Bár a múltkor azt írtam, hogy a gitárok nem sokat fejlődtek az elmúlt 50-60 évben, azt azért le kell szögezni, hogy a használatuk annál többet változott. Konkrétan amivel a hatvanas-hetvenes években még gitáristenné lehetett válni, az ma egy youtube-csatornához is kevés lenne. Manapság saját gitárjuknál kisebb gyerekek játszanak profiként, ismeretlen fickók a fülükkel és hajukkal játszanak hatvan szólamban negyvenhúros gitárokon, és utcazenészek jammelnek olyanokat, hogy a nyolcvanas évek sessionzenészei inkább nyugdíjba mennek - ilyen régen nem volt. Vagy mégis?

Például itt van valaki, aki saját magával játszott együtt, még mielőtt hivatalosan feltalálták volna a többsávos felvételt, vagy a nemlineáris videószerkesztő programokat.

De tapping-mágusok is léteztek már jóval Steve Vai előtt (a legjobb rész szerintem az, amikor "nagybőgőt" játszik maga mellé 3:53-tól). Hiába, Eddie van Halen előtt is voltak emberek, akik ráuntak a sima pengetésre!

És persze teljesen elvetemült zenebohócok is felbukkantak, itt például bicikliken játszik valami őrült - nem is egyféleképpen!

Ez az őrültet egyébként Frank Zappának hívták, és szerencsére a későbbiekben nem ragaszkodott ehhez a "hangszerhez" - bár ahhoz se, hogy normális legyen :)