hampage (249) hamster (5) hangszerek (9) hármashatárhegy (5) helikopter (10) hév (23) híd (29) (22) hogylehetne (7) hogyvolt (7) house (6) hülyeség (7) humor (116) idegenforgalom (21) ikarus (22) il 14 (9) ipari létesítmények (5) írás (15) it (9) jegyek (5) joe satriani (5) kalef (11) karácsony (8) karikatúra (5) kazetta (6) kecskemét 2010 (6) kép (6) képek (664) képregény (94) kérdés (6) kirándulás (11) kisföldalatti (10) kiskörút (5) kisvasút (38) ki vagy doki (14) klasszikus zene (5) köd (20) köln (33) kölni dóm (5) közlekedés (315) kritika (70) kulfoldi szemmel (60) lánchíd (7) last ninja (5) látnivaló (10) lengyelország (36) lhbs (24) lipcse (12) li 2 (20) ludmilla (13) m4 (15) maci (6) mackó (6) magyarország (7) margit híd (9) már nincs (5) mátyás-templom (6) máv (34) medve (7) metál (9) metró (40) miskolc (23) mittudoménmi (9) MOD (7) morál (11) morgás (124) mozdonyok (5) mozi (5) mtp (7) muki (10) münchen (24) műrepülés (8) múzeum (41) nagypolszki (6) németország (280) neon (5) nerd (7) nincsmár (9) nohab (31) nosztalgia (176) nürnberg (19) nyíregyháza (6) nyolcvanas évek (10) NZA (8) olaszország (13) oldtimer (63) orgona (5) orkvadászok (11) ostrava (6) osztyapenkó (5) otthoni turista (35) pályahiba (6) pályaudvar (22) panoráma (105) pécs (12) Peter Haseldine (11) point n click turista (8) pop (10) popkultúra (109) pozitívum (12) pozsony (12) prága (7) programajánló (25) púpos (12) queen (10) r.i.p. (10) rajz (5) redbull air race (8) rejtvény (10) reklám (21) relax (12) repülés (118) repülőgép (40) repülőgépek (59) repülőnap (31) repülőtér (11) retró (27) rock (63) s-bahn (10) semmering (7) SNL (14) sorozatok (15) soundcloud (11) stuttgart (6) svájc (26) szabadság híd (11) szeged (30) szergej (18) szlovákia (23) sztrájk (21) szünetjelzés helyett (185) társadalom (5) tatra (12) taurus (6) technika (32) technikatörténet (33) tehervonatok (5) tél (11) templom (12) tévéműsor (27) thin lizzy (5) Tim Boric (13) tömegközlekedés (317) történelem (27) trainspotting (29) trolibusz (46) turizmus (19) tűzvonalban (15) tűzvonalban saját (8) tv (87) überzenészek (16) utazás (258) utcakép (146) uv (29) vár (10) várnegyed (8) város (363) városkép (83) városliget (8) vasút (339) vélemény (10) vicinális (13) vidám park (5) videó (620) villamos (572) vlog (7) wuppertal (7) würzburg (5) xi.ker (30) youtube (229) zene (162) zlin (13) zürich (13) Címkefelhő

Gary Moore, a rocker

2011.02.07. 00:58 :: Hamster

Ezt a bejegyzést még Gary halálának napján írtam - de nem akartam ezeket a gondolatokat a gyászolós bejegyzésbe betenni, mert zavarosabb lett volna tőle. A zene gimnazista korom óra fontosabb szerepet játszik az életemben, mint az átlagemberében, és Gary a legnagyobb bálvány volt számomra. Mint gitáros, és mint zenész is - pedig ezt a kettőt nem egyszerű összeegyeztetni. Ráadásul zseniális énekes is volt, bár a hangja csak a nyolcvanas évek közepére érte el azt a színvonalat, ami a dalokhoz dukált (mindig próbált is énekest találni maga mellé, de sose tartott sokáig a munkakapcsolat).

Viszonylag későn ismerkedtem meg a nevével, 15-16 éves koromban: Az első szám, amit már úgy szerettem meg, hogy tudtam, hogy egy Gary Moore nevű fickó játssza, ez volt:

Ez _már_ blues volt - Gary kezdetben is játszott ilyen zenét, de némi rock és fúziós zene után metálba hajló hard rockkal lett híres. Aztán 37-38 éves korában felrúgott mindent, és csinált egy blues lemezt, feldolgozásokkal és sztárvendégekkel. Ennek a lemeznek talán csak kitérőnek kellett volna lennie, de ő élvezte, a közönség is élvezte, így leragadt ennél. Pedig jó dolgokat játszott előtte is - most ezek közül válogatnék.

Csodagyerekként kezdte: tizenéves korától játszott egy Skid Row nevű bandában, melynek két lemeze is megjelent, és mely természetesen nem volt azonos Sebastian Bach későbbi zenekarával. Phil Lynott nevű haverja elhívta újonnan alapítandó együttesébe, de Gary nem bírt nyugton maradni, úgyhogy kimaradt belőle, pedig ez lett a Thin Lizzy. Sebaj, '74-ben azért kicsit beugrott oda, majd továbbment (olyan gyorsan, hogy még a szerzőlistára se került fel, pedig a Still in love with you című szám sokak szerint leginkább az övé volt). Helyette a Colosseum II nevű formációval progresszívkodott:

'78-ban aztán megint visszament a Lizzy-be, körülbelül egy évre. El lehet képzelni, Lynott hogy szerethette Gary-t, ha ezek után még mindig szóba állt vele... És szóba állt, hiszen később is zenéltek együtt! Valószínűleg a legjobb ír zenész-felállás voltak ők ketten, csak sajnos sose bírtak sokáig megmaradni együtt. Itt egy példa arra, hogy milyen volt, amikor Phil hozott egy zenei alapot, amit Gary meghangszerelt, és olyan szólót kerített hozzá, amit azóta is tanítanak:

A hetvenes évek végére Gary a világ egyik legjobb és leggyorsabb gitárosának számított (utóbbi ekkor nagyon fontos volt) - Malmsteen volt évekkel Malmsteen előtt. Hallgassuk csak ezt meg (felvéve 1981-ben, kiadva csak évekkel később):

Ezek bizony teljesen hasonló futamok, csak kipengetve ott, ahol Yngwie legátózott meg sweep pickelt volna :) De azért a tekerés szerencsére csak attrakció volt Garynél, nem a teljes program! Ez a bizonyos, 1981-ben felvett, de évekre bedobozolt album nekem hatalmas kedvencem. Nem szól olyan jól, mint szólhatna (a hangmérnök talán elaludt?), de igazi klasszikus a dallamos metál és a hard rock vékony határvonaláról:

Ráadásul a Garynél szinte kötelező feldolgozás is jópofán sikerült - egy Animals nóta:

Szerencsére a rákövetkező években nagyobb teret kapott Gary kreativitása, ki tudott törni a "kemény és gyors" c. kliséből. Ezeken a lemezeken a nyolcvanas évek popzenéjének hatását is fel lehet fedezni, de szerintem egyátalán nem gáz:

"Empty rooms, where we learn to live without love" - bevallom, ezer éve előfordult, hogy ennek a dalnak a szövegét írtam meg a lánynak, aki szakított velem... A gitárszólója pedig rövid és frappáns - pedig ekkoriban Gary még inkább gitárhősnek számított elsősorban. Az 1985-ös Run for Cover számomra a Gary Moore "rock szentháromságának" első darabja: szenzációs riffek, dallamok és vendégek. Úgy "gitárbuzis" a lemez, hogy nincsenek rajta többperces szólók! És Phil Lynottal megint bemutatták, mit tudnak együtt:

A másik közös szám nem lett ennyire híres, pedig az egy szívhez szólóbb darab volt - hasonló háborúellenes mondanivalóval:

Sajnos Phil Lynott tipikus ír életmódot folytatott, emiatt 1986 első napjaiban - 36 évesen - itthagyta ezt a világot. Gary rákövetkező lemeze (Wild Frontier) az élmény hatására befelé fordulóbb lett. A híressé vált feldolgozás, a The Loner is ezen szerepel, bár szerintem a "feldolgozás" szó nem illik rá, mert az igazi zsenialitás Gary játékával került a darabba:

Ez a fajta pengetést és nyújtást azóta is tanítják a gitáriskolákban, de ilyen szinten nagyon nehéz elsajátítani - a gitárt nem lehet csak technikával ilyen sírásra bírni! Az ír düh megmaradt a lemezen, de pluszban egyfajta kelta zenei hatás is megjelent. Ez egy élő verzió, tessék megvárni, míg beindul:

A "szentháromság" csúcsa szerintem az After the War volt. Persze lehet, hogy azért mondom ezt, mert ez volt az első teljes Gary Moore lemez, amit hallottam (csak ez volt csak meg az árusnak, akire rászabadultam, miután rájöttem, hogy nagyon tetszik a bejegyzés elején hallható Walking by myself). Letisztult heavy rock volt- szerintem Gary korábbi korszakaiból a legjobb dolgok fonódtak egybe:

Ezen a lemezen szerepelt egyik legnagyobb zenei poénja, amikor megkérte haverját, Ozzy Osbourne-t, énekeljen vele a Led clones című számban, mely a Led Zeppelint nyíltan nyúló bandákról szólt (szerintem elsősorban a Whitesnake-ről és a Kingdom Come-ról lehetett szó, bár elsőt én magam speciel szeretem, amikor nem akar túlságosan zeppes lenni). Ha Ozzy jelenléte nem lenne önmagában is különleges, a zenei utalgatások is jópofává teszik a számot:

A komolyabb hangvételű számok közül kedvencem a Blood of Emeralds, egy igazi ír rock-költemény, olyan gitárral, hogy a fejem leszakad tőle:

Vagy itt van a Running from the storm: egy dal olyan hangszereléssel, ami számomra mindig etalon lesz... a gitár állandóan variációkat játszik, még a ritmus-rész is változik, de van harmonizáló ikergitár és igazi tekerés is benne. Tizenhét évesen ilyen zenét akartam volna játszani - ha elég jó lettem volna hozzá :)

A Speak for yourself pedig olyan kemény, hogy egy metállemezre is bőven felférne:

Az album lezárása sejtelmesre sikerült: sírnak a húrok, aztán pedig dühöngenek, vádolnak:

Ezek voltak a legutolsó modern rock hangok tőle lemezen - bár később is kísérletezett mindenfélével, azok inkább kísérletek maradtak. Csak élete végefelé, 2010 körül tűnt úgy, hogy visszatér a keményebb dallamokhoz: egyre több koncerten játszotta "középrégi" számait, és néhány demót is hallottunk, ami nem igazán a blues-os irányba mutatott. Sajnálom, hogy már nem fogjuk megtudni, mit játszott volna! Persze mindezt úgy mondom, hogy a blues-lemezeit is szeretem. Nehéz is lenne nem szeretni, hiszen nála érzelmesebben senki sem tudta a hathúros hangszert megszólaltatni, csak hát önmagához képest mindig kicsit egyhelyben járásnak éreztem, hogy újra és újra blues-lemezeket adott ki. Ha abból ítélek, amit koncerten láttam, akkor persze világos, hogy imádta ezt játszani. Életem legjobb koncertje volt a 2008 júniusi alsóörsi fellépése, melyből rendes kamera híján csak pillanatokat tudtam megörökíteni, azt is olyan minőségben, amilyenben:

Végtelenül boldog vagyok, hogy sikerült ezt a zsenit élőben látnom-hallanom! Olyan élmény volt, amit nem lehet elmondani - pedig ki tudta akkor, hogy nem lesz alkalmam megismételni? (a budapesti koncertjére nem jutottam el, de azt gondoltam, hogy jön még ő ide...) Végülis mindegy, milyen zenét játszott éppen, milyen számokat nem játszott éppen, olyan szintű tisztelet jött le a zene iránt a színpadról, amit ritkán látni. Amikor színpadon volt, nem egy ember állt ott, hanem a megtestesült zene...

Az, hogy pár órán belül a második bejegyzést írom a témában, szerintem elárulja, hogy érzek a témával kapcsolatban, ezért most inkább abbahagyom. Nyugodj békében, Gary!

6 komment · 3 trackback

Címkék: énblog zene youtube rock gary moore überzenészek

A bejegyzés trackback címe:

http://hamster.blog.hu/api/trackback/id/tr792643296

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Beállás Gary Moore-ral 2017.08.02. 08:34:14

Természetesen koncert előtti beállásról, soundcheckről van szó - Gary-re a másik fajta nem is volt jellemző :) 2003-ban történt, hogy hősünk úgy döntött, a Montreaux-i Jazz Fesztivál helyett inkább a Whitesnake által fémjelzett Monsters of Rock turnéra...

Trackback: Gary Moore, a blues-os évek 2011.02.09. 02:46:15

A múltkori rockos-heavy összeállítás után essék néhány szó Gary 1990-nel kezdődő blues-os éveiről is - ismétlés nélkül, tehát a Walking by myself és a Still got the blues nem fog itt is szerepelni...Bevallom, az egyik első dolog, ami a blues-ról e...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Ez egy nagyon korrekt életpálya összefoglaló! Sziasztok, megyek zenélni!
Le kellett vennem a video felbontását, mert akadt.

Leállítottam már mindent, és mégis.

Cimborám mailezett, akinek 50Megás netje van, azt mondja ott se egyszerű most Gary Moore videót nézni.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Na igen, erre nem gondoltam, meg arra se, hogy 20 youtube player egy oldalon azért elég sok memóriát eszik (he elindítod, akkor vélhetően prociidőt is)...
@Hamster:
Az, hogy pár órán belül a második bejegyzést írom a témában, szerintem elárulja, hogy érzek a témával kapcsolatban, ezért most inkább abbahagyom. Nyugodj békében, Gary!

Az a baj, hogy meg kellett írnod. Sokkal jobb lenne, ha nem következett volna be, ami miatt írnod kellett.

Siettem hazafele, fél ötre itthon voltam, hogy tudjak zenélni, de most abba kellett hagynom, mert már kiabáltak velem :(, igaz ők nem értenek a zenéhez, csak hát főz-mos-takarít, úgyhogy ma már nem gyászolhatom tovább Gary-t.

Az tetszik ebben a kollekcióban, hogy nincs benne a Still got thre blues. Gary halála kapcsán az elmúlt két nap kb 15x hallottam azt a számot. Egyébként szeretem, de ha itt is benne lett volna, lehet nem ragadok le itt zenélni.

Köszönöm, hogy összegyüjtötted.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Akortam blues-os összeállítást is csinálni, de külön. Még nem biztos, hogy nem lesz, csak hát idő...