Tudnivalók

Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, repülőgépekre, reklámokra, zenékre. Meg minden másra.
 
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
 
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollok/spam/túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.

  Gyorslinkek:
Hampage.hu frissítések
Énblog
Égitársaság

Naptár

február 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív >
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28

Ez megy most

Top 5

  1. Megtalált sínek: a Margit híd régi vágányainak darabjai a DunábanÉveket töltöttem Budapest elvesz(t)ett vágányainak felkutatásával, most azonban - kivételesen - megtalált sínekről fogok mesélni! Száraz időszakokban néha előfordul, hogy a Margit-sziget déli...
  2. Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
  3. A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
  4. Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll: A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
  5. Amikor az utcák keskenyebbek, a villamosok pedig tényleg öregek voltakMúltkor elmeséltem, hogyan kerültem kapcsolatba Tim Boric-kal, most ismét mutatnék néhányat a hetvenes évek második felében készített képeiből. Kezdjük Óbudán, mondjuk a Flórián téren! A...
  6. Kőbánya-Hizlaló: egyről a kettőreAki nem villamosmániás vagy kőbányai lakos, az valószínűleg még sose hallott arról, hogy létezik Budapesten egy "Kőbánya-Hizlaló" nevű vasútállomás. Pontosabban tulajdonképpen már nem létezik, mégis...
  7. Keleti kényelem, nyugati... pályaudvarra megy: MÁV "komfort kocsi"Gyerekkoromban tévéreklám hirdette a MÁV új szolgáltatását, a "Komfort" osztályt. Az akkor még nem retrónak számító faburkolatos közegben nénik és bácsik utaztak, luxusnak tűnő körülmények közt:...
  8. Tanmese a terepjáró villamosokról (dr. Németh Zoltán Ádám írása)NZA barátom ráérzett a műfajra, ami nem is annyira baj, mert a héten nem nagyon volt időm blogot írni :) Beavis and Butthead így kezdené: höhö, höhö... terepjáró villamos? Nos, a villamosvasúti...
  9. "It was a good time to be 27"Már írtam arról, milyen nagyszerű dolog, hogy a különböző külföldi villamosbarátok nem egyszerre jártak Magyarországon, mert így szinte teljesen mást láthatunk Geoffrey Tribe '69-es, Peter Haseldine...
  10. Budapest és Miskolc utcáin járva '76 februárjában1976 fontos év volt a budapesti villamosokról készült képeket illetően: akkor látogatott ide először Ab van Donselaar, Tim Boric, és akkor kezdett rendszeresen idejárni Heinz Heider. Ez egyszerűen...

Címkék

103 (6) 125év (6) 2624 (12) 41-es (6) 424 (7) abszurd (26) Ab van Donselaar (34) agyhúgykő (55) airway (96) álhír (5) állatkert (11) alpok (12) amiga (8) augusztus 20 (6) ausztria (55) autók (64) bach (5) balaton (17) basel (7) bbc (8) bécs (36) belgium (11) bengáli (12) berlin (134) berlini fal (20) bkv (42) blog (27) budai vár (24) budaörs (35) budapest (705) budapesti pillanatok (39) buék (8) busz (65) c64 (12) caf (10) city lights (66) class 56 (7) commodore (16) csak egy kép (34) csak egy videó (235) csehország (17) csörgő (5) cukiság (32) debrecen (24) design (5) díszkivilágítás (31) divat (6) doctor who (43) drezda (7) duna (30) életkép (22) életképek (29) életmód (6) elveszett (30) énblog (279) énzene (17) építészet (61) építkezés (20) épület (13) érdekesség (14) erfurt (7) esti városkép (8) fan fiction (13) favázas (11) feldolgozások (10) felhők (25) felső-szilézia (22) felső szilézia villamos (20) fényvillamos (14) ferihegy (24) film (8) firka (5) fogas (7) fogaskerekű (13) fogyasztói (24) fonódó (10) fotó (5) frankfurt am main (8) freddie mercury (6) füsti (6) gary moore (22) geek (7) Geoffrey Tribe (16) gépsárkány (53) gitár (26) gmap (12) goldtimer (5) gondolatok (10) gőzmozdony (14) gyermekvasút (17) haditechnika (10) hajó (37) hampage (248) hamster (5) hangszerek (8) hármashatárhegy (5) helikopter (10) hév (23) híd (29) (22) hogylehetne (7) hogyvolt (7) house (6) hülyeség (7) humor (115) idegenforgalom (21) ikarus (22) il 14 (9) ipari létesítmények (5) írás (15) it (9) jegyek (5) joe satriani (5) kalef (11) karácsony (8) karikatúra (5) kazetta (6) kecskemét 2010 (6) kép (6) képek (651) képregény (94) kérdés (5) kirándulás (11) kisföldalatti (10) kiskörút (5) kisvasút (37) ki vagy doki (14) klasszikus zene (5) köd (20) köln (33) kölni dóm (5) közlekedés (314) kritika (70) kulfoldi szemmel (60) lánchíd (7) last ninja (5) látnivaló (9) lengyelország (36) lhbs (24) lipcse (12) li 2 (20) ludmilla (13) m4 (15) maci (6) mackó (6) magyarország (7) margit híd (9) már nincs (5) mátyás-templom (6) máv (34) medve (7) metál (9) metró (40) miskolc (23) mittudoménmi (9) MOD (7) morál (11) morgás (124) mozi (5) mtp (7) muki (10) münchen (24) műrepülés (8) múzeum (41) nagypolszki (5) németország (279) neon (5) nerd (7) nincsmár (9) nohab (27) nosztalgia (169) nürnberg (19) nyíregyháza (6) nyolcvanas évek (9) NZA (8) olaszország (13) oldtimer (60) orgona (5) orkvadászok (11) ostrava (6) osztyapenkó (5) otthoni turista (35) pályahiba (6) pályaudvar (22) panoráma (103) pécs (12) Peter Haseldine (11) point n click turista (8) pop (9) popkultúra (105) pozitívum (12) pozsony (10) prága (7) programajánló (25) púpos (12) queen (10) r.i.p. (10) rajz (5) redbull air race (8) rejtvény (10) reklám (20) relax (12) repülés (118) repülőgép (40) repülőgépek (58) repülőnap (31) repülőtér (11) retró (26) rock (60) s-bahn (10) semmering (7) SNL (14) sorozatok (15) soundcloud (11) stuttgart (6) svájc (26) szabadság híd (11) szeged (30) szergej (17) szlovákia (16) sztrájk (21) szünetjelzés helyett (181) társadalom (5) tatra (12) taurus (6) technika (31) technikatörténet (31) tél (11) templom (12) tévéműsor (27) thin lizzy (5) Tim Boric (13) tömegközlekedés (316) történelem (27) trolibusz (46) turizmus (19) tűzvonalban (15) tűzvonalban saját (8) tv (86) überzenészek (16) utazás (247) utcakép (146) uv (29) vár (9) várnegyed (8) város (362) városkép (83) városliget (8) vasút (325) vélemény (8) vicinális (13) vidám park (5) videó (601) villamos (572) vlog (7) wuppertal (7) würzburg (5) xi.ker (30) youtube (221) zene (157) zlin (13) zürich (13) Címkefelhő

"Elveszett" repterek

2017.02.26. 07:00 :: Hamster

Berlin felhagyott légikikötőiről - Gatow, Adlershof, Tempelhof - már meséltem, de ezeknél jóval közelebb is találhatunk "elveszett" repteret - igaz, nem nagyvároson belül, bár Mátyásföld tulajdonképpen határeset. És most nem repülőgépeket is elbíró autópályaszakokról, hanem állandó vagy félállandó infrastruktúrájú légibázisokról beszélünk!

A térkép forrása

Persze rögtön az elején leszögezném, hogy nem akarok a hadtörténet/haditechnika/urbex terén alkotó blogok babérjaira törni, illetve nem is az olyan komolyabb repterekről szeretnék írni, mint Kiskunlacháza, Kunmadaras, Tököl, Kalocsa, Börgönd, Szentkirályszabadja, vagy éppen Taszár*, hanem az apróbbakról, melyek létezését mindig is érdekesnek találtam.

*Egyébként ez azért elég sok katonai reptér egy ilyen kis országnak, nem? Pedig a sorból hiányzik a manapság nemzetközi légikikötőként működő Debrecen és Sármellék, illetve Kecskemét, Szolnok és Pápa. Mindenesetre ahhoz képest, hogy gyerekkoromban mindig azon ment a viccelődés, hogy a MiG-ek még fel se gyorsulnak, már lassítaniuk kell, hogy át ne menjenek a szomszéd országba, elég rendesen meg voltunk pakolva ilyen létesítményekkel!

Teljesen szubjektív, ellenben cseppet sem szakszerű válogatás: Csákvár, Székesfehérvár/Tác, Mezőkövesd, Tapolca

Számomra az egyik legmeglepőbb "felfedezés" az volt, amikor egy sétarepülés során egyszercsak átrepültünk a csákvári reptér fölött, valamikor a kilencvenes évek végén: ugyan a hidegháborúban sem üzemelt állandó bázisként, azért valamikor (egyes infók szerint '60 körül, mások szerint '75-ben) kapott egy két kilométer hosszú betonpályát. Igaz, elég keskenyet: húsz méterével mintha csak és kizárólag a meglehetősen apró MiG-21-eshez tervezték volna - egy szállítógépnek, de még egy korabeli vadászbombázónak is ez már szűk lett volna. Egyébként maga a létesítmény már a második világháborúban is működött, de békében csak tartaléknak használták: akkoriban minden repülőegységnek megvolt a kitelepülési helye, ahová időnként kiköltözött. A leghíresebb a kenyeri "hadműveleti kaszáló" volt, de ugyanerre használták Kilitit, Tápiószentmártont, Berettyóújfalut, meg még ki tudja, hány helyet. Nos, azokhoz képest Csákvár egy négycsillagos szálloda lehetett :)

Bővebben itt olvashattok a csákvári repülőtérről

Gyerekkoromban a Balaton felé menet mindig jobbra néztem az M7-esről Fehérvárnál: ott ugyanis rendszerint egy rakás szovjet katonai helikopter pihent egy füves területen. Az ember persze tudta, hogy az ország légterének rendszeres "vendégei" a vöröscsillagos gépmadarak, de ennyire közvetlenül nem nagyon lehetett őket látni. Édesapám mesélt arról is, hogy az egyik kicsit távolabb látható íves tetejű épület szintén reptérhez - a sóstóihoz - tartozott eredetileg, de ott akkor már gyárak működtek. Pluszban innen úgy 5 kilométerre kelet-délkeletre, Börgöndnél is volt egy magyar bázis - utólag nagyon furcsa, hogy milyen "militáns" környék volt ez még a nyolcvanas években is! A tácinak nevezett szovjet helikopterreptér helyére mindenesetre a rendszerváltás után bevásárlóközpont épült, de néhány betonozott gépállóhelyet ma is ki lehet szúrni a 8-as útról.

Bővebben a táci bázisról

Az előzőnél komolyabb katonai reptér a Mezőkövesd melletti "Klementina" nevű objektum, pedig igazából sose építették ki teljes valójában. Az első történet, amit erről a helyről hallottam, úgy szólt, hogy "a szovjetek előretolt bombázóbázisa lett volna háború esetén, de a CIA megszerezte a terveket, úgyhogy inkább nem fejezték be". Namármost ezek a dolgok szerintem nem így működnek (az ötvenes években, amikor nekiálltak kibetonozni, még valóban nem létezett a mai értelemben vett műholdas lefedettség, de azért egy ekkora repteret biztos nem lehetett volna sokáig titokban tartani), de vannak még ennél is kevésbé hihető sztorik is, például hogy "föld alatti hangárból indultak a gépek".

9 komment

Címkék: repülés magyarország érdekesség repülőtér

Szczecin villamosai 2015 júniusában

2017.02.24. 07:00 :: Hamster

Szszecin Budapesttől messze van, de Berlintől nem, úgyhogy amikor 2015 júniúsában oda látogattam, egyik nap egy kisebb társasággal vonatra ültünk, és eldöcögtünk a Nyugat-pomerániai vajdaság fővárosába. A 400 ezres város 64 kilométeres villamoshálózattal büszkélkedhet, és elég színes járműállománnyal. Na meg hát Lengyelországban van :)

Szczecin villamosai 2015 júniusában
Kopott vöröstéglás házak előtt imbolygó Tatráktól az épülőfélben lévő gyorsvillamosig

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedés város villamos lengyelország hampage szczecin

Jövet-menet Frankfurt am Mainban

2017.02.23. 07:00 :: Hamster

A múltkor egy nap alatt kétszer is sikerült megérkeznem a frankfurti főpályaudvarra, és kétszer is indultam tovább. Ez alapjában véve elég monomániás időtöltésnek tűnhet, de egy vasútmániásnak elég szórakoztató hely egy ekkora vasúti csomópont, mindig van mit nézni. Oké, ez a Hauptbahnhof nem olyan klassz fekvésű, mint a kölni, nem olyan rendezett, mint a müncheni, és talán már nem is annyira tiszta, mint 25 évvel ezelőtt volt, de azért még véletlenül se lehet összekeverni az infrastruktúrát a Keletivel:

4 komment

Címkék: utazás videó vasút szünetjelzés helyett frankfurt am main csak egy videó

Akkora köd volt, hogy a 47-es villamos nem mert átmenni a Szabadság hídon ;)

2017.02.21. 07:00 :: Hamster

Bár a ködtől valóban nem látszott a túlpart, a 47-es és 49-es természetesen nem ezért, hanem valami baleset miatt fordult a Rudasnál szombat délelőtt. Ezzel együtt jól nézett ki, hogy az a kis csonk a kép közepén volt minden, ami a hídból látszott:

img_0257.JPG

A látható világ minden irányba úgy 300 métert terjedt ki, mintha valami buborékban lettem volna. Ritkán van olyan, hogy a panorámát fotózó embert nem csöngetik le a biciklisták, de most ez volt a helyzet, mert nem voltak biciklisták, érthető módon - még annál is hidegebbnek érződött az idő, mint amennyire tényleg hideg volt. Kocogókat viszont láttam, ők a jelek szerint keményebb gyerekek :)

img_0216.JPG

Az 1930-as évek első felében épült pálos kolostor különösen romantikusan nézett ki a ködbe vesző sziklák tövében.

img_0233.JPG

A sziklafalat elzáró kerítés nagyon tetszett gyerekkoromban, most viszont már nagyon ráférne a tisztítás. Persze nem tudom, mennyi ideig maradna világos, de sokkal kellemesebben nézne ki a rakpart. Hát ha még a felsővezetéktartó oszlopokat is rozsdátlanítanák!

img_0287.JPG

A köd folyamatosan gomolygott, itt például nem ért le teljesen a földig - a bejegyzés végén levő videón 1:09 körül jól látható a mozgása.

9 komment

Címkék: énblog budapest videó képek köd villamos budapesti pillanatok

A másik oldal: a Fender

2017.02.19. 07:00 :: Hamster

Aki esetleg nehezményezte, hogy mindig csak Gibsonokat mutogatok (már amennyiben két bejegyzés mindignek számít), az most örülhet, mert ezúttal a másik legnagyobb márkáról, a Fenderről fogok random képeket mutatni. Pontosabban nem az egész Fenderről, csak pár gyártmányukról:

img_20170127_173204.jpg

Bár sokan úgy tudják, valójában nem Leo Fender (a cég alapítója) találta fel a tömörtestű elektromos gitárt, de még csak az elektromos basszusgitárt sem, viszont ő csinált virágzó iparágat ezek gyártásából, és a legklasszikusabb modellek közül jó párat ő tervezett, annak ellenére, hogy nem is tudott rajtuk játszani.

img_20170127_172508.jpg

A két leghíresebb Fender modell a csak alul kivágott (single cutaway) Telecaster, lásd a képen a fehér jószágot, és a "kétszarvas" (double cutaway) Stratocaster (jobbra és balra). A boltban kapható tömörtestű villanygitárok kb. 60-70%-a ennek a két típusnak a másolata vagy továbbgondolása, ami különösen vicces annak ismeretében, hogy előbbit - még Broadcaster és Esquire néven - 1950-ben, utóbbit pedig 1954-ben mutatták be. Persze tengernyi részleten javítottak-finomítottak a Leo Fender után érkező hangszerkészítők, de ha az autók is csak annyit fejlődtek volna feltalálásuk óta, mint az elektromos gitárok, akkor máig Citroen Traction Avant-okkal járnánk :)

img_20170127_172448_burst001_cover.jpg

Asztallap jellegű test, két egytekercses hangszedő, ragasztott helyett csavarozott nyak, körülbelül ennyi volt az alap - aki akarta, persze bővíthette azt. A Fender sikere után felbukkanó elektromos gitár özön ellenére Bruce Springsteentől kezdve a néhai Prince-en át Keith Richards-ig számtalan zenész leragadt a "Tele" valamelyik változatánál, vagy legalábbis gyakran visszatért hozzá. A fenti képen egyébként nem Fender, hanem Squier Telecastert látunk: a nagy gyártók egy idő után rájöttek, hogy ha zavarja őket, hogy mások az ő gitárjaik másolásából élnek, akkor a legegyszerűbb, ha a kevésbé tehetős zenészeket is ők szolgálják ki. Az amerikai Gibson saját tulajdonú "fapados" márkája a Távol-Keleten - és néha Csehszlovákiában - gyárttató Epiphone, a szintén amerikai Fendernek pedig a japán Fender, a mexikói Fender, és a több helyen is készülő Squier

19 komment

Címkék: zene gitár youtube képek popkultúra fender technikatörténet stratocaster telecaster squier ibanez

Séta Frankfurt am Main óvárosi főtere körül

2017.02.16. 07:00 :: Hamster

A felhőkarcolók után húzódjunk be a frankfurti óvárosba, pontosabban abba, ami megmaradt belőle a második világháború után:

img_7976.JPG

A város középkori főterét Römerbergnek, azaz Római-hegynek hívják, a városháza hármas tagolású főépülete, a Römer, azaz "a Római" után. Az világosnak tűnik, hogy az elnevezés a három szomszédos ház egyikétől ("Ház a Rómaihoz") származik, de hogy azt miért hívták így..? Sokáig azt gondolták, hogy az épület eredetileg egy Römer nevű család tulajdona volt, ma már valószínűbbnek tartják, hogy a vezetéknevek előtti időkben az itt lakó családok hívták így magukat a már régebb óta ilyen néven futó ház után ("én vagyok a Római-házi Konrád"). És hogy akkor a házat miért hívták így? Valószínűleg mert egy időben olasz kereskedők laktak benne. A szomszéd házat például Laderamnak hívták, ami a Lateránra utalt. Nem tudom, ki hogy van vele, én eredetileg valami izgalmasabb, romantikusabb magyarázatra számítottam, minimum egy szentté avatott római mártírral, álruhában utazó pápával, vagy valami hasonlóval, nem arra, hogy egy középkori olasz divatház után nevezték el Németország pénzügyi központjának főterét :) Persze olyan is van, aki "Róma" és "Laterán" egymás mellett állásába a világi és egyházi hatalmak status quo-ját látja bele, de ez szerintem kicsit erőltetettnek tűnik.

img_7958.JPG

Szépek ezek a házak a tér keleti oldalán, nem? És milyen jó állapotúak! Igaz, még csak harmincvalahány évesek: az eredetileg itt állt házak elpusztultak a világháborúban; helyük részben üresen maradt, részben egyszerűbb kivitelben építették be. Aztán jött a metróépítés, amikor ismét eltűnt innen minden, majd a nyolcvanas években épült fel a most látható házsor. Azt kell hogy mondjam, igényesebben megcsinálták, mint mondjuk Kölnben!

Frankfurt Am Main-Roemer-Salzhaus-Front Photochrom.jpg Frankfurt Am Main-Roemer-Salzhaus-Haus Frauenstein-Roemerberg-2007.jpg
Von Photochrom der Photoglob AG, Zürich, Schweiz; Fotograf vermutlich Carl Friedrich Fay (1853-1919), Carl Hertel (1832-1906) oder Carl Friedrich Mylius (1827-1916) - Original im Besitz von Mylius, gescannt und retuschiert (starke Alterungsspuren beseitigt), Gemeinfrei, Link Von Mylius - Eigenes Werk, CC BY-SA 3.0, Link

Sokkal rosszabbul járt a Frauenstein-ház és Sóház (Salzhaus - előre is elnézést kérek, de az önálló értelemmel bíró neveket le szoktam fordítani), melyekből gyakorlatilag csak a pince érte meg a háború végét. Ezeket az ötvenes években építették újra, hogyismondjam... büszkén korlátolt vasbetonszimbolista stílusban, értsd: modern eszközökkel, "utalva" az eredeti tömegekre és alapformákra.

Érdemes megemlíteni, hogy a frankfurti politikusok is érzik, hogy nem az igazi az óváros háború utáni arculata, ezért néhány éve lebontották a hetvenes években épült Műszaki Városházát, és a környékére elkezdték felhúzni a régi városszövet egyfajta replikáját.

img_7959.JPG

És akkor vessünk egy pillantást a város jelképére, a Römerre. Mint említettem, ez eredetileg a három egymás mellett álló polgárház (Laderam (később Limpurg), Römer, Löwenstein) közül a középső neve volt, mára viszont az egész városházi tömböt ezen a néven emlegetik. A tanács a XV. század elején vásárolta fel az épületeket (pontosabban először csak a Rómait és a tömb hátsó oldalára kilógó Aranyhattyú fogadót), majd az elkövetkező évszázadokban a környező tömböt is teljesen bekebelezték, és nyugat felé terjeszkedtek. Közben néha kibelezték a házat (ma faszádizmusnak neveznénk), majd átépítették, megint átépítették, áttervezték, de mégsem építették át, végül hagyták lerobbanni... aztán jött a második világháború. Az épület súlyos károkat szenvedett, de legalább kívülről visszaállították régi dicsőségét - kit érdekel, hogy belülről vasbeton, ha kívülről hozza egy olyan épület méltóságteljességét, melyben többször is német-római császárt választottak?

7 komment

Címkék: énblog utazás város németország képek építészet frankfurt am main

Micsoda csapat - és egyre többen lesznek!

2017.02.13. 07:00 :: Hamster

2016. december 30-án a vasútmániások országon belüli területi eloszlása teljesen felborult: aki csak tudott, a Budapest - Tapolca vonal mentén sorakozott fel. Az ok egy különvonat volt, melynek élén nyolc Nohab dübörgött. Egy évvel korábban volt egy hasonló menet, amire sajnos nem tudtam elmenni; akkor hat svéd gép tette meg az utat, Tapolcán csatlakozott hozzájuk egy hetedik. Most egy fokkal feljebb emelték a lécet:

img_9864.JPG

A megkésett karácsonyi ajándékot útközben több helyen is elkaptuk, de más, amikor csak elhussan melletted az a rengeteg acél, és más, amikor van időd nem csak a fényképezőgép objektívjével, hanem a saját szemeddel is befogni a látványt. Valami egészen különleges hangulata volt ennek a napnak, mely egyfajta jóvátétel volt azért, hogy 2013, 2014 és 2015 után 2016-ban elmaradt a menetrendszerinti balatoni Nohabozás.

A Tapolcára érkezés után a mozdonyok szétszortírozták magukat, hogy egymás mellé tudjanak állni a fűtőház előtt. Ez eleve érdekes logisztikai feladat volt, különösen úgy, hogy minden tele volt fotósokkal, plusz a normál vonatközlekedés sem állt le. Aztán amikor végre mindenki kiment a képből, és elkészültek a fotók, ismét össze kellett állnia a fogatnak, megint volt mit nézni. És hallani: gyönyörűen duruzsoltak-röfögtek a motorok!

img_9890.JPG

A résztvevő gépek közt gyakorlatilag nem volt két azonos festésű, nézzük hát meg őket közelebbről is! A vonatba sorozotthoz képest fordított sort a Tizenheteske nyitja, a MÁV feltuningolt masinája: gyorsabb, mint a többi, és villanyfűtésre alkalmas - a sorozat ugyanis eredetileg gőzfűtéssel rendelkezett, csak villamos fűtőkocsi segítségével tudtak újabb kocsikkal együtt dolgozni.

img_9892.JPG

A Kárpát Vasút Kft. néhány éve vált Nohab-üzemeltetővé, a hagyománytiszteletből 21-es és 22-es pályaszámot kapott gépek azonban különböznek a MÁV egykor volt húsz M61-esétől, legfőképp abban, hogy csak négy tengelyük hajtott. A 22-es 2015-ben érkezett Svédországból, de eredetileg a dán államvasútnál szolgált, amit az is mutat, hogy még mindig ottani legutolsó festését viseli. Különleges ismertetőjele az orrkamra ajtaja, amitől számomra még amerikaiabban néz ki :)

img_9893.JPG

Az eddig látott két mozdony '64-es és '65-ös gyártású, a menet korelnöke azonban a 21-es volt, melyet 1957-ben gyártottak, szintén a dán vasutak számára. A kinézet itt is régebbről örökölt: még az előző tulaj idézte meg a Sante Fe vasúttársaság "Warbonnet" festését; a Kárpát Vasút ezt egy nemzetiszínű csíkkal toldotta meg.

img_9894.JPG

A 10-es ismét ex-MÁV gép, 1963-ból; ma a Nohab-GM Alapítvány tulajdona, és mint ilyen, rendszeresen látható teher- és különvonatokkal. És ha már az alapítványról van szó, érdemes megemlíteni, hogy ők további Nohabokkal is bírnak: egyrészt a lángvágótól megmentett 2-essel, másrészt a norvég eredetű Di3.623-assal, mely 1960-ban járt Magyarországon - "ő" győzte meg a MÁV-ot arról, hogy ezt a típust vásárolják, ne a németek kétmotoros, dízel-hidraulikus csodáját! Ezen túl nemrég alkatrészbányának beszereztek egy belga gépet is, ami ugyan ránézésre nem Nohab, de igazából mégis rokon. Ha így folytatják, néhány éven belül több Nohab lesz az országban, mint valaha :)

img_9895.JPG

Gyerekkoromban ugyan még láttam néhány "csíkos orrú" Nohabot, de a többség már úgy nézett ki, mint most a 19-es. A MÁV Nosztalgia Kft. legtöbbször tehervonatok élén használja; néha szoktam is random módon találkozni vele: leggyakrabban Kelenföldön, máskor pedig a semmi közepén felbukkanva.

11 komment · 1 trackback

Címkék: videó képek vasút nosztalgia nohab

Pécsi József: Meister Petz am Hofe Meyers

2017.02.11. 07:00 :: Hamster

Rég volt már klasszikus zene, nem? Kíváncsi lennék, hány embernek mond bármit is a fentebbi cím - vagy magyar megfelelője, a "Dörmögő Dömötör Istók gazda udvarán". Aztán eljutunk 0:54-ig az alábbi videóban, és szerintem több generációnyi ex-gyerek döbben meg, hogy jé, ez egy teljes mű, zenekarra, nem csak egy főcímzene zongorára és fagottra?

Persze ilyen felvezetés után, vagy mondjuk a fagott hallatán lehet, hogy sokan sejtették, mi következik, de végig kevesen hallottuk annak idején ezt a művet. Én legalábbis biztos nem. Pedig kellemes darab, az a bizonyos rész pedig annyira macis, hogy nem bírok nem magam elé képzelni egy bukdácsolva cammogó, lompos-loncsos-bozontos kölyökmackót :) Egyébként nálam műveltebbek esetleg nem tudják, van valami konkrétan leírt sztorija a dalnak? Tudjuk, mit csinált Dörmögő Dömötör, és ki az az Istók gazda? Vagy pont az a jó, hogy a fagott és a zongora elmeséli, ahogy egy elcsavargott kismackó betéved egy baromfiudvarba, ahol megpróbálna haverkodni az ott lakó állatokkal, de azok megkergetik, és jót nevetnek rajta, amikor elfut?

Összehasonlításként itt egy videó azzal a hangszereléssel, ami klasszikussá vált. Szerintem zseniális, ehhez képest a szerzőjének még wikipedia oldala sincs :( És három a magyar igazság, itt az a változat, amit először megismertem - a fent hallható hangszerelés, még a később újra feljátszott díszítések és kiegészítések nélkül:

4 komment

Címkék: zene tv youtube mese cukiság popkultúra klasszikus zene

A kétmotoros Óriásnyúl

2017.02.08. 07:00 :: Hamster

Furcsa, hogy miközben a mi környékünkön a dízel-villamos mozdonyok voltak a felsővezeték nélküli vasúti vontatás császárai, a németek inkább a dízel-hidraulikus meghajtást részesítették előnyben. A nyugati oldal különösen ráfeküdt erre a verzióra, a mi szintén dízel-hidraulikus Csörgőnkkel ellentétben megbízható és erős gépeket létrehozva az utólag felszerelt kipufogóik miatt "Nyuszifül" névre keresztelt V160-as család formájában.

A dízel-hidraulikus hajtás mellett a németek a közepes teljesítményű - 2000 lóerő körüli - mozdonyok mellett tették le a voksot, még ha kettőt is kellett használni belőlük a komolyabb vonatokhoz. A Henschel az ötvenes évek végén ugyan belefogott egy nagyobb gép fejlesztésébe, a hattengelyes, 3200 lóerős V320 - '68-tól egy ideig 232 - 001 azonban egyke maradt.

Jókora masináról van szó: négy méterrel hosszabb, mint a mi Nohabunk; ennek legfőképp az az oka, hogy két 1900 lóerős dízelmotor dolgozott benne! Összehasonlításként itt ez a kép, amin egy sima Nyuszifüllel csatolták; jól látható a négy- és hattengelyes masina közti különbség. A homlokfal a 320-asról került át a rövidebb "tesóra": a V160-asok eleinte gömbölyded mellső kialakítással épültek - nem véletlenül hívták őket Lollobrigida után "Lollónak"...

A majd' két Nohabnyi erőforráspáros a fentebbi videó alapján igencsak karakteres hanggal bírt, pláne, ha épp le volt szerelve a hangtompító. Az az igazi "bass drop", amit 1:00 után hallunk, nem az, amikor valami DJ bohóckodik :)

18 komment

Címkék: youtube vasút technikatörténet

Magányos japán díszcseresznye az Eiffel Parkban

2017.02.06. 04:00 :: Hamster

A Nyugati melletti, a pályaudvarral ellentétben megfelelően őrzött és ápolt zöldterület egyik sarkában áll ez a csemete, szemmel láthatóan kilógva a többi fa közül:

img_9306.JPG

A japán díszcseresznye virágba borulása a távol-keleti szigetországban a néplélek része, Budapesten viszont Gary Moore-ra emlékeztet ez a konkrét fa, amelyet a Lord of the Strings fanpage üzemeltetői ültettek:

5 komment

Címkék: budapest gary moore