Tudnivalók

Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, repülőgépekre, reklámokra, zenékre. Meg minden másra.
 
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
 
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollok/spam/túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.

  Gyorslinkek:
Hampage.hu frissítések
Énblog
Égitársaság

Naptár

március 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Ez megy most

Top 5

  1. Megtalált sínek: a Margit híd régi vágányainak darabjai a DunábanÉveket töltöttem Budapest elvesz(t)ett vágányainak felkutatásával, most azonban - kivételesen - megtalált sínekről fogok mesélni! Száraz időszakokban néha előfordul, hogy a Margit-sziget déli...
  2. Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
  3. A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
  4. Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll: A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
  5. Amikor az utcák keskenyebbek, a villamosok pedig tényleg öregek voltakMúltkor elmeséltem, hogyan kerültem kapcsolatba Tim Boric-kal, most ismét mutatnék néhányat a hetvenes évek második felében készített képeiből. Kezdjük Óbudán, mondjuk a Flórián téren! A...
  6. Kőbánya-Hizlaló: egyről a kettőreAki nem villamosmániás vagy kőbányai lakos, az valószínűleg még sose hallott arról, hogy létezik Budapesten egy "Kőbánya-Hizlaló" nevű vasútállomás. Pontosabban tulajdonképpen már nem létezik, mégis...
  7. Keleti kényelem, nyugati... pályaudvarra megy: MÁV "komfort kocsi"Gyerekkoromban tévéreklám hirdette a MÁV új szolgáltatását, a "Komfort" osztályt. Az akkor még nem retrónak számító faburkolatos közegben nénik és bácsik utaztak, luxusnak tűnő körülmények közt:...
  8. Tanmese a terepjáró villamosokról (dr. Németh Zoltán Ádám írása)NZA barátom ráérzett a műfajra, ami nem is annyira baj, mert a héten nem nagyon volt időm blogot írni :) Beavis and Butthead így kezdené: höhö, höhö... terepjáró villamos? Nos, a villamosvasúti...
  9. "It was a good time to be 27"Már írtam arról, milyen nagyszerű dolog, hogy a különböző külföldi villamosbarátok nem egyszerre jártak Magyarországon, mert így szinte teljesen mást láthatunk Geoffrey Tribe '69-es, Peter Haseldine...
  10. Budapest és Miskolc utcáin járva '76 februárjában1976 fontos év volt a budapesti villamosokról készült képeket illetően: akkor látogatott ide először Ab van Donselaar, Tim Boric, és akkor kezdett rendszeresen idejárni Heinz Heider. Ez egyszerűen...

Címkék

103 (6) 125év (6) 2624 (12) 41-es (6) 424 (7) abszurd (26) Ab van Donselaar (34) agyhúgykő (53) airway (96) álhír (5) állatkert (11) alpok (12) amiga (8) augusztus 20 (6) ausztria (53) autók (64) bach (5) balaton (17) basel (7) bbc (8) bécs (36) belgium (11) bengáli (12) berlin (133) berlini fal (20) bkv (42) blog (26) budai vár (24) budaörs (35) budapest (701) budapesti pillanatok (38) buék (8) busz (64) c64 (12) caf (10) city lights (66) class 56 (7) commodore (16) csak egy kép (34) csak egy videó (233) csehország (14) csörgő (5) cukiság (32) debrecen (24) design (5) díszkivilágítás (31) divat (6) doctor who (43) drezda (7) duna (25) életkép (22) életképek (28) életmód (6) elveszett (30) énblog (260) énzene (16) építészet (61) építkezés (20) épület (13) érdekesség (14) erfurt (7) esti városkép (8) fan fiction (13) favázas (11) feldolgozások (10) felhők (24) felső-szilézia (22) felső szilézia villamos (20) fényvillamos (14) ferihegy (23) film (8) firka (5) fogas (7) fogaskerekű (13) fogyasztói (24) fonódó (10) fotó (5) frankfurt am main (8) freddie mercury (6) füsti (6) gary moore (20) geek (7) Geoffrey Tribe (16) gépsárkány (52) gitár (23) gmap (12) goldtimer (5) gondolatok (10) gőzmozdony (14) gyermekvasút (17) haditechnika (10) hajó (34) hampage (248) hamster (5) hangszerek (8) hármashatárhegy (5) helikopter (10) hév (23) híd (29) (22) hogylehetne (7) hogyvolt (7) house (6) hülyeség (6) humor (115) idegenforgalom (21) ikarus (22) il 14 (9) ipari létesítmények (5) írás (15) it (9) jegyek (5) joe satriani (5) kalef (11) karácsony (8) karikatúra (5) kazetta (6) kecskemét 2010 (6) kép (6) képek (635) képregény (94) kérdés (5) kirándulás (11) kisföldalatti (10) kiskörút (5) kisvasút (37) ki vagy doki (14) klasszikus zene (5) köd (20) köln (33) kölni dóm (5) közlekedés (312) kritika (70) kulfoldi szemmel (60) lánchíd (7) last ninja (5) látnivaló (9) lengyelország (36) lhbs (24) lipcse (12) li 2 (20) ludmilla (13) m4 (15) maci (6) mackó (6) magyarország (7) margit híd (9) már nincs (5) mátyás-templom (5) máv (34) medve (7) metál (9) metró (38) miskolc (23) mittudoménmi (9) MOD (7) morál (11) morgás (124) mozi (5) mtp (7) muki (10) münchen (24) műrepülés (8) múzeum (40) nagypolszki (5) németország (277) neon (5) nerd (7) nincsmár (9) nohab (24) nosztalgia (166) nürnberg (19) nyíregyháza (6) nyolcvanas évek (9) NZA (8) olaszország (13) oldtimer (59) orgona (5) orkvadászok (11) ostrava (6) osztyapenkó (5) otthoni turista (35) pályahiba (6) pályaudvar (21) panoráma (102) pécs (12) Peter Haseldine (11) point n click turista (8) pop (9) popkultúra (104) pozitívum (12) pozsony (9) prága (7) programajánló (25) púpos (12) queen (10) r.i.p. (10) rajz (5) redbull air race (8) rejtvény (10) reklám (20) relax (12) repülés (117) repülőgép (40) repülőgépek (57) repülőnap (31) repülőtér (10) retró (25) rock (58) s-bahn (10) semmering (7) SNL (14) sorozatok (15) soundcloud (10) stuttgart (6) svájc (26) szabadság híd (11) szeged (30) szergej (17) szlovákia (10) sztrájk (21) szünetjelzés helyett (178) társadalom (5) tatra (12) taurus (6) technika (31) technikatörténet (29) tél (11) templom (12) tévéműsor (26) thin lizzy (5) Tim Boric (13) tömegközlekedés (313) történelem (26) trolibusz (46) turizmus (19) tűzvonalban (15) tűzvonalban saját (8) tv (85) überzenészek (16) utazás (242) utcakép (146) uv (29) vár (9) várnegyed (8) város (358) városkép (83) városliget (8) vasút (316) vélemény (8) vicinális (13) vidám park (5) videó (587) villamos (570) vlog (7) wuppertal (7) würzburg (5) xi.ker (30) youtube (217) zene (153) zlin (13) zürich (13) Címkefelhő

A Hármashatár-hegy tövében

2014.05.16. 16:00 :: Hamster

A budaörsi nyílt nap után édesapámmal még átrándultunk a hármashatárhegyi reptérre, mert már vagy 25 éve nem jártunk arra együtt. Meg kellett állapítanom, hogy ez a hely még mindig gyönyörű:

HHH_kicsi.jpg

Egész nagy élet volt itt is, persze a remek időjárás adott volt ahhoz, hogy így legyen (nem olyan esős, hideg, nyirkos vacak, mint most már egy ideje... brr, de unom már!).

DSC_3283.JPG

A csörlőzött vitorlázógépeken túl láttunk egy motoros vitorlázót is, illetve a Li-2-es kétszer is tiszteletét tette (a budaörsi sétarepültetés útvonala erre vitt).

2 komment

Címkék: énblog budapest repülés videó képek repülőtér hármashatárhegy

Portál a Hármashatár-hegyen

2011.04.17. 22:33 :: Hamster

Kimentem édesapámmal az Oldtimer Expóra, ahol láttam felújított Ikarus 620-ast, roncs Ikarus 620-ast, kabrió Ikarus 630-ast, nem is beszélve pár további csodáról, de a legfurcsább dolog ma mégis az volt, hogy néhány órával később a Hármashatár-hegy tetején találtam egy portált:

Mivel kicsit sem hasonlított a filmből és sorozatból megismert Csillagkapura, származásának idejét megtippelve elneveztem Vöröscsillagkapunak. Átmenni nem mertem rajta, O'Neill-ék meg valamiért nem válaszoltak a hívásomra, úgyhogy végül a felfedezés élménye nélkül tértem haza...

11 komment · 1 trackback

Címkék: énblog budapest sci fi hármashatárhegy sg 1

A "rejtőzködő" kilátóhely

2009.10.05. 18:55 :: Hamster

Mániám, hogy Budapest abban (is) különbözik a legtöbb nagyvárostól, hogy olyan panorámája van, amivel talán csak Rio de Janeiro és pár egyéb egzotikus hely versenyezhet. Ezt valamikor korábban kommentekben elemezgettük is itt a blogon, hogy pl. Bécsben csodálatos utcák és paloták vannak, de nincs "össz-látképe". Értem ez alatt, hogy egy nagy város-lepényt lehet látni bármilyen magas helyről, nem konkrét attrakciót. Ugyanígy London a világ egyik közepe, de neki sincs egységes látképe. Prágának van (a Hradzsin a Károly-híd tövéből, vagy vice versa), Berlinnek nincs. Budapestnek több  is van: egész mást lát az ember a pesti Duna-korzóról a Várra nézve, onnan visszafelé, vagy éppen a Gellért-hegyről

És van még egy hely, ami a legtöbb turista állkapcsát a padlóig süllyedésre késztetné - ha nem lenne eldugva. Jobban mondva nincs eldugva, hiszen egy akkora bazi nagy hegyet, mint a Hármashatár-hegy, nem lehet eldugni: a város majd' minden részéről látszik. De feljutni csak a helybeliek tudnak, akik ismerik a keskeny, kanyargós aszfaltösvényt, ahol fel lehet kerekezni vagy kocsikázni. Odafent aztán nagyjából semmi sincsen, sőt, újabban a megnőtt fák miatt már a kilátást is keresni kell. Pedig hát azért ilyen panoráma nem nő minden bokorban:

Az embernek szinte kedve támad nekifutni, és a város fölé repülni :) Hozzáteszem, nagyjából a hatvanas évekig volt is erre lehetőség, mert itt, a hegytetőn is volt egy reptér, nem csak lent a völgyben (igaz, nem ebbe az irányba lőtték ki a vitorlázógépeket).

Persze igaza van annak, aki azt mondja, hogy ez a fotó nem igazán jó: szürkületben készült, ráadásul párás időben. De mindegy is, mert az igazi csoda akkor kezdődik, amikor besötétedik, és kigyulladnak a város fényei:

Az élményből némileg (igazából elég sokat) levont, hogy töksötétben kellett egy kavicsos-köves ösvényen csúszkálni, mire találtunk egy kiemelkedő pontot, ahonnan az állvánnyal rendesen (takarás nélkül) ráláttunk a városra a fák-bokrok közül. Abban a funkcióit részben elvesztett adótoronyban ott jobboldalt nem lehetne egy kávézó-kilátót kialakítani? Tudom, nem arra tervezték, de az egykori antennák egy részét már leszedték, nem bírna el némi "pimpelést"?

Miért kell rejtegetni ezt a kilátást? És miért nincs semmi a Hármashatárhegyen? A háború után volt terv arra, hogy libegőt építsenek ide Óbudáról. Szerintem nincs még késő ezt megvalósítani! Jelenleg ugyanis vélhetően azért járnak kevesen ide fel, mert (szinte) nincs itt semmi, és azért nincs itt fenn semmi, mert kevesen járnak fel. Tudom, ma se töküres a hegytető, de a helyhez - és ifjabb korom emlékeihez - képest elég karcsú a forgalom.

"Egyszerű örömök"

Itt jegyzem meg, nem kell nagy dolgokra gondolni, mi vonzza az embereket: gyerekkoromban gyakorlatilag egy pokróc és némi előre elkészített fasirtos szendvics jelentette a kirándulás kellékeit. Az ember megmássza a hegyet, ott elterül, megebédel kemping stílusban, közben beszélget, társasjátékozik, kártyázik, gyönyörködik a kilátásban (ami nem csak a belváros felé szép), aztán hazamegy. Ha esetleg van egy büfé és egy nyilvános illemhely is a környéken, az már fullos kiszolgálást jelent. Vagy ez nagyon puritán megközelítés? Nem kell tehát bazársor, ringlispil, csak pár normálisan kiépített turistaút, padok, és esetleg némi közvilágítás az esti panoráma bokarándulásmentes megtekintéséhez.

Persze ez a fajta kikapcsolódási lehetőség nem tűnt el, ezt bárki láthatja, ha kimegy a Kopaszi-gátra, ami jó időben tele van kisgyerekes családokkal és fiatal párokkal. Mivel ott is csak egyetlen vendéglátóipari létesítmény működik a gáton, a fő attrakció a megnyugtató közeg, a sok fű, a padok, és a társaság. Csak hát az a hely rendben van tartva, tiszta és biztonságos, a budai erdők pedig kicsit kevésbé - a HHH meg inkább kalandtúra-pálya az egykori légvédelmi ágyúk nyitott betongödreivel és a kopott domboldallal. Pedig ha már ilyen szép helyek vesznek körül bennünket, élni kellene az általuk nyújtott lehetőségekkel, nem?

57 komment · 1 trackback

Címkék: budapest város képek panoráma morgás városkép hármashatárhegy hármashatár hegy

Hármashatárhegyi nyugalom

2009.09.30. 19:54 :: Hamster

Pár hete egy hétvégén rábeszéltem Riannát, hogy Hűvösvölgyből sétáljunk át a hármashatárhegyi vitorlázóreptérre. Nem is annyira repülőgépet fotózni, hanem csak úgy, kikapcsolódni. Nos, az utóbbi hónapok legpihentetőbb másfél óráját töltöttem a fűben fekve, a felettünk köröző gépeket nézegetve!


Ha jól tévedek, ez egy PIK20D típusú teljesítményvitorlázó, amint éppen felcsörlik. A fura textildarab a csörlőkábelen egy kis ejtőernyő, ami azért van ott, hogy leoldás után a kötél ne úgy zuhanjon le, hogy a földre csapódása után méterekkel a föld alól kelljen kiásni...

Pedig bevallom, a vitorlázórepülés igazából nem vonz. Sose próbáltam ki, és nem is érzem hiányát, de azt hallgatni, ahogy suhog szárnyaik körül a levegő, az valami egészen klassz dolog. Aztán ahogy nyolcast leírva rohangásznak a hegy nyugati oldala felett oda-vissza, vagy éppen egy termikben körözgetnek... Egyszerűen megnyugtat halk és nyugodt mozgásuk látványa.


A "bűvös kockás" Rubik Ernő papájának egyik zseniális gépe a Góbé, mely a hatvanas évek eleje óta ki tudja hány ezer magyar pilóta kiképzésének volt első lépcsőfoka

Hármashatárhegy amúgy a legcsendesebb reptér Budapest környékén, motoros gép szökőévente mozog itt (legalábbis Budaörshöz képest:), pluszban a közeli platóról siklóernyősök szálldosnak (sajnos időnként magasabban, mint szabadna nekik, ami a Ferihegyre menő utasszállítók miatt necces), időnként feltűnnek gyalog- és motoros sárkányosok, kicsit távolabb rádiós irányítású repülőmodelleket reptetnek, de még egy sárkányeregetőt is láttunk - olyan ez a hely, mint valami paradicsom a repmániásoknak. Csak egy dolog zavart: hogy néhány kutyasétáltató és turista "á, ez a reptér már úgyse működik" felkiáltással átvágott a pályán. Talán újra kellene festeni a pálya szélét jelző piros-fehér hordókat, és kitenni pár figyelmeztető táblát, ahogy gyerekkoromban is volt - anno kilométeres köröket gyalogoltunk a családdal a túloldalra, még véletlenül se jutott volna eszünkbe egyenesen átvágni a placcon...

Nem bírtam megállni, készítenem kellett egy panorámaképet is. Remélem, ezt a helyet soha nem fogják felparcellázni, és még ötven év múlva is ki lehet ide jönni, ledőlni a fűbe, a vitorlázógépeket bámulni!

10 komment

Címkék: énblog repülés panoráma repülőgépek hármashatárhegy lhhh

Zajos-remegős videók szépséges gépekről

2009.05.06. 23:45 :: Hamster

Kiskorom meghatározó élménye volt, amikor a családdal a Hármashatárhegyre kirándultunk. Nem az erdő miatt, hanem mert időnként megálltunk, és a hegyoldalból néztük, ahogy a völgyben a vitorlázóreptéren zajlik az élet. Felszálltak, leszálltak, vásznakból betűket formáltak, amikkel jelezték a rendet a fent levőknek... Nem tudom, hányszor mentünk ilyen reptérnézésre, nem tudom, mennyi ideig néztük a repülőket, és még csak elképzelésem sincs arról, hány éves lehettem, de nagyon bevésődött a dolog. Aztán hosszú évekig csak Ferihegy (akkor még nem "1", hanem "a" Ferihegy) terasza jelentette a viszonylagos közelséget a repüléshez, majd '87 körül apuval megint elkezdtünk repülős helyek környékén kilukadni, ekkor már általában a placc szélén, a starthoz közel.

A vitorlázórepülés ennek ellenére nem érdekelt soha annyira, hogy kipróbáljam, talán részben amiatt is, mert annak idején színtévesztésem miatt alaposan elmagyarázták, hogy ne álmodozzak ilyesmiről. Később pedig végképp a benzinmotoros kisgépek mániása lettem, továbbra is gyalogbékai minőségben. De azért napsütéses időben marha jól esik nézegetni, ahogy a mindenféle vitorlák suhognak-forognak a kék égen:

A remegős, és a szélzaj-szűrő ellenére szélzajos (legközelebb majd zenélek alá valamit inkább) videón pár fahegyi (farkashegyi) pillanatot láthatunk: Góbét és valami Ka-akármit (majd Walter Melone megmondja) csőrölnek fel, illetve ugyanők szállnak le különböző hatékonysággal.

És hogy azért némi virtuális benzinszag is legyen a bejegyzésben, következzék egy snittsorozat a klasszikus cseh csoda, a Zlin Tréner család utolsó tagjának egy átlagos munkanapjáról - vitorlázóvontatás előtt, közben és után. Ne vakargasd a monitort, nem az koszos, hanem a lencse volt az:

Ettől a motorhangtól mindig elérzékenyülök! Amúgy meg remélem, Walter Melone-on kívül más is rákattint a videókra ;)

15 komment

Címkék: repülés videó emlék vitorlázórepülés budaörs farkashegy repülőgépek hármashatárhegy zlin tréner lhhh lhfh khbs