Tudnivalók

Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, vonatokra, repülőgépekre, zenékre. Meg minden másra.
 
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
 
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollok/spam/túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.

  Gyorslinkek:
Hampage.hu frissítések
Énblog
Égitársaság
Zene
Saját zene

Naptár

május 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Ez megy most

Top 5

  1. Megtalált sínek: a Margit híd régi vágányainak darabjai a DunábanÉveket töltöttem Budapest elvesz(t)ett vágányainak felkutatásával, most azonban - kivételesen - megtalált sínekről fogok mesélni! Száraz időszakokban néha előfordul, hogy a Margit-sziget déli...
  2. Végállomás, leszállás!Ez itt a bevezető hűlt helye. Normál esetben nyakatekert módon kellene felvezetnem, hogy mi a bejegyzés témája, és miért az, ami, de most egyszerűen csak pár érdekes régi képet szeretnék mutatni Ab...
  3. BUMM nincs, de (majdnem) minden más abból a korszakból itt van :)A jelek szerint az elmúlt hónapokban egy kő alatt éltem (esetleg szatyorban), mert teljesen elment mellettem, hogy az archive.org nem csak elkezdte összegyűjteni az univerzum összes C64-es programját,...
  4. Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
  5. Cégérek, táblák és neonok a hetvenes-nyolcvanas évek külvárosi utcáinJó régen nem csináltam már "régi képes" bejegyzést, de a minap valami mást keresve rámjött, hogy folytatást csináljak egy régi képmutogatós írásnak, melyben hirdetésekkel, neonreklámokkal...
  6. A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
  7. Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll: A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
  8. Amikor az utcák keskenyebbek, a villamosok pedig tényleg öregek voltakMúltkor elmeséltem, hogyan kerültem kapcsolatba Tim Boric-kal, most ismét mutatnék néhányat a hetvenes évek második felében készített képeiből. Kezdjük Óbudán, mondjuk a Flórián téren! A...
  9. Kőbánya-Hizlaló: egyről a kettőreAki nem villamosmániás vagy kőbányai lakos, az valószínűleg még sose hallott arról, hogy létezik Budapesten egy "Kőbánya-Hizlaló" nevű vasútállomás. Pontosabban tulajdonképpen már nem létezik, mégis...
  10. Keleti kényelem, nyugati... pályaudvarra megy: MÁV "komfort kocsi"Gyerekkoromban tévéreklám hirdette a MÁV új szolgáltatását, a "Komfort" osztályt. Az akkor még nem retrónak számító faburkolatos közegben nénik és bácsik utaztak, luxusnak tűnő körülmények közt:...

Címkék

103 (7) 1233 (5) 125év (7) 2624 (13) 2806 (6) 41-es (7) 424 (8) abszurd (26) Ab van Donselaar (40) agyhúgykő (61) airway (96) álhír (5) állatkert (11) álom (5) alpok (12) amiga (8) augusztus 20 (6) ausztria (88) autók (73) bach (5) balaton (29) Balt Korthals Altes (5) basel (7) bbc (8) bécs (43) belgium (11) bengáli (19) berlin (158) berlini fal (20) bkv (46) blog (28) brno (9) brüsszel (5) budai vár (25) budaörs (39) budapest (747) budapesti pillanatok (41) buék (8) busz (76) búvár (9) c50 (10) c64 (16) caf (10) city lights (70) class 56 (7) commodore (17) csak egy kép (36) csak egy videó (251) csehország (31) csehszlovák (13) csörgő (8) cukiság (33) debrecen (25) demó (6) design (5) díszkivilágítás (31) divat (6) dízel (6) doctor who (42) drezda (7) duna (31) életkép (22) életképek (32) életmód (6) elveszett (31) énblog (378) énzene (18) építészet (66) építkezés (22) épület (15) érdekesség (18) erfurt (7) esti városkép (8) ezres (6) fan fiction (12) favázas (11) feldolgozások (11) felhők (26) felső-szilézia (22) felső szilézia villamos (20) fényvillamos (14) ferihegy (33) film (11) firka (5) fogas (7) fogaskerekű (15) fogyasztói (24) fonódó (10) fotó (5) frankfurt am main (9) freddie mercury (7) füsti (6) gary moore (31) geek (7) Geoffrey Tribe (16) gépsárkány (59) gibson (9) gitár (34) gmap (14) gmunden (5) goldtimer (6) gondolatok (11) gőzmozdony (25) gyermekvasút (25) haditechnika (13) hajó (41) hampage (300) hamster (5) hangok (5) hangszerek (11) hármashatárhegy (5) havazás (5) helikopter (11) hév (27) híd (29) (31) hogylehetne (7) hogyvolt (7) house (6) hülyeség (7) humor (116) idegenforgalom (21) ikarus (28) il 14 (9) ipari létesítmények (5) írás (15) it (9) jegyek (5) joe satriani (5) kalef (11) karácsony (9) karikatúra (5) kassa (8) kazetta (6) kecskemét 2010 (6) kelet-berlin (5) kép (6) képek (775) képregény (94) kérdés (8) kirándulás (11) kisföldalatti (11) kiskörút (5) kisvasút (43) ki vagy doki (13) klasszikus zene (5) köd (20) köln (34) kölni dóm (5) közlekedés (337) kritika (71) kulfoldi szemmel (69) lánchíd (7) lanovka (6) last ninja (6) látnivaló (11) lengyelország (37) les paul (6) lhbs (25) linz (9) lipcse (12) li 2 (20) ludmilla (14) m4 (15) maci (6) mackó (6) magas tátra (7) magyarország (7) margit híd (9) már nincs (6) mátyás-templom (6) máv (35) medve (7) metál (9) metró (41) miskolc (24) mittudoménmi (9) mk48 (5) MOD (7) morál (11) morgás (125) mozdonyok (15) mozi (6) mtp (7) muki (10) münchen (25) műrepülés (8) múzeum (48) nagypolszki (6) németország (306) neon (5) nerd (7) nincsmár (9) nohab (43) nosztalgia (212) nosztalgiabusz (21) nosztalgiavillamos (67) nürnberg (20) nyíregyháza (6) nyolcvanas évek (13) nyugat-berlin (6) NZA (8) olaszország (26) oldtimer (84) orgona (5) orkvadászok (11) ostrava (6) osztyapenkó (5) otthoni turista (36) ozzy osbourne (6) pályahiba (6) pályaudvar (30) panoráma (108) paródia (5) pécs (12) Peter Haseldine (11) point n click turista (8) pop (16) popkultúra (116) pozitívum (12) pozsony (26) prága (11) programajánló (26) púpos (13) queen (14) r.i.p. (12) rádió (5) rajz (5) redbull air race (8) rejtvény (10) reklám (21) relax (12) repülés (124) repülőgép (42) repülőgépek (72) repülőnap (34) repülőtér (18) retró (32) rock (72) rocktörténet (5) róma (15) s-bahn (14) semmering (9) skoda (5) sky channel (5) SNL (15) sorozatok (15) soundcloud (12) spotting (18) st.pölten (5) stuttgart (6) svájc (26) szabadság híd (11) szeged (30) szergej (20) szliács (5) szlovákia (72) sztrájk (21) szünetjelzés helyett (193) társadalom (5) tatra (14) taurus (7) technika (52) technikatörténet (42) tehervonatok (10) tél (13) templom (12) természet (6) tévéműsor (27) thin lizzy (8) Tim Boric (14) tömegközlekedés (342) történelem (29) totalcar (5) trabant (5) trainspotting (59) trolibusz (51) turizmus (19) tűzvonalban (15) tűzvonalban saját (8) tv (87) überzenészek (17) utazás (296) utcakép (159) uv (35) vár (11) várnegyed (8) város (384) városkép (86) városliget (8) vasút (420) vélemény (13) vicinális (13) vidám park (5) videó (707) villamos (628) vlog (7) vonat (5) wachau (5) woltersdorf (5) wuppertal (7) würzburg (5) xi.ker (30) youtube (258) zene (186) zlin (13) zürich (13) Címkefelhő

A kettévágott Berlin - téboly föld alatt és felett

2011.03.18. 18:12 :: Hamster

A Fal fizikai létrejötte

Előzmények: a második világháború végétől 1961-ig

A nyugati hatalmak nem tudtak érdemben reagálni az 1961. augusztus 12. éjszakájától felhúzott határzárra; katonáik csak megfigyelték a történéseket, nem avatkozhattak be. "Nem valami szép megoldás, de még mindig sokkal jobb, mint egy háború" - sommázta a helyzetet J.F. Kennedy ("It's not a very nice solution... but a wall is a hell of a lot better than a war" - ezt a mondását nem emlegetik olyan gyakran, mint sok másikat).

2010-03-08-berlin-mauer-by-RalfR-12
A Fal korai inkarnációjának építése a Brandenburgi kapu előtt: a résztvevő katonák is szögesdrót mögött vannak, a fegyveresek egy része pedig nyilvánvalóan a többi fegyveres/építő felügyelése végett van ott. (Forrás: Wikimedia Commons)

Ez év októberében ugyan kis híján kitört az új világháború, amikor amerikai és szovjet tankok szemeztek egymással a Checkpoint Charlie-nál, de végül a nagyhatalmak rendezték saját előjogaik helyzetét, a Fal ezzel elfogadott ténnyé vált. Hogy miért emeltem ki, hogy csak a saját dolgaikat rendezték? Például mert a Fal által szétszakított családok tagjainak először 1963 karácsonyán nyílt lehetősége egymás meglátogatására, és utána is csak kérvényezés után volt erre lehetőség (persze a nyugatiaknak kellett a keletiekhez jönniük - az engedélyeket pedig postásnak öltözött Stasisok adták ki). Hiába voltak sorompók a Falban, azok nem nyíltak fel csak úgy akárkinek...

2010-03-20-mauer-berlin-by-RalfR-03
A halálsáv "keresztmetszete" a nyolcvanas években, már a jellegzetes, előregyártott beton elemekkel és őrtornyokkal (Forrás: Wikimedia Commons)

A fel első verziói improvizáltak voltak; mindent felhasználtak bennük, ami rendelkezésre állt: bontott tégla, betondarabok, szögesdrót... Ezután fokozatosan építették ki azt a gyilkos műszaki rendszert, amit a rendszerváltás sok évvel később elsöpört: lebontották a Falhoz közeli épületeket, széles, jól megfigyelhető (és belőhető) sávot alakítottak ki az "elsődleges" és a "hátországi" fal közt, a hetvenes évek közepétől kezdve pedig beépítésre kerültek az előregyártott betonból készült, L alakú szegmensek, a tetejükön a megkapaszkodást megakadályozni hivatott domború résszel. 

És ez "csak" a felszín volt - mi történt a kiterjedt berlini S- és U-Bahn hálózattal, mely addig szektorhatároktól függetlenül járta be a várost?

A sínek, melyek talán még a végtelenben sem találkoznak

A tömegközlekedés működése természetesen nem véletlenszerűen alakult át: Karl Maron, az NDK belügyminisztere a Fal születésének előestéjén, ismeretlen jövőbeli dátumra vonatkozó parancsot adott ki, hogy hol/kinek/mit kell csinálnia "X időpontban". Pontosan előírta, meddig közlekedhetnek a keleti, és meddig a nyugati vonalak, kinek mit/hogyan kell lezárnia és (fegyverrel) őriznie azután. A legfurcsább helyzet a belvárosban adódott, melynek nagy része a szovjet zónához tartozott, de úgy, hogy közben három oldalról a nyugati hatalmak szektorai vették körül. Egy betüremkedés volt ez a közlekedési hálózat kellős közepébe:


A Fal felépítése után állandósult helyzet. Az U6 és U8 (a rajzon a mai számozást és neveket használom) áthaladtak a Nyugat-Berlinbe betüremkedő, keleti fennhatóság alatt álló régi belváros alatt, az U2 véget ért a nyugati oldalon, majd attól teljesen függetlenül közlekedett keleten is, az U1 pedig az eredeti végállomása előtt nem sokkal lett elvágva. Aki nem érti, mit akarnak jelezni a színes négyzetek Friedrichstrasse pályaudvar neve mellett, gyorsan olvasson tovább!

A Fal a szovjet szektorhatárt többé-kevésbé követte (volt, ahol  például egy kisebb saját részt "kizártak", és mivel jogilag az a terület nem volt Nyugat-Berliné, a nyugati anarchisták törvényen kívül álló birodalmat alapítottak rajta, ami addig tartott, amíg a nyugati oldal meg nem vásárolta a telket a kemény valutáért szinte mindenre kapható keleti oldaltól), így nagy meglepetések nem voltak, pontosan ki tudták jelölni a közlekedés határait is. Érdemes egy mai Berlin-térképet magunk elé véve ujjal bejárni, hogy nézett ki akkoriban a tömegközlekedés a belvárosban (az elkövetkezőkben a mai számozást és helymegnevezéseket használom):

  • Az U1 (a fenti rajzon kék vonal) csak nyugaton közlekedett, mivel a Warschauer Strasse végállomás a Spree túloldalán volt, így kelethez tartozott.
  • Az U2 (a rajzon piros vonal) a nyugati oldalon nem ment el a Potsdamer Platz-ig sem, mivel az pontosan a határzóna alatt volt. A "túloldali" vonal - az eredeti vonal keleti része - se jött el odáig, hanem egy kicsit arrébb, a Mohrstrasse-nál végállomásozott. A Potsdamer Platz alatti alagútrészt - keletről - kocsitárolásra használták, természetesen különösen megbízható járművezetők alkalmazása mellett.
  • Az U6 áthaladt Kelet-Berlin alatt, de csak a Friedrichstrasse-nál állt meg, ahol a világ legzavarosabb átszállóhelye alakult ki, kamerákkal, ügynökökkel és valutás büfékkel a peronon. Erről a sorozat következő részében fogok írni!
  • Az U8 is áthaladt a keleti oldal alatt, még hosszabban is, mint az U6, de nem állt meg sehol sem.
  • Az észak-déli S-Bahn nagyrészt alagútban haladt át Berlin-Mitte alatt, és szintén csak a Friedrichstrasse-nál állt meg.
  • A kelet-nyugati, Stadtbahn-nak nevezett vasútvonalat, melyen S-Bahn forgalom is volt, kettévágták. Hol másutt, mint a Friedrichstrasse-nál! Az állomás szerepe hármas volt: volt nemzetközi, távolsági és tranzitforgalom (a tranzit itt a Nyugat-Berlin és Nyugat-Németország közti speciális forgalmat jelentette), illetve indult kelet és nyugat felé is S-Bahn innen. Természetesen alaposan elzárva egymástól - itt még egy bonyolultabb tolatási művelethez is határőrségi engedély kellett...

Ahogy azt láthatjuk, számos nem használt állomás jött létre a város alatt, ezeket a népnyelv szellemállomásnak nevezte.

Szellemállomások

Az ilyen megállóhelyek feljáróit lefalazták: a peront csak "keletről" nyitható páncélajtón át lehetett megközelíteni, az áthaladáskor lassító "nyugati" szerelvényeket általában csak kukucskálónyíláson át figyelték (de mivel keleti fennhatóság alatt voltak az állomások, adott esetben a peronon is posztolhattak volna, csak hát ugye akkor az őröket is őrizni kellett volna). A világítás minimális volt, a peron szélét éles szögekkel kivert deszkával fedték le. Az űrszelvényben (leegyszerűsítve: az alagút/állomás fala és a járművek közti rés) se hagytak esélyt szökésre: sodródeszkák és szöges akadályok gondoskodtak arról, hogy ne lehessen elbújni a peron alatt, vagy mondjuk a kocsik tetején kijutni a "demokratikus Berlinből". Illetve hát miket is írok: papírforma szerint a bejutni akaró nyugati ügynökök ellen kellett mindez!

Berlin Wall at Bernauer Strasse, 27 August 1962
Bernauer Strasse, 1962: a francia szektor és a józan ész határa (Forrás: Flickr)
Link ehhez az állomáshoz ma.

Hogy a vonatok keleti területen járnak, azt a szektorhatár vonalában fehér felfestés jelezte, melyektől kezdve az alagútban a kelet-berlini közlekedési vállalat volt az úr. Ha a vonat lerobbant a keleti városrész alatt, az utasoknak nem volt szabad elhagyniuk a kocsit, míg a keleti biztonságiak által kísért műszaki segély oda nem ért. Állítólag majd' három évtized alatt csak egyszer fordult elő, hogy a lentragadt utasokat a felszínre engedték, és buszokkal vitték tovább nyugatra! Előfordult az is, hogy a keleti oldal jelzői tilosat mutattak, ekkor a metró értelemszerűen nem haladhatott be a keleti oldal alá, akár több órán át sem. Mivel a kommunikációt nem vitte túlzásba a BVG-Ost, még fél nappal egy ilyen spontán vágányzár után is csak találgatni tudtak a nyugatiak, mi lehetett az oka a fennakadásnak; valószínűleg síntörés, mert a forgalom újraindulása után hegesztőberendezést láttak az egyik állomáson...


Az NDK megpróbálta kitörölni az emberek tudatából a nyugat-berlini tranzitforgalmat: az értelemszerű lefalazásokon és berácsozásokon túl a térképeken se szerepelt többé, hogy a keleti vonalakon kívül még két metró- és egy S-Bahn alagút is van a város alatt!

Bundesarchiv Bild 183-10280-0001, Berlin, U-Bahnhof Walter-Ulbricht-Stadion

Fontos tudni, hogy az NDK nem jószívűségből engedte át maga alatt a nyugati vonatokat, hanem mert Nyugat-Berlin "kemény valutával" fizetett a lehetőségért. A lerobbant keleti gazdaságnak szüksége volt erre a bevételre, úgyhogy az elvtársak szépen félretették ideológiai aggályaikat, és tartották a markukat. Ugyanez volt a helyzet a S-Bahn esetében is, mely - mivel a keleti vasút üzemeltetésében állt - nem pusztán közlekedési eszköz volt, hanem fontos valutabevételi forrás. Emiatt aztán ez lett a nyugati dac egyik célpontja: "aki az S-Bahnnal utazik, az fizeti a szögesdrótot" jeligére a nyugat-berliniek elkezdték kerülni a városi gyorsvasutat. Nem csak nem-utazással, hanem párhuzamos buszjáratok indításával, az átszállási kapcsolatok fel nem tüntetésével, később pedig közel párhuzamos metróvonalak építésével gyakorlatilag minimalizálták az S-Bahn szerepét a nyugati oldalon. Bár a birodalmi vasút keleti vezetője kétségbeesett nyílt levelet intézett a nyugat-berliniekhez, hogy ne hagyják cserben őket, a vasút innentől kezdve csak vitte a keletiek pénzét! És bár próbáltak vonalak bezárásával, a szolgáltatás ritkításával spórolni, nem volt sok lehetőségük: a négyhatalmi egyezmény ugyanis nem csak megvédte a DR szolgáltatási jogát, hanem elő is írta azt - tehát az S-Bahnnak közlekednie kellett akkor is, ha senki nem használta! Végül 1984-ben a városi vasút átkerült a BVG kezelésébe (ez a rövidítés akkor már csak a nyugati oldalt jelentette, mert a keleti oldali BVG-t még 1969-ben átnevezték BVB-nek), de igazán csak az egyesítés után talált magára.

Bár a "szellemállomások" használaton kívül álltak, azért a látszatra adni kellett: a Schwarzkopffstrasse metróállomás tábláit például lezárása ellenére is "up-to-date" tartották: először 1951-ben Walter-Ulbricht-Stadtion-ra nevezték át (lásd a képet jobbra), a Fal szellemi atyjának tiszteletére, majd 1973-ban, mikor a politikus halála után kiesett a párt kegyeiből, ismét táblát cseréltek: Stadion-der-Weltjugend. Pedig ezeket a táblákat kelet-berlini civil nem is láthatta!

Folytatás: Friedrichstrasse - olcsó pia és a Könnyek Palotája

Források: szóbeli közlések, http://www.berliner-untergrundbahn.de/, http://de.wikipedia.org, http://www.stadtschnellbahn-berlin.de/

157 komment · 2 trackback

Címkék: közlekedés történelem berlin németország tömegközlekedés vasút berlini fal

A bejegyzés trackback címe:

https://hamster.blog.hu/api/trackback/id/tr752638299

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Fallal és anélkül, első rész 2016.01.28. 19:05:45

Pár hete írtam arról, hogy Berlin folyamatosan változik, és lassan eltűnnek azok a foghíjak, melyeket a Fal lebontása hozott létre. Persze az az igazság, hogy egy 160 kilométer hosszú, helyenként legalább 20-30 méter széles foghíjról beszélünk, ami nem...

Trackback: Friedrichstrasse: olcsó pia és a Könnyek Palotája 2011.03.22. 19:21:24

Berlin - téboly föld alatt és felett, III. rész Előzmények: Berlin gyorsvasúti rendszere a Fal felépítése után A jelek szerint az NDK egykori vezetői az ideológiát könnyen félre tudták tenni, amikor pénzről volt szó: a Friedrichstrasse-i vasút-, U- és ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Azt fájlalom, hogy a 20 éve készített fényképeim valahogy elkavarodtak, egyet se találok. Pedig milyen jó lenne összehasonlítani a mostani állapotokkal.
Bóklásztam a régi térképeim között, van itt egy teljes K-NY S-bahn, U-bahn hálózati lap. Jól látszik rajta az *átrobogó* vonalak útvonala.
kepfeltoltes.hu/view/110320/F_nyk_p0012_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
csatlakozom a nosztalgiahullámhoz... általános iskolásként szüleimmel voltunk nyaralni többször is, nemcsak Berlinben, hanem mellette a Müggelsee-nél illetve Drezda mellett az Érchegységben. de Berlint mindig útbaejtettük - a 80-as évek derekán volt mindez, és 86-ban elhatároztuk, átmegyünk a nyugati oldalra is. anyu külügyminisztériumi dolgozó volt, ezért járt neki a piros útlevél, sőt a vele utazó családtagoknak is. (mikor a drezdai, egyébként zsebkendőnyi méretű reptéren visszafelé meglátták, kihívtak minket a börönd-átvilágítós sorból, és a mindent megkerülve közvetlenül a géphez tessékeltek. épphogy csak a piros szőnyeget nem terítették elénk...)
Ny-Berlinbe S-Bahnnal mentünk át, az út kiskölökként is szürreális érzés volt, így visszagondolva meg végképp. aztán ugye, odaát a fagyisnál volt tizenhatféle gombóc. az NDK-ban (és itthon nálunk is) puncs, vanília, csoki. a kánaánban éreztem magam :-)
Drezdában az ottani Centrum Warenhaus emeletén volt az önkiszolgáló étterem, 5-6 márkáért tényleg az egész étlapot végig lehetett enni egyszerre. anyu egyszer megfogott egy tányér kaját a polcon, és odébb fordította, hogy lássuk, a krumplihalom mögött milyen husi van rajta. na, a küchenmonster néni bentről elkezdett azonnal kajabálni németül, hogy "ha nem tetszik a kaja, nem fogdosni kell meg tapogatni, hanem haza lehet menni főzni és enni otthon". anyu vonogatta a vállát, mert nem értett németül, de apu meg én tolmácsoltunk neki :-)
az a buszjegy "automata" Berlinben, az haláli volt ... primitívsége folytán ugyanis a jegyet a budipapír-tekercsből akkor is kiadta, ha nem dobtál be egy fityinget sem (nagy félelemben ugyan, de egyszer direkt kipróbáltuk :-) )
csodaszép és modern volt viszont a kelet-berlini állatkert, akkor kifutókkal és szabad terekkel, amire itt a pestiben sosem lesz hely. középütt sétánnyal, ahol kézből lehetett etetni a félig szelíd mókusokat, illetve odamenni a T-fájukon ülő nagy színes papagájokhoz.
volt egy ismerős NDK-s család, akiket ilyenkor meglátogattunk, a lány (Susie) velem egykorú volt (szegény, nagyon németnek nézett ki ... ha értitek ... ) anyuka (Cathrin) az EÜ minisztériumban dolgozott, apuka (Werner) meg - na, az sosem derült ki!! voltak elképzeléseink, de nem mertünk rákérdezni... Susie-nak mindenesetre volt eredeti Märklin játékvasútja, a VEB Piko termékdömpingje közepén, illetve később importáltak néhány Golf I-et az NDK-ba teljesen legálisan, és ők valahogy abból kaptak.
jöttünk vissza Ny-Berlinből, hogy a keleti oldalon ebédeljünk, de már csak úgy volt pénzünk, hogy a borravalóra nyugati márkából futotta. félve kérdeztük a pincért, hogy vajon elfogadja-e. csillanó szemmel söpört be a pénzt az asztalról :-)
az Érchegységben családnál laktunk, de az étkezések közösen voltak egy üdülő éttermében, ahol mindenféle NDK-s üdülők is megfordultak. előbb-utóbb sikerült velük beszédbe elegyedni, voltak mindenhonnan, Rostockból, Güstrowból még Berlinből is. azt már nem tudom, melyik mondta, hogy ő biza 30 éves, de még nem látott / evett görögdinnyét... ami nekem akkor 14 évesen elképzelhetetlennek tűnt - hát hogyhogy nem?
ó, és hát persze a VEB Piko Spielwarenfabrik nemcsak kisvasutat gyártott, hanem mindenféle egyebet is.., máig megvan a játékmotorcsónak, ami egy nyárig bírta a vizet, aztán generálozni kellett, mert beázott a motor. de nagyon jól nézett ki :-)
Palast der Republik, na igen, az már nincs. ott trónolt a tér közepén...
a Brandenburger Tor közelében volt régebben a magyar követség (Clara Zetkin Strasse - hol van már Clara Zetkin!), laktunk ott vendégszobában néhány napot. röhejes volt nézni, ahogy a Brandenburger Tor keleti felén még csak közel sem lehetett menni, a nyugati oldalról meg átlátszottak a túrista-távcsövek a fal tetején...
és volt ez a nagyon jópofa tetraéder-szerű csomagolás, tejnek-kakónak, azt imádtam.
meg a HO (Handels Organization) üzletek, ahol volt választék, csak a "normál" NDK-soknak már drága volt. ezt sem pont értettük, mert az itthoni áraknak még mindig csak a felét nyaldosta...
akkor szép volt, jó volt, de mesterséges, mai szemmel visszagondolva borzalmas. agymosás, lelki terror, Stasi, rendőrök, csend, rend, fegyelem, pedantéria.
@Kicsi Kacsa: nekem megvannak a családi diáink, jó része már szkennelve, lehet kitolom valami képmegosztóra őket...

ja, és azóta sem voltam olyan jó cukrászdában, mint az Érchegység egy eldugott semekkora falujában (Schellerhau)
@zassz: az a *jegyautomata* jópofa szerkezet volt. kitapasztaltuk, hogy valamilyen pénz csörgése kielégítette a többi utas kiváncsiságát, utána aztán annyi jegyet húztunk amennyit akartunk. (2-3 karhúzás után eltünt a pénz az ablakból, nem lehetett látni, mennyi is volt az annyi)
egy jegy 20 pfenning volt, a bünti 5 Márka. egyszer direkt nem húztunk jegyet, jött az ellenőr, büntetés, adtam neki egy tizest, mondtam, hogy ne adjon vissza, nemsokára jövök erre megint és akkor se lesz jegyem. :)
@Kicsi Kacsa: tessék, lehet nézelődni:
picasaweb.google.com/pettinke/NDK#
kicsit vegyi, mert van benne Berlin mellett Drezda + Erzgebirge, de mindenképpen korhű :-)
@Spica: óóóó, a branderburgi kapunál mi is láttuk a nyugatiakat, amint ott könyökölnek a fal tetején. Meg üldögéltek is talán. Amikor most ott jártam, alig ismertem rá. Akkor pusztaság volt körülötte, mára meg szépen beépítve. Alig akartam hinni a szememnek.
76-ban én is "nyaraltam" valahol Drezda és Lipcse környékén egy hegytetőn egy turistaszállóban vagy miben. Nagynéném kapta ezt az utat, gondolom a kiváló munkájáért cserébe, és engem vitt el.
Kamaszként nekem uncsi volt ott, mindentől távol egy erdő közepén, a kaja pocsék, nagy unalmamban bevállaltam, hogy mosogatok az étteremben. Később a sörpultnál is. Csak amikor nagy volt a forgalom, akkor nem engedték. Csak egy család volt ott gyerekekkel, egy ikerpár fiú-lány volt. Manuela volt a lány neve, a fiúéra már nem emlékszem. Anyuci dicsekedett, hogy a fia osztály második. A lánya meg osztályelső....

Ehh, ez a nosztalgia.
@Spica: köszi!!! Megvan az az épület, ahol anno az előadásokat nyomattuk a kindereknek :))
Abban az épületben tényleg mindenből kettő volt. Gondolom az itteniek közül nem sokan járhattak benne. Mi is mágneses belépővel mehettünk be. Első alkalommal járhattuk be az épületet, természetesen szigorúan idegenvezetővel. Ő mondta el ezt a tükrözést. Ülésterembe bekukkanhattunk, olyan volt mint egy parlament, ebből is kettő volt (minek?), meg a színpadból, mindenből. Amikor egyszer késve futottam be, az addig felfele menő mozgólépcső lefele jött. Igen, csak egy volt, abba az irányba ment, amerre épp "kellett" mennie. Kamerák mindenhol. Nekünk, "szabad" magyaroknak nagyon nyomasztó volt ez az épület.
Annak a bizonyos Zentrum áruháznak a 3. emeletén - ott volt az önkiszolgáló étterem - volt egy kiváló és kicsi koktélbár is, remek mixerekkel. Manhattan koktélt csapviz áron - nagyon kellemes volt. A Hotel Stadt Berlin legfelső szintjén meg volt egy casino, DM-ben lehetett rulettezni, 6000 volt a tét maximuma. Tele volt arabbal.
Az Alexanderplatz közelében meg egy szuper cukrászda volt, tökéletes irish coffee meg egyéb dolgokkal.
@Hamster: Karl-Eduard Schnitzler nem tagadta meg magát a forduló után sem.
némi néznivaló:
www.youtube.com/watch?v=vMuz44h-J6o
www.youtube.com/watch?v=Xhuri-oGiGc
2001-ben elhunyt. fun fact: második felesége magyar volt!
de.wikipedia.org/wiki/Karl-Eduard_von_Schnitzler
@Kicsi Kacsa:

" Jött a pincér, hogy azt aztán nem, majd ő leültet minket. "

Igen ez így volt.

Ebédelni csak 12:00 14:00 között lehetett, és pincéres ültetés volt, mindenhol sorba kellett állni az étteremben.
Sok boltban a kosárért is sorba kellett állni.

Volt olyan étterem, ahol a tervgazdaságot annyira szigorúan vették, hogy mikor egy kissebb társasággal rendeltünk, és 4 Rumpfsteaket szerettünk volna, megmondták, hogy már csak 3 van, mert elérték a heti tervezett mennyiséget!

Viszont az NDK-ban már akkor sem adtak el dohányárut és alkoholt 16 (vagy 18?) éven aluliaknak. Akkor sem, mikor az étteremben engem küldtek oda a söntéspulthoz, és lehetett látni, hogy én ültem a box szélén, azért én megyek oda. Azt mondta a pincér, nekem nem adhatja oda. Utána a szüleimet is letolták, hogy hogyan gondolták ezt, még hogy gyerek kezébe cigaretta.

Megjegyzem, sok étterem nemdohányzó volt. MÁR 1983-ban!

Viszont 30 márkából meg lehetett ebédelni (3 személy, 4 fogás)
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: mindenesetre mi néztünk a pincérre, mint a kiásott vakond. Mi az, hogy majd leültet? Egy társaság vagyunk, mindenki magyar, miért kell nekünk jó messze egymástól négyes asztaloknál üldögélnünk?

Mindegy, elfogadtuk, de nagyon furcsa volt ez.
Persze, mi is tudtuk a nemtudom hány millió besúgóról, de ezt azért mi sem gondoltuk volna.
@zassz:

A GrillBar egy szar hely volt. A Palasthotel étterme az király volt! Áraiban alatta volt a Grillnek!

Nekem egy kanalam van onnan.

Mivel minden étteremben Szóljankát lehetett csak enni levesként, www.daskochrezept.de/rezepte/ukrainische-soljanka_64172.html , és ott valami speciális, azt hiszem sampionkrémleves volt az étlapon a szoljanka mellett. Kitaláltuk, hogy csak egy fél adagot eszünk belőle, lévén nagy adag volt. Ezért úgy rendeltük, hogy egy adag levest, két kanállal.

A pincér hozott egy levest, kanállal, és szépen becsomagolva még egy kanalat, melynek a nyelében a Palasthotel emblémája vírít a mai napig. Vasárnap mindig azzal eszem a levest. Más nem ehet vele.

Hozzáteszem a kanalat amióta nincs NDK, kb félévente ellopjuk egymástól a faterral, így csak addig tudok vele enni, míg nem jönnek hozzánk ebédre.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:

A GrillBar egy szar hely volt. A Palasthotel étterme az király volt! Áraiban alatta volt a Grillnek!

Lemaradt, de minőségben a Hilton szintjén állt!
@Kicsi Kacsa:

"NDK termék volt, símán lelopták a Gardenától "

Nos ez nem biztos hogy igaz.

Rengeteg olyan termék volt, amit az NDK-ban találtak fel, de fémhiány, pártutasítás, tervgazdaság stb miatt nem került gyártásba.

Ágazati szinten egyébként komoly együttműködések voltak Kelet-Nyugat között, pl az autógyártásban a BMW és a Trabant mérnökei kommunikálhattak egymással.
A zwickaui Trabant múzeumban 2002-ben majd 5 órát töltöttünk el, ahol a teremőr mindent elmondott nekünk (öreg volt már, egykori Trabi gyár dolgozó volt, a Trabant volt az egyetlen munkahelye - remélem él még, és tudok vele legközelebb találkozni, jövőre tervezünk arra menni).
Nos ott láttam egy autót, melyre rámondtam, hogy BMW. Ennek a története az volt, hogy a Trabinál megépítették a prototípust, de a párt nem engedte sorozatgyártani, mert a német mnkás nem igényel ekkora autót, amúgy is létezik a Volga, meg sok fém is kell hozzá (NDK-nak kevés fémje volt), ezért lehúzták.
A Trabinál jjáró BMW delegáció szerint ez egy piacképes sikermodell volt. Azt az öreg nem tudta megmondani, hogy a BMW megvette-e a terveket, vagy csak lemásolták a kocsit, de két év múlva a bajoroknál szériában volt a gép.

Trabi:
farm5.static.flickr.com/4099/4742401477_b0fb54a484.jpg

BMW:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/15/MHV_BMW_2000.jpg
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: igen, igen, olvastam róla. Próbáltam megkeresni, hogy hol. Vagy itt, vagy a táj-kert-ben, vagy valamelyik városi vagy építész blogban. Ott is ezt írták, hogy az azbeszt (amit tulajdonképpen ki lehetett volna cserélni, nem volt benne annyira sok), de inkább a gyűlöltet és utáltat győzött a lebontásában. Táj-kép post itt:
taj-kert.blog.hu/2010/04/04/ahol_nofretete_szomszedja_az_istar_kapu_museuminsel_berlin
@Spica:
" importáltak néhány Golf I-et az NDK-ba teljesen legálisan"

Lehetett Mazdát is venni. 3-4 évente importáltak autókat nyugatról, általában szabadon lehetett vásárolni belőlük, ritkán voltak megkötések. Eleve az ár már szelektált.

www.triplezoom.com/news/uploads/hist6.jpg
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: azért gondoltam a lenyúlásra, mert csomagolatlanul, halomban álltak ezek a gyorscsatlakozók a pultnál. Kék-narancs színű volt, ha jól emlékszem.
@Spica:

Ez jól esett! Nagy köszönet.

Kedvet kaptam hozzá, hogy a Trabi múzeumos képeket és is beszkenneljem. Jövő héten nekiállok. (Elő kell keresni őket)
@Slowfood:

Ne feledkezzünk meg az Alex sarkán a világórától nem messze levő palacsinta bárról sem!
@Spica:

Azért milyen érdekes helyzet, hogy a 'Der Schwarze Kanalbel'-t magyarázzák ma a tévében, mely műsor egykor más tévéműsorokat magyarázott....
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: A Palast most nem ugrik be hirtele, hogy hol is volt. A másik, ahová szívesen jártunk a Rathaus pincéje volt, drága volt a többihez képest, így volt hely általában. A drága alatt pedig az értendő, hogy az egyetemi menzánkon lévő árak alatt volt :)
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Isteni emléktöredékek, köszi, hogy leírtad őket! Amit a megfigyelésről írsz az nem kicsit durva. Erről viszont az jut eszembe, hogy amikor 87-ben tizenkét évesen kint nyaraltunk a Keleti-(jeges)-tenger partján, haverral azt rajzolgattuk, hogy hogyan kellene bulldózerrel átmenni Ceaucescu palotáján, autóján, vadászházán, stb, úgy, hogy ő közben benn van. Aztán rájöttünk, hol vagyunk, beparáztunk (magamat ismerve valószínűleg beparáztatott a haver:): apró fecnikre téptem a rajzokat, és szétszórtam egy közeli mezőn, mert nem mertem csak úgy a szemetesbe dobni. Nyilván tök baromság volt ez az epizód, de így utólag lehet, hogy alapja azért volt, csak hát mit tudtak volna kezdeni külföldi gyerekek rajzaival (elég plasztikusak voltak, és mindig oda volt írva nyíllal, hogy ki a csúnya bácsi)? Valami állami építővállalati üdülő volt, coccjalista relációban mi kimehettünk oda, cserébe az NDK-sok jöhettek a Plattensee-re. A gondnok egy kellemes antipatikus ember volt, rögtön megkedveltük, és elneveztük Stázisnak. Viszont marha jó volt a kaja, és még vájszvurszt sütés is volt, illetve ott láttam először Trabant kübelwagent (illetve éleslövészetet játszó szovjet MiG-23-asokat egy hajóroncson, de ezt talán már meséltem).
@zassz: A nyomtávja a vasútnak itt is mindig ugyanaz a 1435 mm. Viszont fizikai átjárás ott sincs az S- és az U-Bahn közt, más méret, másfajta áramszedés, mikor mi. Viszont tudnak szervezni, nem kicsit. És általában úgy vannak a dolgokkal, hogy ha már valamit meg kell csinálni, akkor nem szarul teszik. Az, hogy valami drága is, lassú és és szar is, az itt elmegy, ott nem értenék, mi ebben a jó. Pedig külön-külön emberként ők se annyira mások, nem azok az egyirányba fésült poroszok, mint amik a háborús filmekben (meg az NDK saját propagandájában) láthatók.

"de a mai BKV-t sem lehet egy lapon említeni a '80-as évek NDK tömegközlekedésével."
A mai BKV-t az 1987-es BKV-val sem lehet egy napon említeni.
@Kicsi Kacsa: @zassz: Minket Warnemündében vittek be az étterembe a sorban várakozó németek mellett, íly módon szó szerint soron kívül. Csak mert külföldiek voltunk. El nem tudom képzelni, milyen deformációk kellettek ahhoz, hogy ezt ott normálisnak elfogadják, de ez volt...
@Kicsi Kacsa: Azért nem voltak "tök ugyanolyanok", de tény, hogy amit eladtak nekünk, az voltaképp az ő S-Bahnjaik tovább-buherációja volt, ugyanattól a gyártól. Sajnos én már nem utaztam olyan régi S-Bahnon, de a képek és hangok alapján egyértemű a hasonlóság, most már értem, miért imádták az idősebb németek a mi HÉV-ünket. Nem akartam okoskodni, csak hát mégiscsak egy közlekedésmániás blogja ez ;)
@fórumtag: Köszi a térképet, mikori és hova valósi kiadás? Eléggé a renccer végefelé lehet, mert már a városon kívülre megy az U5, a Thälmannplatz már Otto-Grotewohl-Strasse, meg ilyenek.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Ha bescannelted, és nincs hova felraknod, van itt ez a blog... ;)
@Hamster:

Aztán Ernst Thaelmann és Otto Grotewohl között ha már választani kell, inkább Thaelmann.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Valami rémlik... de a Rathaus sörözője mélyebb nyomot hagyott. Nagyon jó hely volt.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: "Ott akkor 1985-öt írtunk."
néha itt meg még most is. :/
@zassz: "az ember leszáll, nem megy sehová és érkezik az, amivel tovább akar menni. Ekkora hülyeséget! Nem kell kellemesen lépcsőket mászni, 200 métereket menni egyik perontól a másikhoz"
bezzeg mi mennyivel különbbek vagyunk, itt van az Örs, Móricz, Moszkva, hadd szemezzenek egymással a szerelvények. a hülye meg gyalogoljon, ha már fizet.

és ne hagyjátok abba, érdekes ovlasni amit írtok! :)
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Ugye az ilyesmi sose választás kérdése: nem tudom, hogy Thälmann lett-e hirtelen kevésbé trendi az elvtársak közt, vagy miért, de a mai U2 keleti felének nyugati végállomása a kettévágáskor még a Thälmannplatz névre hallgatott, 86-tól viszont Otto-Grotewohl-Straße-nak hívták, ami amúgy az odavezető Wilhelmstrasse akori neve volt, szóval talán nem a helyet nevezték át, csak a metróállomást. Mindenesetre a térképre ránézve ilyenekből szoktam találgatni, mikori lehet (a másik tipp, hogy az U5-öt már nagyon az NDK végén hosszabbították meg ennyire keletre).
@Spica: ehh, ez még mindig nagyon nyugat.
Mint enyhén vasútfertőzött ember magam is tudom, hogy a nyomtáv azonos, de éppen ezért írtam irónikusan a mi állapotainkról. Bár egyszer sajtóban láttam példát arra, hogy itt sem lehetetlen a dolog: A Nemzeti Szinházhoz ment be személyvonat, ami egy vonatnyi embert vitt előadásra, majd haza. Egyébként meg tényleg volt olyan, valamelyik déli külvárosban az S Bahn kétvágányos peronján, hogy odáig mentünk ki az Alexról és vártuk a potsdami ingavonatot met az ott megállt. Amíg az jött, érkezett néhány SBahn, jött nemzetközi exressz, aztán megjött a nagy kedvencem, az emeletes vonat és azzal mentünk ki Potsdamba. Az Alexon más volt, ott volt egy harmadik, a peronról nem elérhető vágány a Tv torony felőli oldalon, azon húztak nyugatra a BD szerelvényei. Tehát az rendben, hogy más áramfelvétel, vonatbefolyásoló, stb, de ezek a buta népek ezt mégis így tudták működtetni, nyilván, mert nem érnek fel a magyar tömegközlekedést kitalálók értelmi magasságaiba.
Amúgy az emeletes vonat annyira jól sikerült, hogy átvették a lengyelek, a cseh(szlovákok) és jár gyakorlatilag ugyanilyen, csak új homlokfallal az ÖBB vonalain is. Sajnos a "legendás" BTTB (Berliner TT Bahnen-Der Ideale Spur)modellje már korántsem ilyen jól sikerült, éppen tegnap akartam földhözvágni dühömben, mert folyamatosan kisiklik, de persze ez mostmár aranyárban van, úgyhogy inkább futóműgenerál és beállítás, illetve tömegnövelő tuning.

Mindig azt hittem korábban, hogy olyan sűrű vasúthálózat, mint amilyet az NDK terepasztalokon láttam kölyök koromban, olyan nincs is, az túlzás, aztán mindezt megláttam Berlinben a valóságban.
Akkortájt sokféle S és U Bahn szerelvény kölekedett, keleten és nyugaton is. Volt olyan, ami saccra a 20-30-as évek, fa belsőtér, cirádás fém tartókereteken neccháló, ennek volt bordó plüssel, illetve natúr faléccel szerelt üléses változata, volt olyan, ami mi szintén NDK Hévünkhöz hasonlított, volt egy ami ennek egy modernizált változata volt, legalábbis formájában, meg még vagy kétféle, ami nem jut hirtelen eszembe, de a honlapjukon biztos van fotó dögilvel.

Mivel annyi emlék feljött itt mindenkinél, a délután egyrészét a google earth-ön töltöttem Berlinben. Találtam egy régi képet a volt (a lebontott) parlamentjükről (Palast der Republik) BALAST der Republik képfelírattal, ami a német humor ragyogó megnyilvánulása. Elírás nem lehet a B és az R elég messze van a billentyűzeten :)
@Hamster: ez egy "FALK" térképből van (nyugati), talán 1988-89 körüli, le van kopva az impressum, nem tudom elolvasni a dátumot.
azt tudja valaki, hogy a kelet-nyugati határvonalat Berlinben mi alapján húzták? Úgy kell elképzelni, hogy 1945 május 9-én eddig az utcáig jutottak el a szovjet, addig az utcáig a francia stb. csapatok, és ez alapján a "pillanatkép" alapján lett felosztva a város? Mert amúgy vicces, hogy Rudow meg Gropiusstadt, ami hangsúlyosan DélKelet-Berlin, annak idején West-Berlin része volt. Úgy értem, ha a város felosztása úgy történt volna, hogy fognak egy térképet meg egy vonalzót, akkor ilyen "bakik" nem fordultak volna elő.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: az megvan, hogy a Wartburg gyárban, Eisenachban gyártottak BMW-t? :) igaz, kicsit korábban. linkelni tudom, értelmezni nem.
de.wikipedia.org/wiki/Automobilwerk_Eisenach#BMW_Zweigniederlassung_Eisenach
@Hamster: "A mai BKV-t az 1987-es BKV-val sem lehet egy napon említeni."
de. alig van különbség.
Az Alexet határoló főút túloldalán volt egy delicatess bolt ( vagy valami ilyesmi ) ez a magyar dolláros boltnak, a csehszlovák tuzexnek, lengyel pewexnek megfelelő dolog, annyi volt a különbség, hogy bizonyos áruféleségeket lehetett ostmarkért is vásárolni. Finom teák ( Milford, ha jól emlékszem ) kávék, meg rengeteg holland kiszerelésü távol-keleti fűszer.
Azóta kedvencem a maláj konyha. Rá merőlegesen meg volt egy lemezbolt, igazi kuriózumokkal benne: Ulrich Gumpert Workshop Band, ( ez kortárs free jazz ) Jirzi Stivin ( cseh fuvolás ) és egyéb izgalmas dolgok. Az egyik keletnémet lemez egyik számának címe az volt: Das Traktor.
Mindez még Kelet-Berlin.
Izgalmas még: Kelet-Berlin külváros; Múzeum sziget.
Izgalmas még: Nyugat-Berlin.
@LCDLA: Biztos ugyanazok húzták a vonalat, akik a magyar-jugó határt a Dráva környékén, ahol a folyó se egyenes, de a határ meg végképp nem, ezért tele van az egész használhatatlan exklávékkal és enklávékkal. Berlinben is volt ilyen, voltak is területcserék. Vagy aztán ott van Steinstücken, ami egy körbefalazott úttal volt csak a westhez kötve:
www.youtube.com/watch?v=CI_8blPLypc
Érdekes, hogy az út befalazása annyira fontos volt, hogy egy S-Bahn vonalra is frankón ráépítették, úgy, hogy még a harmadik sín is ottmaradt közben.
@Rocko-: Az is érdekes sztori volt, csak mesélték, hogy volt ám "keleti BMW" is, aminek a logója ugyanaz volt, csak a kéket pirosra cserélték. Dióhéjban valami olyasmi a sztori, hogy a BMW-nek ez a gyára a szovjet területen maradt, szovjet fennhatóság alatt működött (gondolom sokat tanultak belőle, mert hát motorban a BMW-n túl nem sok minden volt akkoriban, max. repülőmotorban a RR). Aztán 51-ben a bajorok bíróságon elérték, hogy az eisenachiak ne használhassák az ő nevüket, ekkor németes furfanggal EMW lett a gyár neve, a paletta maradt. Közben valamikor a szovjetek visszaadták a gyárat, NDK állami tulajdonba*, de én arra tippelek, hogy tán a gyártósort eddigre elvitték magukkal, mert utána ugye régi DKW-t gyártottak IFA F9 néven, meg jöttek a Wartburgok, amik szerintem egy kicsit azért ocsúbbak voltak a régi termékpalettánál. Esetleg idehívhatsz majd valami totálkáros értő embert, akit ennél mélyebben megérintett a téma, ő majd elmondja, mi volt.

*ez az állami tulajdon magától értetődőnek tűnne számomra, ha nem tavaly találkoztam volna olyan NDK busszal, amit a hetvenes években egy ottani magáncég gyártott - lehet, hogy ott is voltak olyan cégek, amikhez nem lett volna egyszerű/értelmes hozzányúlni, mint nálunk a Gyesev, Maort és társai?
@Rocko-: "de. alig van különbség."
Bocs, de zöldségeket beszélsz, hacsak nem arra gondolsz, hogy a villamosok és trolik nagy része konkrétan még ugyanaz. Azt a hálózatot (33-as busz? 84-es busz?), férőhelykapacitást, ami itt a nyolcvanas évek második felében volt, soha nem fogjuk már elérni. A jegyár se lesz annyira alacsony, és az az optimizmus se lesz újra, hogy 86-ban már azt tervezték, "hogy ideje elkezdeni a Ganz csuklósok utódját keresni, mert az UV-kat úgyis mindjárt kidobjuk" - miközben ténylegesen épült a 3-as metró folytatása, új trolik jöttek (GVM), új busztípus jött (Ik 400-asok), stb. Szerintem akkor a hatéves buszokat kidobták/eladták Volánnak, ma meg már egy tizenhat éves busz se számít kiugróan öregnek. Akkor voltak tartalékok, ha baleset, műszaki hiba volt, beugrottak pótolni, ma a diszpécser vacillálhat azon, hogy melyik ujját harapja meg.

Ugyanakkor tegyük hozzá, hogy Berlinben a buszok ugyanazok az Ikarusok voltak, mint itthon, de az S-Bahn és a metrók jóval öregebbek voltak, villamosból meg csak valamikor '96 környékén tűntek el a kéttengelyűek, mert soha nem volt elég Tatra.

A budapesti tömegközlekedés sokat vesztett tisztaságban, megbízhatóságban, pontosságban, emiatt pedig presztizsben (pedig valószínűleg soha nem is volt olyan tiszta és pontos, mint amit a berliniekről írnak itt a kollegák). Hiába van 40 csodavillamos a köruccán, ami speciel tényleg korszerűbb, mint ami bármelyik ex-szocialista ország fővárosában fut, ha minden délre a buszok 1/3-a lerohad, ha a villamoshálózat 80%-án a pálya állapota és/vagy az ellopott kábelek miatt lassan kell menni, stb, stb. Csak az éjszakai közlekedés az, ami szerintem előrefelé fejlődött az elmúlt pár évben, mindenütt másutt a fejlesztés maximum a színvonal csökkenését lassította (szép példa a Rákóczi út: hiába vannak korszerű Volvo buszok is az ottani vonalakon, ha még így is sok az Ikarus, amiből minden második majd', minden tizedik meg konkrétan szétesik).
@zassz: "déli külvárosban az S Bahn kétvágányos peronján, hogy odáig mentünk ki az Alexról és vártuk a potsdami ingavonatot met az ott megállt. Amíg az jött, érkezett néhány SBahn,"
- Berlin-Karlshorst

"Sajnos a "legendás" BTTB (Berliner TT Bahnen-Der Ideale Spur)modellje már korántsem ilyen jól sikerült, éppen tegnap akartam földhözvágni dühömben, mert folyamatosan kisiklik, de persze ez mostmár aranyárban van, úgyhogy inkább futóműgenerál és beállítás, illetve tömegnövelő tuning."
- Üdv a klubban. A Verkeltaxe is kisiklott tolt módban.
@LCDLA: Teljes Berlint a szovjetek szabadították fel.

A háború után a Potsdam melletti Cecilienhof-ban mrgtartott kongresszuson döntötték el a 'felosztás' módját. Az volt az egyetlen konferenciára alkalmas épület, mely Berlinben illetve közelében épen maradt.

A felosztásnak az volt a lényege, hogy a német állam ne legyen egységes, mert egységes államként vesztesen is hatalmas veszély lehetett volna 1955-re.

Voltak különböző tervezetek, az egyik amerikai elképzelés szerint Magyarország, Ausztria és Bajorország alkottak volna egy föderatív köztársaságot.

de.wikipedia.org/wiki/Deutsche_Teilung

www.deutschlanddokumente.de/Bilder/krtOccupationAreas1280.jpg

brandenburg.rz.htw-berlin.de/landkarten/teilung_1944.gif
További felosztási tervezetek:

brandenburg.rz.htw-berlin.de/teilungsplaene.html

Helyesbítek: Churchill terve volt a Bajor-Magyar Köztársaság.
@Hamster: " ma meg már egy tizenhat éves busz se számít kiugróan öregnek"
erre céloztam, h hellyel-közzel még ugyanaz az állomány IK200-400, ZIU-k, HÉV-ek. és ICS.
@Rocko-: Tudtam róla. Zwickauban gyártottak Audit is. Bár ezt illene tudnod.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: a régire gondolsz? tudom.
vagy ez a kép ugrott be? autofilia.blog.hu/2009/07/30/kerlek_mondd_el
ez már Polo, nem Audi 50. ;)
@Slowfood: A neve Intershop volt.

Nem keleti márkáért, hanem 'Forum csekk'-ért lehetett benne vásárolni az NDK polgároknak, de ha külföldi voltál, akkor nyugati márkáért.
@Hamster:

Az NDK-ban engedett volt a magánvállalkozás, de nem voltál benne érdekelt, hogy nagy forgalmad legyen, mert az adókulcs százalékos mértéke emelkedett a bevétellel, tehát egyszer csak elértél oda, ami felett minden bevételed az államé volt.

Ezek ellenére sokan voltak maszekok, mert olyankor a maguk urai lehettek, igaz milliomosok nem lettek, de aki tehetséges maszek volt, az azért sok pénzt tudott keresni.
@Hamster: 1985-ben, mikor az Érchegységben nyaraltunk, nagy örömmel fedeztem fel, hogy az ottani "Volán" még mindig a farmotoros Bözsiket járatja helyközi buszként. olyan meredek utakon, hogy öröm volt nézni. valami kis városka kapuján pedig (ami 1 autóbusz +2*20cm széles volt) mindig azon versenyeztek a sofőrök, ki tud gyorsabban átmenni :-)
ja, tenger: az említett berlini lányka írta egyszer, hogy voltak északon nyaralni. 9(!) fokos volt a víz, de ő azért megfürdött, nem olyan vészes az o.O
a Müggelsse-nél nyaralva úgy kellett bemenni Berlinbe, hogy volt a DR-nek egy vicinális járata (de tényleg, néha tán még gőzmozdony húzta, és pl. lakkozott fából volt az ablakkeret belül), az bevitt Königs Wusterhausenig, onnan meg huss, S-Bahn.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Én keletiért vásároltam, igaz ez már az átmenet időszakában volt.
Járt valamelyikötök mostanában az ALEX környékén? megvan még az a szökőkút játék elötte? annak idején (70-es évek) órákat tudtam nézni a zenével kombinált vizijátékot.
@Hamster:
Úgy, ahogy a doktor úr mondja - ellenben nem vitték sehová a gyártósort, csak nem volt kereslet a böhöm nagy BMW-EMW-kre. Ja, és nyersanyag sem, amiből legyártanák. Kisebb, könnyebben összekaparható autó kellett, ezért alakították át gyökeresen a keletnémet autóipart.
Mindamellett persze ugyanez történt nyugaton is, a BMW csak az Isettának köszönheti, hogy túlélte az ötvenes éveket, de a mostani VW-gruppe is csak annak örülhet, hogy volt nekik az a kis bogárhátú tréfakocsijuk.
Nagyra meg kizárólag azért nőttek, mert a hatvanas évek végén megvásároltak két prototípust az NDK-tól, amelyekből nem lett Trabant, lett azonban Audi 50, Polo és Golf. Ja, meg az Audi prémium-osztálya.

No de mindegy, ez nem tartozik szorosan ide, ehhez az egyébként nagyon fasza íráshoz. Mikor jöhetünk a folytatásért?
@Spica:

A Mügelseeről ha a városba mész, akkor nem kell Königs-Wusterhausenbe átszállnod, mert nem egy irányba vannak. Próbáltam megtalálni, melyik kisvasútra gondolsz, és közben HAMSTER számára találtam egy kincset!

www.schmalspurbahn.de/br.htm

A lap alján tudsz váltogatni a tartományok között.

Itt a pirossal jelzett kiágazás lehet a vasutad. Szerintem nem a Mügelseenél hanem valahol errefelé nyaraltatok.
maps.google.hu/maps?f=d&source=s_d&saddr=beeskow&daddr=52.2294847,13.8651414+to:K%C3%B6nigs+Wusterhausen,+Deutschland&geocode=Fc8MHAMdAFzZACnxUAsy0JIHRzGAJ15bRiAhBA%3BFWz1HAMdtZDTAClrBqz9pxioRzEQbRI7RiAhEw%3BFaQEHgMdn_HPAClDV736Wz6oRzGKxOqBD9bOFg&hl=hu&mra=dpe&mrsp=1&sz=10&via=1&sll=52.223593,13.851013&sspn=0.437452,0.883026&ie=UTF8&t=h&z=10
@prokee:

Trabi:
farm5.static.flickr.com/4099/4742401477_b0fb54a484.jpg

BMW:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/15/MHV_BMW_2000.jpg

Hátha fentebb átsiklottál felette.....
Hamster!

Még egy ilyen jó poszt a hétvégére, és a kiskertem végképp tropára megy.

Hétköznapra sem jó, mivel akkor meg nem érek rá egész nap DDR-ezni.....
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Berlin-Karlshorst, bakker beugrott, tényleg így hívják. Volt még egy hasonló hely, de ennek sem ugrik be a neve, szintén délre az Ostkreutz-tól, ha régi térképen nézem gondolatban (holnap megkeresem és szkennelem), balra egy utca, azután a fal, jobbra egy elhanyagolt lakótelep, de nem panel, inkább olyan Angyalföld Vőlegény u-Mosoly u. szerű épületek, de pusztulat állapotban, ettől jobbra (keletre) SBahn vonal. Itt volt egy hasonlóan elhanyagolt park, kiszáradt gyermekmedence, gyomtenger. Ezt a helyet a mi kis csapatunk eszményi sátorhelynek gondolta, lévén hotelben szállást nem kaptunk, a grünau-i kempingek tele. Esténként a program a következő volt: Vacsi Rathaus, vagy Alexon bármi kolbászos, Ostbahnhof zuhany, wc, váltóruházat kivétele, csomagmegörzőbe újabb 50 pf. bedob (24 óra, vagy köv. nyitásig üzemben)ucsó járattal ki a fent írt helyre, sátorállítás, zsákból még egy sör betol az arcba, aztán alvás. Épp' hogy tábortüzet nem gyújtottunk, mert az már talán feltűnt volna, de egy hétig nyomtuk így. Holnap előveszem az akkor és ott vett térképet és megpróbálom a helyet belőni.
TT-klub: eddig azt hittem csak nekem szívás, mert béna vagyok, de kezdek rájönni, hogy talán nem. Az a gond, hogy 38 éve apámék TT-t vettek karácsonyra, s azt gyűjtögettem azzal a felhívással, hogy egyszer úgyis nagy leszek, lesz házam, és el fog benne férni egy igazi kafa terepesztal. Na most ez épül fél éve, úgy, hogy a ház 11 éve megvan. A 38. éves NOHAB meg vidáman szalad még mindig. Szívem szerint az alapba kapott cucc kivételével eladám az egészet és váltanék H0-ra. Mire ezt végiggondolom,megint akad valami ok, (legutóbb egy hete Attila u.-ban újabb komoly áru beszerzés)ami miatt maradok az ideále spúrnál, közben viszont a káromkodási képességem folyamatosan fejődik. (ebben csak az a gáz, hogy a kölykökkel építem)
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:
Köszönöm, de van némi tényszerű tévedés abban, hogy a két képet összekötöd.
Hosszú történet ez. Az NDK kiírt anno egy pályázatot a jövő NDK-s munkásautójára. A Wartburg saját magának ellentmondva egy farmotoros, padló alatti konstrukcióval indult, másolva a Bogár utódjául szánt, de nagyot bukott Typ411-et. Trabanték meg lenyúlták a Wartburgot, építettek egy hosszanti orrmotoros autót, ez van az általad linkelt képen (Paloma P100). Utóbbi lett a győztes, de semmi sem lett belőle, az összes elkészült darabot bezúzták, néhány fotó és egy modell maradt belőle, a fotón egy újraépített darab van.
Mellesleg, mivel az elvtársak igen kedvelték a nyugati valutát, a terveket eladták a túloldalra - gyakorlatilag erre épült az Audi termékpalettája.

Nédda:
totalcar.hu/magazin/kozelet/trabant50/
@prokee: köszönjük szépen. :)
@prokee: "gyakorlatilag erre épült az Audi termékpalettája."
a Typ411 - P100 - Ro80 - szivar Audi vonalra tetszik gondolni?
@prokee:

Nekem a Trabant Múzeum egyik teremőre mesélte a történetet. Ami a fotón van, az az ő elmondása szerint a prototípus.
@Rocko-:
Mindenre, ami eredetileg a hosszanti orrmotor-elsőkerékhajtás sémára épült.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:
Akkor nyilván nem ő lehetett az, aki a múzeumban kiírta anno a P100 adattáblájára, hogy ez egy replika :)
@zassz: A Plaentnerwaldra tippelek. A mellette levő Treptower Park-ból biztos kibasztak volna mint a gerelyt, mert ott volt a szovjet emlékmű.
@Spica: Még '87-ben is láttunk Farost helyköziban, illetve Ik180-ast (a régebbi, kicsit még gömbölyded csuklós) városiként Schwerinben (de lehet, hogy Wismar volt, mindenesetre nem valami félreeső falu). Nem tudom hritelen, hogy mikor gyártották az utolsókat ebből, de gyanítom, hogy az NDK-nak mentek :)
@prokee: Ha megígéritek, hogy ilyen jókat írtok hozzászólásba legközelebb is, akkor megsiettetem a következő részt ;)
@zassz: Nem hiszem el, hogy ilyen rendszerbomlasztás, mint amit csináltatok, felderítetlenül és megtorlatlanul maradt :))
@prokee: Ffffuh, ez egy egészen fura módja a kényszermunkának, nem? A know-how a zárt táborban, a nyereség a nyitottban. Középen meg valaki elégedetten dörzsülte a kezét? :(
@Hamster:
Aki a kezét dörzsölte: Alexander Schalck-Golotkowski
de.wikipedia.org/wiki/Alexander_Schalck-Golodkowski

Franz Joseph Strauss is 'belebukott' a dologba. Együtt dörzsölték a kezüket.
de.wikipedia.org/wiki/Franz_Josef_Strau%C3%9F

Akte des Ministeriums für Staatssicherheit [Bearbeiten]
Nach Informationen des Magazins Focus aus dem Jahr 2000 soll das Bayerische Landesamt für Verfassungsschutz Anfang 1990 von Überläufern aus dem Ministerium für Staatssicherheit umfangreiche Dossiers des DDR-Geheimdienstes über westdeutsche Politiker, unter anderem auch Franz Josef Strauß, erworben haben. Hubert Mehler, damals Chef des Verfassungsschutzes, habe zum Schutz von Strauß’ Ansehen dessen Stasi-Akte in Absprache mit der Regierung vernichten lassen.[29][30][31]

Röviden lefordítva: Dezertőr Staasi ügynököktől a Nyugatnémet elhárítás testes aktát kapott FJT-ről is, de nemhozták nyilvánosságra.

FJT-nek azért nincsen Münchenben lovasszobra, mert a Golotkowskival való üzleteléseivel hozzájárult a keleti rendszer fenntartásához. Bajor miniszterelnökként!

Érdekes és szövevényes ügy, ne menjünk jobban bele, de az azt hiszem látható, hogy noha ment a hivatalos acsarkodás, annyira azért nem utálták egymást mindig.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: FJS-nak szerintem nagyon sok és alapos okból kifolyólag nincs szobra Bajorországban. De még lehet.
@Spica: köszi a képeket, nagyon jó volt.Én csak egyszer voltam az NDK-ban, '85 környékén szüleimmel Wartburggal Drezdáig hatoltunk.Csak a Zwingerre emléxem (...meghajtja, mint Zwinger a varrógépet...bocs) meg átmentünk Me13enbe (Meissen); olyan volt az autópálya, mint az m7-es régi burkolata, dödöm-dödöm végig.Kb még Hitler építhette.Arra is emlékszem, hogy télleg röhejes ára volt mindennek (élelmiszer) úriasan tudtunk ebédelni, olcsóbb volt a cseszlovákokhoz hasonlóan, mint a Balaton.Ez a durva.Télleg egy letűnt korszak, egy mai gyerek vagy fiatal fel se tudná fogni...
Ja, a diákat milyen módszerrel, eszközzel, céggel szennelte(tte)d be? Nekem is lenne vagy 1000 darab, jó lenne valami okosság.Első körben nem céggel csináltatnám, mert elkérnek 80-100 forintot darabjáért.
@geegee: 76-ban minket is bevittek Drezdába, igazolom a birodalmi autópályát :))
Lehet kapni dia-szkennelőt, kicsit drága, de 1000 képnél már megtérül (olyan 20 000 volt karácsony előtt).
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Este lebányászom a legfelső könyvespolcról az echte NDK BErlin térképet, amit akkor használtunk, és megnézem. Szovjet emlékműnek a közelében sem jártunk, ez egy elvadult hely volt, ami szokatlannak is tűnt az akkori rendezett viszonyok között, azért is választottuk ezt. Meg persze jóval "villanyoltás" után érkeztünkés reggel is hamar húztunk.
@Hamster: pedig igen :) Azért volt egy érdekes esetünk is, olyan helyi "gangsta" esemény: Állunk este az Alexon, hátizsákkal felmálházva, odalép hozzánk egy srác, megkérdezi, van-e szállásunk, naná, hogy nincsen, mire felajánlja, hogy ő tud, magánháznál. Hívta a haverját, aki olyan fekete taxi szolgáltató féle lehetett és 10 márkáért vállalta a fuvart. Elindultunk. Viszonylag jól érzem, merre van észak-dél-kelet-nyugat, így hamar feltűnt, hogy kocsikázunk, felesleges kanyarok, stb. Megérkeztünk egy régi bérházas környékra, ahol a srác mondta az egyik veleünk lévő havernak, hogy akkor ő most jön vele a lakásba, mi meg a következő sarkon balra megtaláljuk a szállót, ahol várnak minket. Na ez már gyanús lett, nem tudtuk, hogy most lehúzás, vagy pusztán homoerotikus kapcsolat kialakítása a cél, de igen hangozan rendőrt kezdtünk hívogatni, ami egy csendes berlini utcában igencsak feltűnő, így német "barátaink" léptek is, mint a villám. Mi meg elindultunk arra, amerre az Alexot, mint kályhát ahonnan mindig elindulunk, sejtetteük. Nagyon hamar odaértünk, tehát beigazolódottt, hogy a 15 perc kocsikázás csak arra szolgált, hogy megkavarjanak minket. Na ez volt az ottani "bűnözés" egy darabja, amit mi láttunk, mást akkor még nem, csak később, amit már írtam a neonáci jellegű garázdákról.

Más: Nyugat-Berlinben csavarogtuk egyik este a török negyedben. Egy török, vagy arab kocsmaszerűség mellett vitt az utunk, érdekes helynek tűnt, megálltunk vegyülni. Arabok, törökök, amerikai katonák, német fiatal punkok, volt ott mindenféle ember hihetetlen egyetértésben. Sör, vizipipa stb, stb.
A punkok indulni készültek egy iszonyú öreg amerikai batár kocsival. A kocsma népe azonnal heves fogadásba kezdett, hogy indul-e a vas pöccre. Az arabok-törökök szerint nem, az ami bakák szerint persze hogy. A kocsi pöccre indult, hatalmas ováció, pénzek cseréltek gazdát, a srácok meg dagadtgázzal, dudálva el. Ennyiféle embert ilyen kicsi helyen, ekkora békében sem előtte, sem azóta nem láttam, bevallom, nagyon jó volt ezt átélni.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: hát ezt így ennyi év távlatából sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom :-) mi Bärenfelsben laktunk, és onnan jártunk busszal részint Drezda felé, részint meg Altenbergbe.
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: nem olyan értelemben volt kisvasút, hogy kisvasút, hanem csak valami alacsony forgalmú szárnyvonal volt. valahol megvannak még az akkori térképek, csak most tőlem messze. az a furcsa, hogy erre a két névre (mármint Müggelsee + K.Wusterhausen) nagyon fixen emlékszem. de ez a korai, 79-es nyaralás alkalmával volt, 8 évesen, szóval nem kell rá mérget venni :-)
@geegee: szkennelés semmi extra, van egy EPSON V200 síkágyas szkennerem, direkt olyat kerestem amivel lehet átvilágítani is. a fedelében is van lámpa, illetve jár hozzá diafeltét, amibe keretezett meg csíkfilmet is lehet tenni. nem túl termelékeny, de ócó és működik.
Volt a nyugati oldalon is ugye 1-2 téboj, de azért összeségben messze nem voltak ennyire elborultak. De pl. lehallgatóállomás 900 fös személyzettel, Nyugat-Berlin legmagasabb "hegy"-én:
www.berlinsightout.de
@ujjelszo: Kölcsönösen ment a lehallgatás.

Mit gondolsz, a keleti torony miért volt 360 méter magas? Azért, mert a Nyugat-Berlin - NSZK közötti mikrohullámú telefont is le lehetett vele hallgatni, sőt! optikai megfigyelést is lehetett végezni belőle.
@Kicsi Kacsa: és @Spica: köszönöm, ismerem látomásból mindkét technikát, és pont a személyes tapasztalat érdekelt volna, akár konkrét típusokkal.Hát eddig 1:1 az állás. :)Én valahogy a diaszkennert gondolnám jobbnak, az mégiscsak direkt diára lett fejlesztve; bár olvastam egy tesztet vmelyik típusról és eléggé lehúzták...Na mindegy, valahogy majd csak lesz...köszi a válaszokat.
Ja, és várjuk a további posztokat erről a csodás veb-korszakról.(Akkor még csak szimpla vével írták a veb-et... :D )
@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Ezt az optikai megfigyelést múltkor is emlegetted, de nem hiszem, hogy különösebben sok értelme lett volna. Lehetett rá alapítani egy alosztályt, de szerintem onnan különösebben érdekes dolgokat aligha láthattak. Olyat igen, hogy felhúzták a zászlót a funkturmnál, meg hogy tüzijáték van Spandauban, de még a nyugati oldali rendőrlaktanyák udvarára se hiszem, hogy különösebben beláttak :) A drót nélküli kommunikációk megcsapolása, na az valóban értékes lehetett, viszont speciel a Nyugat-Berlin és az NSZK közti mikrohullámot végig Nyugat-Berlin és a határ közt könnyebben elfoghatták, mint az Alexanderplatzról. Hacsak a nyugat-berliniek nem a Stalinalleeról adtak :)
@Hamster: Jó távcsővel sok helyre be lehetett látni onnan. Pár hónapja valamelyik német adón volt erről egy műsor, ott konkrétan valamelyik polgárjogi harcos mesélt, majd az ő konkrét ügyén keresztül említették meg, hogy a TV-tornyot is felhasználták, hogy a lakását megfigyeljék. Kérdésre válaszként mondták, voltak távcsöves emberek a TV-toronyban, kiknek különböző dolgok megfigyelése volt a feladatuk.

Ennyít tudok róla.
Mivel idevág, gondoltam megosztom a készülő visszaemlékezéseim egy részletét, 1986 őszéről:

Kelet-Berlin

Az ősz folyamán Berlinbe látogattam egy napra. Az egyik legérdekesebb hely volt Európában az akkor még kettéosztott város. Vonattal nagyon olcsó volt, alig 150 forint és egy éjszaka, a repülőjegy is csak 1,500 forint volt oda-vissza. Ezúttal vonattal mentünk, és jugoszláviai magyar barátaimmal tartottam, akik Nyugat-Berlinbe mentek vásárolni. Irigyeltem őket a szabad útlevelükért, amikor csak kedvük tartotta, akkor jártak át a berlini falon. Mivel nem volt nyugati kiutazási engedélyem, ezért Kelet-Berlinben vártam őket napközben, csak este tértek vissza a nyugati oldalról, majd az éjszakai vonattal visszajöttünk Pestre. Felmentem a híres TV toronyba, ahonnan a forgó étteremből nagyszerű kilátás nyílt a kettéosztott városra, Nyugat-Berlin számos ismert épületét is jól lehetett látni. Szemlélődésem hirtelen egy repülőgép erős zaja zavarta meg. A Pan American légitársaság Airbusa a toronytól alig pár száz méterre, a kilátóval szinte egy magasságban tett éles fordulatot a nyugat-berlini Tegel repülőterének kifutópályája irányába. A kilátóban tartózkodó jobbára kelet-német nézelődők hirtelen elhallgattak, és mindenki áhítattal nézte a szinte kézzelfogható közelségben repülő, számukra mégis elérhetetlen manifesztumát a nyugatnak. Aztán ez a jelenet néhány percenként megismétlődött, kizárólag az Air France és a British Airways gépeit lehetett látni a Pan Am-en kívül, hisz az akkor rendszabályok szerint csak a három megszálló nyugati hatalom légitársaságai repülhettek Nyugat-Berlinbe. Valószínűleg a TV torony mellett húzódott a légi folyosó, de érzésem szerint volt ebben valami szándékosság is, hogy a nyugati gépek itt repültek, mintegy demonstratív bátorításként jelezve a kelet-németek számára mindennapos jelenlétüket. Már sötétedett, amikor a Brandenburgi kapuhoz sétáltam, már amennyire akkor meg lehetett közelíteni az Unter den Lindenen. Több mint száz méterrel a kaputól és a mögötte húzódó faltól egy korlát keresztezte az Unter den Lindent, és csak addig lehetett menni. Sokan álltak ott, és nézték a kaput, mely a vasfüggöny szimbólumává vált. Közben egy érdekes dolgot figyeltem meg. Felhős volt az ég, és felnézve a nyugati oldal felett egy fénykupola látszott, ahogy a felhők visszaverték a nyugat fényeit. Akkor még nem tudtam, hogy ezt „fényszennyezésnek” hívják. A keleti oldal felett sötét volt az ég, onnan nem verődött vissza szinte semmi. Nyugat felől tompa morajlás hallatszott, a lüktető nagyváros forgalmának zaját jól lehetett hallani a fal túloldaláról. A keleti oldal felől pedig mély csend. Szinte felfoghatatlan volt ez akkor, hogy alig száz méterre tőlem egy másik világ létezik, ahová csak akkor mehetek, ha a magyar állam kegyet gyakorol. Innen a Friedrich strasse-i vasútállomáshoz sétáltam, (a Könnyek Palotájához, ahogy az akkori NDK-s népnyelv hívta az állomás üvegépületét), ahol találkoztam nyugatról visszatérő barátaimmal. Nem tudtam pontosan, hogy melyik S-Bahn szerelvénnyel érkeznek, ezért a szürke vasajtó közelében várakoztam, ahol az alapos útlevél ellenőrzés után keleti területre léptek a nyugatról magasvasúton, földalattin vagy vonattal érkezők. Jobbára idős emberek jöttek ki az ajtón, csomagokkal megrakodva. Többüket rokonok népes hada várta az ajtó közelében. Sosem felejtem el azt az üdvözült arckifejezést, ahogy kiléptek az ajtón. Nyilvánvalóan keleti nyugdíjasok voltak. Az NDK akkori törvényei szerint jobbára csak 65 év felettiek kaphattak nyugatra szóló kiutazási engedélyt. Az arcok többsége valami olyan bűvöletet tükrözött, mintha a paradicsomból tértek volna vissza. Csak néha bukkant elő egy-egy hátizsákos fiatal, ők szemmel láthatóan nyugati turisták voltak. Aztán megérkeztek a barátaim, és hamarosan a Balt Orient expresszen robogtunk Pest felé az éjszakában. A Nyugat-Berlinből hozott Coca-Colát ittuk a vonat folyosóján, miközben keletnémet útitársaink vágyakozva néztek minket. Az NDK-ban ugyanis nem árultak nyugati üdítő italokat, kólát csak a nyugati tv adások reklámfilmjeiben láthattak.

A "keletnémet" kifejezést hivatalosan sehol nem használták a szocialista országokban. Mindig csak Német Demokratikus Köztársaságot vagy NDK-t említettek. Egyszer 1986 nyarán Berlinbe repültem, ahol Svédországból jövő unokatestvéremmel találkoztam, aki vonattal jött Berlinig, onnan az általam vett, számára nagyon olcsó, 750 forintos repülőjeggyel utazott tovább Pestre velem együtt. Nyugati állampolgárként nem vehetett volna ilyen kedvező áron jegyet, ez a keleti tarifa volt. Amikor megérkeztem a kelet-berlini schönefeldi repülőtérre, a határőr megkérdezte, hogy Nyugat-Berlinbe megyek-e, és mutatta, hogy melyik irányba kell mennem a tranzitbuszhoz, mely a nyugatra tartókat jutatta el a fal másik oldalára. Mivel szemmel láthatóan nyugati ruházatban voltam, ezért alapból feltételezte, hogy én is nyugati vagyok, és a túloldalra tartok. Mondtam neki, hogy Kelet-Berlinbe megyek. Erre ordítani kezdett velem, hogy az nem Kelet-Berlin, hanem Berlin, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa. Egy pillanatra megijedtem, hogy tán még le is tartóztatnak ilyen sértésért, hogy Kelet-Berlin, de aztán utamra engedtek.
@D'Arbanville: Klassz! Próbálok visszagondolni, hogy '87-ben "valódi" kólát láttunk-e, mert valamiért tényleg cak a Stern-Kola és a Frucht-Kola rmélik, brrr, egyik rosszabb volt, mint a másik.

"demonstratív bátorításként jelezve a kelet-németek számára mindennapos jelenlétüket"
Maximum a szovjetek elé lehetett jelzés, de nekem nagyon úgy tűnik, hogy a nagyhatalmakat nem érdekelte túlságosan a keletiek szenvedése. Nekik az volt fontos, hogy az előjogaikhoz nem nyúlhattak (=maradtak győztes hatalmak, akik birtokolták a legyőzőtt német állam fővárosának egy részét), és hogy nem lett háború. Ezekben az írásokban, amiket a másik bejegyzéshez linkeltek be:
www.bedoe.de/tortenelem/ddr/fal_epites.htm
www.bedoe.de/tortenelem/ddr/jun17.htm
is ez látszik. Az nekem is rémlik, hogy kicsivel később írták, hogy például Margaret Thatcher nem akart egyesített Németországot (gondolom félt tőle, gazdaságilag), de más se számolt azzal, hogy egyátalán lehetősége lesz létrejönni ilyen hamar:
www.bedoe.de/tortenelem/ddr/fal_bontas.htm

Ha nem omlik össze _gazdaságilag_ a keleti blokk, a keleti oldalon nem zavarodik össze pár elvtárs a kellő időben, és a németek nem németek, és nem ugranak rá a lehetőségre, még eltartott volna egy ideig a kettéosztottság, legfeljebb néha át lehetett volna járni a Falon. Az ilyen "ich bin ein Berliner" meg "Mr. Gorbacsov, tear down this wall" gyakorlatilag PR haknik voltak, rágcsálnivaló gumicsontok, amik ingyen voltak a politikusoknak.
@D'Arbanville:
"Az NDK-ban ugyanis nem árultak nyugati üdítő italokat, kólát csak a nyugati tv adások reklámfilmjeiben láthattak."

1970-es évek elején egyideig, tán 72-ig lehetett Coca-Colát kapni NDK-ban.

Aztán meg feltalálták keleten újra a kólát.
Stern Cola
www.kost-the-ost.de/img/ddr-getraenke-etiketten/stern-cola_veb-getraenke-oranienburg.jpg

Disco cola
noob.hu/2011/03/24/Disco_cola.jpg

Vita Cola
www.koffeinstand.de/attachments/Image/VitaCola.jpg

Club Cola
farm3.static.flickr.com/2566/4119912872_375a4d54b2.jpg
Ez utóbbi egész iható volt
@Kicsi Kacsa: Nekem megvannak az akkori képeim kelet és nyugat Berlinről.
A folytatáshoz nem működik a link. :-)
S a folytatás folytatásához sem...
Élvezet olvasni!