A héten már volt rendes videó, úgyhogy most talán el lehet egy rendetlent is sütni... Az volt, hogy KZsocival nyugisan haladtunk Alsóörstől az M7-es felé, abban a tudatban, hogy az útközben mellettünk már eldübörgött Nohabos vonatot már biztosan nem fogjuk utolérni. Aztán Kenesén mégis ott állt az állomáson, igaz, fotózásilag nem teljesen nyerő, bár kétségtelenül hangulatos pozitúrában:

Késett a szembeirányú vonat, amivel ki tudja, hol kellett volna kereszteznie, és most itt várt rá. Nosza, állvány elő, kamera rá - kihaladás hátulról, már lemenőben levő nap által sütve, az indulás miatt hangos motorral... király lesz! Még a videó neve is beugrott: "A nyár elmúlásának allegóriája" ;) Megjött az ellenvonat, a Nohab nekilendült, KZsoci időben figyelmeztetett egy családot, akik így nem gyalogoltak bele a képbe, én pedig megnyomtam a felvétel gombot, majd, amikor már messze volt a vonat, leállítottam. Egy perc valamennyit ment. Kikapcs, haza.

Otthon aztán tölteném le a videókat, és né' má', a kamera ki van fagyva... az utolsó felvétel meg hiányzik. Egyszerűen nincs ott a memóriakártyán, szó szerint se kép, se hang. Megnéztem fájlrendszerbűvölő programmal is, hátha mégis ott van valami letörölt átmeneti formátumban, de nem, semmi más, csak a többi videó. Aznap mindent felvett, kivéve ezt o_O Nem, nem voltam ideges! A rákövetkező héten még háromszor csinált ilyet a kamera, úgyhogy memóriakártyát váltottam, illetve azóta minden fontos felvétel után csinálok még egy videót a nagy semmiről, hogy az előzőt biztosan elmentse... de ez az én hatásvadász "nyárzáró jelenetemen" már nem segít.

Azért valamilyen formában meg szerettem volna emlékezni az elveszett videóról, úgyhogy az utolsó nohabos vonat kihaladását levideóztam Kelenföldön. Nincs naplementés fény, van viszont kultúrált nyilvánosvécé a szép háttér helyett. Meg, ahogy elnézem, a feliratozásban ugrott a betűméret, de ezt csak most vettem észre, az indexképen. Mindegy, a szándékot tessék értékelni, a szándékot ;)

Ami meg a bejegyzés címét illeti, az egy Tenacious D számot idéz, amiben az előadók megemlékeznek a világ legjobb számáról, amit sajnos elfelejtettek, pedig hajj, de jó is volt. Komoly egy darab :)