Néni: -Kedveském, engedjen már oda ahhoz a székhez, hadd üljek le!
Riporter: -Tessék, de miért tetszik ennyire lihegni?
Néni: -Hát rohannom kellett, nehogy elmenjen az orrom előtt a busz.
Riporter: -De hova tetszik ennyire sietni?
Néni: -A Tanács elé. Tüntetni fogunk az ellen, hogy bekanyarítsák az utcánkba a buszt, és nem akarok elkésni! Nekem csak ne pöfögjenek a házam elé! Jaajj, csak a lábam ne fájna ennyire...
Tetszőleges budapesti pillanat egy buszon
2008.12.12. 07:53 :: Hamster
2 komment
Címkék: budapest kritika fikció abszurd mittudoménmi budapesti pillanatok nimby
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ez megy most