Előző rész: Égig érő kőcsipkék: találkozás a kölni Dómmal

„Hasak - Der Dom zu Köln - Bild 22 1824“ - Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Egy akkora épület, mint a kölni Dóm, nyilván nem tud egyik napról a másikra felépülni, mégis viszonylag ritkának mondható, hogy valamit az "eredeti" gótika idején kezdjenek építeni, de már a neogótika idején fejezzenek be. Igazából kész csoda, hogy egyátalán befejezték...

„Alter Dom Köln - Rekonstruktion nach Essenwein“ von August Ottmar Essenwein* - Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Természetesen nem a dóm volt az első egyházi építmény ezen a helyen: a IV-V. századtól kezdve több templom is állt a mostani székesegyház helyén, végül 870-ben szentelték fel a Hildebold érsekről elnevezett román stílusú dómot. Ez a XIII. századra kicsinek bizonyult, ezért egy nagyobb építését határozták el - a régit 1248-ban lebontották, és azon nyomban nekifogtak az újnak.

„Fassadenplan F vom Kölner Dom“ von Unbekannt - Arnold Wolff : Der gotische Dom in Köln, Vista Point, 1986, ISBN 3889730604. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Miután I. Frigyes német-római császár Dasseli Rainald kölni érseknek ajándékozta a Háromkirályok Milánóból zsákmányolt ereklyéit, Köln zarándokhellyé vált, és a részben emiatt is szükségessé vált új, nagyobb templomot különösen reprezentatívra akarták építeni. Az első építőmesterek: Gerhard, Arnold és Johannes vélhetően franciaországi tapasztalatok után láttak Kölnben munkához: az első a gótikus alapokat, az arányokat vázolta fel, a második a főhomlokzatot tervezte. Utóduk, Johannes - Arnold fia - a főhajó szerkezetét és a feszítőműveket vetette papírra.

"Cathedral 1 by andy205" by a.stafiniak - http://www.sxc.hu/photo/341540. Licensed under Attribution via Wikimedia Commons

Lassan, de biztosan haladtak: 1265-re a keleti oldalon már elkészült a kápolnakoszorú tetőzete, és néhány máig meglevő ablak is a helyére került, de a nyugati oldalt gyakorlatilag még csak tervezték ekkoriban. 1277-ben készült el a sekrestye, a szentélyt a főoltárral pedig 1322-ben avatták fel. 1360 körül elkezdték a déli tornyot felhúzni, és a nyugati homlokzat is kezdett testet ölteni - a ma használt bejáratok legrégebbi díszei, a fentebbi képen is látható Péter-kapu szobrai 1370 és 80 közt készültek.

„Hasak - Der Dom zu Köln - Bild 17 1824“. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

A déli torony 1410-re elérte a második szegmens magasságát, és 1437-ben harangokat is kapott - de ezzel be is fejeződtek rajta a munkák: a tetején látható fa daru négyszáz évre leállt! A fentebbi, XIX. század eleji állapot többé-kevésbé a XIV-XV. század óta állt fenn. Látható, hogy elkezdték a kereszthajó déli (nekünk itt jobbra eső) nyúlványának falát építeni, megvoltak a főhajó oldalhajói is, illetve 1500-ban nekiláttak az északi torony alapozásának, de nem jutottak túl magasra vele. 1530-tól gyakorlatilag csak fenntartási munkákat végeztek a meglevő részeken, bár a már elkészült belső tereket rendszeresen használták misézésre - sőt, 1531-ben I. Ferdinándot itt választották német királlyá (császár csak később lett).

„Tombleson Cologne“ von William Tombleson - scan by User:Manfred Heyde. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Az ezt követő évszázadokban Köln - és a reformáció következtében a katolikus egyház - vesztett jelentőségéből, így már nem is törekedtek a Dóm befejezésére - a furcsa torzó a látkép része lett. A XVIII. században a belső teret barokkosították; el se akarom képzelni, milyen lehetett - még szerencse, hogy a külsejéhez nem nyúltak! Ennél is súlyosabb következményekkel járt Köln 1794-es francia megszállása, mely után betiltották  az istentiszteleteket a Dómban, az épületet pedig raktár- és istállóként használták.

„Johann Franz Michiels Kölner Dom 1855“ von Johann Franz Michiels - Galerie Bassenge. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

A francia megszállás a bécsi kongresszussal ért véget, de már az azt megelőző években is lehetett olyan hangokat hallani, miszerint be kellene fejezni az építést, nem méltóak a csonkok az újra éledező városhoz. Egyben a német nemzeti büszkeség új szimbólumának is szánták az ügyet, melyet segített, hogy Párizsban illetve Darmstadtban megtalálták a homlokzat eredeti tervrajzának két darabját - az eme bejegyzés második ábráján láthatót. A dómépítéstől ugyan a katolikusok, protestánsok és a szekuláris államban hívők is berzenkedtek, de IV. Frigyes Vilmos király protestáns létére nem csak liberális szellemű volt, de a művészetek is érdekelték, így az építkezés fedezetének előteremtésére alapított egyleten túl a porosz állam is beszállt a finanszírozásba.

„Kölner Dom 1868 001“ von Theodor Creifelds (1839 - 1902) - zeno.org - Contumax GmbH & Co. KG. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Fő építészként Ernst Friedrich Zwirner és Karl Eduard Richard Voigtel nevét kell megemlíteni, akik legjobb tudásuk alapján egészítették ki a középkori terveket, majd az elerhető legmodernebb technológiával kivitelezték az eredményt. 1842-ben tették le az új alapkövet, 1863-ban befejezték a hossz- és kereszthajókat, és nekiláttak a főhomlokzatnak. A hivatalos záróünnep 1880. október 15-én volt, de az állványzatok eltávolítása még eltartott néhány évig.

„Hasak - Der Dom zu Köln - Bild 18 Westansicht Boisseree“ von Sulpiz Boisserée - Der Scan wurde anhand einer originalen Buchvorlage vorgenommen. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

A végeredményt ma is láthatjuk - a második világháborúban ugyan kapott jó néhány találatot, de helyrehozhatatlan statikai károk nem keletkeztek. Egyes vélemények szerint ebben az is közrejátszott, hogy a tetőszerkezetet már a XIX. század tudásával építették, így kibírta azt, amit a középkori megoldások nem bírtak volna...

„Koelner Dom Handwerker auf Strebebogen“ von uploader - uploader. Lizenziert unter CC BY 2.5 über Wikimedia Commons

Végezetül négy képet mutatnék; olyan részleteket, melyeket talán nem mindenki nézne meg magától. Az egyik támíveket ábrázol: az előtérben levők se csúnyák, de tessék csak megnézni a legtávolabbikat! A kőfaragók talán saját magukat örökítették meg?

„Koelner Dom Suedturm Aufgang“ von Pappnaas666 - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

A déli toronyba fel is lehet menni; most meg se próbálkoztam vele, de amikor még alacsonyabb súlycsoportba tartoztam, felmásztam párszor. 70 méter magasságig csigalépcsőzés van, ott kitágul a tér, és ezen a fémszerkezeten lehet felmenni a 97 méter magasban levő következő szintig. A tető szerkezete... hát az szerintem valami csodálatos, a fémrácsok se tudják elrontani!

„CologneCathedralInSpire“ von Randal J. - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 2.5 über Wikimedia Commons

A legfelső "emeleten" aki felnéz, ezt láthatja. Sajnos a fotósnak nem sikerült igazán jó fényviszonyokat elkapnia, de szerintem elég lenyűgöző, ahogy a nap átsüt a kőcsipkéken!

„Koelner Dom Ostblick“ von Pappnaas666 - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

És végezetül egy pillantás kelet felé. Alul a hossz- és kereszthajókat látjuk, a négyezet tetején huszártoronnyal, ami inkább art decónak tűnik, mint gótikusnak. Mögötte balra a főpályaudvart, középen pedig a Hohenzollernbrückét láthatjuk. A jobbra látható modern múzeum/hangversenyterem komplexum egyébként innen (is) csúnyának tűnik, de azt kell mondjam, funkcionálisan nem rossz. Olyan szépet, mint a Dóm, úgyse tudtak volna építeni, hát nem is erőlködtek :)

Források: www.koelner-dom.de, német Wikipedia, saját emlékek, szóbeli közlések és olvasmányélmények