Tudnivalók

Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, repülőgépekre, reklámokra, zenékre. Meg minden másra.
 
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
 
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollok/spam/túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.

  Gyorslinkek:
Hampage.hu frissítések
Énblog
Égitársaság

Naptár

május 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

Ez megy most

Top 5

  1. Megtalált sínek: a Margit híd régi vágányainak darabjai a DunábanÉveket töltöttem Budapest elvesz(t)ett vágányainak felkutatásával, most azonban - kivételesen - megtalált sínekről fogok mesélni! Száraz időszakokban néha előfordul, hogy a Margit-sziget déli...
  2. Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
  3. A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
  4. Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll: A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
  5. Amikor az utcák keskenyebbek, a villamosok pedig tényleg öregek voltakMúltkor elmeséltem, hogyan kerültem kapcsolatba Tim Boric-kal, most ismét mutatnék néhányat a hetvenes évek második felében készített képeiből. Kezdjük Óbudán, mondjuk a Flórián téren! A...
  6. Kőbánya-Hizlaló: egyről a kettőreAki nem villamosmániás vagy kőbányai lakos, az valószínűleg még sose hallott arról, hogy létezik Budapesten egy "Kőbánya-Hizlaló" nevű vasútállomás. Pontosabban tulajdonképpen már nem létezik, mégis...
  7. Keleti kényelem, nyugati... pályaudvarra megy: MÁV "komfort kocsi"Gyerekkoromban tévéreklám hirdette a MÁV új szolgáltatását, a "Komfort" osztályt. Az akkor még nem retrónak számító faburkolatos közegben nénik és bácsik utaztak, luxusnak tűnő körülmények közt:...
  8. Tanmese a terepjáró villamosokról (dr. Németh Zoltán Ádám írása)NZA barátom ráérzett a műfajra, ami nem is annyira baj, mert a héten nem nagyon volt időm blogot írni :) Beavis and Butthead így kezdené: höhö, höhö... terepjáró villamos? Nos, a villamosvasúti...
  9. "It was a good time to be 27"Már írtam arról, milyen nagyszerű dolog, hogy a különböző külföldi villamosbarátok nem egyszerre jártak Magyarországon, mert így szinte teljesen mást láthatunk Geoffrey Tribe '69-es, Peter Haseldine...
  10. Budapest és Miskolc utcáin járva '76 februárjában1976 fontos év volt a budapesti villamosokról készült képeket illetően: akkor látogatott ide először Ab van Donselaar, Tim Boric, és akkor kezdett rendszeresen idejárni Heinz Heider. Ez egyszerűen...

Címkék

103 (6) 125év (6) 2624 (12) 41-es (6) 424 (7) abszurd (26) Ab van Donselaar (34) agyhúgykő (55) airway (96) álhír (5) állatkert (11) alpok (12) amiga (8) augusztus 20 (6) ausztria (55) autók (64) bach (5) balaton (17) basel (7) bbc (8) bécs (36) belgium (11) bengáli (12) berlin (134) berlini fal (20) bkv (42) blog (27) budai vár (24) budaörs (35) budapest (705) budapesti pillanatok (39) buék (8) busz (65) c64 (12) caf (10) city lights (66) class 56 (7) commodore (16) csak egy kép (34) csak egy videó (235) csehország (17) csörgő (5) cukiság (32) debrecen (24) design (5) díszkivilágítás (31) divat (6) doctor who (43) drezda (7) duna (30) életkép (22) életképek (29) életmód (6) elveszett (30) énblog (279) énzene (17) építészet (61) építkezés (20) épület (13) érdekesség (14) erfurt (7) esti városkép (8) fan fiction (13) favázas (11) feldolgozások (10) felhők (25) felső-szilézia (22) felső szilézia villamos (20) fényvillamos (14) ferihegy (24) film (8) firka (5) fogas (7) fogaskerekű (13) fogyasztói (24) fonódó (10) fotó (5) frankfurt am main (8) freddie mercury (6) füsti (6) gary moore (22) geek (7) Geoffrey Tribe (16) gépsárkány (53) gitár (26) gmap (12) goldtimer (5) gondolatok (10) gőzmozdony (14) gyermekvasút (17) haditechnika (10) hajó (37) hampage (248) hamster (5) hangszerek (8) hármashatárhegy (5) helikopter (10) hév (23) híd (29) (22) hogylehetne (7) hogyvolt (7) house (6) hülyeség (7) humor (115) idegenforgalom (21) ikarus (22) il 14 (9) ipari létesítmények (5) írás (15) it (9) jegyek (5) joe satriani (5) kalef (11) karácsony (8) karikatúra (5) kazetta (6) kecskemét 2010 (6) kép (6) képek (651) képregény (94) kérdés (5) kirándulás (11) kisföldalatti (10) kiskörút (5) kisvasút (37) ki vagy doki (14) klasszikus zene (5) köd (20) köln (33) kölni dóm (5) közlekedés (314) kritika (70) kulfoldi szemmel (60) lánchíd (7) last ninja (5) látnivaló (9) lengyelország (36) lhbs (24) lipcse (12) li 2 (20) ludmilla (13) m4 (15) maci (6) mackó (6) magyarország (7) margit híd (9) már nincs (5) mátyás-templom (6) máv (34) medve (7) metál (9) metró (40) miskolc (23) mittudoménmi (9) MOD (7) morál (11) morgás (124) mozi (5) mtp (7) muki (10) münchen (24) műrepülés (8) múzeum (41) nagypolszki (5) németország (279) neon (5) nerd (7) nincsmár (9) nohab (27) nosztalgia (169) nürnberg (19) nyíregyháza (6) nyolcvanas évek (9) NZA (8) olaszország (13) oldtimer (60) orgona (5) orkvadászok (11) ostrava (6) osztyapenkó (5) otthoni turista (35) pályahiba (6) pályaudvar (22) panoráma (103) pécs (12) Peter Haseldine (11) point n click turista (8) pop (9) popkultúra (105) pozitívum (12) pozsony (10) prága (7) programajánló (25) púpos (12) queen (10) r.i.p. (10) rajz (5) redbull air race (8) rejtvény (10) reklám (20) relax (12) repülés (118) repülőgép (40) repülőgépek (58) repülőnap (31) repülőtér (11) retró (26) rock (60) s-bahn (10) semmering (7) SNL (14) sorozatok (15) soundcloud (11) stuttgart (6) svájc (26) szabadság híd (11) szeged (30) szergej (17) szlovákia (16) sztrájk (21) szünetjelzés helyett (181) társadalom (5) tatra (12) taurus (6) technika (31) technikatörténet (31) tél (11) templom (12) tévéműsor (27) thin lizzy (5) Tim Boric (13) tömegközlekedés (316) történelem (27) trolibusz (46) turizmus (19) tűzvonalban (15) tűzvonalban saját (8) tv (86) überzenészek (16) utazás (247) utcakép (146) uv (29) vár (9) várnegyed (8) város (362) városkép (83) városliget (8) vasút (325) vélemény (8) vicinális (13) vidám park (5) videó (601) villamos (572) vlog (7) wuppertal (7) würzburg (5) xi.ker (30) youtube (221) zene (157) zlin (13) zürich (13) Címkefelhő

Kazettaretró 6: bónusz

2010.11.14. 18:45 :: Hamster

A sorozat végén pár olyan darabot mutatnék, amit a bejegyzések sikere által kiváltott újabb turkálás során találtam meg.

A legkellemesebb meglepetés ez volt: életem első saját krómdioxid kazettája! És szerintem máig a legszebb kazik egyike, amit valaha láttam. Talán mert gyakorlatilag megfordította a kukucskálóablak szerepét, illetve a sötét színek és az arany felirat is jól megy egymáshoz. Egyébként általánosban kaptam osztály-karácsonyi ünnepségen; tudjátok, amikor mindenki kihúzza egy osztálytársa nevét, és akkor is vesz neki valamit, ha azt se tudja, az illetőnek hány feje van. Namármost ez viszont marha jó ajándék volt, krómdioxid kazetta a nyolcvanas évek közepén, csak úgy!

Ez szintén döbbenet: a John Player Specials tudtommal egy cigimárka, amit mi csak Forma-1-es versenyautókról ismertünk (Lotus-JSP: Mansell, Senna... megvan?). Hogy miért gyártottak a márkanév alatt kazettát, az rejtély. Talán valami "repi" cucc lehetett, ami valahogy eljutott a Bartók Béla úti Keravillba, ahol megvettem..? A neten keresgélve látszik, hogy nyomták ezt a cégnevet noname rádiókra is, szóval tényleg valami promóciós dolog lehetett.

29 komment

Címkék: zene design retró rock metál nosztalgia popkultúra kazetta

Kazettaretró 5: a "névtelen" hősök II.

2010.11.11. 19:00 :: Hamster

A másik "minőségi mennyiség" márka a TDK volt. A tőlük származó kazettáim nagy része ebbe a sorozatba tartozik:

Ennél átlagosabb kinézetet nehezen tudok elképzelni, de használatilag sose volt bajom velük. Persze nem nézni kell, nem videókazetta ez :) Mondjuk az "acoustic cassette" szóösszetétel fából vaskarikának tűnik számomra - én mindig elektronikusan erősített hangmegszólaltató rendszerekben használtam őket, és bizony sokszor elektromos hangszerek is szerepeltek a rávett zenékben. Írták volna rá érthetően, hogy ez egy unplugged kazetta..!

Kicsit későbbi talán ez a típus, ilyenből is sok van. Bevallom, sose értettem, mit jelent az, hogy "IEC/Type I", nem is eszerint vásároltam, úgyhogy tengermély tisztelettel nézek azokra a kommentelőkre, akik leírják, hogy melyik kazetta volt jobb a CD-knél, meg ilyenek.

Ez egy kicsit más kinézetű darab - vajon mivel tudott mást, mint az előző? Merthogy ez nem "D90", hanem "T1" vagy "ST1" (milyen hülye felirat ez már!). Mindenesetre ugyanazt ígéri: "low noise, high output".

És még egy fajta: "ferric" - de szintén "low noise high output". Kicsit tartok is tőle, hogy mindjárt jön sako kollega, és beírja, hogy a "ló nojz" az a nyerítés, tehát ezek agrárkazetták :D

36 komment

Címkék: design retró nosztalgia popkultúra kazetta

Kazettaretró 4: a "névtelen" hősök I.

2010.11.10. 07:55 :: Hamster

A SONY volt az a kazettafajta, amiből eleinte csak kettő volt a családi gyűjteményben, felnőtt koromra viszont azt vettem észre, hogy a márka átvette az uralmat a fiók (később pedig a kazettatartó fal) felett. Az első kettő így nézett ki - voltaképp a nyolcvanas évek elejéhez képest egész látványosak voltak:

A borítójuk végtelenül funkcionális volt - semmi ezüstözött dombornyomás, semmi háttérminta - viszont jó sok hely a számok címének:

Ehhez képest a kilencvenes évek SONY-ja elég rideg volt - legalábbis abban az árkategóriában, amit meg tudtam fizetni:

A "kék korszakban" néha felbukkant egy kis sárga is - de csak jelzésértékkel, mint a zöld-kék csík a sárga Combinó tetején:

26 komment

Címkék: design retró nosztalgia popkultúra kazetta

Kazettaretró 3: antropomorfizálás, avagy valaki figyel a deckből!

2010.11.05. 16:15 :: Hamster

Tudom, elég idétlen dolog, de amikor megpróbáltam kitalálni, a sorozat harmadik része mi alapján legyen csoportosítva, ugyanaz jutott eszembe, mint ami alapján a bagolyházat és a háromszemű megfigyelőt is megénekeltem e blogban: szemek! Freudista-jungista szakos olvasók elkezdhetnek gondolkodni azon, mi okozza ezt a látószervi fixáltságot nálam, én pedig bemutatnám a mai felhozatalt. Kezdjük a legkönnyebben felismerhetővel, a Fehér Ninjával:

Szerintem világos, hogy a Fehér Ninja rosszallóan néz ránk, vagy legalábbis gondterhelten ráncolja homlokát. Vele ellentétben a Fekete Ninja nyugodtan várakozik, arckifejezése semmit nem árul el gondolatairól (pedig biztos csúnyakat gondol, mert irtó rondán van csévélve):

A Sötétszürke Ninja még autentikusabb - ő olyan, mint a Last Ninja 2-ben a jobb alsó sarokban pislogó figura, melynek animációja néha beragadt; ilyenkor a pislogás féloldalas lett:

Na jó, ez így elég béna, de valahogy el kellett indítanom ezt a bejegyzést így pénteken ;) A továbbiakban megpróbálok nem arcot látni a kazettákba... mondjuk a most következőbe nehéz is lenne:

30 komment

Címkék: design retró nosztalgia popkultúra kazetta

Kazettaretró 2: Vigyázat, tömegtermelés - nyomokban dizájnt tartalmazhat!

2010.10.25. 17:38 :: Hamster

Az első rész után (stílszerűen) továbbtekerünk a papírforma szerint "nyugati" hanghordozók irányába. A képek nagy része szüleim kazettáit ábrázolja, melyeket pár éve nosztalgikus hangulatban kunyiztam el tőlük. Attól tartok, azóta már elfeledkeztek róluk, de ha most meglátják, vissza fogják kérni őket :) 

Furcsa, hogy míg sok gyártó a primitív borítóktól jutott el a látványos, de legalábbis karakteres dizájnokig, addig korai kedvencem, az AGFA mintha fordított utat járt volna be. Igaz, a baloldali, domború ezüst mintás fekete borító igazán jól orsós magnók szalagján nézett ki jól, de azért így kicsiben is prémium jelleget sugallt:

Ehhez képest a jobboldali képen levő - a maga poszt-Tron-i mivoltában - már sima konzumdizájn, előkelősködés nélkül.

Ha magukat a kazettákat nézzük, nem találkozunk nagy változással - főleg azért, mert a "prémium borítós" (fent) is elég egyszerű volt. Az újabb verzión valószínűleg csak a matrica változott:

Mondjuk a az enyhe dombornyomású (sőt: homornyomású) ezüst betűk és számok azért el tudtak bűvölni 8-9 éves koromban :) Az pedig enyhe nosztalgiával tölt el, hogy akkoriban a szabványokat jelző számsorok előtt még a "DIN" karaktersorozat állt, nem pedig az "ISO". Hiába, még épp a globalizáció előtt álltunk: német kazin német szabványra hivatkoztak...

54 komment

Címkék: design retró nosztalgia popkultúra kazetta

Kazettaretró: a low-end

2010.10.20. 03:30 :: Hamster

Az IDDQD közelmúltbeli kazettás cikke rég leporolatlan húrokat pengetett meg szívemben, vagy hogy is van ez a közhely. Ezután kisvártatva Ali barátommal is leveleztem arról, hogy milyen csoda volt a a kazettás magnó gyerekkorunkban, ez pedig kedvet csinált ahhoz, hogy feltúrjam a dobozaimat, találok-e még a régi kazettákból ott. Persze találtam, és bár Alival elsősorban a zenékről társalogtunk, először mégis a C64-gyel és az egyéb low-end hangrögzítéssel kapcsolatos kazijaimat mutatnám meg.

A legrégebbi kazetta, amit megtaláltam, egyúttal a legegzotikusabb is: egy echte Original Wolfen (na, hányan tudták, hogy innen jön az ORWO márkanév?) jószág:

Ez a kazi már hozzánk is használtan került (szerintem amikor gyártották, nekünk még csak orsós magnónk volt), anyunak valami nyelvleckéje volt rajta eredetileg. Az ORWO nem éppen jó minőségéről volt híres, talán ez az oka annak, hogy adattárolás helyett egy idő után C64 zenék lettek felvéve rá, a klasszikus "odarakom a mikrofonbementbe dugott fejhallgatót az Orion Viking tévé hangszórója elé" technológiával. Gáz ez a felszerelés? Akkor tegyük hozzá, hogy a C64 is csak kölcsönben volt nálunk :)

No, ez viszont már a másik véglet. Ilyen kazettát maximum karácsonyra kaptunk, ezért kicsit meglepő, hogy képes voltam játékokat tárolni rajta. És az a javítófestékkel felülpamacsolt cimke rajta, gyááász :) Sajnos ma már nem az azon jelzett tartalom van rajta, valamikor kabaré került rá.

124 komment

Címkék: zene retró nosztalgia c64 popkultúra kazetta