Tudnivalók

Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, vonatokra, repülőgépekre, zenékre. Meg minden másra.
 
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
 
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollok/spam/túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.

  Gyorslinkek:
Hampage.hu frissítések
Énblog
Égitársaság
Zene
Saját zene

Naptár

május 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Ez megy most

  • sako: Én is használom, naná :-) Bár most éppen egy saját fotó van háttérnek: a második fotó "tesója", amit én csináltam ugya... (2019.05.23. 16:03) T2 – Az ítélet napja
  • mester utca: Igen, használom! Köszönöm! Szépek a képek, meg a videó is! (2019.05.22. 13:47) T2 – Az ítélet napja
  • Hamster: @ComLo: Köszi a képeket! (2019.05.20. 15:31) Air(port) Tours
  • ComLo: Hello! A vilag másik felén élve, ezen blog bejegyzéseit olvasva szoktam kellemesen borzongva nosztalgiázni (jo értele... (2019.05.20. 13:59) Air(port) Tours
  • Hamster: @balinth1: Kinézetre elég bénácskák, de azért az alacsony padlómagasság nem tűnik rossznak. Azt nem tudom, utazni mily... (2019.05.19. 01:55) Berlin szeptemberben
  • balinth1: Szerencsétlen talgo-kat valahogy mindig olyan elfuseráltnak találtam a többi vonat között, azokkal a váltakozó magassá... (2019.05.18. 23:03) Berlin szeptemberben
  • GG590227: de.wikipedia.org/wiki/B%C3%BCssing_AG (2019.05.17. 12:00) Berlin szeptemberben
  • Hamster: @Fradista Utazó: Fú, nem tudom, honnan jött ez a 2,4 :O A kisföldalatti meg persze 2,2-es, bár ott hasonlót írtam, nem... (2019.05.17. 10:42) Berlin szeptemberben
  • Fradista Utazó: @Hamster: "a mi kisföldalattinkhoz hasonlóan szűk (2,4 méteres) keskenyprofilú" A Kleinprofil eredendően 2,3m széles ... (2019.05.17. 10:02) Berlin szeptemberben
  • Hamster: @Fradista Utazó: Konkrétan mik? Félálomban kopipészteltem saját magamtól... (2019.05.17. 09:42) Berlin szeptemberben
  • Utolsó 20

Top 5

  1. Megtalált sínek: a Margit híd régi vágányainak darabjai a DunábanÉveket töltöttem Budapest elvesz(t)ett vágányainak felkutatásával, most azonban - kivételesen - megtalált sínekről fogok mesélni! Száraz időszakokban néha előfordul, hogy a Margit-sziget déli...
  2. Végállomás, leszállás!Ez itt a bevezető hűlt helye. Normál esetben nyakatekert módon kellene felvezetnem, hogy mi a bejegyzés témája, és miért az, ami, de most egyszerűen csak pár érdekes régi képet szeretnék mutatni Ab...
  3. BUMM nincs, de (majdnem) minden más abból a korszakból itt van :)A jelek szerint az elmúlt hónapokban egy kő alatt éltem (esetleg szatyorban), mert teljesen elment mellettem, hogy az archive.org nem csak elkezdte összegyűjteni az univerzum összes C64-es programját,...
  4. Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
  5. Cégérek, táblák és neonok a hetvenes-nyolcvanas évek külvárosi utcáinJó régen nem csináltam már "régi képes" bejegyzést, de a minap valami mást keresve rámjött, hogy folytatást csináljak egy régi képmutogatós írásnak, melyben hirdetésekkel, neonreklámokkal...
  6. A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
  7. Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll: A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
  8. Amikor az utcák keskenyebbek, a villamosok pedig tényleg öregek voltakMúltkor elmeséltem, hogyan kerültem kapcsolatba Tim Boric-kal, most ismét mutatnék néhányat a hetvenes évek második felében készített képeiből. Kezdjük Óbudán, mondjuk a Flórián téren! A...
  9. Kőbánya-Hizlaló: egyről a kettőreAki nem villamosmániás vagy kőbányai lakos, az valószínűleg még sose hallott arról, hogy létezik Budapesten egy "Kőbánya-Hizlaló" nevű vasútállomás. Pontosabban tulajdonképpen már nem létezik, mégis...
  10. Keleti kényelem, nyugati... pályaudvarra megy: MÁV "komfort kocsi"Gyerekkoromban tévéreklám hirdette a MÁV új szolgáltatását, a "Komfort" osztályt. Az akkor még nem retrónak számító faburkolatos közegben nénik és bácsik utaztak, luxusnak tűnő körülmények közt:...

Címkék

103 (7) 1233 (5) 125év (7) 2624 (13) 2806 (6) 41-es (7) 424 (8) abszurd (26) Ab van Donselaar (40) agyhúgykő (61) airway (96) álhír (5) állatkert (11) álom (5) alpok (12) amiga (8) augusztus 20 (6) ausztria (88) autók (73) bach (5) balaton (29) Balt Korthals Altes (5) basel (7) bbc (8) bécs (43) belgium (11) bengáli (19) berlin (158) berlini fal (20) bkv (46) blog (28) brno (9) brüsszel (5) budai vár (25) budaörs (39) budapest (746) budapesti pillanatok (41) buék (8) busz (76) búvár (9) c50 (10) c64 (16) caf (10) city lights (70) class 56 (7) commodore (17) csak egy kép (36) csak egy videó (251) csehország (31) csehszlovák (13) csörgő (8) cukiság (33) debrecen (25) demó (6) design (5) díszkivilágítás (31) divat (6) dízel (6) doctor who (42) drezda (7) duna (31) életkép (22) életképek (32) életmód (6) elveszett (31) énblog (378) énzene (18) építészet (66) építkezés (22) épület (15) érdekesség (18) erfurt (7) esti városkép (8) ezres (6) fan fiction (12) favázas (11) feldolgozások (11) felhők (26) felső-szilézia (22) felső szilézia villamos (20) fényvillamos (14) ferihegy (33) film (11) firka (5) fogas (7) fogaskerekű (15) fogyasztói (24) fonódó (10) fotó (5) frankfurt am main (9) freddie mercury (7) füsti (6) gary moore (31) geek (7) Geoffrey Tribe (16) gépsárkány (59) gibson (9) gitár (34) gmap (14) gmunden (5) goldtimer (6) gondolatok (11) gőzmozdony (25) gyermekvasút (25) haditechnika (13) hajó (41) hampage (300) hamster (5) hangok (5) hangszerek (11) hármashatárhegy (5) havazás (5) helikopter (11) hév (27) híd (29) (31) hogylehetne (7) hogyvolt (7) house (6) hülyeség (7) humor (116) idegenforgalom (21) ikarus (28) il 14 (9) ipari létesítmények (5) írás (14) it (9) jegyek (5) joe satriani (5) kalef (11) karácsony (9) karikatúra (5) kassa (8) kazetta (6) kecskemét 2010 (6) kelet-berlin (5) kép (6) képek (775) képregény (94) kérdés (8) kirándulás (11) kisföldalatti (11) kiskörút (5) kisvasút (43) ki vagy doki (13) klasszikus zene (5) köd (20) köln (34) kölni dóm (5) közlekedés (337) kritika (71) kulfoldi szemmel (69) lánchíd (7) lanovka (6) last ninja (6) látnivaló (11) lengyelország (37) les paul (6) lhbs (25) linz (9) lipcse (12) li 2 (20) ludmilla (14) m4 (15) maci (6) mackó (6) magas tátra (7) magyarország (7) margit híd (9) már nincs (6) mátyás-templom (6) máv (35) medve (7) metál (9) metró (41) miskolc (24) mittudoménmi (9) mk48 (5) MOD (7) morál (11) morgás (125) mozdonyok (15) mozi (6) mtp (7) muki (10) münchen (25) műrepülés (8) múzeum (48) nagypolszki (6) németország (306) neon (5) nerd (7) nincsmár (9) nohab (43) nosztalgia (212) nosztalgiabusz (21) nosztalgiavillamos (67) nürnberg (20) nyíregyháza (6) nyolcvanas évek (13) nyugat-berlin (6) NZA (8) olaszország (26) oldtimer (84) orgona (5) orkvadászok (11) ostrava (6) osztyapenkó (5) otthoni turista (36) ozzy osbourne (6) pályahiba (6) pályaudvar (30) panoráma (108) paródia (5) pécs (12) Peter Haseldine (11) point n click turista (8) pop (16) popkultúra (116) pozitívum (12) pozsony (26) prága (11) programajánló (26) púpos (13) queen (14) r.i.p. (12) rádió (5) rajz (5) redbull air race (8) rejtvény (10) reklám (21) relax (12) repülés (124) repülőgép (42) repülőgépek (72) repülőnap (34) repülőtér (18) retró (32) rock (72) rocktörténet (5) róma (15) s-bahn (14) semmering (9) skoda (5) sky channel (5) SNL (15) sorozatok (15) soundcloud (12) spotting (18) st.pölten (5) stuttgart (6) svájc (26) szabadság híd (11) szeged (30) szergej (20) szliács (5) szlovákia (72) sztrájk (21) szünetjelzés helyett (193) társadalom (5) tatra (14) taurus (7) technika (52) technikatörténet (42) tehervonatok (10) tél (13) templom (12) természet (6) tévéműsor (27) thin lizzy (8) Tim Boric (14) tömegközlekedés (342) történelem (29) totalcar (5) trabant (5) trainspotting (59) trolibusz (51) turizmus (19) tűzvonalban (15) tűzvonalban saját (8) tv (87) überzenészek (17) utazás (296) utcakép (159) uv (35) vár (11) várnegyed (8) város (383) városkép (86) városliget (8) vasút (420) vélemény (13) vicinális (13) vidám park (5) videó (707) villamos (627) vlog (7) vonat (5) wachau (5) woltersdorf (5) wuppertal (7) würzburg (5) xi.ker (30) youtube (258) zene (186) zlin (13) zürich (13) Címkefelhő

Berlin - téboly föld alatt és felett

2011.02.04. 19:13 :: Hamster

Az első U-Bahnos bejegyzésben már utaltam arra, hogy a berlini metró a XX. század második felének egyik legtébolyultabb közlekedési eszköze volt néhány évtizedig, most erről szeretnék egy kicsit mesélni, a történelmi környezetet bemutatva.

Szektorok közti közlekedés

Berlint a győztes hatalmak - akárcsak magát Németországot - megszállási övezetekre, szektorokra osztották fel maguk közt. Az amerikai, angol, és a később kialakított francia zóna hamarosan szembetalálta magát a Sztálin álmai alapján formálódó, egységes szovjet zóna gondolatával. Ez a kedves, bajszos úr ugyanis úgy gondolta, hogy mivel Berlin teljes területe a szovjet megszállási zónán belülre esik, a másik három hadseregnek haza kellene mennie. Közigazgatásilag 1948-ig még egyetlen városról volt szó, melynek szektorai közösen választották a magisztrátust, ez év novemberében azonban a Német Szocialista Egységpárt (SED) elutasította a korábban (közösen) választott testületet, és saját - "keleti" - magisztrátust és főpolgármestert választott.

DM-1948-einePersze nem ez volt az első jele a kettészakadásnak: korábban, ugyanezen év júniusában  született meg a "Deutschmark" (Deutsche Mark, DM - lásd itt balra) is, ami a "nyugati" hatalmak területein egyoldalúan leváltotta a birodalmi márkát. Erről a szovjetekkel nem egyeztettek, úgyhogy nem teljesen egyértelmű, ki kezdte a másik bajszát rángatni; mindenesetre a válasz a keleti márka (Deutsche Mark der Deutschen Notenbank) létrehozása volt.

Szovjetunió ezen túlmenően köz- és vasúti zárlat alá vette Berlin nyugati szektorait, elzárva őket az élelmiszer-utánpótlástól, ráadásként pedig az áramtól is. A blokád az angolszász légierők "légihídjának" köszönhetően nem érte el a kívánt hatást, ezért '49 májusában felfüggesztették. Igazából a blokád valószínűleg még segítette is a nyugati oldal összezárását: ekkor jött létre a Német Szövetségi Köztársaság, amit legtöbben simán csak Nyugat-Németországnak hívtak. Pár hónappal később, októberben aztán sor került az NDK megalakítására is. Az NSZK alaptörvénye úgy rendelkezett, hogy az "Nagy-Berlin területén is" érvényes, az NDK viszont úgy rendelkezett, hogy az ő fővárosuk Berlin, ott tehát nem lehet érvényes más állam törvénye. Ebben az a legszebb, hogy jogilag egyik kitétel se volt megalapozott - erről kicsit később még írok.

Bár Nyugat-Berlin nem volt az NSZK része, kezdettől fogva úgy működött, mintha az lenne: '49 márciusától nem fogadták el többé a keleti márkát (amit korábban is csak elég rossz árfolyamon váltottak), így a berlini villamosok kalauzai  a szovjet szektor határán mindig leváltották egymást (a közlekedési vállalatot szintén '49-ben szedték két részre: BVG-Ost és BVG-West - talán nem kell fordítanom). Az S-Bahnt a nyugati oldalon is üzemeltető kelet-német DR (Deutsche Reichsbahn - a magam részéről mindig csodálatosnak tartottam, hogy egy szocialista ország vasútját Birodalmi Vasútnak hívják:) nyugati alkalmazottai nem tudtak mit kezdeni a nyugatinál értéktelenebb keleti pénzzel, ezért sztrájkkal próbálkoztak. Ezt mindkét oldalon megpróbálták rendezni: "kelet felől" elbocsátották vagy megbüntették a sztrájkban részvevőket, a másik oldal viszont a vasút berendezéseinek egy részét kivette a DR kezeléséből (állítólag azért nem volt NDK címer a régi építésű S-Bahn kocsikon, mert azok emiatt az átvétel miatt nem a DR tulajdonában voltak, hanem az egykori birodalmi vasúti vagyont kezelő négyhatalmi szervezetében).

(C) LencerForrás: Lencer @wikipedia

A helyzet érdekessége, hogy Berlin nem volt se a keleti, se a nyugati területek része, így a fővárosa se lehetett volna semelyiknek. Nyugat-Berlin ugyanemiatt nem lehetett NSZK tagállam (bár törekedett rá, amit eleinte a nyugati hatalmak is elutasítottak!). Úgy hidalták át ezt a problémát, hogy minden NSZK törvényt átvettek; a nyugati hatalmak pedig a szovjet nyomulást látva nem nagyon gördítettek akadályt ennek útjába. Az NDK a nyilvánvaló összefonódást az NSZK-ból Nyugat-Berlinbe tartó tranzitforgalom zaklatásával, lassításával tudta csak megzavarni, és persze állandóan minden rossz okaként a "szocialista állam testébe beékelődött fasiszta szilánkot" jelölték meg. Mindezen túl a keleti oldal neve se volt kőbe vésve: a "Nagy-Berlin demokratikus szektora" elnevezéstől a "Berlin, a DDR fővárosa" szerkezetig sok mindent mondtak magukra, de azt, hogy "Kelet-Berlin", sose tudták megkedvelni.

Bundesarchiv Bild 183-H26222, Berlin, U-Bahn in offenem U-BahnschachtMindeközben a háború maradványainak eltakarításával is kellett foglalkozni: itt éppen egy felnyitott metróalagútban közlekedő szerelvényt látunk. (Forrás: Deutsches Bundesarchiv / Wikimedia Commons)

A politikai helyzet ellenére a berliniek még mindig relatíve szabadon mozoghattak a városon belül: kishatárforgalom jelleggel - a megfelelő papírok birtokában - átkelhettek a szektorhatárokon is (bár például még 1952-ben megszűnt a két fél város közti közvetlen telefonkapcsolat, nem meglepő módon az NDK posta "jóvoltából"). Ekkor még elég sok keleti lakos dolgozott nyugaton, és vice versa, a "határjáró" életforma természetesnek számított. Egy dolog persze feltűnő volt: az emberek többnyire Kelet-Berlinből emigráltak Nyugat-Berlinbe, és nem fordítva (persze olyan is volt, de sokkal ritkábban).

Bundesarchiv Bild 183-S92720, Berlin, Oberbaumbrücke, beschädigt1950-ben már és még átjárt a metró a Spree fölött az Oberbaumbrückén (Forrás: Deutsches Bundesarchiv / Wikimedia Commons)

Tömegközlekedésileg változó volt a kép: a villamosok csak 1953 januárjától nem jártak át a szovjet szektorhatáron (az utasok leszálltak az egyik oldali villamosról, átsétáltak a szektorhatáron, és felszálltak a másik oldal villamosára), míg a metrón és az észak-déli S-Bahn-on kisebb megszakításokkal fenntartották az átmenő forgalmat. A villamosvonalak kettészakadásának története elég abszurd: a hivatalos ok az volt, hogy a BVG-Ost női járművezetőket is alkalmazott, ami ellenkezett a BVG-West előírásaival. A nők által vezetett járműveket emiatt a nyugatiak nem engedték át a saját területükre - a BVG-Ost pedig ezt tudva csakazértis női vezetőket vezényelt ezekre a vonalakra...

"A nemzetközi helyzet fokozódik"

Az 1953 júniusi felkelés leverése után a keleti oldal még jobban bekeményített: már nem is akart tárgyalni. Jelzésértékű volt, hogy Kelet-Berlin lakói immár NDK-s  személyi igazolványt kaptak (holott Kelet-Berlin papírforma szerint még mindig nem volt az NDK része), és a nyugati felé irányuló szökéseket is egyre jobban üldözték. 1951-ben aki Kelet-Berlinből Nyugat-Berlinbe költözött, csak keleti igazolványait (és ottani jogait) vesztette el, míg '54-től már az engedély nélküli határátlépést is szabadságvesztéssel büntették. 1958-ban Hruscsov ultimátumot adott a "túloldalnak": azonnal hagyják el Nyugat-Berlint, hogy létre lehessen hozni egy demilitarizált "szabad várost". Ez persze nem történt meg, de végül lassan csak el lett ismerve, hogy két ellentétes pólusú képződmény lett egyetlen városból.

Ma már csak emlék: figyelmeztető tábla az egykori Checkpoint Charlie-nál

A történések a tömegközlekedésre is hatással voltak: az 1953-as felkelés alatt egy ideig nem jártak a keleti oldal alatt átjáró nyugati vonalak. A BVG-West valamit megsejthetett a jövőből, mert ezután fordulási lehetőségeket épített a szovjet szektor előtti állomásokhoz, hogy ha legközelebb történik valami, ne álljon le teljesen a forgalom. A hangulat érzékeltetésére még egy részlet: a szektorhatárokon átkelő vonalak utolsó nyugati állomásain mindig bemondással hívták fel az utasok figyelmét arra, hogy a vonat elhagyja a nyugati szektorokat. A keleti oldal erre válaszul az első keleti állomáson "a demokratikus Berlinben" üdvözölte az utasokat. Rendőrök és állambiztonságiak kíséretében...

"Senki sem akar falat emelni"

Az újabb szigorítások ellenére még mindig túl sokan menekültek át a nyugati szektorokba, legalábbis a keleti vezetés szerint. Vezetőjük, Walter Ulbricht már korábban is szerette volna, ha Moszkva bekeményít, vagy legalább szabad kezet ad neki. Ezt az engedélyt 1961 első hónapjaiban még nem kapta meg, augusztus elején viszont már igen. A kettő közt tette a fejezetcímben szereplő kijelentést, egy nyugati újságíró felvetésére, miszerint szándékában áll-e az NDK-nak államhatárként kezelnie a berlini szovjet szektorhatárt.

Berlin Wall Potsdamer Platz November 1975 looking east cropA fal, amit állítólag senki nem akart felépíteni: a Potsdamer Platz 1975-ben, nyugat felől nézve. Az előtérben a tér alatt fekvő, lezárt aluljáró egyik lejárója is látszik. (Forrás: Wikimedia Commons)

A kijelentés ellenére 1961 agusztus tizenkettedikének éjszakáján mégis határzárat léptettek életbe a szovjet szektorhatáron, illetve lezárták a tranzit U- és S-Bahn vonalak Kelet-Berlinben fekvő állomásait. Ekkor még "csak" őrökről és szögesdrótról beszélünk, ezért számtalan sikeres szökési kísérlet történt, például a nyugati oldalra néző házak emeleti ablakain át, illetve ekkor készültek a híres felvételek a szögesdrót fölött nyugatra menekülő "dezertőr" határőrről is. Aki ezt nem merte megkockáztatni (az első halálesetek is ekkor történtek), egy ideig a legjobb esetben is csak a távolból integethetett át a kerítés felett a túloldalon lakó rokonoknak, barátoknak; az első lehetőség arra, hogy nyugat-berliniek meglátogathassák kelet-berlini rokonaikat, 1963 decemberében nyílt. A két Berlin tehát gyakorlatilag hermetikusan el lett választva egymástól.

A következő részben a Falnak a tömegközlekedésre (és így a mindennapokra) gyakorolt hatásáról lesz szó - aki ismeri a témát, kérem, ne spoilerezzen (de rossz szó ez ide) a kommentekben! Hogy egy kis előzetest adjak abból, milyen abszurd dolgok történtek ekkor: a Fal létrejöttekor fizikailag ellehetetlenítették az átmenő forgalmat, ami olyan jól sikerült, hogy egy éjszakai járat az áram lekapcsolása után olyan részen (a Treptower Park és a Sonnenallee közt) ragadt, ahonnan sehogy se tudott visszajutni a keleti oldalra, mert mire észrevették, a síneket már felszedték a határsávban. Végül pár nap után visszaépítették a hiányzó vágányrészt, ideiglenesen visszakapcsolták az áramot, és keletre vitték a szerelvényt.

Folytatás: a berlini gyorsvasúti hálózat a Fal felépítése után

Források: szóbeli közlések, http://www.berliner-untergrundbahn.de/, http://de.wikipedia.org, http://www.stadtschnellbahn-berlin.de/

30 komment · 1 trackback

Címkék: történelem berlin németország tömegközlekedés vasút berlini fal

A bejegyzés trackback címe:

https://hamster.blog.hu/api/trackback/id/tr552629427

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A kettévágott Berlin - téboly föld alatt és felett 2011.03.18. 18:14:47

A Fal fizikai létrejötteElőzmények: a második világháború végétől 1961-igA nyugati hatalmak nem tudtak érdemben reagálni az 1961. augusztus 12. éjszakáján felhúzott határzárra; katonáik csak megfigyelték a történéseket, nem avatkozhattak be. "...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tetszett az írás, várom a folytatást!

"Egy dolog persze feltűnő volt: az emberek többnyire Kelet-Berlinből emigráltak Nyugat-Berlinbe, és nem fordítva (persze olyan is volt, de sokkal ritkábban)."
szerintem erre utalt Tevan Imre, amikor azt kérdezte: "Biztos, hogy keletre akartak disszidálni a derék nyugatiak?"
Fantasztikus a poszt, várom a következő részt! Beszélsz majd nekünk arról, hogy miképpen működhetett a közlekedés nyugat-Berlinből az NSZK-ig? Mivel ugye át kellett haladni a fél NDK-n.
tyű, remek írás, várom a folytatást:)
"a másik oldal viszont a vasút berendezéseinek egy részét kivette a DR kezeléséből "

A S-Bahn maga sokáig keleti kezelésben volt, de az ingatlanok a nyugatiaké voltak.
Illetve sokáig az S-Bahn melletti területeket tudatosan úgy 'fejlesztették', hogy azok legyenek a leg lezűllötteb kerületek, ezáltal is csökkentve az S-Bahnon való utazási kedvet. --> Így próbálva az NDK-t elzárni a valutaszerzéstől.

"A helyzet érdekessége, hogy Berlin nem volt se a keleti, se a nyugati területek része,"
- Tudtommal Nyugat-berliniek szavazhattak a Bundestag képviselőire, a Bundespraesident (elnök) pedig Berlin Charlottenburg kerületében 'lakott'.

Walter Ulbrichthoz egy kieg.
hu.wikipedia.org/wiki/Walter_Ulbricht
az oldal legalján: "Nem sokkal halála után nevét törölték az NDK valamennyi tankönyvéből."

A fal megépítésére a keletnek egyébként azért volt szüksége, mert az elvándorlás már olyan méreteket kezdett ölteni, ami már veszélyeztette bizonyos szektorok, pl az egézségügy működését.
A fal megépítésére a nyugatnak azért volt szüksége, mert kezdett a menekültekbe 'belefulladni'.

de.wikipedia.org/wiki/Berliner_Mauer
Fal építésén már gondolkozott a kelet 1952-ben, de előbb meg kellett építeni a vasúti körgyűrűt, mert annak hiányában például a keleti vasút is korridormenetekre volt szorulva nyugaton keresztül.
1952-ben a SZU sem járult még hozzá.
@retekblog:

"miképpen működhetett a közlekedés nyugat-Berlinből az NSZK-ig? Mivel ugye át kellett haladni a fél NDK-n."
Erről rengeteg saját élményem van, de nem spoilerezek, ha Hams megengedi, akkor írok róla.
@Rocko-: Tökmindegy, mi volt a valóság, ha nem az volt a brossúra <- én meg erre utaltam a válaszommal :) Végigolvastam mostanában egy rakás politikai szöveget a témában (marha jókat lehet találni, meg hát a német Google eleve nem olyan, mint a magyar), hát, a talpam is ökölbe szorult néha :(
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Egy tök jó magyar nyelvű tanulmányt is találtam tegnap, ami megerősítette azt, amit előtte más forrásokból összeszedtem, hogy jogilag semmi alapja nem volt se Nyugat-, se Kelet-Berlin működésének, csak a nagyhatalmak inkább szemet hunytak minden felett, mert nem akartak egy újabb háborút. Eleinte inkább a nyugatiak csinátlak furcsa dolgokat, például az NSZK törvényeit magukra vonatkozólag kötelezőnek elismerték, akkor rájuk szóltak, később a keletiek szálltak el (NKD katonaság Kelet-Berlinben, sorkötelezettség bevezetése, ilyesmik), akkor meg már nem szóltak többé annyira rá a nyugatiakra.

"Fal építésén már gondolkozott a kelet 1952-ben, de előbb meg kellett építeni a vasúti körgyűrűt, mert annak hiányában például a keleti vasút is korridormenetekre volt szorulva nyugaton keresztül. 1952-ben a SZU sem járult még hozzá. "
Itt a végén a lényeg: a tranzitforgalom működő dolog volt a Fal után is, bár én csak Berlinen kívül láttam tranzitautópályát, és döbbenetesnek találtam... Sztálin lehet, hogy azért nem akart falat, mert úgy gondolta, úgyis nemsokára az egész az övé lesz, aztán évekkel később Hruscsov valószínűleg megunta a dolgot, és szabad kezet adott Ulbrichtnak.
@retekblog: Ejj, azért csak szpojlerezel, csak szpojlerezel :)
@Hamster: ok.

"Ejj, azért csak szpojlerezel, csak szpojlerezel :)"
lehet kommentet törölni. :P
@retekblog: nem hé! kérte, hogy ne. szóval Neked hé! ;)
@Rocko-: Legközelebb veszekedés helyett inkább ajánlgassátok a belejegyzést a blog.hu-nak, mert bevallom, kicsit csalódotott vagyok, hogy hiába dolgoztam vele többet, mint eddig a legtöbb bejegyzéssel, nem került ki, olvasták pár százan, azt ennyi. Azt hittem, érdekesebb ez a téma :(
@Rocko-: De hát én csak kérdeztem :-) Különben is, az már nem is Berlin.
@Hamster: pinahiányos a kontent. az a baj.
@Rocko-: A kőbányai vizespince bejegyzésben se volt egy fél darab női nemiszerv se, mégis tizenpárezer page impression volt rá. És ha mondjuk nem is feltétlenül érdekelt mindenkit, azért az átlagnál több komment jött rá, ráadásul pozitívak, ami kellemes meglepetés volt.
NSZK feloldása: Németországi Szövetségi Köztársaság, mert Bundesrepublik Deutchland az eredeti neve. Legalábbis egy szakkönyvben (Fischer Ferenc: A kétpólusú világ) külön ki lett emelve.
Tetszett, várjuk a folytatást!
Hogy miért volt egy szocialista ország államvasútjának neve birodalmi vasút?

Az 1945-ös Potsdami Szerződés szerint ugyanis a berlini vasutak üzemeltetési jogát a Deutsche Reichsbahn gyakorolja. Ha az NDK átnevezte volna, ezzel azt kockáztatta volna, hogy elveszti a felügyeleti jogait Nyugat-Berlin vasútvonalai felett.
@Richard Lenoir: Nem azt írtam, hogy nem értem, miért úgy hívták, hanem azt, hogy mindig röhögnöm kellett azon, hogy mindjárt jön Darth Honecker a birodalmi vasúttal :)
"Senki nem akar falat emelni"

Sajna akkor nem tünt fel senkinek, hogy a hülyeje elszolta magat. Ugyanis az ujsagiro nem falat kerdezett, hanem a hatar biztositasat.
@ujjelszo: És ha feltűnik, mit lehetett volna csinálni? :(
A nyugati Bank deutscher Länder és a keleti Deutsche Notenbank által kibocsátott új devizák nem a Reichsmarkot (és a Rentenmarkot, a Német Birodalom pénzeit váltották le), hanem a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által kibocsátott megszállási márkát (AMB Mark - AMB=Alliierte Militärbehörde). A Reichsmark és Rentenmark, valamint az összes német birodalmi megszállási deviza érvényessége a Szövetséges Ellenőrző Bizottság rendelkezése értelmében 1945. május 8-án megszűnt kártalanítás vagy átváltás nélkül, a Német Birodalom megszűnésével együtt. A devizák szétválása már hamarabb megkezdődött, ugyan elvileg a nyugati és a keleti megszállási övezetekben is ugyanazt a pénzt adták ki, az amerikaiak a szovjeteke rendelkezésére bocsátottak nyomóformákat, de a nyugati övezetekben a szovjetek által 1947-48-ban már egyértelműen visszaélésszerűen nyomtatott nagyobb címleteket nem fogadták el, a bankjegyek sorszámából, illetve a nyomaton lévő apróbb jelölésekből azonosítható volt, melyik zónában hozták forgalomba a bankjegyet, illetve ki nyomtatta. A nyugatiak 1000-est nem is nyomtatattak szinte.
Ja, és a képen nem is az új DM látható, hanem a nyugati megszállási márka utolsó szériájának egy példánya.
@hirtelendi: " Reichsmark és Rentenmark, valamint az összes német birodalmi megszállási deviza érvényessége a Szövetséges Ellenőrző Bizottság rendelkezése értelmében 1945. május 8-án megszűnt kártalanítás vagy átváltás nélkül,"

Sose foglalkoztam a témával, de erre valami forrás is kellene, ert minden más szerint '48-ig volt érvényes, az AMC Mark meg ettől független dolog volt, nem szüntette meg az addigi német pénzrendszert.
Az NDK vasútját azért hívták Reichsbahnnak (Birodalmi Vasút), mert nem merték megváltoztatni a nevét. Attól tartottak, hogy az angolszász jogi csűrés-csavarás kiénekli a szájukból a nyugat-berlini S-Bahn üzemeltetési jogát, ha nevet változtatnak.