Tudnivalók

Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, repülőgépekre, reklámokra, zenékre. Meg minden másra.
 
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
 
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollok/spam/túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.

  Gyorslinkek:
Hampage.hu frissítések
Énblog
Égitársaság

Naptár

március 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Ez megy most

Top 5

  1. Megtalált sínek: a Margit híd régi vágányainak darabjai a DunábanÉveket töltöttem Budapest elvesz(t)ett vágányainak felkutatásával, most azonban - kivételesen - megtalált sínekről fogok mesélni! Száraz időszakokban néha előfordul, hogy a Margit-sziget déli...
  2. Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
  3. A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
  4. Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll: A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
  5. Amikor az utcák keskenyebbek, a villamosok pedig tényleg öregek voltakMúltkor elmeséltem, hogyan kerültem kapcsolatba Tim Boric-kal, most ismét mutatnék néhányat a hetvenes évek második felében készített képeiből. Kezdjük Óbudán, mondjuk a Flórián téren! A...
  6. Kőbánya-Hizlaló: egyről a kettőreAki nem villamosmániás vagy kőbányai lakos, az valószínűleg még sose hallott arról, hogy létezik Budapesten egy "Kőbánya-Hizlaló" nevű vasútállomás. Pontosabban tulajdonképpen már nem létezik, mégis...
  7. Keleti kényelem, nyugati... pályaudvarra megy: MÁV "komfort kocsi"Gyerekkoromban tévéreklám hirdette a MÁV új szolgáltatását, a "Komfort" osztályt. Az akkor még nem retrónak számító faburkolatos közegben nénik és bácsik utaztak, luxusnak tűnő körülmények közt:...
  8. Tanmese a terepjáró villamosokról (dr. Németh Zoltán Ádám írása)NZA barátom ráérzett a műfajra, ami nem is annyira baj, mert a héten nem nagyon volt időm blogot írni :) Beavis and Butthead így kezdené: höhö, höhö... terepjáró villamos? Nos, a villamosvasúti...
  9. "It was a good time to be 27"Már írtam arról, milyen nagyszerű dolog, hogy a különböző külföldi villamosbarátok nem egyszerre jártak Magyarországon, mert így szinte teljesen mást láthatunk Geoffrey Tribe '69-es, Peter Haseldine...
  10. Budapest és Miskolc utcáin járva '76 februárjában1976 fontos év volt a budapesti villamosokról készült képeket illetően: akkor látogatott ide először Ab van Donselaar, Tim Boric, és akkor kezdett rendszeresen idejárni Heinz Heider. Ez egyszerűen...

Címkék

103 (6) 125év (6) 2624 (12) 41-es (6) 424 (7) abszurd (26) Ab van Donselaar (34) agyhúgykő (53) airway (96) álhír (5) állatkert (11) alpok (12) amiga (8) augusztus 20 (6) ausztria (53) autók (64) bach (5) balaton (17) basel (7) bbc (8) bécs (36) belgium (11) bengáli (12) berlin (133) berlini fal (20) bkv (42) blog (26) budai vár (24) budaörs (35) budapest (701) budapesti pillanatok (38) buék (8) busz (64) c64 (12) caf (10) city lights (66) class 56 (7) commodore (16) csak egy kép (34) csak egy videó (233) csehország (14) csörgő (5) cukiság (32) debrecen (24) design (5) díszkivilágítás (31) divat (6) doctor who (43) drezda (7) duna (25) életkép (22) életképek (28) életmód (6) elveszett (30) énblog (260) énzene (16) építészet (61) építkezés (20) épület (13) érdekesség (14) erfurt (7) esti városkép (8) fan fiction (13) favázas (11) feldolgozások (10) felhők (24) felső-szilézia (22) felső szilézia villamos (20) fényvillamos (14) ferihegy (23) film (8) firka (5) fogas (7) fogaskerekű (13) fogyasztói (24) fonódó (10) fotó (5) frankfurt am main (8) freddie mercury (6) füsti (6) gary moore (20) geek (7) Geoffrey Tribe (16) gépsárkány (52) gitár (23) gmap (12) goldtimer (5) gondolatok (10) gőzmozdony (14) gyermekvasút (17) haditechnika (10) hajó (34) hampage (248) hamster (5) hangszerek (8) hármashatárhegy (5) helikopter (10) hév (23) híd (29) (22) hogylehetne (7) hogyvolt (7) house (6) hülyeség (6) humor (115) idegenforgalom (21) ikarus (22) il 14 (9) ipari létesítmények (5) írás (15) it (9) jegyek (5) joe satriani (5) kalef (11) karácsony (8) karikatúra (5) kazetta (6) kecskemét 2010 (6) kép (6) képek (635) képregény (94) kérdés (5) kirándulás (11) kisföldalatti (10) kiskörút (5) kisvasút (37) ki vagy doki (14) klasszikus zene (5) köd (20) köln (33) kölni dóm (5) közlekedés (312) kritika (70) kulfoldi szemmel (60) lánchíd (7) last ninja (5) látnivaló (9) lengyelország (36) lhbs (24) lipcse (12) li 2 (20) ludmilla (13) m4 (15) maci (6) mackó (6) magyarország (7) margit híd (9) már nincs (5) mátyás-templom (5) máv (34) medve (7) metál (9) metró (38) miskolc (23) mittudoménmi (9) MOD (7) morál (11) morgás (124) mozi (5) mtp (7) muki (10) münchen (24) műrepülés (8) múzeum (40) nagypolszki (5) németország (277) neon (5) nerd (7) nincsmár (9) nohab (24) nosztalgia (166) nürnberg (19) nyíregyháza (6) nyolcvanas évek (9) NZA (8) olaszország (13) oldtimer (59) orgona (5) orkvadászok (11) ostrava (6) osztyapenkó (5) otthoni turista (35) pályahiba (6) pályaudvar (21) panoráma (102) pécs (12) Peter Haseldine (11) point n click turista (8) pop (9) popkultúra (104) pozitívum (12) pozsony (9) prága (7) programajánló (25) púpos (12) queen (10) r.i.p. (10) rajz (5) redbull air race (8) rejtvény (10) reklám (20) relax (12) repülés (117) repülőgép (40) repülőgépek (57) repülőnap (31) repülőtér (10) retró (25) rock (58) s-bahn (10) semmering (7) SNL (14) sorozatok (15) soundcloud (10) stuttgart (6) svájc (26) szabadság híd (11) szeged (30) szergej (17) szlovákia (10) sztrájk (21) szünetjelzés helyett (178) társadalom (5) tatra (12) taurus (6) technika (31) technikatörténet (29) tél (11) templom (12) tévéműsor (26) thin lizzy (5) Tim Boric (13) tömegközlekedés (313) történelem (26) trolibusz (46) turizmus (19) tűzvonalban (15) tűzvonalban saját (8) tv (85) überzenészek (16) utazás (242) utcakép (146) uv (29) vár (9) várnegyed (8) város (358) városkép (83) városliget (8) vasút (316) vélemény (8) vicinális (13) vidám park (5) videó (587) villamos (570) vlog (7) wuppertal (7) würzburg (5) xi.ker (30) youtube (217) zene (153) zlin (13) zürich (13) Címkefelhő

"Felhőkarcolók" téglaborítással

2014.11.24. 17:00 :: Hamster

A magyarországi építészetre nem kifejezetten jellemző a téglaborítás, úgyhogy csak a blogban már sokszor említett '87-es NDK úton jöttem rá (elsősorban Rostockban és Schwerinben), hogy mennyire bejönnek nekem a téglából alkotott nagy felületek. Mivel nem statikai, hanem esztétikai szempontból néztem (és nézem) a dolgot, hajlamos vagyok összemosni, hogy egy épület téglából van (amitől még bőven lehet kőlapokkal vagy vakolattal burkolva), vagy a tégla csupán borítás (amitől az épület szerkezete lehet vasbeton, de akár fémrács is); egyszerűen csak tetszik - például érzésem szerint azon kevesek közé tartozom, akiknek a Deák//Madách téren jobban tetszik Wälder Gyula téglaborítású kompozíciója, mint a - szerintem - pöffeszkedő és modoros Anker-palota; illetve imádom a Hajós Alfréd Sportuszodát is. Korábban már írtam egy berlini, téglaborítású iparnegyedről, most néhány látványosabb magasépületet szeretnék mutatni.

img_3004.jpg

Németország északi része a XII. századtól - megfelelő minőségű kő híján - erősen ráfeküdt a téglaépítészetre, így nem csak lakóépületeknél, de templomoknál és erődítéseknél is előszeretettel használták. A legjellemzőbb kifejezés, amit ezzel kapcsolatban hallhatunk, a téglagótika, de az azt megelőző román stílusnak, illetve az azt követő reneszánsznak is megvoltak a "tégla alapú" verziói arrafelé. Az igazán érdekes viszont az, hogy a tégla és a klinker a XX. század első felében visszatért, és az első magasházakat sok helyütt ebben a téglaexpresszionizmusnak nevezett stílusban építették. Persze lehetne írni az amerikai toronyházaknál felbukkanó téglaborításról, vagy a skandináv építészet hasonló irányzatáról is a téma kapcsán, de én most maradok Németországban.

Borsigturm.JPGBorsigturm“ von Hans G. Oberlack - Eigenes Werk (own picture). Lizenziert unter CC BY 3.0 über Wikimedia Commons

Ez itt például a Borsig gépgyár 1922 és 24 közt épített székháza Berlinben. Alapvetően acél rácsszerkezet, mint az amerikai felhőkarcolók, de a téglaborítással és díszítéssel közelebb hozták a német közízléshez. Az is megfigyelhető, hogy Németországban nem erőltették az igazán magas épületeket - Amerikában ekkor már sokkal magasabb felhőkarcolók álltak.

09055109 Berlin Tempelhof, Mariendorfer Damm 1-3 005.JPG09055109 Berlin Tempelhof, Mariendorfer Damm 1-3 005“ von Sekamor - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

Akit az előző épület sötét színe esetleg zavarna, annak itt egy világosabb épület, ugyancsak Eugen Schmohltól, csak pár évvel későbbről: az Ullsteinhaus. Érdekes, pontosabban jellemző, hogy egész klasszikusan ható díszítőelemeket is felfedezhetünk rajta: az építtető kiadó jelképének számító baglyot, illetve további szobrokat.

img_1149.jpg

Gyerekkorom kölni emlékei közt sokszor felbukkan a Hansa-magasház, amit 1924-25-ben építettek. Szerkezetileg vasbeton, de klinkerrel burkolták, ami viszonylagos egyszerűsége ellenére is kellemessé teszi a látványát. 17 emeletével egy rövid ideig rekorder volt Európában, a beépített páternoszter pedig ennél a magasságnál szintén érdekes élmény lehetett. A kilencvenes évek elején az itt működő, akkori ésszel (is) felfoghatatlan kínálatú Saturn lemezboltot szívesen látogattam - akkor nem tudtam, hogy ez volt az áruházlánc szülőhelye.

Chilehaus Point.jpgChilehaus Point“ von Lumu (talk) - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

Jóval szokatlanabb az 1922-től 24-ig épített, szabálytalan alaprajzú hamburgi Chile-ház. Sajnos ezt még nem láttam élőben, de nem mindennapi a képek alapján. Ha engem kérdeztek, egyszerre tűnik modernebbnek és érdekesebbnek, mint mondjuk a hannoveri Anzeiger-toronyház, a planetáriumból lett mozival a tetején, vagy egy rakás másik, néhány évvel későbbi, ténylegesen modern épület. Ezt a házat talán már elkészültekor se hívták toronynak, de tömegében azért mégsem kicsi! Tetszik, hogy a díszítése is ahol csak lehetett, téglából készült: úgy az üres felületeké, mint az ablakok körüliek. A fentebbi képen amúgy valószínűleg a New York-i Vasalóház hatása is felfedezhető :)

img_3209.jpg

A berlini Potsdamer Platzon a kilencvenes években felépített Kollhoff-torony inkább az amerikai toronyházak téglaborítását idézi, de valahol azért mégis ide illik. A klinkerborítás itt az épület hátrányára vált: 2009-ben, alig tíz évvel ez elkészülte után szanálni kellett a fagykárok által kilazított, majd lehulló darabok miatt, viszont ad egyfajta "klasszikus nagyváros" hangulatot a negyednek, ami a történelem viharai miatt erősen hiányzik Berlinnek ebből a részéből.

24 komment

Címkék: berlin németország képek építészet hamburg városkép köln

A bejegyzés trackback címe:

http://hamster.blog.hu/api/trackback/id/tr966917505

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nekem volt szerencsém a budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumban lefolytatni a középiskolai tanulmányaimat, az is téglából készült [nem szerettem oda járni, bár nem a téglaborítás miatt :)]. Érdekes, hogy az 1990-es évek elején épült egy másik téglaborítású gimnázium, a Városmajori Gimnázium is. Illetve életem egy szakaszában laktam a győri Liszt Ferenc utca 27. sz. alatt, ami szintén téglaépület. Végül, de nem utolsósorban az 1980-as években laktak rokonaim a budapesti Bimbó út 96/A vagy /B-ben (erre már nem emlékszem). Szóval nekem az életemet meglehetős gyakorisággal keresztezik magyarországi téglaépületek :)
@Trónkövetelő: Az általánosom nekem is klinkerrel volt burkolva. Persze legalább két brossúrával későbbről, mint a cikkben levő épületek, de azért kellemesebb volt, mint a kispaneles egyengimi.
@Hamster:
Asszem megvan az oka mindennek: a János-Kórházban születtem. Na miből van az is? :D
"Deák//Madách téren jobban tetszik Wälder Gyula téglaborítású kompozíciója, mint a - szerintem - pöffeszkedő és modoros Anker-palota"

+1 !
Pedig nem vagyok akkora téglarajongó.
A Madách-házak, az egy falanszter (első üteme), de abból tökéletes, jól átgondolt, letisztult, esztétikus.
Az Anker-palota meg egy sámlira állított nemzeti múzeumnak maszkírozott bérház.
A Chile-házat a nyáron láttam élőben, bár eléggé kutyafuttában. Monumentális. Azt mondják, egy hajót kellene belelátni :) .
Angoloknál teljesen hétköznapi dolog, hogy felhúznak vasbetonból egy új épületet, majd szépen körbeburkolják "depressziósbarna" kamutéglával, hogy illeszkedjen a tájba. Én mondjuk hülyét kapok ettől, de itt ez a szokás.
Mint ahogy az is, hogy egy igazi téglaépület vakolat nélkül is tök oké, Magyarországon meg a lepukkant környékek jellemzője.
@cybergreg: Arrafelé kisebb az éves hőingadozás, kevesebb a hőszigetelés és ezért nincs vakolat, nem?
@cybergreg:

Pl. Anglia szépségét ez (is) adja!
A formás de mégis egységes (pl Viktória korabeli) téglaépítésű házsorok, a színes ajtók és a villanyvezetékek hiánya.

Az igényesen megépített és dísztéglával borított házak, épületek szépek, tartósak.
"alig tíz évvel ez elkészülte után szanálni kellett a fagykárok által kilazított, majd lehulló darabok miatt"

Nagyon elronthattak valamit a téglaburkoláskor, hiszen normál esetben - esztétikus volta mellett - legfőbb előnye a klinkerburkolatnak, hogy sokkal időjárásállóbb és tartósabb, mint a vakolat. Régen száz évre építkeztek, ezért alkalmazták gyakran.
És az USA!
Bár a residental area-k főleg a filmekből is ismert faházakból állnak, a régi belvárosok nagyon jól mutatnak a sok téglával.

ilovebricks.blogspot.hu/
@Trónkövetelő: Én is ott születtem :-)

Egyébként a téglaburkolat témájához lazán csatlakozva: érdemes megnézni, hogy a kiegyezéstől a 2. világháború végéig a középületek jellemzően az örökkévalóságnak épültek (kis kivétellel). A lábazat terméskő borítású, a falak vagy téglaburkolatúak, vagy ha vakoltak, akkor is a sarkokon kő- vagy téglaberakásúak, a bejárat, a lépcsők mind masszív anyagból készültek.

Aztán jött a dicsőséges szocializmus, és vele az igénytelen kendácsolás, a rozsdacsíkos vasbeton és üvegtégla korszaka, bilikék üvegtáblákkal súlyosbítva. Előtte még a műkőborítású posztmodern okádékok, amelyek vidéken még a 70-es években is felbukkantak.
@laci_52: Igazából nem téglák voltak, hanem vékony darabok bele/ráfúgázva a betonra, vagy valami ilyesmi. Meg ne kérdezd, hogy ha így volt, akkor miért gondolták, hogy ez jobb lesz a hagyományos megoldásnál.
@nyelv-ész: Ez így nem igaz, tessék megnézni a magyar utcák vakolt falait, az ugyancsak vakolatból alkotott "kvádereket", a fém erkélytartó konzolokat, amiket szintén "kővé vakoltak", a lehulló gipszstukkókat... Voltak míves épületek, de a tömegek azért inkább olcsósított neoreneszánsz, neogótikus, nagyoneklektikus műpalotácskák voltak. Ég és föld tud a különbség lenni egy belső józsefvárosi, jobb erzsébetvárosi, lipótvárosi és egy külső józsefvárosi, terézvárosi stb bérház közt! És akkor még meg se néztük azt, hogy hány helyen nem volt fürdőszoba, melegvíz, hogy a budi a folyosó végén volt, szóval élni annyira nem volt jó bennük. Az nem kérdés, hogy a kinézetre nem ügyeltek, de azért a világháború előtt se csupa fényes márványpalota épült ám, csak utána a minőség(ebb) felől eltolódtak a mennyiség felé - ne becsüljük már le, hogy 2-4 fős összkomfortban élünk, és nem három generáció tolong egy kifűthetetlen lakásban.

A minőségi csúcsot amúgy szerintem pont a harmincas, korai negyvenes modernizmussal és pesti bauhaus-zal érték el, ahol a kinézetre is figyeltek, és a komfort is magas tudott lenni, ezek ugyan nem feltétlenül olyan jó képeslaptémák, de ezerszer lakhatóbbak, mint a firenzei paloták utánépítései.
@Hamster: KÖZépületekről írtam. Iskolák, kórházak, ilyesmi. Nem lakóházakról.
Az Anker háznál nem nehéz jobbat találni, az tényleg extrán szörnyű. Az nekem mindig az ízlés nélküli hatalom egyik eklatáns emlékműve. Ott terpeszkedik a téren, mindent elnyom, pedig épp vele szemben az egykori Adria Biztosító - rendőrség - szálloda épülete jól megmutatja, hogy nagy házból is lehet jót építeni. Vagy ha már tégla, akkor az OTI székház a Fiumei úton.
@NAR: Nincs összefüggés a kettő között. A vakolat nem sokat számít a hőszigetelésben, az újabb időkben meg, amikor már a tégla csak egy ruha, egy borítás az épületen, tetszőlegesen hőszigetelhető a tartóváz és a téglaburkolat között.
Az a Chile-ház egészen úgy néz ki, mintha tényleg ki akarná lyukasztani az eget...
@cybergreg: igénytelenek. Régi bérházakban rendes fűtés sincs. Az angolok igénytelenek. Praktikus ötleteket sem vesznek át (víz).
@NAR:
@Cs:
A tégla kifejezetten jó hőszigetelő, nem véletlenül gyakori a hagyományos észak-európai és orosz építészetben, valamint az USÁban és Kanadában. Az angoloknál is az a gond, hogy a nyílászáróikat képtelenek normálisan szigetelni.
@Trónkövetelő: Amerikában könnyűszerkezetű házakat burkolnak tömör téglával, tehát a tégla nem teherviselő elem, hanem burkolat. Angliában többnyire duplafalú házakat építenek, de ott is terjed a könnyűszerkezetes. A tömör tégla nem elsősorban a hőszigetelés miatt van, hanem inkább időjárásálló burkolatként szolgál, de azért csökkenti a nyári felmelegedést is. Légrés van a két fal között, és a felhevült külső fal nam adja át a meleget a belsőnek.
@mellébreszéd: Igen, a víz, az érdekes :-) Külön csap a hidegnek, külön a melegnek, dugó meg nincs a mosdókagylóban. Viaszont szerencsés esetben van lavór :-(
A Saturnon nem csodálom, hogy elámultál- Európa legnagyobb zeneboltja. Mostanra mögé nőtt egy extra épület a többi részlegnek.
Téglaborításos épületnek tudom még javasolni, nemrég találkoztam vele: Opel művek, Rüsselsheim. A vasút mellett.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu