Tudnivalók

Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, vonatokra, repülőgépekre, zenékre. Meg minden másra.
 
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
 
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollok/spam/túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.

  Gyorslinkek:
Hampage.hu frissítések
Énblog
Égitársaság

Naptár

november 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30

Ez megy most

Top 5

  1. Megtalált sínek: a Margit híd régi vágányainak darabjai a DunábanÉveket töltöttem Budapest elvesz(t)ett vágányainak felkutatásával, most azonban - kivételesen - megtalált sínekről fogok mesélni! Száraz időszakokban néha előfordul, hogy a Margit-sziget déli...
  2. Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
  3. A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
  4. Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll: A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
  5. Amikor az utcák keskenyebbek, a villamosok pedig tényleg öregek voltakMúltkor elmeséltem, hogyan kerültem kapcsolatba Tim Boric-kal, most ismét mutatnék néhányat a hetvenes évek második felében készített képeiből. Kezdjük Óbudán, mondjuk a Flórián téren! A...
  6. Kőbánya-Hizlaló: egyről a kettőreAki nem villamosmániás vagy kőbányai lakos, az valószínűleg még sose hallott arról, hogy létezik Budapesten egy "Kőbánya-Hizlaló" nevű vasútállomás. Pontosabban tulajdonképpen már nem létezik, mégis...
  7. Keleti kényelem, nyugati... pályaudvarra megy: MÁV "komfort kocsi"Gyerekkoromban tévéreklám hirdette a MÁV új szolgáltatását, a "Komfort" osztályt. Az akkor még nem retrónak számító faburkolatos közegben nénik és bácsik utaztak, luxusnak tűnő körülmények közt:...
  8. Tanmese a terepjáró villamosokról (dr. Németh Zoltán Ádám írása)NZA barátom ráérzett a műfajra, ami nem is annyira baj, mert a héten nem nagyon volt időm blogot írni :) Beavis and Butthead így kezdené: höhö, höhö... terepjáró villamos? Nos, a villamosvasúti...
  9. "It was a good time to be 27"Már írtam arról, milyen nagyszerű dolog, hogy a különböző külföldi villamosbarátok nem egyszerre jártak Magyarországon, mert így szinte teljesen mást láthatunk Geoffrey Tribe '69-es, Peter Haseldine...
  10. Budapest és Miskolc utcáin járva '76 februárjában1976 fontos év volt a budapesti villamosokról készült képeket illetően: akkor látogatott ide először Ab van Donselaar, Tim Boric, és akkor kezdett rendszeresen idejárni Heinz Heider. Ez egyszerűen...

Címkék

103 (6) 125év (6) 2624 (12) 41-es (6) 424 (7) abszurd (26) Ab van Donselaar (34) agyhúgykő (58) airway (96) álhír (5) állatkert (11) alpok (12) amiga (8) augusztus 20 (6) ausztria (65) autók (66) bach (5) balaton (24) basel (7) bbc (8) bécs (37) belgium (11) bengáli (12) berlin (135) berlini fal (20) bkv (42) blog (27) budai vár (25) budaörs (35) budapest (713) budapesti pillanatok (41) buék (8) busz (68) búvár (5) c50 (6) c64 (12) caf (10) city lights (67) class 56 (7) commodore (16) csak egy kép (36) csak egy videó (240) csehország (18) csehszlovák (6) csörgő (8) cukiság (33) debrecen (24) design (5) díszkivilágítás (31) divat (6) doctor who (43) drezda (7) duna (31) életkép (22) életképek (29) életmód (6) elveszett (31) énblog (319) énzene (17) építészet (61) építkezés (21) épület (13) érdekesség (14) erfurt (7) esti városkép (8) fan fiction (13) favázas (11) feldolgozások (11) felhők (26) felső-szilézia (22) felső szilézia villamos (20) fényvillamos (14) ferihegy (26) film (8) firka (5) fogas (7) fogaskerekű (13) fogyasztói (24) fonódó (10) fotó (5) frankfurt am main (8) freddie mercury (6) füsti (6) gary moore (27) geek (7) Geoffrey Tribe (16) gépsárkány (56) gibson (6) gitár (31) gmap (12) goldtimer (5) gondolatok (10) gőzmozdony (18) gyermekvasút (17) haditechnika (10) hajó (37) hampage (251) hamster (5) hangszerek (9) hármashatárhegy (5) havazás (5) helikopter (10) hév (24) híd (29) (22) hogylehetne (7) hogyvolt (7) house (6) hülyeség (7) humor (116) idegenforgalom (21) ikarus (25) il 14 (9) ipari létesítmények (5) írás (15) it (9) jegyek (5) joe satriani (5) kalef (11) karácsony (8) karikatúra (5) kazetta (6) kecskemét 2010 (6) kép (6) képek (680) képregény (94) kérdés (7) kirándulás (11) kisföldalatti (10) kiskörút (5) kisvasút (39) ki vagy doki (14) klasszikus zene (5) köd (20) köln (33) kölni dóm (5) közlekedés (317) kritika (70) kulfoldi szemmel (60) lánchíd (7) last ninja (5) látnivaló (11) lengyelország (37) lhbs (24) lipcse (12) li 2 (20) ludmilla (13) m4 (15) maci (6) mackó (6) magyarország (7) margit híd (9) már nincs (6) mátyás-templom (6) máv (34) medve (7) metál (9) metró (40) miskolc (23) mittudoménmi (9) MOD (7) morál (11) morgás (124) mozdonyok (6) mozi (5) mtp (7) muki (10) münchen (25) műrepülés (8) múzeum (41) nagypolszki (6) németország (281) neon (5) nerd (7) nincsmár (9) nohab (33) nosztalgia (181) nürnberg (19) nyíregyháza (6) nyolcvanas évek (11) NZA (8) olaszország (16) oldtimer (66) orgona (5) orkvadászok (11) ostrava (6) osztyapenkó (5) otthoni turista (36) pályahiba (6) pályaudvar (22) panoráma (106) paródia (5) pécs (12) Peter Haseldine (11) point n click turista (8) pop (11) popkultúra (110) pozitívum (12) pozsony (14) prága (7) programajánló (25) púpos (12) queen (10) r.i.p. (11) rajz (5) redbull air race (8) rejtvény (10) reklám (21) relax (12) repülés (120) repülőgép (40) repülőgépek (61) repülőnap (32) repülőtér (12) retró (29) rock (64) s-bahn (11) semmering (7) SNL (14) sorozatok (15) soundcloud (11) stuttgart (6) svájc (26) szabadság híd (11) szeged (30) szergej (18) szlovákia (33) sztrájk (21) szünetjelzés helyett (187) társadalom (5) tatra (12) taurus (6) technika (34) technikatörténet (33) tehervonatok (8) tél (11) templom (12) természet (6) tévéműsor (27) thin lizzy (6) Tim Boric (13) tömegközlekedés (321) történelem (27) trainspotting (35) trolibusz (46) turizmus (19) tűzvonalban (15) tűzvonalban saját (8) tv (87) überzenészek (16) utazás (269) utcakép (148) uv (30) vár (11) várnegyed (8) város (366) városkép (85) városliget (8) vasút (352) vélemény (11) vicinális (13) vidám park (5) videó (636) villamos (576) vlog (7) wachau (5) wuppertal (7) würzburg (5) xi.ker (30) youtube (235) zene (168) zlin (13) zürich (13) Címkefelhő

Marcheggen át Bécsbe

2017.04.10. 07:00 :: Hamster

A rákosszentmihályi körvasút váci vonal feletti felüljáróját manapság inkább csak alulról láthatják utasok, a Budapest - Vác - Szob viszonylaton utazva - felül maximum üzemi menetek bukkannak fel. Persze igazából nem is sok néznivaló van a műtárgyon, melynek legfőbb érdekessége, hogy a vasutasok a mai napig "marcheggi hídnak" hívják. És teszik ezt annak ellenére, hogy Marchegg innen több száz kilométerre, az osztrák-szlovák határon fekszik.

img_0789.JPG

Mindez történelmi okokra vezethető vissza: eredetileg Marchegg volt az alul futó vonal magyar végpontja - az 1848-ban elkészült Bécs - Marchegg - Pozsony vonalat 1851-ben kötötték össze az 1846-ban átadott első magyar vasútvonallal, a vácival. Ezután még jó ideig ez volt a magyar és az osztrák fővárost összekötő fő vasúti kapcsolat, hiszen a ma 1-esnek nevezett Budapest - Győr - Hegyeshalom pálya csak 1884-re készült el, és ezután se számított elsőrangúnak (a kanyargós vonalvezetés miatt tovább tartott rajta az út Bécsbe, mint Pozsonyon át).

Strecke der Ostbahn (Österreich)Von Pechristener Austria location map.svg: Lencer, NordNordWest - Eigenes Werk Map was created using: Open Street Map Austria location map.svg for location map, CC BY-SA 2.0, Link

Ez a térkép alapvetően a mai fősodrot, a Hegyeshalom - Lajtabruck - Bécs útvonalat mutatja, de látható rajta a Marchegg és Bécs közti összeköttetés is: az a nyílegyenes vékony vonal legfelül (a kettő közt, a Duna völgyében pedig ott az egykori Lokalbahn Wien-Pressburg maradványa, a Wolfsthalig közlekedő S7-es). Kivételesen nem arról van szó, hogy a rajzoló leegyszerűsítette a dolgokat; a Marchegger Ostbahn úgy 30 kilométeren át tényleg teljesen egyenesen halad, az általam valaha látott legunalmasabb vasútvonalként :)

Bf Hausfeldstraße 0.JPGVon User:My Friend - Eigenes Werk, CC BY-SA 3.0, Link

Pozsony és Bécs közt manapság dízeles ingavonatok járnak egyetlen vágányon, de nemsokára (részben) kétvágányosítják és villamosítják, úgyhogy be kellett utaznom mai, fapados kivitelében! Igazából eredetileg Pozsonyba indultunk Jazzcoollal, de olyan meleg volt, hogy nem volt kedvem elhagyni a viszonylag hűs pályaudvart, ezért javasoltam, hogy ugorjunk át az osztrák fővárosba a régi fővonalon, és jöjjünk vissza a másik, már jelenleg is villamosított, de kerülő útvonalat jelentő kapcsolaton.

img_8423.JPG

Aki még nem járt vonattal Pozsonyban: a szlovák fővárosnak nem főpályaudvara, hanem "főállomása" (hlavná stanica) van, két ív közt egy harmadik ívben, Bécs és Brno felől egy régi építésű alagúton át megközelíthetően. Kicsit szűk, kicsit hangos, de van egyfajta hangulata! Ott a távolban már jön is vonatunk, egy ÖBB-s Hercules által tolt, egy szlovák és két osztrák kocsiból álló szerelvény. (Balra amúgy egy magánvasúti szerelvény vége látható - nálunk vajon mikor törik meg a MÁV személyszállítási monopóliuma?)

4 komment · 3 trackback

Címkék: énblog utazás történelem videó ausztria szlovákia képek vasút

A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés Területe

2017.01.25. 07:00 :: Hamster

Az ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik Birodalom jellegzetes díszleteinek romjai közt tépték a húrokat, a Metallica fellépése után pedig egy mérgező vízű tó mellett bolyongtam el a metróig...

img_7477.JPG

Annak idején nem véletlenül lett ez a város a második világháborút lezáró perek helyszíne, hiszen Hitler pártja rendszeresen itt tartotta legnagyobb önünnepeltetését, a Birodalmi Pártgyűlést. A belvárostól délkeletre a Városliget helyi megfelelője, a Luitpoldhain és a Dutzendteich körül egy egész rendezvényvárost kezdtek építeni a harmincas években: volt itt stadion, csarnok, felvonulási terület, oltárszerű tribünnel ellátott aréna... Pontosabban csak lett volna, mert a munkálatokat soha nem fejezték be - a "Birodalmi Pártnapok Területe" csak részben valósult meg:

Karte Reichsparteitagsgelände Nürnberg 1940.pngVon Lencer - "own work" Quellen: Bauzeugen.de CSU-OV Lichtenhof - Das Reichsparteitagsgelände im Südosten von Nürnberg Albert Speer - Reichsparteitag-Gelände (1934 - 1943) in Nürnberg, CC BY-SA 2.5, Link

A terület leglátványosabb épülete, a Kongresszusi Csarnok kívülről úgy néz ki, mintha a római Colosseum eltévedt testvére lenne, de igazából nem is szolgál rá nevére, hiszen sosem fedték be:

Nuremberg Aerial Kongresshalle.JPGVon Nicohofmann - Eigenes Werk, CC BY-SA 3.0, Link

A kinézet nem véletlen: Hitler és építészei imádták az antik formavilágot, bár a kőlapok alatt jellemzően tégla és vasbeton lapult.

img_7491.JPG

Bár a csarnok sose készült el, kívülről így is meglehetősen lenyűgöző. Ami talán furcsa, hogy nincs igazán turistalátványosságként kezelve: az előterét népünnepélyek helyszínéül használják, maga az épület pedig csak részben funkcionál múzeumként; a helyiségek többségét próbahelyként és raktárként hasznosítják - vagy még úgy se. Érződik rajta, hogy nem tudnak büszkék lenni rá, nem akarják mutogatni, pláne nem költeni rá. Elég földöntúli érzés oldalról a bokrokkal körbenőtt aszfaltúton bemenni a tulajdonképpeni csarnok közepére - az ember valahogy nem erre számít:

16 komment

Címkék: utazás történelem németország képek nürnberg

Fallal és anélkül, harmadik rész

2016.02.09. 17:00 :: Hamster

Előző rész: a Potsdamer Platztól a Niederkirchner Strasséig
Második rész: a belvárostól Treptowig

A Fal egykori helyével foglalkozó sorozat befejező részében a Berlin-Mitte városrészt északról határoló szakasszal szeretnék foglalkozni. Az alábbi térképen ezt a "Berlin" felirattól felfelé, a "Prenzlauer Berg" felirattól balra találjuk. Tessék nyugodtan belenagyítani!

Sokan gondolják, hogy a keleti és nyugati oldal közt csak a Checkpoint Charlie-nál lehetett átmenni a Falon, pedig számos további átkelőhely is működött, általában valamilyen korlátozással: a Heinrich-Heine-Strassei például a kelet- és nyugatnémeteknek állt rendelkezésre, míg a Bösebrückén a nyugat-berliniek is átmehettek - a város nyugati oldalának lakosai ugyanis nem számítottak NSZK lakosoknak a keletiek szerint. A már említett Checkpoint Charlie a külföldiek, diplomaták, illetve a megszálló hatalmak katonáinak rendelkezésére állt, míg a Friedrichstrasse-i vasútállomáson bárki átmehetett, akinek megvoltak a megfelelő papírjai.

Berlin wall-1.jpg"Berlin wall-1" by Leon petrosyan - Own work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons

Volt még pár további átkelőhely, ezek közül most a Chausseestrasse-it mutatnám meg. A fentebbi kép érdekessége, hogy a keleti oldal felől ábrázolja a megerősített szektorhatárt. Az is látszik rajta, hogy az emberek szabad mozgásán túl a villamosközlekedés is a politika áldozatául esett; 1953 után a síndöcögények a közelben álló (azóta lebontott és beépített) stadion kiszolgálása során a nekünk jobb kéz felé eső házak körül futó hurokvágányon fordultak, miközben még az előtérben látható lejárón át elérhető metróállomás is működött. A Fal felépülte után viszont a ma U6-nak hívott metró szellemvasút lett: nem állt meg többé a keleti megállókban (a Friedrichstrasse kivételével, ahol át lehetett szállni a szintén "nyugati oldali" S-Bahnokra).

A rendszerváltás után újra megnyitották a metróállomást, aztán 2013-ban megszüntették a villamost, pontosabban az addig itt végződő vonalat a főpályaudvar felé kanyarították. Ha ma ezt a kicsit unalmas utcarészletet nézzük, gondoljunk arra, hogy itt 1989. április 8-án még figyelmeztetőlövéssel állítottak meg két nyugatra szökni próbáló kelet-berlini fiatalembert!

Berlin - Nordbahnhof

A Chaussestrasse környékének érdekessége, hogy gyakorlatilag csak egy beékelődés volt a nyugati területbe, tőle 300-300 méterre mindkét oldalon "nyugat" volt. A cikk-cakkban haladó Fal a Nordbahnhof S-Bahn megálló hátsó kijáratánál tört meg, így annak épületét szépen beleépítették a "védvonalba".

A lejáró ma ismét ki van bontva, és itt kezdődik - a Bernauer Strasse mentén - a Berlini Fal emlékpark is. Az S-Bahn megállónak nevet adó Északi pályaudvar 1952-ben szűnt meg, mert hiába volt "keleti" területen, az innen induló sínek csak "nyugaton át" voltak elérhetőek. Az eredetileg Stettini pályaudvar névre hallgató komplexumból egyedül az elővárosi vasút pavilonja maradt meg, ami azért irónikus, mert az itteni elővárosi vasúti funkciók már 1936-ban, az S-Bahn alagút átadásakor megszűntek. Az egykori vasúti terület 10 éve még nagyrészt üres volt, azóta egyre jobban beépítik.

Bernauer Strasse, Berlin, 27 August 1962

A Bernauer Strasse borzasztó átalakulásának egy teljes bejegyzést szenteltem annak idején, de egy kép erejéig érdemes felidézni. A lakóházakat a fotó készítésének idejére már kiürítették, az ablakokat is befalazták - de még állnak. 1963 után már csak a földszint maradt meg belőlük: a házak falai alkották a Falat! A nyolcvanas években épült ki a "klasszikus" (fehérre festett vasbeton elemes) Fal, 1985-ben pedig az egészen addig meghagyott templomot is lerombolták.

Ahogy látható, az utca "keleti" (igazából déli, délkeleti) oldala még ma is hiányzik. Vélhetően a Megbékélés templomának felrobbantása miatt lett itt kijelölve az emlékpark, mely mellett ma újra villamos jár, többször is keresztezve az egykori szektorhatárt.

Acker- Bernauer-Straße.jpgAcker- Bernauer-Straße“ von Hajotthu - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

Ez a Wikipedián talált kép mindent elmond szerintem. Bár maga a park csak két saroknyi távon húzódik, utána még majdnem egy kilométeren át követhetjük az egykori halálsávot.

11 komment

Címkék: történelem berlin város németország utcakép városkép berlini fal gmap

Fallal és anélkül, második rész

2016.02.03. 18:00 :: Hamster

Előző rész: a Potsdamer Platztól a Niederkirchner Strasséig

Eredetileg csak egy rövid összeállítással készültem a Fal által okozott, ma is látható berlini sebhelyekről, aztán 12 órával később be kellett látnom, hogy okosabb lenne több részre osztani az egyre komolyabb méretű anyagot. Ha esetleg valaki nem értené, miért Google Street View frame-eket ágyaztam be állóképek helyett a régi fotók alá: mert ezek nagyíthatók, körbe lehet velük nézni a környéken, illetve mert ezek időnként frissülnek, tehát látszani fog rajtuk, ahogy átalakulnak az utcák. Persze a ma látható nézetek se teljesen frissek, de fogadjuk el, hogy ennél pontosabb képet csak akkor alkothatnánk a pillanatnyi állapotokról, ha valaki ösztöndíj jelleggel megfinanszírozná, hogy pár hónapig csak ezzel foglalkozzak :)

Legutóbb a Stresemannstrasse és a Niederkirchnerstrasse sarkán hagytuk abba, ahol a belváros keleti felét körbejáró fal keletnek fordult.

PREUSSISCHER LANDTAG

A villamosvágányok régen itt egyrészt továbbmentek a Potsdamer Platz felé, másrészt bekanyarodtak az 1951-ig Prinz-Albrecht-Strassénak hívott Niederkirchnerstrasséba, ami sokáig a német közigazgatás egyik központja volt: a kép hátterében látható, 1898-ban elkészült épület például a porosz országgyűlés alsóháza volt.

Ma a a berlini képviselőház működik benne. Az utca másik oldalán a Martin-Gropius-Bau, az egykori iparművészeti múzeum is látható. Az utána következő foghíjtelkek helyén egykor különböző birodalmi biztonsági szolgálatok - többek közt a Gestapo és a Birodalmi Biztonsági Főhivatal - főhadiszállásai működtek. Ezek eltűntek a háború végével, ...

WILHELMSTR.

... a mai napig áll viszont a Birodalmi Légügyi Minisztérium jellegzetes tömbje, melynek hátsó frontja 1961 után a Falra nézett.

Az épületcsoportban manapság a pénzügyminisztérium működik, az egykori náci biztonsági szolgálatok központjának helyén pedig emlékpark van, az utolsó komolyabb belvárosi Fal-maradvánnyal.

ZIMMERSTR.

A Wilhelmstrasse kereszteződése után az utca neve Zimmerstrasséra változik. 1986-ban így nézett ki a "nyugati" oldala: igazi senki földje volt, mivel a járda egy része jogilag a "kelethez" tartozott.

A házsor máig foghíjas, de legalább nem lövik le azt, aki átmegy az utca egyik oldaláról a másikra :-/ A Fal helyét természetesen kockakövek jelölik, de a járdát ránézésre nem újították fel az újraegyesítés óta. Sőt, úgy sejtem, hogy ha felkaparnánk az aszfaltot, alatta síneket találnánk (az utca másik végén konkrétan láthatóak is maradványok).

Friedrichstrasse at Checkpoint Charlie, Berlin, 28 August 1962

Száz-százötven méterrel arrébb újabb jónevű utca keresztezi utunkat: a Friedrichstrasse. Itt működött a híres-hírhedt Checkpoint Charlie!

Checkpoint Charlie1.jpgCheckpoint Charlie1“ von Lyricmac at en.wikipedia. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

DF-ST-91-01396.JPEGDF-ST-91-01396“ von DoD photo by: STAFF SERGEANT F. LEE COCKRAN - [1]. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Ahogy ezeken a képeken látható, az eredetileg csak egy sikánból és őrbódéból álló átkelőhely köré a keletiek egy sok sávos, fedett határállomást építettek a nyolcvanas évek végére - az amerikaiak eközben csak az utca közepén álló bódét cserélgették. Mi magyarok elsősorban azért ismerhetjük a hely nevét, mert a diplomatákon és a négy győztes hatalom katonáin kívül a külföldiek is átkelhettek itt a szektorok közt - a "halandó" németek viszont nem. Pontosabban 1989 novemberéig nem. Közlekedésmániásként felhívnám a figyelmet arra is, hogy miközben odafent néha tankok néztek farkasszemet egymással, az utca alatt metró járt, "nyugatról" - keleten át - "nyugatra".

7 komment · 1 trackback

Címkék: történelem berlin város németország villamos utcakép városkép berlini fal gmap

Fallal és anélkül, első rész

2016.01.28. 18:00 :: Hamster

Pár hete írtam arról, hogy Berlin folyamatosan változik, és lassan eltűnnek azok a foghíjak, melyeket a Fal lebontása hozott létre. Persze az az igazság, hogy egy 160 kilométer hosszú, helyenként legalább 20-30 méter széles foghíjról beszélünk, ami nem tud csak úgy egyszerűen eltűnni! Majdnem rajzoltam is egy google térképet, hogy megmutassam, hol húzódott az a bizonyos halálsáv, aztán szerencsére rábukkantam egy készre:

A térkép készítője nem csak a Fal helyét jelölte be, de az ahhoz tartozó elzárt területeket is. Ezen az oldalon a "Berlin" feliratot "körbejáró" résszel fogok foglalkozni, a korabeli Mitte kerülettel - aki elveszti a fonalat, hogy éppen hol járunk, nagyítson bele!

Berlin Wall at Potsdamer Platz, 28 August 1962

A Potsdamer Platz minden "falas túra" origója; nincs még egy hely, ahol ennyire látványosan eldózerolták volna az eredeti városszövetet. A fentebbi kép 1962 augusztusában készült: ekkor még csak alig egy éves a Fal, és még nem azokból az előregyártott vasbeton elemekből áll, melyekkel a legtöbb fotón találkozhatunk. Az előtérben és középen a tér alatti, évtizedekre szellemállomássá vált S-Bahn megálló lejárói, balra a távolban pedig a Brandenburgi kapu látható.

A mai utcák nem pontosan követik régi nyomvonalukat, de ezen a street view beállításon körülbelül ugyanott állunk, és ugyanarra nézünk: a modern toronyházak mögött a Tiergarten fái zöldellnek, a kép jobb szélén pedig kockakő jelöli az aszfaltban a Fal helyét. Mi több, pár régi betonelemet fel is állítottak a föld alatti regionális pályaudvar (ami nem azonos az S-Bahn állomással) lejáratától jobbra.

Endstation, Potsdamer Platz, Berlin, 29 August 1962

1962-ben még Nyugat-Berlinben is jártak villamosok - jól látható, hogy ez a vonal régen nem itt ért véget, csak a város kettévágása után a villamoshálózat is ketté lett vágva. 1949. március 24-étől még csak a kalauzok nem utaztak végig a vonalakon, mert a keletieknek nem volt szabad nyugati márkát kezelniük és vice versa, majd augusztus 1-étől külön keleti és nyugati közlekedési vállalatok szerveződtek, külön járműparkkal, külön üzemvitellel. Végül 1953. január 13-án következett be a fizikai kettéválasztás: immár a járművek se lépték át a szektorhatárt - igaz, az egyik járműről le-, majd a másikra felszállás után még nem kellett új jegyet vásárolni. A képen azt is érdemes megnézni, ahogy a vezető a kocsiból kiszállás nélkül állítja maga előtt/alatt a váltót.

25 komment · 1 trackback

Címkék: történelem berlin város németország villamos utcakép városkép berlini fal gmap

Berlin Ostbahnhof - a soknevű pályaudvar

2015.12.16. 18:00 :: Hamster

Berlinnek 2006 óta van egy csilli-villi Hauptbahnhofja, de Honeckerék már korábban is megpróbálkoztak ezzel a névvel - értelemszerűen nem sok sikerrel, hiszen maximum Berlin kisebbik felének főpályaudvarát hozhatták csak létre:

Berlin Hauptbahnhof DDR Aug 1990.jpgBerlin Hauptbahnhof DDR Aug 1990“ von Felix O - Flickr: Berlin Hauptbahnhof DDR, Aug 1990. Lizenziert unter CC BY-SA 2.0 über Wikimedia Commons

A mai Ostbahnhofot politikai okok miatt nevezték ki főpályaudvarnak, Berlin alapításának 750. évfordulója alkalmából. Bár igaz, hogy 1987-ben Ostbahnhofról keresztelték át, majd 1998-ban ezt a nevet kapta vissza, nem így hívták eredetileg - mi több, nem is ez volt az első berlini "Keleti pályaudvar"!

Lage-alter-ostbahnhof.jpgLage-alter-ostbahnhof“ von Das Original wurde von Ralf Roletschek in der Wikipedia auf Deutsch hochgeladen (Originaltext: Verlag: Pierer´s Conversations Lexikon 6. Aufl.) - Übertragen aus de.wikipedia nach Commons. (Originaltext: http://www.alt-berlin.info/cgi/stp/lana.pl?nr=8&gr=5&nord=52.510435&ost=13.436032). Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

A fentebbi térképen "Frankfurti pályaudvar" néven egy fejállomást találunk a helyén, 2-3 sarokkal arrébb, északkelet felé viszont láthatunk egy másik fejállomást is - ez volt az eredeti Ostbahnhof:

Empfangsgebäude des Ostbahnhofs um 1900
Küstriner Platz, Friedrichshain 1900“. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Ez az 1867-ben megnyitott pályaudvar a Porosz Keleti Vasút berlini kiindulási pontjaként épült, és ha ma körülbelül ugyanezen a helyen magunk elé nézünk, akkor elég megrázó ízelítőt kapunk arról, hogy a második világháború mennyire megváltoztatta a német főváros képét. És hogy még egy nevet bedobjak a többi közé: ezt az állomást Küstriner Bahnhofnak, azaz Küstrini pályaudvarnak is hívták.

Frankfurter Bahnhof 1870.jpgFrankfurter Bahnhof 1870“ von unbekannt - http://www.prigand.com/Mobil.htm. Lizenziert unter PD-alt-100 über Wikipedia

A mai Ostbahnhof helyén fekvő Frankfurter Bahnhofot 1842-ben nyitották meg, és ahogy neve is mutatja, a Frankfurti Vasút berlini végpontja volt - természetesen az Odera-parti Frankfurtról van szó. Néhány évvel később a cég egyesült a Niederschlesisch-Märkische Eisenbahnnal, így a pályaudvar új nevet kapott a menetrendekben: Niederschlesisch-Märkischer Bahnhof. Jó kérdés, hogy a berliniek hívták-e így valaha :)

SchlesBhf1893.jpg"SchlesBhf1893" by User:Pyxlyst - Parts of a 1893 map from http://www.alt-berlin.info edited on german Wikipedia. Licensed under Public Domain via Wikimedia Commons

Az 1880-as évek elején a két "szomszédos" pályaudvar forgalmát összeterelték ide, ekkor lett Sziléziai pályaudvar (Schlesischer Bahnhof) belőle. De nem ez volt az egyetlen változás: 1882-ben megnyitották a Berlin belvárosán áthaladó Stadtbahnt, azaz a fejállomásból átmenő pályaudvar lett! Az átalakítás komoly munkálatokkal járt: a vágányokat töltésre emelték, és új csarnokot építettek a meglevő kettő mellé az elővárosi vonatoknak - ezzel gyakorlatilag kialakult a mai elrendezés. Az 1920-as években az elektromos üzemű S-Bahn kiépítése jelentett újdonságot, a 30-as években pedig a mai csarnokok felhúzása. És egy újabb név, bár ezúttal nem hivatalos: a népnyelvben az állomás "Katolikus pályaudvarként" is szerepelt, mivel a mai Lengyelország területéről érkező vonatok utasai többnyire eme felekezethez tartoztak.

Bundesarchiv Bild 183-G1122-0600-105, Berlin, Ostbahnhof (Schlesischer Bahnhof).jpgBundesarchiv Bild 183-G1122-0600-105, Berlin, Ostbahnhof (Schlesischer Bahnhof)“ von Bundesarchiv, Bild 183-G1122-0600-105 / CC-BY-SA 3.0. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 de über Wikimedia Commons

Aztán jött a második világháború, ami a környéket alaposan átrendezte, bár maga a pályaudvar nem szenvedett javíthatatlan sérüléseket. Amennyire lehetett, üzembe helyezték; csak a fogadóépületet cserélték le az akkori esztétikai irányvonalnak megfelelőre (lásd lentebb) - valamint a nevét, a sokszor említett Ostbahnhofra. Szilézia akkor már (nagyrészt) Lengyelországban feküdt, egy "baráti" pályaudvar mégse viselhette elcsatolt területek nevét!

5 komment

Címkék: történelem videó berlin németország képek tömegközlekedés vasút pályaudvar

A "Dómtömés"

2015.02.10. 17:00 :: Hamster

Nemrég írtam a kölni dómról, és a hozzá fűződő viszonyomról, a blog rendszeres olvasói tehát már innen is tudhatják, hogy a székesegyház meglehetősen sokáig épült, és hogy még ma is javítgatják-pótolják a megsérült/elveszett részeket. Van viszont egy olyan helyreállítás, amit tavaly láttam először, és ami engem is meglepett:

img_1207.jpg

Igen: a bal alsó sarok környékéről van szó! Ez a javítás két szempontból furcsa: egyrészt nehéz elképzelni, hogy elvileg az egész homlokzat ilyen színű lenne (ugyanonnan származó kőből csinálták), másrészt pedig mert jól emlékszem arra, hogy mi volt ott régebben:

09220103a.JPG

Igen, jól látjuk: tégla. Amikor gyerekként először felfigyeltem rá, csalódottságot éreztem, mert azt hittem, hogy igazából az egész épület téglából van, amit vékony rétegben kővel borítottak. Azt gondoltam, egyfajta "önleleplezésként" hagytak ki egy darabot - aztán kiderült, hogy nem erről volt szó:

4 komment

Címkék: történelem németország képek építészet köln kölni dóm

A kölni városháza római kori "pincéje"

2015.02.03. 17:00 :: Hamster

Köln - leánykori nevén Colonia Claudia Ara Agrippinensium - római eredetéről már többször írtam, az egyik legmeglepőbb maradványt, egy belvárosi utca alatti, több száz méter hosszan bejárható kanálist, a cloaca maximát pedig be is mutattam. De ezen kívül is számos emléke maradt Germania Inferior provincia egykori fővárosának. Persze Budapest, pontosabban Aquincum is hasonló székhely volt (Pannonia Inferioré), de nálunk csak pár méter magas romokat láthatunk mindebből.

img_1273.jpg

Kicsit más a helyzet Kölnben, melynek a második világháborúban magát az óvárosát is pár méter magas romokká változtatták. A fenti, bal oldali kép a városháza tornyából készült, pontosabban a vasbeton váz tetejéről, amit a bombázások után megmaradt csonkba építettek, és amire később felhúzták a régivel megegyező burkolatot. Látható, hogy a Dóm vonaláig alig pár ház áll, és többnyire azok is új építésűek. A régészek a jelek szerint itt is azt tették, mint a budai várban: ha már úgyis eltűntek a felszíni épületek, alájuk ástak, megnézni, mi van ott. A jobb oldali kép hátterének jobb szélén egyébként láthatunk egy olyan épületet, melyről már írtam: a Szent Albán-templom árva falait és csonka tornyát.

img_1294.jpg

És látható még egy maradvány azon a jobb oldali képen: a városháza reneszánsz jellegű tornáca, ahonnan annak idején a tanács döntéseit hirdették ki. Hatalmas szerencse, hogy ez állva maradt, miközben körültte egyetlen térfal se élte túl a pusztítást!

Rathaus-Köln-Kupferstich-1798.jpgRathaus-Köln-Kupferstich-1798“ von Josef Beyr, 1798 - Veröffentlicht in: Hg. de:Werner Schäfke: Der Name der Freiheit 1288-1988. Handbuch zur Ausstellung des Kölnischen Stadtmuseums vom 29. 1. 1988-1.5.1988. Seite 505, und in: Carl Dietmar: Die Chronik Kölns. Chronik-Verlag, Dortmund 1991, ISBN 3-611-00193-7, S. 218. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Így nézett ki a városháza előtti tér a XVIII. század végén; érdemes megfigyelni, hogy a torony felső része szinte teljesen dísztelen: az 1407 és 1414 közt felhúzott építmény szobrai és csipkéi a jelek szerint nem nagyon foglalkoztatták a polgárságot - ez jól demonstrálja, hogy Köln ekkorra elvesztette jelentőségét és életerejét. A XIX/XX. század fordulójának új felvirágzása természetesen ezen is változtatott: többek közt 80 új szobrot készítettek a toronyra - csak hogy azok aztán a II. világháború áldozatává váljanak. 1988 és 95 közt pótolták őket, a város történetének fontos alakjaival, szülötteivel - a szentek, császárok és királyok mellett ott van többek közt Jacques Offenbach, Nikolaus Otto (az Otto-motor feltalálója), a Nobel-díjas Heinrich Böll, Konrad Adenauer, egykori kölni polgármester és későbbi kancellár, illetve Eugen Lange, a wuppertali függővasút tervezője is.

img_1298.jpg

És 2014-ben ismét ásatások folynak a téren: a régen eltűnt középkori zsidónegyed maradványait tárják fel (a népcsoport a római időkben települt az akkori városközpontba, ahonnan több antiszemita kampány és pogrom után 1424-ben utasították ki őket végleg - gyakorlatilag csak a francia megszállás idején, a XVIII. század végén jelentek meg ismét, de már nem különálló közösséget alkotva). A város jellegzetes, többrétegű felépítése folytán néha meglehetősen nagy föld alatti tereket találni a flaszter alatt, úgyhogy érdeklődéssel várom, hogyan teszik ezt majd láthatóvá, illetve hogy építenek-e valamit föléjük!

Rathaus Köln - Spanischer Bau (3063-65).jpgRathaus Köln - Spanischer Bau (3063-65)“ von © Raimond Spekking / CC BY-SA 3.0 (via Wikimedia Commons). Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

És ha már nagy terek más épületek alatt: a városháza főépületéhez csatlakozó, úgynevezett "Spanyol Épület" háború utáni tömbje alatt szintén nem akármit találhatunk:

img_1262.jpg

Az épület a harmincéves háborúban a spanyolokkal együtt alkotott katolikus liga Kölnben rendezett tanácskozásai után kapta a nevét, de alapvetően különféle városi hatósági funkciókat látott el története során. A többször átépített és bővített ház a második világháborúban teljesen elpusztult, így az ötvenes években új tömböt húztak fel a helyére, de a romeltakarításkor felfigyeltek a föld színe alatt talált maradványokra, melyek a római időkből származtak.

4 komment

Címkék: utazás történelem németország képek római köln

A kölni Nagy Szent Márton-templom

2015.01.27. 17:00 :: Hamster

A Dóm után egy másik meghatározó kölni épületet szeretnék bemutatni: a Nagy Szent Márton-templomot. Nem olyan híres, mint jóval nagyobb testvére, de a látványa legalább annyira hozzátartozik a város látképéhez - ráadásul jóval régebb óta:

Gross St Martin - Rheinpanorama um 1856.jpgGross St Martin - Rheinpanorama um 1856“ von Johann Franz Michiels - Uta Grefe: Köln in frühen Photographien 1847-1914, Schirmer/Mosel Verlag, München, 1988, ISBN 3-88814-294-6 Scan by Raymond Disc. - Raimond Spekking. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

A nappal és este is pompázatos négyezeti (a kereszt- és hosszházak találkozása fölött emelkedő) torony eltéveszthetetlen látvány, de nekem az is feltűnt gyerekkoromban, hogy a körülötte álló házak mind újabbak nála - ami arra utalt, hogy igencsak mozgalmas története lehet:

img_1539.jpg

A kezdetek - természetesen - a római időkig nyúlnak vissza, de akkor nem szentély állt itt: a második világháború után többször is igen alaposan átkutatták a környékét, és több rétegben eltérő funkciójú épületek maradványait találták. Az első században vélhetően sportolásra használták a csak kicsivel a Rajna vízszintje fölé emelkedő, bekerített területet; egy úszómedence nyomait is fellelték - vagy legalábbis valamit, amiről úgy gondolják, hogy úszómedence volt.

Gross stmartin outlines 1-12 century animation.gifGross stmartin outlines 1-12 century animation“ von Elke Wetzig (Elya) - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

Később - vélhetően árvizeket követően - feltöltötték a területet, ekkor raktárkomplexum került ide, melynek déli és keleti falainak vonalvezetése részben megegyezik a későbbi templom, és hozzá tartozó apátság falaiéval. A templom alatti kiállításon elegyedtem szóba egy úrral, aki úgy magyarázta, hogy a templom középhajójának oszlopainak alapja ugyanott van, mint a római kori raktár oszlopainak alapozása volt, de nem egyezik meg azzal: a római alapokat alapnak használták a középkori alapokhoz...

Truemmer koeln alter markt u gross stmartin194647.jpgHogy pontosan mikor épült keresztény templom a rómaiak után egy ideig még használt déli raktárépület helyére, azt azért nem tudni pontosan, mert az erre vonatkozó legrészletesebb adatokról - melyeket az idők során minden más forrás is átvett - a XX. század elején kiderült, hogy az apátság egy (túl)buzgó szerzetesének kitalációi voltak. Ezzel együtt úgy gondolják, hogy akkoriban alapíthatták, amikor a névadóról - a Pannonia területén született Tours-i Szent Mártonról - a legtöbb frank területen található templomot elnevezték: a VII. és IX. század közt.

A X. században már írásos nyomai vannak az apátságnak, majd annak, hogy a hozzá tartozó templom már javításra szorult. A XII. században a várost tűzvész rombolta le, ekkor döntöttek egy új templom építése mellett, melynek az eredménye a ma is látható háromkarélyos szentély - amikor 1172-ben felszentelték az épületet, még nem is állt sokkal többől. Érdekes, hogy amikor a hosszházat építették, az rálógott volna egy szomszédos templomra, ezt elkerülendő aszimmetrikus lett az alaprajz. Később ez a másik templom eltűnt, de az aszimmetria megmaradt...

A XIII. századra teljesen elkészült templom számtalanszor károsodott: leégett a teteje, leomlott a torony egyik vagy másik része - utóbbi északnyugati saroktornyát a XVI., a délnyugatit pedig a XVIII. század után a XIX.-ig nem is építették vissza, a korabeli képekről ezek hiányoznak. De voltak más változások is: a XVIII. század elején teljesen lebontották és újraépítették az apátságot, majd a templom belsejét is átalakították. Az 1800-as évek elején a francia megszállás miatt a korábban említett szomszédos templomot elárverezték és lebontották, de a Szent Márton megmaradt - a funkcióvesztés miatt gondozatlanná vált apátságot viszont végleg elbontották.

Gross St Martin - Blick von Westen vor 1899.jpgGross St Martin - Blick von Westen vor 1899“ von Unbekannt - Max Hasak (1856-1934): Die Baukunst. 11. Heft: Die Kirchen von Gross St. Martin und St. Aposteln in Köln, Verlag W. Spemann, Berlin, Stuttgart, 1899 Scan by Raymond - Raimond Spekking. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

A porosz uralom alatt újjáéledő Kölnben nem csak a Dómot akarták befejezni, de a lehangoló látványt nyújtó Szent Márton-templomot is felújították, részben a város pénzén. A kor ízlésének - a historizmusnak - megfelelő belső díszítést a lébényi román stílusú templomot is felújító August Essenwein tervezte:

3 komment

Címkék: történelem videó németország képek templom római köln

Égig érő kőcsipkék: a kölni dóm építése

2015.01.20. 17:00 :: Hamster

Előző rész: Égig érő kőcsipkék: találkozás a kölni Dómmal

Hasak - Der Dom zu Köln - Bild 22 1824.jpgHasak - Der Dom zu Köln - Bild 22 1824“ - Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Egy akkora épület, mint a kölni Dóm, nyilván nem tud egyik napról a másikra felépülni, mégis viszonylag ritkának mondható, hogy valamit az "eredeti" gótika idején kezdjenek építeni, de már a neogótika idején fejezzenek be. Igazából kész csoda, hogy egyátalán befejezték...

Alter Dom Köln - Rekonstruktion nach Essenwein.jpgAlter Dom Köln - Rekonstruktion nach Essenwein“ von August Ottmar Essenwein* - Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Természetesen nem a dóm volt az első egyházi építmény ezen a helyen: a IV-V. századtól kezdve több templom is állt a mostani székesegyház helyén, végül 870-ben szentelték fel a Hildebold érsekről elnevezett román stílusú dómot. Ez a XIII. századra kicsinek bizonyult, ezért egy nagyobb építését határozták el - a régit 1248-ban lebontották, és azon nyomban nekifogtak az újnak.

Fassadenplan F vom Kölner Dom.jpgFassadenplan F vom Kölner Dom“ von Unbekannt - Arnold Wolff : Der gotische Dom in Köln, Vista Point, 1986, ISBN 3889730604. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Miután I. Frigyes német-római császár Dasseli Rainald kölni érseknek ajándékozta a Háromkirályok Milánóból zsákmányolt ereklyéit, Köln zarándokhellyé vált, és a részben emiatt is szükségessé vált új, nagyobb templomot különösen reprezentatívra akarták építeni. Az első építőmesterek: Gerhard, Arnold és Johannes vélhetően franciaországi tapasztalatok után láttak Kölnben munkához: az első a gótikus alapokat, az arányokat vázolta fel, a második a főhomlokzatot tervezte. Utóduk, Johannes - Arnold fia - a főhajó szerkezetét és a feszítőműveket vetette papírra.

Cathedral 1 by andy205.jpg"Cathedral 1 by andy205" by a.stafiniak - http://www.sxc.hu/photo/341540. Licensed under Attribution via Wikimedia Commons

Lassan, de biztosan haladtak: 1265-re a keleti oldalon már elkészült a kápolnakoszorú tetőzete, és néhány máig meglevő ablak is a helyére került, de a nyugati oldalt gyakorlatilag még csak tervezték ekkoriban. 1277-ben készült el a sekrestye, a szentélyt a főoltárral pedig 1322-ben avatták fel. 1360 körül elkezdték a déli tornyot felhúzni, és a nyugati homlokzat is kezdett testet ölteni - a ma használt bejáratok legrégebbi díszei, a fentebbi képen is látható Péter-kapu szobrai 1370 és 80 közt készültek.

Hasak - Der Dom zu Köln - Bild 17 1824.jpgHasak - Der Dom zu Köln - Bild 17 1824“. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

A déli torony 1410-re elérte a második szegmens magasságát, és 1437-ben harangokat is kapott - de ezzel be is fejeződtek rajta a munkák: a tetején látható fa daru négyszáz évre leállt! A fentebbi, XIX. század eleji állapot többé-kevésbé a XIV-XV. század óta állt fenn. Látható, hogy elkezdték a kereszthajó déli (nekünk itt jobbra eső) nyúlványának falát építeni, megvoltak a főhajó oldalhajói is, illetve 1500-ban nekiláttak az északi torony alapozásának, de nem jutottak túl magasra vele. 1530-tól gyakorlatilag csak fenntartási munkákat végeztek a meglevő részeken, bár a már elkészült belső tereket rendszeresen használták misézésre - sőt, 1531-ben I. Ferdinándot itt választották német királlyá (császár csak később lett).

20 komment

Címkék: történelem németország templom építészet köln kölni dóm