Tudnivalók

Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, vonatokra, repülőgépekre, zenékre. Meg minden másra.
 
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
 
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollkodás, anyázás, a spammelés és a túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.

  Gyorslinkek:
Hampage.hu frissítések
Énblog
Égitársaság
Zene
Videók
Saját zene

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Ez megy most

Top 5

  1. Megtalált sínek: a Margit híd régi vágányainak darabjai a DunábanÉveket töltöttem Budapest elvesz(t)ett vágányainak felkutatásával, most azonban - kivételesen - megtalált sínekről fogok mesélni! Száraz időszakokban néha előfordul, hogy a Margit-sziget déli...
  2. Budapest málhásai: a MukikIsmét Tomáš Dvořák képeiből válogatok, témául pedig a guruló fadobozhoz hasonlatos "motoros fedett teherkocsikat" választottam. Persze valószínűleg nagyon ritkán hívták őket így hosszúra nyúlt...
  3. Végállomás, leszállás!Ez itt a bevezető hűlt helye. Normál esetben nyakatekert módon kellene felvezetnem, hogy mi a bejegyzés témája, és miért az, ami, de most egyszerűen csak pár érdekes régi képet szeretnék mutatni Ab...
  4. BUMM nincs, de (majdnem) minden más abból a korszakból itt van :)A jelek szerint az elmúlt hónapokban egy kő alatt éltem (esetleg szatyorban), mert teljesen elment mellettem, hogy az archive.org nem csak elkezdte összegyűjteni az univerzum összes C64-es programját,...
  5. Cégérek, táblák és neonok a hetvenes-nyolcvanas évek külvárosi utcáinJó régen nem csináltam már "régi képes" bejegyzést, de a minap valami mást keresve rámjött, hogy folytatást csináljak egy régi képmutogatós írásnak, melyben hirdetésekkel, neonreklámokkal...
  6. A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
  7. Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
  8. Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll: A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
  9. A Keletitől az Örs vezér teréig Noah Caplin képeinMostanában sokfelé jártunk régi képeken: a Moszkva téren, Soroksáron, a Duna-parton, a Hegyvidéken, de a zuglói hálózat kimaradt - és "zuglói" alatt most az Erzsébetváros északkeleti csücskén át...
  10. Amikor az utcák keskenyebbek, a villamosok pedig tényleg öregek voltakMúltkor elmeséltem, hogyan kerültem kapcsolatba Tim Boric-kal, most ismét mutatnék néhányat a hetvenes évek második felében készített képeiből. Kezdjük Óbudán, mondjuk a Flórián téren! A...

Címkék

103 (7) 105Na (5) 1233 (11) 125év (7) 1522 (7) 1820 (13) 1969 (7) 1973 (6) 1976 (9) 1977 (6) 1978 (6) 1979 (10) 1980 (10) 2018 (11) 2019 (49) 2020 (31) 2624 (23) 2806 (12) 3720 (10) 41-es (10) 424 (22) 436 (6) 5884 (6) 611 (9) abba (6) abszurd (26) Ab van Donselaar (42) aeropark (6) agyhúgykő (61) airway (97) álhír (5) állatkert (11) álom (5) alpok (12) amiga (8) augusztus 20 (6) ausztria (96) autók (87) bach (5) balaton (105) Balt Korthals Altes (14) bardotka (12) basel (7) bbc (8) bécs (46) belgium (11) bengáli (36) berlin (162) berlini fal (20) bkv (60) blog (28) blues (6) bp nosztalgia (10) brno (17) brüsszel (5) budai vár (25) budaörs (39) budapest (931) budapesti pillanatok (49) buék (9) busz (118) búvár (18) bytom (6) bzmot (7) c50 (13) c64 (18) caf (14) cégtörténet (6) city lights (72) classic remise (7) class 56 (7) combino (5) commodore (19) csak egy kép (53) csak egy videó (307) csehország (69) csehszlovák (41) csörgő (12) cukiság (35) debrecen (25) demó (10) design (7) díszkivilágítás (31) divat (6) dízel (11) doctor who (42) drezda (8) duna (40) életkép (22) életképek (38) életmód (6) elveszett (34) emlék (10) emlékek (39) énblog (509) énzene (21) építészet (67) építkezés (22) épület (18) érdekes (5) érdekesség (37) erfurt (8) Ernst Plefka (7) esti városkép (8) évforduló (12) ezerötszázas (7) ezres (16) fan fiction (12) faros (5) favázas (11) feldolgozások (13) felhők (26) felső-szilézia (30) felső szilézia villamos (27) fentrol (6) fényvillamos (21) ferihegy (39) film (13) firka (5) fogas (7) fogaskerekű (22) fogyasztói (24) fonódó (11) fortepan (35) fotó (5) frankfurt am main (9) freddie mercury (7) füsti (6) gary moore (36) gdynia (5) geek (7) Geoffrey Tribe (16) gépsárkány (70) gibson (10) gitár (39) gmap (20) gmunden (6) goldtimer (6) gondolatok (12) gőzmozdony (51) gyermekvasút (41) haditechnika (15) hajó (92) hajtóművek-motorok (6) hampage (413) hamster (5) hangok (5) hangszerek (13) hármashatárhegy (5) havazás (5) heavy metal (6) helikopter (12) helka ms (6) hév (46) híd (30) (34) hódmezővásárhely (7) hogylehetne (7) hogyvolt (7) house (6) hülyeség (8) humor (124) idegenforgalom (21) ikarus (64) il 14 (10) innsbruck (5) internet (6) ipari létesítmények (7) írás (15) it (9) játék (5) jegyek (6) joe satriani (5) kalef (11) karácsony (11) karikatúra (5) Karl Holzinger (9) karosa (7) kassa (20) katamarán (7) katowice (7) kazetta (8) kecskemét 2010 (6) kelenföld (9) kelet-berlin (5) kép (6) képek (1018) képregény (95) kérdés (12) kirándulás (11) kisföldalatti (15) kiskörút (5) kisvasút (57) ki vagy doki (13) klasszikus zene (5) köd (20) köln (35) kölni dóm (5) konstal (8) körtér (8) közlekedés (401) kritika (72) kulfoldi szemmel (113) laminátka (6) lánchíd (8) lanovka (8) last ninja (6) látnivaló (11) lengyelország (82) les paul (8) lhbs (25) linz (10) lipcse (12) li 2 (26) lkk (5) lodz (6) ludmilla (14) luzná u rakovníka (6) m4 (16) maci (6) mackó (6) magas tátra (12) magyarország (7) margit híd (9) már nincs (6) mátyás-templom (6) máv (35) medve (7) metál (15) metró (46) miskolc (26) mittudoménmi (9) mk45 (6) mk48 (15) mk49 (5) MOD (7) morál (11) morgás (130) mozdonyok (27) mozi (10) mtp (7) muki (15) münchen (27) műrepülés (8) muv (10) múzeum (64) n19 (5) nagypolszki (6) naplemente (8) németország (323) neon (5) nerd (7) nincsmár (9) Noah Caplin (6) nohab (66) nosztalgia (240) nosztalgiabusz (41) nosztalgiahajó (12) nosztalgiahév (6) nosztalgiatroli (5) nosztalgiavillamos (118) nosztalgiavonat (9) nürnberg (20) nyílt nap (6) nyíregyháza (6) nyolcvanas évek (22) nyugat-berlin (6) NZA (12) olaszország (26) oldtimer (119) orgona (5) orkvadászok (11) ostrava (8) osztyapenkó (5) otthoni turista (36) ozzy osbourne (9) pályahiba (6) pályaudvar (42) panoráma (109) paródia (7) pcc (6) pécs (13) Peter Haseldine (11) point n click turista (8) pop (30) popkultúra (136) pozitívum (12) pozsony (58) prága (27) programajánló (28) púpos (23) queen (19) r.i.p. (14) rádió (6) rajz (5) redbull air race (8) rejtvény (11) reklám (24) relax (12) rendez (13) repülés (135) repülőgép (46) repülőgépek (82) repülőnap (34) repülőtér (21) retró (55) rock (91) rocktörténet (5) róma (15) s-bahn (15) semmering (9) sg (5) sid (5) skanzen (5) skoda (11) sky channel (8) SNL (17) sorozatok (15) soundcloud (15) spotting (19) st.pölten (5) star wars (5) stuka (6) stuttgart (7) super channel (5) svájc (27) szabadság híd (15) szárnyashajó (7) szavazás (6) szczecin (7) szeged (39) szekacs (8) szergej (37) szilézia (6) szinti (5) szliács (5) szlovákia (135) sztrájk (21) szünetjelzés helyett (237) tapolca (6) társadalom (5) tatra (37) taurus (7) tdt2020 (12) tdt2022 (6) technika (65) technikatörténet (70) tehervonatok (12) tél (15) templom (12) természet (6) tévéműsor (27) thin lizzy (8) Tim Boric (16) Tomas Dvorak (10) tömegközlekedés (484) történelem (29) totalcar (5) trabant (5) trainspotting (73) tram train (9) trolibusz (73) turizmus (20) tűzvonalban (15) tűzvonalban saját (8) tv (94) überzenészek (17) utazás (397) utcakép (226) uv (56) vár (11) várnegyed (8) város (521) városkép (104) városliget (9) varsó (7) vasút (588) vasúti becenév (6) vélemény (25) vicinális (13) vidám park (5) videó (884) villamos (842) vitorlás (7) vízibusz (9) vlog (7) wachau (5) woltersdorf (5) wroclaw (6) wuppertal (7) würzburg (5) xi.ker (48) youtube (343) zene (227) zlin (13) zürich (13) Címkefelhő

Berlin: emberek és hírek mérsékelten szabad áramlása

2012.03.12. 16:30 :: Hamster

Nemrég azt próbáltam bemutatni, miért is néz ki a berlini Potsdamer Platz úgy, ahogy, most  egy még kevésbé ismert - utólag szinte komikusnak tűnő, de igazából véresen komoly - epizódról szólnék. Ahhoz, hogy megértsük, mi vezetett odáig, előbb meg kell néznünk azt, hogyan működött az átjárás Berlin keleti és nyugati szektorai közt a Fal felépítése előtt. Szerencsére a Flickr-en számos fotót találunk erről. Kezdjük 1959/60-ban: a későbbiekhez képest döbbenetesen lazának tűnik a helyzet - bármilyen határhoz, nem csak ahhoz a helyhez képest, ahol később emberek százait lőtték le:

Potsdamer Platz, Berlin, c.3 August 1960

Balra "kelet" van, jobbra "nyugat": a határt a jobb oldali fehér korlát jelzi, illetve az aszfalt-kockakő változás. No meg a tábla, mely arra figyelmeztet, hogy 19 méter múlva vége "Nagy-Berlin demokratikus szektorának". Jól látható, hogy a villamos már nem jár át a két oldal közt, a közvetlen kapcsolatot még '53-ban felhagyták. De jár a föld alatti S-Bahn, mely megáll a tér alatt - félig itt, félig ott. Az aluljáró lépcsőinél azért éberség volt, a Népi Rendőrség (és valószínűleg a Közlekedési Rendőrség, plusz az Állambiztonság) figyelt és ellenőrzött szúrópróbaszerűen:

Border checks at Potsdamer Platz, East Berlin, 9 September 1959

A kép készítője osztálytársával járt itt: ő nyugati területről fényképezett, barátja viszont kicsit átlógott keletre (pár méterről beszélünk), így az ő fényképezőgépéből kiszedték a filmet. A képen látható lépcső az egyik  azok közül, melyek a Berlini Fal ezen szakaszáról készült képeken rendszeresen láthatóak (aki egyébként figyelmesen keres, a háttérben megtalálhatja a Brandenburgi kaput is). Természetesen a közúti forgalmat is ellenőrizték:

Postdamer Platz, West/East Berlin, c. 31 July 1960

Az első kép közepén hátul látható fehér korlát mögött vagyunk, nyugati területen. A korlát mögött már "kelet" van. A képeken nem látszik nyoma nagy szigorúságnak, fotósunk keletről is nyugodtan lődözhetett:

Potsdamer Platz, Berlin, c.31 July 1960

És elérkeztünk a bevezetőben említett epizódhoz: mik azok a vastraverzek a háttérben? Kicsit hátrébbról már jól látszik:

Potsdamer Platz, Berlin, 11 September 1959

Ez bizony egy fényújság, mely a nyugati szektor határa mögül esténként másfél méteres betűkkel közvetítette azokat a híreket kelet felé, melyek esetleg az államszocialista újságokból és rádióadásokból kimaradtak. 1950. októberében emelték, a nyugati újságok túloldalon való betiltása után - a mozgó felirat fölött "A szabad berlini sajtó jelenti" sor olvasható.

Persze a keletiek nem tűrték jól az ilyesmit: bár hivatalosan nem tehettek semmit (a szektorok és az azok határain átnyúló dolgok a négy nagyhatalomra tartoztak, Walter Ulbrichték csak a saját portájukon sepergethettek), először azt tervezték, hogy átalakított tűzoltótömlőkből kilőtt kövekkel teszik tönkre a fényújságot. Ezt végül nem merték meglépni, úgyhogy maradt a fényszórókkal olvashatatlanná tétel, és az ellenpropaganda: november végére ők is felépítették a maguk neonreklámját. Az építmény ugyancsak hosszú lábakon állt, és úgy telepíteték, hogy kelet felől kitakarja a nyugati fényújságot. Nyugati oldalán egy reklám állt: "Az okos berlini a HO-nál vásárol". A HO (Handelsorganisation) az NDK "Centrum Áruháza" volt, vagy valami olyasmi - akinek jobb hasonlata van (a HO tevékenységi köre bővebb volt egy sima áruházláncnál, például vendéglők, szállodák is tartoztak hozzá), ne habozzon megosztani velünk!


Forrás: Deutsches Bundesarchiv/WikiMedia Commons

A HO legközelebbi áruháza egyébként innen pár méterre, az 1932-ben ultramodernként épült Columbushaus romjainak alsó emeletein volt (lásd a fenti képen), ahonnan a háború után a Wertheim áruházat túrták ki.

Az igazi őrület viszont az volt, hogy a nyugatnak szóló reklám másik oldalán, kelet felé nézve volt egy újabb fényreklám, melyen a keleti vezetés szájíze szerinti hírek mentek! A két fényújság ezután pozícióharcot kezdett: ha a nyugatit megemelték pár méterrel, hogy továbbra is látszódjon kelet felé, a keletit is emelték, ha a nyugatit süllyesztették, a keleti ment utána. A harc első felvonásának 1953-ban lett vége, ekkor a keleti oldali állványt lebontották, de a nyugati oldali maradt. A keleti vezetés szája íze szerinti megoldás végül is az lett, hogy nem a hírek és információk áramlását korlátozták, hanem az emberekét - túl sokan "dőltek be" a "nyugati propagandának", és "hagyták cserben a demokratikus köztársaságot":

Berlin - "Der Sozialismus Siegt!"

A Potsdamer Platz-i fényújságot 1974-ben bontották le, de addigra már nem ez volt az egyetlen ilyen létesítmény: hasonló berendezés üzemelt Gesundbrunnen vasútállomásnál, illetve a Kochstrasse-ban egy toronyház tetején, egy saroknyira a Checkpoint Charlie-tól. Ez utóbbit a köztudat összemosta az Axel Spinger kiadó közelben levő (és nem véletlenül látványosan oda épült) toronyházával, melyen a nyugati újságok reklámneonjai világítottak. Ezt a nyugati fényújságot Berlin-Mitte (keleti) városrész számos pontjáról látni lehetett, ezért épült magasházak sora a Lepiziger Strasse mentén: a modern szocialista városépítészet "mintegy mellesleg" kitakarta a rálátást az Alexanderplatz és a Spree belvárosi partja felől.

A fentebbi kép ugyan a Berlini Dóm kupolájából készült, tehát nem teljesen a kitakarni szándékozott kép által "veszélyeztetett" helyről, de azért talán látszik, miről van szó. Az eltakarni szándékozott fényújságokat egyébként a Willy Brandt szövetségi kancellár, egykori nyugat-berlini főpolgármester által elindított kelet-nyugatnémet politikai közeledés apropóján kapcsolták le a hetvenes évek elején. Ekkor javultak ugyan a viszonyok, de persze az igazi megoldás még messze volt...

A sorozat korábbi részei:

Forrás: en.wikipedia.org, www.potsdamer-platz.org, Jochen Staadt, Tobias Voigt, Stefan Wolle: Nachrichten vom Klassenfeind (Die Welt)

48 komment · 1 trackback

Címkék: történelem berlin város németország berlini fal

A bejegyzés trackback címe:

https://hamster.blog.hu/api/trackback/id/tr54311813

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Fallal és anélkül, első rész 2016.01.28. 19:05:44

Pár hete írtam arról, hogy Berlin folyamatosan változik, és lassan eltűnnek azok a foghíjak, melyeket a Fal lebontása hozott létre. Persze az az igazság, hogy egy 160 kilométer hosszú, helyenként legalább 20-30 méter széles foghíjról beszélünk, ami nem...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kár, hogy eldurvult a helyzet. a seftesek mekkája és eldoradoja lehetett volna berlin egyben :)
(két trabant egy sony walkmanért :)
@milliliteratura: Elnézést, biztos túl sokat foglalkoztam a témával, és a hatalmába kerített, de ezen most nem tudok nevetni :-/
Ezt - commons.wikimedia.org/wiki/File:Swj05-vi.jpg - én csináltam 1985-ben. Ez a friedrichstrassei átkelő keleti oldala (a Charlie Checkpointtal szembeni kelet-berlini rész), közelebbről nem mertem fényképezni, mert elkobozták volna a gépet.

Ez pedig - commons.wikimedia.org/wiki/File:Swj02-vi.jpg - ugyanaz az átkelő, de már nyugatról fényképezve, a határvonaltól kb. 10 centiméterre állva fényképeztem, azaz 10 centire nyugaton.
@Hamster: tulajdonképp igazad van, és megértelek. nekem máig a legmegindítóbb és legigazabb pillanat a világtörténelemben, amikor a nép szétkapja a falat. ha pár másodpercig tartó filmecskét látok erről, elszorul a torkom, pedig csak 33 leszek, és rohadtul sajnálom, hogy nem lehettem ott (mármint a bontásnál).
ugyanakkor meg egy barom vagyok, egy hindu beletörődésével és lustaságával szemlélem a világot, és egy velejéig romlott nyugati értelmiségi cinikus tartózkodásával röhögök mindenen.
@twollah / bRoKEn hOPe, sUppLeX: pláne, ha vallásos/ideológiai kérdésről van szó. a józan ész kapitulál.
Hams, nem akarom hasogatni a szőrszálakat, de a "Berlin-Mitte (keleti) városrész" az a közepét jelenti inkább, mint keletet.

89-ben voltam először Berlinben - ezt már írtam korábban -, két éve másodszor. Már most sem ismertem fel a várost. A hatvanas évek képei alapján meg pláne nem. Gratula a neten turkálásért!
@dr. birca max: neked meg gratula a bátorságért, meg akkoriban nem nagyon lődözött csak úgy az ember fotókat egy romos városban, nekem szinte csak családi "álljatok_be_egy_csoportképre_csííííííííííz" képeim vannak ebből az időből.
(Eh, már megint csak egy órára volt kinn az index címlapon. Tudom, ez is ajándék, meg nem szép dolog hiúnak lenni, de vajon melyik celebet kéne belepakolnom, hogy kint legyen hosszabb ideig, és több ember rátalálhasson az ilyen munkáimra?)
@dr. birca max: Így is bátorságra vall. Én biztos a környékén se fotóztam volna. Egyébként itt még csak építették azt a hegyeshalmihoz hasonló tetőrendszert, amit pár évvel később el is bontottak?
@Kicsi Kacsa: "Hams, nem akarom hasogatni a szőrszálakat, de a "Berlin-Mitte (keleti) városrész" az a közepét jelenti inkább, mint keletet."

Berlin-Mitte abszolút kelet volt, hisz három oldalról is nyugat vette körül. A kettévágott Berlinben az égtájak teljesen relatívvá váltak, iránytűnek semmi értelme se lett volna (ahogy egy korábbi bejegyzéshez írta valaki: a nyugatiakat ha megkérdezték, merre van kelet, azt mondták, mindenfelé).
@milliliteratura: Volt geschäft így is, ne félj. A 80-as években például láttam, ahogy amcsi katonák szabadidejükben oda-vissza cuccolták az árut a két Berlin között. Kézipoggyászban vihettek bármit, a vámosok őket nem ellenőrizhették. Illetve a négyhatalmi egyezmény szerint egyik felet sem, csak valahogy a ruszki katonák nem nagyon jártak át Nyugat-Berlinbe csencselni... :-)
@Hamster:

Nyugatról fényképezni - ehhez bátorság nem kellett.

Ez a friedrichstrassei átkelő, ahová normál ember eleve nem mehetett - itt csak diplomata és szolgálati útlevéllel lehetett átmenni, valamint a 4 hatalom katonái mehettek még át. Azaz itt a biztonsági korlátozás is kevesebb volt, de még itt is volt középen tankvédő akadály!

Érdekes volt az a játék, amit az NDK mindig el próbált játszani. Átlag 1-2 évente kiállítottak a Kelet-Berlinben lévő diplomatáknak furcsa igazolványokat a Nyugat-Berlinbe való átkeléshez. Ezekben azonban az volt, hogy az igazolvány tulajdonosa szabadon közlekedhet "az NDK és Nyugat-Berlin között". Ezt természetesen csak a kelet-európai államok és egyes harmadikvilágbeli kommunistabarát államok fogadtak el, a NATO-tagállamok ezt sosem ismerték el, mert nem ismerték el Kelet-Berlint az NDK részének. Így a NATO-diplomaták SOSEM mentek át a Falnál lévő átjárókon, mert ezzel elismerték volna, hogy Kelet-Berlin az NDK része, márpedig a NATO ezt nem ismerte el. Így szerencsétlenek mindig kénytelenk voltak egy kört tenni: kimenni Berlin területéről, s az NDK Berlinen kívüli részéről átmenni Nyugat-Berlinbe, majd vissza ugyanúgy.

Igenám, de ugyanezt nem lehetett megcsinákni az amerikai, brit és francia diplomatákkal. E 3 ország ugyanis a SZU-val együtt aláírta a négyhatalmi egyezményt, s az jogot adott ezen államok minden hivatalos személyének korlátozásmentes mozgást a szektorokon belül (tehát a szovjeteknek is, akik ezzel éltek is). Olyan szinten volt ez a jog, hogy ha valaki amerikai, brit, francia vagy szovjet katonai egyenruhában jelent meg, útlevelet sem kérhetett tőle a határőr, elegendő volt a katonai igazolványát felmutatni, hogy igazolja nem lopta az egyenruhát és tényleg ő az, de ezentúl semmilyen okmányt nem lehetett tőle követelni, sem bármit kérdezni tőle, vámvizsgálat alá vetni, megállítani, lassítani, stb.

Aztán a 80-as évek közepén Honecker megpróbált bekeményíteni, s kitalálták, hogy az amerikai, brit, francia diplomatáktól kérni fognak útlevelet vagy azt a bizonyos határengedélyt. Amikor első nap ezt bevezették, 3 amerikai diplomata elment a határra, ott bemutatták diplomata igazolványukat, mire egyéb okmányt is kértek tőlük a keleti határőrök. Itt vita alakult, s nem engedték át az amerikaikat. Gyorsan vissza is mentek a követségre, telefon a Fehér Házba, hogy az NDK nem ismeri el az USA korlátlan mozgási szabadságát a szektorokon keresztül. Fehér Házból meg telefon Kremlbe, hogy "tessék mondani, mi a SZU hivatalos álláspontja, tartja-e magát a SZU a négyhatalmi egyezményhez", mire onnan persze csodálkozva válaszoltak, hogy "természetesen, igen". Ekkor az amerikaik vázolták a helyzetet, hogy az NDK hatóságai, úgy tűnik, nem ismerik el a 4 hatalom szuverén felségjogait Berlin területén, ezért kérik a SZU vezetését, hogy vesse be befolyását az NDK kormányánál a "buta félreértés" tisztázására, mert ellenkező esetben az amerikai haderő kénytelen lesz az ügyet komolyan venni és egyik tankjával megindulni a szektorhatár felé, majd erőszakkal utat nyitni Berlin szovjet szektora és nyugati szektorok között a jogellenes állapot megszüntetése céljából.

Moszkvából persze leordították Honeckerek fejét 5 percen belül, "meg vagytok bolondulva? háborúzni akartok az amerikaiakkal? s minket is bele akartok keverni? mert azt fogják hinni, hogy mi találtuk ki az egészet". Szóval fél óra múlva tájékoztatta az NDK kormánya az amerikai követséget, hogy "félreértés történt, az határpont parancsnoka hibát követett el, félreértette az új szabályzatot, ezért megrovásban lett részesítve, s természetesen semmilyen változás nem állt be a 4 hatalom jogaiban a berlini jogaikat illetően".

Volt szovjet tábornok mondta el, már a 90-es években a történetet.
@Hamster: "Berlin-Mitte abszolút kelet volt, hisz három oldalról is nyugat vette körül."
ööö, pontosítsunk kérem alá'san! :)
nyugat-berlint vette körül minden oldalról kelet! :)
@nyelv-ész:

Pont erről írtam... :-)

Egyébként lehetett látni azért szovjet katonákat a nyugati szektorokban, de olyan főtiszti rang körül... Ugyanis hiába mehettek elvileg, ha a saját hatóságuk nem engedte őket.

Hozzáteszem: a Magyarországon lévő szovjet katonák közül is csak a tiszti rangúak hagyhatták el a laktanyákat, s csak a főtisztek laktak a laktanyákon kívül. Az átlag katona csak akkor látta a laktayán kívüli Magyarországot, amikor csoportoan vitték őt oda meg vissza.
@milliliteratura:

Ey SAJÁT történet erről.

nyugat-berlinben számítógépet vásároltam

kelet-berlin felé gyalog távozva odamentünk a nyugati vámoshoz (határőr nem volt, hiszen nyugatról a a határ jogilag nem létezőnek számított), aki egyébként szintén nem állított meg senkit, hiszen végülis jogilag nemlétező határon állt, ő csak arra volt ott, hogy válaszoljon, ha valaki kérdezi

hát mi azt kérdeztük, hogy visszakaphatjuk-e az adót a termék árából

ő mondta, hogy ennek nincs akadálya, ha van számla róla
átadtuk a számlát, amin meglátta, hogy ez egy számítógép, erre ő kérdezett vissza:
- van önöknek engedélyük a szövetséges amerikai-brit-francia erők berlini főparancsnokságától arra, hogy stratégiai cikket vigyenek ki berlin szovjet megszállási övezetébe?

próbáltuk mondani, hogy ez egy egyszerű számítógép, s nem atomrakéta-kilővő berendezés

erre ő is mondta, hogy jól tudja, hogy mi van nálunk, azonban mi vagyunk azok, akik valamit nem tudunk: azt, hogy ez egy stratégiai cikk, s kivitele a keleti tömb területére korlátozás és engedélyezés alá esik

- akkor most mi legyen? - kérdeztük
- fáradjanak el a szövetséges amerikai-brit-francia erők berlini főparancsnokságára, ahol elbírálják az önök kiviteli kérelmét 72 órán belül!
- nekünk erre nincs időnk
- hát ha nincs idejük erre, akkor azt javaslom, hogy haladjanak tovább kelet-berlin felé a számítógéppel, természetesen lemondva az adóvisszatérítésről
@berlin_mount: Ezt írtam, nem? Mittét "csak" három oldalról vette körül nyugat: délről Kreuzberg, nyugatról Tiergarten és Moabit, északról Wedding és Gesundbrunnen.
@dr. birca max: Várjál, a Checkpoint Charlie-nál mentek át a külföldi autósok is, elvileg a magyarok is átmehettek, nem csak szolgálati átkelő volt!
@Hamster:

Az a vicc is járta:

- Hány sziget van a Vörös Tengeren?
- Egy. Nyugat-Berlin.

Nagyon jó kis poszt! A fényreklámháborúról nem is hallottam. Ez egy olyan része a német történelemnek, ami nekem teljesen új.

A HO "A" kereskedelmi szervezet volt. Magyar viszonyok között az előadóművészek szerződtetésével foglalkozó ORI-t tudnám hasonlítani hozzá, ami a művészvilágban volt az atyaúristen. Ilyesmi volt a HO is, csak a kereskedelemben.
@nyelv-ész:

"csak valahogy a ruszki katonák nem nagyon jártak át Nyugat-Berlinbe csencselni... :-) "

Jártak. Legalább is a pizsamanadrágosok.
@dr. birca max:

Egyébként a sztorit én is hallottam. A berlini magyar követség egyik alkalmazottja mesélte egy október 7.-i ünnepély után a merseburgi kultúrházban. Ő egy nyugat-berlini olasz barátjától hallotta, akinek a nővére egy szintén kelet-berlini amcsi követségi alkalmazottal járt.

Ő mesélte azt is, hogy Abu-Dabiban (vagy valamelyik másik törpe arab öbölállamban) felrobbantották a MALÉV irodát, "mint a szart".

A fasziról később megtudtam, hogy a beceneve Hód volt.

Ővele úgy voltunk Nyugat-Berlinben, hogy az útlevelünket fogta a sajátjával, a sajátját kinyitva a bezárt ablak mögött odatartotta, és egyből átengedtek minket mindig.
ehh, ez a fényújságos szitu kemény.
Mégmégmég, imádom a berlines bejegyzéseidet!

Fényújság: mint egy óvodai civakodás...
...úgy értem, teljesen elmebeteg rendszer volt ez. Háború a homokozóban tankokkal és géppuskákkal.
@maestro1: Csak sajnos egyesek ezt véresen komolyan vették. A volt NDK rendvédelmi szervei olyan szinten elmebetegek voltak, hogy azt mi a magyar viszonyok ismeretében el sem tudtuk képzelni. Nem kellett a Falhoz vagy a határ közelébe menni ahhoz, hogy konfrontálódj velük.

Csak egy "vidám" példa:

'86 nyara, Berlin-Schönefeld, reptéri parkoló. Az autók "halszálka" elrendezésben parkolnak, ahogy ma a városszéli szupermarketek parkolóiban szokás, csak a két sor autó között nincs betonsáv, hanem csak egy felfestett vonal.
Beparkoltam orral, velem szemben másik autó. Mikor indulnék, addigra a szemben lévő autó már kihajtott, tehát az autóm orra előtt egy üres parkolóhely van.

Meg a Szent Vonal.

Épelméjű ember ilyenkor egyest szúr, előremenetben elhagyja a parkolót, hiszen nincs előtte akadály. No de a rend derék őre éberen figyel, és amint elindulnék, rögtön elém ugrik, gumibotját lengetve. Mutatja, hogy ott a vonal, tehát tessék tolatni.

A kocsiban kitör a röhögés. Magyarul konstatáljuk, hogy ez a fickó bolond. Ő ezt nyilván nem érti, de azt látja, hogy a bunkó magyar őt, a rendszer oszlopát kiröhögte. Övtáskájához kap, és egyik kezében gumibottal, másik kezében pisztollyal hadomászik, hogy tolatva takarodjunk a helyszínről, ellenkező esetben intézkedést foganatosít.

Miután nyaralásomat pisztolygolyóval a fejemben elrontottnak érezném, így rebellis hangulatom alább hagy, és tolatva távozom a helyszínről.

Hiába no, rendnek köll lennie.
@nyelv-ész: Ez nem csak a rendőrök mentalitása volt, '87-ben nem akarták elfogadni, hogy ha kevés szék van az étteremben az asztalnál, és a szomszédnál van használatlan szék, akkor azokat áthúzzuk. Olyan nincs, aki nem fér el az asztalnál, menjen a szabadba fotoszintetizálni. Erről már beszélgettünk itt, hogy vajon ezekkel az emberekkel mi lett, miután kiesett alóluk a rendszer, ahol ez normális viselkedés lehetett....
@Hamster: Ismerős ez is. Minket az ottani mércével drágának számító Szófia étteremből, ami meglepetésünkre félig üres volt, majdnem kidobtak, mert csak úgy bementünk és leültünk egy üres asztalhoz. Meg kellett volna várnunk, amíg a pincér bekommandíroz minket. Persze nálunk is elszakadt a cérna, és amikor oroszul leordítottuk a debil fejét, akkor mindjárt leülhettek a továrisok, és mindjárt hozták az étlapot is külön könyörgés nélkül.
Utána már mindenhol oroszul kértük az étlapot, és érdekes módon nagyon udvariasak és előzékenyek voltak velünk :-)
Olyan ritkán járok erre, de akkor konstatálom, hogy mindég olyan jókat írsz. Kösz!
Szóval, 84-ben jártam Berlinben. Természetesen a keleti oldalon. Úgy emlékszem, hogy akkoriban már nem kellet vízum a magyaroknak, ha Berlin nyugati felére szerettek volna kirándulni. Ez volt a helyzet Ausztriával is. Sajnos kék útlevél viszont igen. Amúgy is kiskorú iskolások voltunk, és a szülők erre nem készültek. De volt velünk néhány egyetemista, és mintha közülük átmentek volna néhányan.
Nos, már Schönefelden volt egy félreértésünk. Találtunk egy boltot, ahol minden márkában volt kiírva. Én először voltam az NDK-ban, de osztálytársaim többsége másodszor-harmadszor. Mindenféle nekünk tetsző dolgot árultak. Casio óra, számológép, édesség, stb. Nálunk ilyeneket már lehetett kapni, még ha főleg butikokban is. Azonban a gyanúsan alacsony árakat nem ismertük fel. Csak mikor az első srác a csoportból sorra került akkor mosolygott az eladóhölgy, hogy bizony itt csak nyugatnémet Márkával lehet fizetni. Valamennyien látunk már valutás boltot, de ezt ott nem ismertük fel.
Elindultunk a városba. Mindössze át kellet gyalogolni az S-bhan néhányszáz méterre található állómásához. Azonban egy nagy füves terület állt keresztben amin semmi virág csak fű, igaz az szépen nyírva. Már majdnem átértünk, ekkor szemben előttünk megállt egy rendőrségi BARKAS. A rendőrök visszaküldtek minket azon a csapáson ahogy jöttünk, és a betonozott úton, körbe kerülve kellet átsétálnunk. Végig figyelték! Egyébként, részben igazuk volt. Bár fűre lépni tilos táblát nem látunk, és egyébként is többet ártottunk a fűnek az oda-vissza úttal, mintha egyszerűen figyelmeztetnek. Igaz, ezt egy életre megjegyeztük! A kérdésem hozzájuk csak az lett volna, hogy miért nem tettek egy járdát a terület közepére, ami a reptér főbejáratától vezetett volna az S-bhan főbejáratáig?
Az vonaton (HÉV-en) egy automatából vetünk jegyet. Az egyszerű szerkezet egy kar meghúzásával, közvetlen mechanikai kapcsolat segítségével kitolt egy jegyet, majd a kart visszaengedve segített a letépésben. De Mi magyarok vagyunk és kb. a harmadik srác észrevette, hogy ha a kart nem engedi vissz, akkor annyi jegyet lehet kihúzni amennyit csak akarunk. Így olcsó volt az utazás. Szegény németek csak elnézően mosolyogtak. Gondolom megvolt a véleményük rollunk. Az ablakon kitekintve szinte végig a nyugati oldalt láttuk. Ugyan, az csak a külváros volt, de így is mellbevágó volt a különbség. Gyönyörű színes házak rendezettség, bár ez utóbbi erre az oldalra is igaz volt, az összkép odaát sokkal jobb volt. Emeletes buszok! Tudtam, hogy vannak, de élőben más. Majd később a főpályaudvaron álldogált három amerikai katona. Határozottan úgy emlékszem, hogy katonai rendészek voltak, az M16-os egy rövidebb változatával a vállukon. Hónapokkal később is volt olyan álmom, amiben ezek a katonák szerepeltek. Annyira hihetetlen, szürreális élmény volt. És persze egyáltalán nem félelmetes. Álltam velük szembe két másik iskolatársammal, alig három méterre, majd az egyik elmosolyodott, az állam meg valahol lent volt az aszfalton. Szerintem ezen mosolygott.
A fényreklámokról és az általuk közvetített hírekről, majd leállításukról pedig a következő jutott eszembe. Az egyszerű, de rendes szálásunkon volt TV szoba. A készüléken bejöttek a nyugat-berlini adók. Több is. Senki nem szólt ránk, hogy azokat nézzük. És még németül is beszéltek. Az NDK-s propagandának nehéz dolga volt! Egy évvel korában Sopronban a SZOT üdülőben egyfolytában az osztrák adást néztem, így ez már nem volt olyan elképesztő, csak a gondolat, hogy itt az emberek azokat a reklámokat nézhetik, sőt nézik nap mint nap.
Nyuszik rohangásztak a Brandenburgi kapu közelében, sőt beljebb is. Majdnem megfogtam egyet. Eszméletlen volt! Talán le is fényképeztem. Az Unter den Lindenen meg jártak az emberek és az autók.
@stone pit(er): Igen, a nyulak nagy vesztesei voltak a Fal lebontásának. Bár nyugat-német városokban a sima zöldterületek is tele szoktak velük lenni.
@Hamster: Prágában, az állatkerthez közeli városi parkban mókusok rohangásznak. Igaz, láttam már Budapesten is, csak nem annyit és nem olyan bátrakat, hogy a kezemből egyenek.
@stone pit(er): Igen, azt mi is Londonban láttunk, meg Ótátrafüreden láttunk, a pesti mókusok csak az ablakon dörömböltek egyszer, egyébként csak szaladgálnak :)
@Dr Karl Friedrich Drais der Freiherr v. Sauerbronn: Ach, "Karl Eduard von Schnitzler", micsoda arisztokratikus név...
Nyuszi ügyben ajanlom Wolsburg-ot. En a Dantehof nevü utcaban laktam ket evet, ott sötetben szigoruan kerültem a gyepet bokatöres megelözese vegett...
@Hamster: Ezt megnézem majd pihenten is. Azt eddig is tudtam, hogy a faszi hitt benne.
@dr. birca max: nem csak az NDK volt agyrem, CS is... 87-ben jöttünk vissza a hannoveri vasarrol apammal a Ho-Chi-Min csapason (Berlin-Drezda-Teplice-Praga-Brno), Braunschweigben meg apam vett nekem egy Kosmos elektronikai epitökeszletet gyerekeknek. Cinovec-nel a cseh uniformis benyögi, h ez csucstechnologia es deklaralnunk kellett volna, meg egyebkent is maganemberkent az ilyet, hat! Fel oraba került...

Odafele amikor Pozsony-külsöben begyüjtöttük a benzin-talonokat, kaptunk egy ketoldalas listat, amin mind az allt amit nem lehet kivinni a Csehszlovak Szocialista Köztarsasag területeröl. Az egyetlen pont amire emlekszek: vecepapir.

80as evek, NDK: taxi, ha az ember csak beszolt, h kene, nem jött harom oran belül. De ha harom nappal korabban rendeltük, mar ott vart az idöpont elött fel oraval
@Dr Karl Friedrich Drais der Freiherr v. Sauerbronn: Akkor majd ezt is nézd hozzá, hogy megbízhatatlannak tartották, mert átjárt a nyugati szektorba szórakozni... aztán meg szépen magyarázta, hogy miért kell a Fal:
www.youtube.com/watch?v=U_bFonvjXsY
@ujjelszo:

"Odafele amikor Pozsony-külsöben begyüjtöttük a benzin-talonokat, kaptunk egy ketoldalas listat, amin mind az allt amit nem lehet kivinni a Csehszlovak Szocialista Köztarsasag területeröl. Az egyetlen pont amire emlekszek: vecepapir."

Ilyen lista bizony Magyarországon is volt, de az átlag magyar állampolgár kevésbé érzékelte. Egy rakás teljesen hétköznapi termék volt a tiltóistán. Romániai magyarok sokat tudnának erről mesélni...
@Dr Karl Friedrich Drais der Freiherr v. Sauerbronn:

1989 végén is ragaszkodott elveihez, s ellenezte a keletnémet állampárt új vezetésének politikáját, többek között a Fal megnyitását. Ezért valamikor novemberben kizárták a pártból.
Berlin az egyik nagy szerelmem. Kellemes meglepetés volt rábukkanni erre az oldalra.
Két-három alkalommal volt "szerencsém" a még a megosztott városban hosszabb-rövidebb időt eltölteni. Izgalmas élmény volt a két városrész között ingázni, föld alatt, föld felett.
Nézegetve, olvasgatva ezt az oldalt, előjönnek a régi emlékek. Nagyon köszönöm a szerzőnek ezt a kiváló munkát, a rengeteg, számomra is új információt.
@bircaman maxval: Mi sokszor átmentünk s-bahnnal a Friedrichstrasse átkelőnél.Átlag emberek vagyunk és rajtunk kívül rengeteg ember volt.Általában 30-40 perces volt az átkelés.A Checkpoint Charlie-nál már csak 10-15 perc.Egyébként nagy macera nem volt.Huszonéves fiatalok voltunk.Kelet-Berlinben csak megszálltunk illetve étkeztünk.Egész nap nyugaton voltunk.Iszonyú kontraszt volt.Volt egy pénzváltó a Kudamm és Budapester srtasse közelében.Akkor itthon hivatalosan 1 dm úgy 24-25 ft volt,ott korlátlanul fogadtak el kelet-Európai pénzeket, köztük forintot is.Emlékezetem szerint 30-32 forintot kértek 1 dm-ért.Műszaki árukat is vettünk többször is( nem nagy értékűeket),akkor mindíg a Checkpoint Charlie-nál kellett átkelni, mivel ott volt egy bódé ahol igazolták hogy kivittük az árut nyugat-Berlinből és a következő utazáskor visszakaptuk.Nagyon szerettünk Berlinbe menni.Akkor nekünk jó buli volt ingázni a két "világ"között.A Friedrichstasse átkelőnél 2 keletnémet márkáért vehettünk nyugati S-bahn jegyet.Mivel ez kemény papírból készült ezért nem lehetett lekezelni a nyugati S-bahnon.Ezt kihasználva gyakorlatilag rengetegszer utazgattunk 2 keleti márkáért.Ellenőrökkel éveken át sohasem találkoztunk.
süti beállítások módosítása