Nem tudom, ki hogy van vele, de előfordul, hogy egy-egy számot annyit játszanak a rádióban, hogy egyszerűen nem tudod kikerülni, akármennyire is próbálod. Kikapcsolhatod a rádiót a kocsiban, berakhatsz otthon egy CD-t, de ha lemész az éjjelnappaliba, a pénztáros ezt hallgatja, ha elmész sétálni a Balaton-partra, ezt sodorja a füled felé az esti szellő... És egyszercsak azt veszed észre, hogy az első ütem után a fejedben már magától folytatódik a zaj. Félreértés ne essék, nincs ebben semmi mágia: a slágergyártás is csak egy szakma... illetve sok szakma, hisz rengetegen élnek ebből. De mégis szereted azt hinni, hogy sznob retrockerként rád nem hat az ilyesmi, míg rá nem jössz, hogy egy frászt nem.
Most tehát olyan számok következnek, melyek távolabb aligha állhatnának zenei ízlésemtől, de melyek szövegét több év elteltével is még mindig fel tudom idézni. És tudjátok, mi a furcsa? Hogy ezek a zenék néha összeforrnak slágerségük idején történt kellemes dolgokkal, és ha ma meghallom őket, nem ideges leszek tőlük, hanem eszembe jut, milyen volt az, amikor a csapból is ez folyt...
1997. Rengeteg időt töltök haverokkal, aztán a tömegközlekedés hajnali beindulásáig a számítógép előtt múlatjuk az időt. Lovag (gy.k. ez egy nick) barátom két zenét pörgetett különösen sokszor: az egyik a Faithless Insomnia-ja volt, ami hajnali fél háromkor némileg hipnotikus tudott lenni... illetve ezt:
1998. Dolgozó emberként albérletbe költöztem, és bár ekkoriban tutira Pink Floyd-ot hallgattam a legtöbbet, mégis az év nyaráról az alábbi szám jut eszembe. Tíz perccel ezelőttig fogalmam se volt róla, kik játszották, mi a címe, illetve hogy Fat Slim remixelésében lett világhírű, mégis megvannak még a kiállások is az emlékeimben:
2002-ben végre el sikerült jutnom Londonba, minden modern zenék egyik legfontosabb szülőhelyére, erre mi szólt mindenhol? Hát nem rock, hanem Eminem:
És akkor még nem is volt vége az évnek, mert pár hónappal később Németországban ezzel nyomták tele az agyam helyét:
De komolyan, 2002 életem eddigi egyik legjobb éve volt, de zenéből csak ilyen vackok maradtak meg... "Hálistennek" az idei évnek is megvan az az audiorágógumija, aminek úgy kellett utánakeresnem a neten, mert amióta megszűnt a PontFM, még véletlenül se hallgatok rádiót, szóval nem tudtam, ki játssza:
Nektek is vannak ilyen fülből-agyból kivakarhatatlan zenéitek?
Ez megy most