Tudnivalók

Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, vonatokra, repülőgépekre, zenékre. Meg minden másra.
 
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
 
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollok/spam/túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.

  Gyorslinkek:
Hampage.hu frissítések
Énblog
Égitársaság

Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Ez megy most

Top 5

  1. Megtalált sínek: a Margit híd régi vágányainak darabjai a DunábanÉveket töltöttem Budapest elvesz(t)ett vágányainak felkutatásával, most azonban - kivételesen - megtalált sínekről fogok mesélni! Száraz időszakokban néha előfordul, hogy a Margit-sziget déli...
  2. Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
  3. A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
  4. Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll: A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
  5. Amikor az utcák keskenyebbek, a villamosok pedig tényleg öregek voltakMúltkor elmeséltem, hogyan kerültem kapcsolatba Tim Boric-kal, most ismét mutatnék néhányat a hetvenes évek második felében készített képeiből. Kezdjük Óbudán, mondjuk a Flórián téren! A...
  6. Kőbánya-Hizlaló: egyről a kettőreAki nem villamosmániás vagy kőbányai lakos, az valószínűleg még sose hallott arról, hogy létezik Budapesten egy "Kőbánya-Hizlaló" nevű vasútállomás. Pontosabban tulajdonképpen már nem létezik, mégis...
  7. Keleti kényelem, nyugati... pályaudvarra megy: MÁV "komfort kocsi"Gyerekkoromban tévéreklám hirdette a MÁV új szolgáltatását, a "Komfort" osztályt. Az akkor még nem retrónak számító faburkolatos közegben nénik és bácsik utaztak, luxusnak tűnő körülmények közt:...
  8. Tanmese a terepjáró villamosokról (dr. Németh Zoltán Ádám írása)NZA barátom ráérzett a műfajra, ami nem is annyira baj, mert a héten nem nagyon volt időm blogot írni :) Beavis and Butthead így kezdené: höhö, höhö... terepjáró villamos? Nos, a villamosvasúti...
  9. "It was a good time to be 27"Már írtam arról, milyen nagyszerű dolog, hogy a különböző külföldi villamosbarátok nem egyszerre jártak Magyarországon, mert így szinte teljesen mást láthatunk Geoffrey Tribe '69-es, Peter Haseldine...
  10. Budapest és Miskolc utcáin járva '76 februárjában1976 fontos év volt a budapesti villamosokról készült képeket illetően: akkor látogatott ide először Ab van Donselaar, Tim Boric, és akkor kezdett rendszeresen idejárni Heinz Heider. Ez egyszerűen...

Címkék

103 (6) 125év (6) 2624 (12) 41-es (6) 424 (7) abszurd (26) Ab van Donselaar (34) agyhúgykő (56) airway (96) álhír (5) állatkert (11) alpok (12) amiga (8) augusztus 20 (6) ausztria (62) autók (66) bach (5) balaton (24) basel (7) bbc (8) bécs (36) belgium (11) bengáli (12) berlin (134) berlini fal (20) bkv (42) blog (27) budai vár (25) budaörs (35) budapest (708) budapesti pillanatok (39) buék (8) busz (65) c50 (6) c64 (12) caf (10) city lights (66) class 56 (7) commodore (16) csak egy kép (34) csak egy videó (238) csehország (17) csehszlovák (5) csörgő (8) cukiság (32) debrecen (24) design (5) díszkivilágítás (31) divat (6) doctor who (43) drezda (7) duna (31) életkép (22) életképek (29) életmód (6) elveszett (31) énblog (306) énzene (17) építészet (61) építkezés (20) épület (13) érdekesség (14) erfurt (7) esti városkép (8) fan fiction (13) favázas (11) feldolgozások (11) felhők (26) felső-szilézia (22) felső szilézia villamos (20) fényvillamos (14) ferihegy (25) film (8) firka (5) fogas (7) fogaskerekű (13) fogyasztói (24) fonódó (10) fotó (5) frankfurt am main (8) freddie mercury (6) füsti (6) gary moore (26) geek (7) Geoffrey Tribe (16) gépsárkány (55) gitár (29) gmap (12) goldtimer (5) gondolatok (10) gőzmozdony (18) gyermekvasút (17) haditechnika (10) hajó (37) hampage (249) hamster (5) hangszerek (9) hármashatárhegy (5) helikopter (10) hév (23) híd (29) (22) hogylehetne (7) hogyvolt (7) house (6) hülyeség (7) humor (116) idegenforgalom (21) ikarus (22) il 14 (9) ipari létesítmények (5) írás (15) it (9) jegyek (5) joe satriani (5) kalef (11) karácsony (8) karikatúra (5) kazetta (6) kecskemét 2010 (6) kép (6) képek (670) képregény (94) kérdés (7) kirándulás (11) kisföldalatti (10) kiskörút (5) kisvasút (39) ki vagy doki (14) klasszikus zene (5) köd (20) köln (33) kölni dóm (5) közlekedés (315) kritika (70) kulfoldi szemmel (60) lánchíd (7) last ninja (5) látnivaló (11) lengyelország (36) lhbs (24) lipcse (12) li 2 (20) ludmilla (13) m4 (15) maci (6) mackó (6) magyarország (7) margit híd (9) már nincs (6) mátyás-templom (6) máv (34) medve (7) metál (9) metró (40) miskolc (23) mittudoménmi (9) MOD (7) morál (11) morgás (124) mozdonyok (5) mozi (5) mtp (7) muki (10) münchen (24) műrepülés (8) múzeum (41) nagypolszki (6) németország (280) neon (5) nerd (7) nincsmár (9) nohab (31) nosztalgia (177) nürnberg (19) nyíregyháza (6) nyolcvanas évek (11) NZA (8) olaszország (13) oldtimer (64) orgona (5) orkvadászok (11) ostrava (6) osztyapenkó (5) otthoni turista (36) pályahiba (6) pályaudvar (22) panoráma (105) pécs (12) Peter Haseldine (11) point n click turista (8) pop (11) popkultúra (109) pozitívum (12) pozsony (13) prága (7) programajánló (25) púpos (12) queen (10) r.i.p. (10) rajz (5) redbull air race (8) rejtvény (10) reklám (21) relax (12) repülés (118) repülőgép (40) repülőgépek (59) repülőnap (31) repülőtér (11) retró (29) rock (63) s-bahn (10) semmering (7) SNL (14) sorozatok (15) soundcloud (11) stuttgart (6) svájc (26) szabadság híd (11) szeged (30) szergej (18) szlovákia (26) sztrájk (21) szünetjelzés helyett (185) társadalom (5) tatra (12) taurus (6) technika (32) technikatörténet (33) tehervonatok (5) tél (11) templom (12) természet (6) tévéműsor (27) thin lizzy (6) Tim Boric (13) tömegközlekedés (317) történelem (27) trainspotting (30) trolibusz (46) turizmus (19) tűzvonalban (15) tűzvonalban saját (8) tv (87) überzenészek (16) utazás (261) utcakép (147) uv (29) vár (11) várnegyed (8) város (364) városkép (84) városliget (8) vasút (341) vélemény (11) vicinális (13) vidám park (5) videó (623) villamos (572) vlog (7) wachau (5) wuppertal (7) würzburg (5) xi.ker (30) youtube (232) zene (165) zlin (13) zürich (13) Címkefelhő

Dürnstein

2017.08.17. 07:00 :: Hamster

A tavalyi, alkalom szülte betérés után idén Wachau Aggsteintől északkeletre eső felét is megnéztük, vonattal. Pontosabban igazából csak két várost látogattunk meg, a völgy nagy részét a vonat ablakából láttuk.

img_4520.JPG

Az első megálló Dürnstein volt. A sziklák és a világosra vakolt épületek remekül néztek ki, de a harmincvalahány fokban nehezen lehetett meglenni közöttük - viszont legalább megértettük, miért nevezték a városnak nevet adó egykori várat "száraz sziklának" :)

img_4489.JPG

Az utcáknak kicsit mediterrán hangulata volt - ráadásul az egyik itteni cukrászdában ittam életem legjobb jegeskávéját. Ez nem kis dolog, mert Olaszországon kívül ritkán találkozom olyan kávéval, ami igazán ízlik...

img_4491.JPG

A város leginkább az apátság kék-fehér tornyú plébániatemplomáról híres, de bevallom, én többre értékelem a képen látható, sgraffitóval feldobott egyszerűséget, mint az Ausztriára eléggé jellemző "marcipánépítészetet". Le lehet bunkózni, de ez van :)

img_4564.JPG

Ez a zord tömb a XIII. század végén alapított klarissza kolostor templomának épült, majd a rend távozása után magtárrá alakították. Nem egy szokásos "karrier"!

img_4561.JPG

A nyers kőfelületek miatt erőt sugároznak ezek a falak, de ugyanakkor valahogy vészjóslóak is. Az egykori kolostor épen maradt részében ma az Oroszlánszívű Richárd szálloda üzemel, mely onnan kapta nevét, ...

img_4507.JPG

... hogy a leginkább a Robin Hoodból ismert király 1192/93 fordulóján Dürnsteinben raboskodott, valószínűleg a ma már csak romként létező várban (vagy másutt - a vélemények megoszlanak, és mivel akkor még nem volt se twitter, se facebook, valószínűleg soha nem fogjuk megtudni az igazságot). Az erődítmény állapota nem az elmúlt évtizedek eredménye: 1645-ben a svédek felrobbantották egy részét, ezután néptelenedett el. A képen egyébként nem maga a vár látható, hanem a városból felvezető védmű egy tornya.

img_4526.JPG

És a bejegyzés végén térjünk vissza oda, ahonnét elindultunk: a sziklák tövébe, a Duna partjára. A következő megálló Spitz an der Donau volt, ahol a napfordulós tüzeket néztük meg.

6 komment · 1 trackback

Címkék: utazás ausztria wachau képek vár

A bejegyzés trackback címe:

http://hamster.blog.hu/api/trackback/id/tr4112751442

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Még egy kis Wachau: Spitz an der Donau 2017.09.09. 10:57:54

Zárjuk (vagy nyissuk - ki mikor olvassa:) a hetet rövid turisztikai képmutogatással azutánról, hogy Dürnsteinből  felnohaboztunk a Duna mentén. Mivel volt még egy kis idő az esti tűzijátékig, a lemenő nap fényénél körbejártuk az esti rendezvényre gyüle...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Klassz környék. Harmincvalahány éve mi is végigjártuk a Wachaut, de sajna nem sok fotó maradt róla. Jellemző az akkori időkre, hogy olyan drága volt a színes film (az előhivatással együtt), hogy inkább mindenfele színes képeslapokat vettünk.
@nyelv-ész: A dia nem volt olcsóbb? A nyoclvanas évek közepéig nálunk is az ment, azt gondoltam azért mert a jó dia és az előhívás még mindig olcsóbb volt, mint valami ORWO film előhívása. A képeslap kapcsán érdekes, hogy nektek így lett képetek arról, hogy milyennek mutatja magát egy hely, manapság meg mindenki lefotózza a saját buta fejét mindenütt, mert a jelek szerint az a lényeg, nem az Oroszlános kapu, az Eiffel-torony vagy Grand Canyon. Eh, de szánalmas dolognak érzem a selfie-sticket, meg a selfie-t úgy általában :)
@Hamster: Dia? Ahhoz gondolom, diavetítő is kellett, nem? A papírképeket meg lehetett vinni és mutogatni bárkinek.

A selfie mánia nem újkeletű, csak régen nehezebb volt megvalósítani. Először még a 80-as években szembesültem vele, mikor az első munkahelyemen a kolléganők nézegették a nyaralási fotóimat, és reklamálták, hogy miért nem vagyok rajtuk. Nem nagyon értették, hogy nekem a hely megörökítése fontosabb, mint hogy magam is szerepeljek a fotón. Kissé olyan röhejes bizonyítási kényszernek éreztem, hogy lám, tényleg ott voltam, és nem valaki más fotóit mutogatom.
@Hamster: Figyelj, nem tudom, te hogy nőttél fel. Én annak idején, tizen-huszonéves koromban, ha hazajöttem valahonnét, és mutogattam fényképeket a szüleimnek (akkortájt ugye ez napokkal a hazaérkezés után történt), akkor anyám mindig ugyanazt kérdezte: miért nincs olyan, amin te vagy? Ő az olyan képeket akarta mindig látni, amin én vagyok.
@Fradista Utazó: Én gyűűűűűlölöm, ha rajta vagyok egy fotón, gyakorlatilag volt hosszú hajú lázadós :D korszakom, amiről egy fél fénykép van, olyan ügyesen ugrottam el mindig. Nekem ez a "magamat lefotózom és feltöltöm, hogy mindenki lássa" rosszabb, mint az, ami miatt a japánokra anno furán néztünk, ti. hogy ők akkurátus dokumentációs jelleggel fotóztam minden ezer szögből.
@nyelv-ész: Na, Fradista Utazóval együtt kezdem azt hinni, hogy tényleg valami párhuzamos univerzumban nőttem fel. Oké, mindig lekaptuk magunkat, egyszer-egyszer, de azért a hely, az ottlevés volt a lényeg, nem az, hogy én ÉN ÉÉÉÉÉÉÉNNNN ott vagyok valami szép ésvagy drága előtt :)

Igen, a diavetítő jó dolog, nekünk ilyen kis kivetítő volt, plusz az a kézi kütyü, amibe beraktad, fény felé tartottad, és úgy nézted. Sokkal nagyobbnak, valóságosnak tűnt úgy egy hely, mint papírképről.