Berlin neve ugyan valószínűleg nem a német Bär (medve), hanem a szláv brlo/berlo (mocsár, láp) szóból származik, de ez semmit nem változtat azon a tényen, hogy a német főváros jelképe a nyelvét nyújtogató mackó. És tegyük hozzá, jól is van ez így, hiszen sokkal egyszerűbb egy medve képét zászlóra applikálni, mint egy mocsárét :)

A hasonlóan félrevezető nevű Bern kapcsán már meséltem a svájci város jólétét, biztonságát szimbolizáló mackókról, akik a belváros szélén egy vendéglőként funkcionáló egykori villamosremiz mellett laknak. Nos, a német fővárosnak is van hasonló attrakciója!

Ma már szinte csak a terület neve emlékeztet a középkori Berlin testvérvárosára, Cöllnre, ahol egy kis park közepén él Schnute, az utolsó berlini mackó - tavaly óta sajnos már egyedül. A medvelány 1981-ben itt született, tehát neki tényleg ez az otthona, nem máshonnan hozták ide. Látszik rajta, hogy nem fiatal - ottjártamkor komótosan rótta köreit lakhelyén, ugra-bugra és játszadozás nélkül. Szerencséjére a park - központi fekvése ellenére - félreeső helyen van, nincs nagy forgalom vagy állandó zaj, ami zavarhatná, és a turisták is ritkán jutnak el ide.

A berlini medvekifutó története jóval rövidebb, mint a bernié: bár az első fennmaradt mackós címer még 1280-ból származik, ezt a létesítményt csak 1939-ben nyitották meg, két, Bernből származó állattal. A háború után ismét svájci medvék népesítették be, és bár '90-ben az elszegényedett kormányzat majdnem bezáratta, az emberek nem hagyták ezt, így a medvelakot végül felújították és modernizálták.

Az állatvédők természetesen már régóta a medvekifutó bezáratását követelik, a hagyományőrzők viszont a létesítmény felújítását, a medvék életkörülményeinek javítását. A kerületnek ugyan nincs pénze, de néhány hónapja úgy döntöttek, Schnute még itt élheti le öregkorát. Hogy azután mi lesz, nem tudni - most az tűnik legvalószínűbbnek, hogy nem lesz több mackó a Köllnischer Parkban.