A berlini Adlershof városrész nevét Sasudvarnak, kicsit költőibben Sasudvardnak lehetne fordítani, ami szerintem elég tolkienesen hangzik. A gyűrűkúra-feeling még tovább fokozódik, amikor meglátjuk ezt az építményt a terület szélén:
Értelemszerűen nem a babók (na jó: hobbitok) földjén járunk, az 1934-ben felhúzott vasbeton építmény sem építészek extravaganciájának kiélése végett született, hanem a tudományos fejlődés jegyében: ez ugyanis egy függőleges szélcsatorna, melyben a dugóhúzó aerodinamikáját kutatták. De ez csak egy az egykori johannisthali repülőtéren működő Deutsche Versuchsanstalt für Luftfahrt, azaz a Német Repülőkísérleti Intézet két világháború közötti szakműhelyei közül. Bár kétségtelenül ez a leglátványosabb, ...
... de azért az egykori Hangszigetelt Motorpróbapad (Schallgedämpfter Motorenprüfstand) se érdektelen kinézetű! Ma a Humboldt-Egyetem kampuszának kávézója működik itt, de egykor belsőégésű repülőgépmotorokat hajtottak túl benne - a tornyok a kipufogógázokat és a zajt vezették el.
Ezek a létesítmények nem véletlenül kerültek ide: a johannisthali Németország második repülőtere volt, egyben a Wright-fivérek németországi üzemének helyszíne - de innen indult a Fokker, és itt működött az Albatros és a Rumpler gyára is.
„Bundesarchiv Bild 146-1972-026-35, Doppeldecker in der Luft“ von Haeckel, Otto. Lizenziert unter CC-BY-SA-3.0-de über Wikimedia Commons
A repülőtér hosszú ideig hatalmas látványosság is volt, melyhez a lelátók legalább annyira hozzátartoztak, mint a hangárok, illetve a balesetek. A harmincas években a Luftwaffe titkos megszervezésének szíve volt, a második világháború után pedig rövid ideig a szovjet erők használták, mielőtt az ötvenes évek első felében továbbköltöztek Schönefeldre. Innentől kezdve nem beszélhetünk aktív repülőtérről, a kilencvenes években pedig a repülőüzem utolsó nyomait is felszámolták.
Pontosabban nem az összes nyomát, hiszen sok épület megmaradt. Az eddig látott két repülőkísérleti létesítmény mellett a legnagyobbról pedig még nem is beszéltünk: a nagy szélcsatornáról.
„Bundesarchiv Bild 102-17158, Deutsche Versuchsanstalt für Luftfahrt“ von Unbekannt. Lizenziert unter CC-BY-SA-3.0-de über Wikimedia Commons
A visszatérő áramú csatorna légmozgásáról egy 2700 lóerős villanymotor által hajtott 8 és fél méteres átmérőjű ventilátor gondoskodott, az épület külső héja pedig speciális technikával készült - ami mára statikailag annyira meggyengült, hogy csak ritkán látogatható belülről.
Az épület úgy néz ki, mint egy űrhajó - úgy kívülről, mint belülről -, a filmesek szokták is díszletként használni - pedig már nyolcvan éves!
„WISTA Technology Park Berlin“ von Brücke-Osteuropa - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY 3.0 über Wikimedia Commons
Mint már említettem, az egykori repülőtér egy részét a Humboldt-Egyetem használja, egy nagyobb csücskéből pedig természetvédelmi területet csináltak. De nem csak az egyetem képviseli a tudományt ez a helyszínen, mert működik itt részecskegyorsító, a Fraunhofer Társaság (érdekes, hogy a magyar wikipédián nincs külön bejegyzés róluk, pedig ha másért nem, hát azért igazán írhatott volna valaki egyet, hogy ők fejlesztették ki az MP3 formátumot:) számítástechnikai kutatóintézete, és számos világcég is kirendeltséget nyitott a területen. Olyan, mint a budapest Infopark, csak kicsit nagyobb...
A három repülőkísérleti műemléket magában foglaló "Aerodinamikai Park" ugyan nem kimondottan a belvárosban van, de aki érdeklődik a technológia-orientált ipari építészet iránt, ne hagyja ki! Ráadásul 2011 óta villamos is jár itt, többek közt az egyik utolsó kizárólag Tatrákkal közlekedő vonallal, a 61-essel :)
„Lage der Berliner Flughäfen“ von derivative work: Hedavid (talk) Berlin.svg: Nodder - Based on Water map of Berlin Berlin.svg. Lizenziert unter CC BY-SA 2.5 über Wikimedia Commons
Egyéb "elveszett repülőterek" Berlinben:
Ez megy most