Tolattyú-húzattyú, mindenféle karok és egy-két csap minden vasúti gépezet belsejébe kell - de néha ezeknél meglepőbb berendezésekkel is találkozni:

Az "acél acélon" maximum heavy metál klisének jó, de ha mondjuk esőben el kell indulni, vagy hirtelen meg kell állni, akkor nem annyira ideális felállás; a tapadás növelésére homokot szoktak a sín tetejére szórni. Bár már a favázas ezreseknél felbukkant a később alkalmazott megoldás, hogy (mechanikus) távirányítással lehet ezt megtenni, a kéttengelyesek egy részénél egészen selejtezésükig maradt a kézi módszer: egy kis tartályból kellett a kőzúzalékot egy tölcsérbe lapátolni. A Mukiknál pedig még mindig így van, úgyhogy aki hirtelen be akar vágni autójával egy ilyen szürke doboz elé, az úgy tegye, hogy a vészfékezéshez minimum polippá kell változnia a mozdonyvezetőnek: egy kézzel lekapcsolja a menetet, másikkal a légféket csapja át, a harmadikkal a légsípot nyomja, a negyedikkel pedig a homokot lapátolja. Igaz, ilyenkor még mindig marad négy keze arra, hogy azokat a figyelmetlen autós felé rázza :)

Mozdonyon dolgozni csak rendkívül kevéssé olyan, mint az irodai munka: ugyan a mozdonyvezető is sokat ül egy helyben, nagy különbség, hogy egy átlagos iroda eközben többnyire nem szokott több száz kilométert megtenni. Mozgó célpontra ráadásul pizzafutárt is nehéz hívni, ezért találunk egyes típusokon (a képen a BKV HÉV egyik Bobója) főzőlapokat: gőzmozdonyon állítólag könnyen meg lehetett az otthonról hozott ebédet melegíteni, de egy dízel- vagy villanygépen nincs más megoldás erre (na jó, dízelen biztos megoldották, és valami komolyan melegedő cuccot villanyon is találni, legfeljebb érintésvédelmileg gázos:).

Az újabb modelleken néha hűtő is van, bizonyos cégeknél pedig állítólag mikrohullámú sütő is. Viszont kézmosóról csak kevés itthon előforduló gépnél hallottam, vécéről pedig még annyinál se. Aki járatosabb a témában: az európai szemmel irgalmatlan távolságokat megtevő amerikai, orosz és ausztrál vasutak mozdonyai hogy vannak felszerelve? Néhány éve Csehországban hallottam egy balesetről, ahol a mozdonyvezető holttestét az álló vonattól visszafele találták meg; azt rebesgették, hogy magán próbálhatott könnyíteni, és kiesett :(

Ez a kép nem annyira szórakoztató szándékkal került ide, mintsem érdekessége miatt: a rendszergazdák, hálózatosok rendkívül büszkék szoktak lenni villogó kütyükkel teli rack szekrényeikre - pedig ilyen már a nyolcvanas évek mozdonyain is volt! Ez a fotó például egy V63-asban, alias Gigantban készült. A sorozat amúgy nem egységes: a 036-os pályaszámig (ezek a "relés"-nek nevezett gépek) a sebesség, fékerő, gerjesztés-szabályzó és védelmi áramkörök régebbi kivitelűek, 037-től jönnek a fentebbi kinézetűek. Akit bővebben érdekel, hogy egy ma már gyakorlatilag elavultnak tekinthető villanymozdony is mennyire összetett szerkezet, nézzen be a Gigant Club oldalára!

A V46-os kisebb masina, így kisebb rack szekrénnyel is megoldható a vezérlése. Egyébként ehhez hasonló kinézetű vezérlőelektronikával számos helyen (közlekedési lámpa, trolibusz) találkozhatunk, ez volt akkoriban az ipari szabvány.