Tudnivalók

Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, vonatokra, repülőgépekre, zenékre. Meg minden másra.
 
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
 
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollok/spam/túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.

  Gyorslinkek:
Hampage.hu frissítések
Énblog
Égitársaság

Naptár

november 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30

Ez megy most

Top 5

  1. Megtalált sínek: a Margit híd régi vágányainak darabjai a DunábanÉveket töltöttem Budapest elvesz(t)ett vágányainak felkutatásával, most azonban - kivételesen - megtalált sínekről fogok mesélni! Száraz időszakokban néha előfordul, hogy a Margit-sziget déli...
  2. Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
  3. A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
  4. Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll: A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
  5. Amikor az utcák keskenyebbek, a villamosok pedig tényleg öregek voltakMúltkor elmeséltem, hogyan kerültem kapcsolatba Tim Boric-kal, most ismét mutatnék néhányat a hetvenes évek második felében készített képeiből. Kezdjük Óbudán, mondjuk a Flórián téren! A...
  6. Kőbánya-Hizlaló: egyről a kettőreAki nem villamosmániás vagy kőbányai lakos, az valószínűleg még sose hallott arról, hogy létezik Budapesten egy "Kőbánya-Hizlaló" nevű vasútállomás. Pontosabban tulajdonképpen már nem létezik, mégis...
  7. Keleti kényelem, nyugati... pályaudvarra megy: MÁV "komfort kocsi"Gyerekkoromban tévéreklám hirdette a MÁV új szolgáltatását, a "Komfort" osztályt. Az akkor még nem retrónak számító faburkolatos közegben nénik és bácsik utaztak, luxusnak tűnő körülmények közt:...
  8. Tanmese a terepjáró villamosokról (dr. Németh Zoltán Ádám írása)NZA barátom ráérzett a műfajra, ami nem is annyira baj, mert a héten nem nagyon volt időm blogot írni :) Beavis and Butthead így kezdené: höhö, höhö... terepjáró villamos? Nos, a villamosvasúti...
  9. "It was a good time to be 27"Már írtam arról, milyen nagyszerű dolog, hogy a különböző külföldi villamosbarátok nem egyszerre jártak Magyarországon, mert így szinte teljesen mást láthatunk Geoffrey Tribe '69-es, Peter Haseldine...
  10. Budapest és Miskolc utcáin járva '76 februárjában1976 fontos év volt a budapesti villamosokról készült képeket illetően: akkor látogatott ide először Ab van Donselaar, Tim Boric, és akkor kezdett rendszeresen idejárni Heinz Heider. Ez egyszerűen...

Címkék

103 (6) 125év (6) 2624 (12) 41-es (6) 424 (7) abszurd (26) Ab van Donselaar (34) agyhúgykő (58) airway (96) álhír (5) állatkert (11) alpok (12) amiga (8) augusztus 20 (6) ausztria (64) autók (66) bach (5) balaton (24) basel (7) bbc (8) bécs (37) belgium (11) bengáli (12) berlin (135) berlini fal (20) bkv (42) blog (27) budai vár (25) budaörs (35) budapest (712) budapesti pillanatok (41) buék (8) busz (67) búvár (5) c50 (6) c64 (12) caf (10) city lights (67) class 56 (7) commodore (16) csak egy kép (36) csak egy videó (240) csehország (18) csehszlovák (6) csörgő (8) cukiság (33) debrecen (24) design (5) díszkivilágítás (31) divat (6) doctor who (43) drezda (7) duna (31) életkép (22) életképek (29) életmód (6) elveszett (31) énblog (318) énzene (17) építészet (61) építkezés (21) épület (13) érdekesség (14) erfurt (7) esti városkép (8) fan fiction (13) favázas (11) feldolgozások (11) felhők (26) felső-szilézia (22) felső szilézia villamos (20) fényvillamos (14) ferihegy (25) film (8) firka (5) fogas (7) fogaskerekű (13) fogyasztói (24) fonódó (10) fotó (5) frankfurt am main (8) freddie mercury (6) füsti (6) gary moore (27) geek (7) Geoffrey Tribe (16) gépsárkány (56) gibson (6) gitár (31) gmap (12) goldtimer (5) gondolatok (10) gőzmozdony (18) gyermekvasút (17) haditechnika (10) hajó (37) hampage (251) hamster (5) hangszerek (9) hármashatárhegy (5) havazás (5) helikopter (10) hév (24) híd (29) (22) hogylehetne (7) hogyvolt (7) house (6) hülyeség (7) humor (116) idegenforgalom (21) ikarus (24) il 14 (9) ipari létesítmények (5) írás (15) it (9) jegyek (5) joe satriani (5) kalef (11) karácsony (8) karikatúra (5) kazetta (6) kecskemét 2010 (6) kép (6) képek (679) képregény (94) kérdés (7) kirándulás (11) kisföldalatti (10) kiskörút (5) kisvasút (39) ki vagy doki (14) klasszikus zene (5) köd (20) köln (33) kölni dóm (5) közlekedés (317) kritika (70) kulfoldi szemmel (60) lánchíd (7) last ninja (5) látnivaló (11) lengyelország (37) lhbs (24) lipcse (12) li 2 (20) ludmilla (13) m4 (15) maci (6) mackó (6) magyarország (7) margit híd (9) már nincs (6) mátyás-templom (6) máv (34) medve (7) metál (9) metró (40) miskolc (23) mittudoménmi (9) MOD (7) morál (11) morgás (124) mozdonyok (6) mozi (5) mtp (7) muki (10) münchen (25) műrepülés (8) múzeum (41) nagypolszki (6) németország (281) neon (5) nerd (7) nincsmár (9) nohab (33) nosztalgia (180) nürnberg (19) nyíregyháza (6) nyolcvanas évek (11) NZA (8) olaszország (16) oldtimer (65) orgona (5) orkvadászok (11) ostrava (6) osztyapenkó (5) otthoni turista (36) pályahiba (6) pályaudvar (22) panoráma (106) paródia (5) pécs (12) Peter Haseldine (11) point n click turista (8) pop (11) popkultúra (110) pozitívum (12) pozsony (14) prága (7) programajánló (25) púpos (12) queen (10) r.i.p. (11) rajz (5) redbull air race (8) rejtvény (10) reklám (21) relax (12) repülés (120) repülőgép (40) repülőgépek (61) repülőnap (32) repülőtér (12) retró (29) rock (64) s-bahn (11) semmering (7) SNL (14) sorozatok (15) soundcloud (11) stuttgart (6) svájc (26) szabadság híd (11) szeged (30) szergej (18) szlovákia (33) sztrájk (21) szünetjelzés helyett (187) társadalom (5) tatra (12) taurus (6) technika (33) technikatörténet (33) tehervonatok (8) tél (11) templom (12) természet (6) tévéműsor (27) thin lizzy (6) Tim Boric (13) tömegközlekedés (321) történelem (27) trainspotting (35) trolibusz (46) turizmus (19) tűzvonalban (15) tűzvonalban saját (8) tv (87) überzenészek (16) utazás (269) utcakép (148) uv (30) vár (11) várnegyed (8) város (366) városkép (85) városliget (8) vasút (351) vélemény (11) vicinális (13) vidám park (5) videó (635) villamos (576) vlog (7) wachau (5) wuppertal (7) würzburg (5) xi.ker (30) youtube (235) zene (168) zlin (13) zürich (13) Címkefelhő

Hetven éves lehetett volna ma

2016.09.05. 07:00 :: Hamster

Persze ilyen szomorúan, mint ez a dal, nem szabad napot - pláne hetet - kezdeni, ráadásul nem is ő írta, úgyhogy jöjjön valami más! Ugyan ennek se ő a szerzője, viszont ez az egyik kedvencem az együttestől, amivel híres lett:

5 komment

Címkék: zene youtube freddie mercury

Füst a vízen

2012.07.10. 16:00 :: Hamster

Vonatozós-villamosos túrát csinálni klassz dolog, de azért alapjában véve nem igazán rock'n'roll, ezért amikor jósorsom Intersziti és czzf50 társaságában Lausanne-ba sodort, javasoltam, hogy ugorjunk át az onnan csak huszonpár kilométerre levő Montreux-be, utazzunk egyet a Genfi-tó partján járó helyközi trolibusszal, és nézzük meg a keskeny nyomtávú hegyivasutak végállomását. Is:)

montreaux2.jpg

Aki még nem járt arra, annak elmondom, hogy a Genfi-tó környéke - más svájci tóparti üdülőhelyekhez hasonlóan - igazából egy alaposan eltévedt mediterrán tengerpart, buszos turisták és hőség nélkül, viszont cserébe több ezer méter magas hegyekkel körülvéve. A települések ennek megfelelően olyanok, mint Franciaországban és Olaszország északi részén, csak tisztábbak és rendezettebbek. Meg drágábbak.

montreaux5.jpg

Mivel január volt, nem strandolni jöttem, csak megnézni a vizet. A képen látható köd rögtön emlékeztetett arra, hogy miért rock'n'roll hely ez - ha füstöt képzelünk a helyére, megkapjuk a világ egyik leghíresebb számát: Smoke on the water. Már hogy a Deep Purple-től:

25 komment

Címkék: utazás rock képek freddie mercury svájc popkultúra deep purple queen montreux

Húsz éve halt meg Freddie Mercury

2011.11.24. 20:40 :: Hamster

Azt már tavaly leírtam, hogy milyen volt az a nap, amikor meghalt a világ egyik legnagyobb előadóművésze, úgyhogy most szomorkodás helyett inkább egy vidám Queen számot raknék be a Works albumról; egy jól sikerült zenei poént, amit soha nem fogok megérteni, hogy miért nem a házibulik egyik legnagyobb slágere. Talán azért, mert tőlük nem is számított senki ilyenre? Nobody expects the man on the prowl :)

7 komment

Címkék: zene youtube freddie mercury popkultúra

Még egy kis Mercury...

2010.11.28. 19:15 :: Hamster

Ettől a számtól mindig elszomorodom, pláne a bevágott képektől, jelenetektől. Pedig a dalt nem is ő írta, "csak" elénekelte...

Szólj hozzá!

Címkék: zene youtube freddie mercury

Freddie Mercury ma 19 éve távozott közülünk

2010.11.24. 10:00 :: Hamster

Annak idején, amikor még gimnáziumba jártam, reggelente korán keltem, és elindulás előtt tévét néztem: általában az MTV-t, ahol ebben az idősávban még viszonylag normális zenék, mentek (és néha CNN-t). Egyik reggel későn ébredtem, és kimaradt a tévézés, viszont a konyhában a rádió ment. Ott mondták, hogy Freddie Mercury sajtószóvivője bejelentette: az énekes AIDS-es. Szomorú voltam, mert a Queen zenéjét szerettem; bár az aktuális lemez depressziós hangulatát nem bírtam. Egyszerűen nem értettem, mi ez a sötét hangulat, és inkább vidámabb, rockosabb dolgokat szerettem volna hallani tőlük. Ehhez képest a Show must go on ment mindenütt (pár héttel korábban adták ki a kislemezt). Utáltam.

A nap eltelt, hazaérve az ebédeléshez bekapcsoltam az MTV-t. Éppen híreket mondtak, talán Steve Blame volt a műsorvezető, talán Pip Dann, csak a szokásosnál kisebb vigyorral. A hang le volt véve - már nem tudom miért, úgyhogy nem értettem, miért van a képre az "1946-1991" felirat kitéve. Basszus... oké, bevallotta, hogy AIDS-es, de máris temetik? Hang fel, és akkor szembesültem azzal, hogy reggel a Danubius még az előző napi hírekből szemlézett, de délutánra már az volt a hír, hogy Freddie meghalt.

Másnap reggel az iskolarádió az első óra előtt a Show must go on-nal indított, és máris jobban becsültem a számot, hiszen már tudtam, miről szól. Még aznap megkértem Levente barátomat, hogy adja kölcsön a régi Queen kazettáit. Akkor kattantam igazán rá az együttesre.

19 évvel ezelőtt óriást vesztettünk el: a legjobb énekesek egyikét, sé egy utolérhetetlenük szuggesztív előadót. Freddie személyisége és életvitele miatt más volt az esemény kicsengése, mint annak, amikor John Lennont lelőtték (arra is jól emlékszem, még a tévéhiradóban is percekig foglalkoztak vele, anyuék meg eléggé döbbentek voltak), de azért mindenkit lesújtott. Belinkelt videónak viszont a legtöbb bloggal ellentétben nem balladát szeretnék mutatni, pláne nem a Queen utolsó éveiből! Inkább valahogy így kellene emlékezni rá ma, erősnek és dinamikusnak:

3 komment

Címkék: zene youtube freddie mercury popkultúra queen r.i.p. überzenészek

And the show still goes on...

2008.11.24. 20:20 :: Hamster

Tizenhét éve ezen a napon gyorsan benyomtam a reggelit, hogy ne késsek el a gimiből. Közben csak fél füllel figyeltem oda, mi az egyik hír a rádióban: Freddie Mercury szóvivője útján tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy HIV fertőzött. A dolog megrázott, de nem nagyon volt időm gondolkozni rajta; fontosabbnak tűnt, hogy ne legyek teljesen felkészületlen, ha a kémiatanár kihív felelni - márpedig csak úgy készülhettem fel az ilyesmire, ha első óra előtt elkérem valakitől az előző kémiaóráról készített jegyzeteit (mert jegyzetelésben nem voltam jó).

A nap persze eltelt, eseménytelenül, úgyhogy nyugodtan értem haza. A kései ebédhez bekapcsoltam a tévét, és mivel akkoriban sok más néznivaló nem volt délután három környékén, az MTV-re (márminthogy Music Television) kapcsoltam. Eléggé ledöbbentem, mert éppen hírműsor ment. Már nem emlékszem, hogy Steve Blame, Pip Dan, vagy ki volt a műsorvezető, csak a háttérben látható felirat ugrik be: "Freddie Mercury 1946-1991". Nem értettem: máris emlékműsort tartanak neki, csak mert bevallotta, hogy AIDS-es?

Jópár másodperc eltelt, mire megértettem, hogy nem ez a helyzet: a szóvivő tegnap jelentette be, amit bejelentett, a rádió azt ma reggelre vette át, de délutánra Freddie már meghalt - halála előtt alig 24 órával tudatta csak a világgal, hogy haldoklik.

Én csak ekkor, sőt: ezután jöttem rá, milyen fontos számomra a Queen zenéje. Bár pár számot persze ismertem már, igazából a '85-ös Live Aid közvetítésén (egy erősen vágott verziót adott le a magyar tévé) "láttam" először játszani őket. NAGYON jók voltak. Egy évvel később Zágrábban a családdal megvettük a Kind of Magic lemezt - ha már egyszer ugyanezen nyaralás miatt lemaradtunk a Népstadion-beli koncertről. Mert lemaradtunk róla: ez volt életem első koncertje, amire el akartam volna menni - aminek persze 11 éves koromban még nem nagyon tudtam, hogyan adjak hangot. Mindenesetre éreztem, hogy valami fontosból maradtunk ki, pláne, amikor Szarajevóban láttam egy lemezbolt kirakatában a hirdetést, hogy ennyi és ennyiért lehet eljutni a Népstadionba Queen-ezni.

Ekkor még messze nem volt olyan fontos az életemben a zene, mint most (11 évesen a Csillagok háborúja képek gyűjtése jobban lekötött), de a Kind of Magic sokat forgott a lemezjátszón. Főleg akkor, ha a szülők nem voltak otthon, mert anyu nem értette, miért a One vision és a Princes of the Universe című - elég kemény - számokat hallgatom a címadó, jóval szolídabb darab helyett. Bár bevallom, azért a Friends will be Friends-t is imádtam, de Peterka barátommal az általános suliban akkor is inkább a "Princes" dallamaira játszottunk kardozóst (a la Highlander) a szünetben.

Ezután ismét szünet jött: akkoriban inkább repülős füzeteket rajzoltam-írtam zenehallgatás helyett. Persze a Breakthrough tetszett a következő lemezükről, már csak a gőzmozdonyos klip miatt is, ami akkoriban nagyon sokat ment a Sky One-on (vagy a Super Channel-en?). A rákövetkező lemez slágerei (Innuendo, Headlong, These are the days) viszont idegesítettek. A The Show must go on-t pedig kimondottan utáltam - nem értettem, miért ilyen nyomasztó, és nem értettem, hova tűnt az a lendület, ami a One vision jellegű számokat jellemezte.

Hát 17 évvel ezelőtt, délután megértettem.

A következő naptól kezdve mindent tudni akartam a Queenről és Freddieről. Levente barátom - akinek egyébként a "Hörcsi" -> "Hamster" nick is köszönhető - szerencsére rendelkezett mindenféle lemezekkel, úgyhogy gyorsan felfedeztem az együttes 1984/85 előtti munkásságát. És azt is, hogy ez mennyivel jobban tetszik bármilyen más, addig hallott zenénél. A Queen II-nél és a Sheer Heart Attack-nél (harmadik Queen LP) például csak egy jobb lemez létezik szerintem: a Jazz (a hetedik Queen LP). De bevallom, nekem a Queen funky-diszkós kirándulása, a Hot space, illetve Freddie szinti-diszkós szólólemeze, a Mr. Bad Guy is bejön. Sajnálom, hogy mindezt csak utólag ismertem meg - bár nem tudom, ez változtat-e bármin is. Vélhetően nem.

Nem tudom, érdekelt-e bárkit is ez a kis visszaemlékezés, de valamit írnom kellett ezen a szomorú évfordulón. És hogy maga a ZENE se maradjon ki a bejegyzésből, álljon itt egy élő felvétel a Queen és Freddie (egyik) legzseniálisabb korszakából:

R.I.P., Freddie.

6 komment

Címkék: zene rock freddie mercury queen r.i.p.