Tudnivalók

Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, vonatokra, repülőgépekre, zenékre. Meg minden másra.
 
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
 
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollok/spam/túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.

  Gyorslinkek:
Hampage.hu frissítések
Énblog
Égitársaság
Zene
Saját zene

Naptár

május 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Ez megy most

Top 5

  1. Megtalált sínek: a Margit híd régi vágányainak darabjai a DunábanÉveket töltöttem Budapest elvesz(t)ett vágányainak felkutatásával, most azonban - kivételesen - megtalált sínekről fogok mesélni! Száraz időszakokban néha előfordul, hogy a Margit-sziget déli...
  2. Végállomás, leszállás!Ez itt a bevezető hűlt helye. Normál esetben nyakatekert módon kellene felvezetnem, hogy mi a bejegyzés témája, és miért az, ami, de most egyszerűen csak pár érdekes régi képet szeretnék mutatni Ab...
  3. BUMM nincs, de (majdnem) minden más abból a korszakból itt van :)A jelek szerint az elmúlt hónapokban egy kő alatt éltem (esetleg szatyorban), mert teljesen elment mellettem, hogy az archive.org nem csak elkezdte összegyűjteni az univerzum összes C64-es programját,...
  4. Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
  5. Cégérek, táblák és neonok a hetvenes-nyolcvanas évek külvárosi utcáinJó régen nem csináltam már "régi képes" bejegyzést, de a minap valami mást keresve rámjött, hogy folytatást csináljak egy régi képmutogatós írásnak, melyben hirdetésekkel, neonreklámokkal...
  6. A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
  7. Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll: A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
  8. Amikor az utcák keskenyebbek, a villamosok pedig tényleg öregek voltakMúltkor elmeséltem, hogyan kerültem kapcsolatba Tim Boric-kal, most ismét mutatnék néhányat a hetvenes évek második felében készített képeiből. Kezdjük Óbudán, mondjuk a Flórián téren! A...
  9. Kőbánya-Hizlaló: egyről a kettőreAki nem villamosmániás vagy kőbányai lakos, az valószínűleg még sose hallott arról, hogy létezik Budapesten egy "Kőbánya-Hizlaló" nevű vasútállomás. Pontosabban tulajdonképpen már nem létezik, mégis...
  10. Keleti kényelem, nyugati... pályaudvarra megy: MÁV "komfort kocsi"Gyerekkoromban tévéreklám hirdette a MÁV új szolgáltatását, a "Komfort" osztályt. Az akkor még nem retrónak számító faburkolatos közegben nénik és bácsik utaztak, luxusnak tűnő körülmények közt:...

Címkék

103 (7) 1233 (5) 125év (7) 2624 (13) 2806 (6) 41-es (7) 424 (8) abszurd (26) Ab van Donselaar (40) agyhúgykő (61) airway (96) álhír (5) állatkert (11) álom (5) alpok (12) amiga (8) augusztus 20 (6) ausztria (88) autók (73) bach (5) balaton (29) Balt Korthals Altes (5) basel (7) bbc (8) bécs (43) belgium (11) bengáli (19) berlin (158) berlini fal (20) bkv (46) blog (28) brno (9) brüsszel (5) budai vár (25) budaörs (39) budapest (746) budapesti pillanatok (41) buék (8) busz (76) búvár (9) c50 (10) c64 (16) caf (10) city lights (70) class 56 (7) commodore (17) csak egy kép (36) csak egy videó (251) csehország (31) csehszlovák (13) csörgő (8) cukiság (33) debrecen (25) demó (6) design (5) díszkivilágítás (31) divat (6) dízel (6) doctor who (42) drezda (7) duna (31) életkép (22) életképek (32) életmód (6) elveszett (31) énblog (378) énzene (18) építészet (66) építkezés (22) épület (15) érdekesség (18) erfurt (7) esti városkép (8) ezres (6) fan fiction (12) favázas (11) feldolgozások (11) felhők (26) felső-szilézia (22) felső szilézia villamos (20) fényvillamos (14) ferihegy (33) film (11) firka (5) fogas (7) fogaskerekű (15) fogyasztói (24) fonódó (10) fotó (5) frankfurt am main (9) freddie mercury (7) füsti (6) gary moore (31) geek (7) Geoffrey Tribe (16) gépsárkány (59) gibson (9) gitár (34) gmap (14) gmunden (5) goldtimer (6) gondolatok (11) gőzmozdony (25) gyermekvasút (25) haditechnika (13) hajó (41) hampage (300) hamster (5) hangok (5) hangszerek (11) hármashatárhegy (5) havazás (5) helikopter (11) hév (27) híd (29) (31) hogylehetne (7) hogyvolt (7) house (6) hülyeség (7) humor (116) idegenforgalom (21) ikarus (28) il 14 (9) ipari létesítmények (5) írás (14) it (9) jegyek (5) joe satriani (5) kalef (11) karácsony (9) karikatúra (5) kassa (8) kazetta (6) kecskemét 2010 (6) kelet-berlin (5) kép (6) képek (775) képregény (94) kérdés (8) kirándulás (11) kisföldalatti (11) kiskörút (5) kisvasút (43) ki vagy doki (13) klasszikus zene (5) köd (20) köln (34) kölni dóm (5) közlekedés (337) kritika (71) kulfoldi szemmel (69) lánchíd (7) lanovka (6) last ninja (6) látnivaló (11) lengyelország (37) les paul (6) lhbs (25) linz (9) lipcse (12) li 2 (20) ludmilla (14) m4 (15) maci (6) mackó (6) magas tátra (7) magyarország (7) margit híd (9) már nincs (6) mátyás-templom (6) máv (35) medve (7) metál (9) metró (41) miskolc (24) mittudoménmi (9) mk48 (5) MOD (7) morál (11) morgás (125) mozdonyok (15) mozi (6) mtp (7) muki (10) münchen (25) műrepülés (8) múzeum (48) nagypolszki (6) németország (306) neon (5) nerd (7) nincsmár (9) nohab (43) nosztalgia (212) nosztalgiabusz (21) nosztalgiavillamos (67) nürnberg (20) nyíregyháza (6) nyolcvanas évek (13) nyugat-berlin (6) NZA (8) olaszország (26) oldtimer (84) orgona (5) orkvadászok (11) ostrava (6) osztyapenkó (5) otthoni turista (36) ozzy osbourne (6) pályahiba (6) pályaudvar (30) panoráma (108) paródia (5) pécs (12) Peter Haseldine (11) point n click turista (8) pop (16) popkultúra (116) pozitívum (12) pozsony (26) prága (11) programajánló (26) púpos (13) queen (14) r.i.p. (12) rádió (5) rajz (5) redbull air race (8) rejtvény (10) reklám (21) relax (12) repülés (124) repülőgép (42) repülőgépek (72) repülőnap (34) repülőtér (18) retró (32) rock (72) rocktörténet (5) róma (15) s-bahn (14) semmering (9) skoda (5) sky channel (5) SNL (15) sorozatok (15) soundcloud (12) spotting (18) st.pölten (5) stuttgart (6) svájc (26) szabadság híd (11) szeged (30) szergej (20) szliács (5) szlovákia (72) sztrájk (21) szünetjelzés helyett (193) társadalom (5) tatra (14) taurus (7) technika (52) technikatörténet (42) tehervonatok (10) tél (13) templom (12) természet (6) tévéműsor (27) thin lizzy (8) Tim Boric (14) tömegközlekedés (342) történelem (29) totalcar (5) trabant (5) trainspotting (59) trolibusz (51) turizmus (19) tűzvonalban (15) tűzvonalban saját (8) tv (87) überzenészek (17) utazás (296) utcakép (159) uv (35) vár (11) várnegyed (8) város (383) városkép (86) városliget (8) vasút (420) vélemény (13) vicinális (13) vidám park (5) videó (707) villamos (627) vlog (7) vonat (5) wachau (5) woltersdorf (5) wuppertal (7) würzburg (5) xi.ker (30) youtube (258) zene (186) zlin (13) zürich (13) Címkefelhő

Égig érő kőcsipkék: a kölni dóm építése

2015.01.20. 17:00 :: Hamster

Előző rész: Égig érő kőcsipkék: találkozás a kölni Dómmal

Hasak - Der Dom zu Köln - Bild 22 1824.jpgHasak - Der Dom zu Köln - Bild 22 1824“ - Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Egy akkora épület, mint a kölni Dóm, nyilván nem tud egyik napról a másikra felépülni, mégis viszonylag ritkának mondható, hogy valamit az "eredeti" gótika idején kezdjenek építeni, de már a neogótika idején fejezzenek be. Igazából kész csoda, hogy egyátalán befejezték...

Alter Dom Köln - Rekonstruktion nach Essenwein.jpgAlter Dom Köln - Rekonstruktion nach Essenwein“ von August Ottmar Essenwein* - Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Természetesen nem a dóm volt az első egyházi építmény ezen a helyen: a IV-V. századtól kezdve több templom is állt a mostani székesegyház helyén, végül 870-ben szentelték fel a Hildebold érsekről elnevezett román stílusú dómot. Ez a XIII. századra kicsinek bizonyult, ezért egy nagyobb építését határozták el - a régit 1248-ban lebontották, és azon nyomban nekifogtak az újnak.

Fassadenplan F vom Kölner Dom.jpgFassadenplan F vom Kölner Dom“ von Unbekannt - Arnold Wolff : Der gotische Dom in Köln, Vista Point, 1986, ISBN 3889730604. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Miután I. Frigyes német-római császár Dasseli Rainald kölni érseknek ajándékozta a Háromkirályok Milánóból zsákmányolt ereklyéit, Köln zarándokhellyé vált, és a részben emiatt is szükségessé vált új, nagyobb templomot különösen reprezentatívra akarták építeni. Az első építőmesterek: Gerhard, Arnold és Johannes vélhetően franciaországi tapasztalatok után láttak Kölnben munkához: az első a gótikus alapokat, az arányokat vázolta fel, a második a főhomlokzatot tervezte. Utóduk, Johannes - Arnold fia - a főhajó szerkezetét és a feszítőműveket vetette papírra.

Cathedral 1 by andy205.jpg"Cathedral 1 by andy205" by a.stafiniak - http://www.sxc.hu/photo/341540. Licensed under Attribution via Wikimedia Commons

Lassan, de biztosan haladtak: 1265-re a keleti oldalon már elkészült a kápolnakoszorú tetőzete, és néhány máig meglevő ablak is a helyére került, de a nyugati oldalt gyakorlatilag még csak tervezték ekkoriban. 1277-ben készült el a sekrestye, a szentélyt a főoltárral pedig 1322-ben avatták fel. 1360 körül elkezdték a déli tornyot felhúzni, és a nyugati homlokzat is kezdett testet ölteni - a ma használt bejáratok legrégebbi díszei, a fentebbi képen is látható Péter-kapu szobrai 1370 és 80 közt készültek.

Hasak - Der Dom zu Köln - Bild 17 1824.jpgHasak - Der Dom zu Köln - Bild 17 1824“. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

A déli torony 1410-re elérte a második szegmens magasságát, és 1437-ben harangokat is kapott - de ezzel be is fejeződtek rajta a munkák: a tetején látható fa daru négyszáz évre leállt! A fentebbi, XIX. század eleji állapot többé-kevésbé a XIV-XV. század óta állt fenn. Látható, hogy elkezdték a kereszthajó déli (nekünk itt jobbra eső) nyúlványának falát építeni, megvoltak a főhajó oldalhajói is, illetve 1500-ban nekiláttak az északi torony alapozásának, de nem jutottak túl magasra vele. 1530-tól gyakorlatilag csak fenntartási munkákat végeztek a meglevő részeken, bár a már elkészült belső tereket rendszeresen használták misézésre - sőt, 1531-ben I. Ferdinándot itt választották német királlyá (császár csak később lett).

Tombleson Cologne.jpgTombleson Cologne“ von William Tombleson - scan by User:Manfred Heyde. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Az ezt követő évszázadokban Köln - és a reformáció következtében a katolikus egyház - vesztett jelentőségéből, így már nem is törekedtek a Dóm befejezésére - a furcsa torzó a látkép része lett. A XVIII. században a belső teret barokkosították; el se akarom képzelni, milyen lehetett - még szerencse, hogy a külsejéhez nem nyúltak! Ennél is súlyosabb következményekkel járt Köln 1794-es francia megszállása, mely után betiltották  az istentiszteleteket a Dómban, az épületet pedig raktár- és istállóként használták.

Johann Franz Michiels Kölner Dom 1855.jpgJohann Franz Michiels Kölner Dom 1855“ von Johann Franz Michiels - Galerie Bassenge. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

A francia megszállás a bécsi kongresszussal ért véget, de már az azt megelőző években is lehetett olyan hangokat hallani, miszerint be kellene fejezni az építést, nem méltóak a csonkok az újra éledező városhoz. Egyben a német nemzeti büszkeség új szimbólumának is szánták az ügyet, melyet segített, hogy Párizsban illetve Darmstadtban megtalálták a homlokzat eredeti tervrajzának két darabját - az eme bejegyzés második ábráján láthatót. A dómépítéstől ugyan a katolikusok, protestánsok és a szekuláris államban hívők is berzenkedtek, de IV. Frigyes Vilmos király protestáns létére nem csak liberális szellemű volt, de a művészetek is érdekelték, így az építkezés fedezetének előteremtésére alapított egyleten túl a porosz állam is beszállt a finanszírozásba.

Kölner Dom 1868 001.jpgKölner Dom 1868 001“ von Theodor Creifelds (1839 - 1902) - zeno.org - Contumax GmbH & Co. KG. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Fő építészként Ernst Friedrich Zwirner és Karl Eduard Richard Voigtel nevét kell megemlíteni, akik legjobb tudásuk alapján egészítették ki a középkori terveket, majd az elerhető legmodernebb technológiával kivitelezték az eredményt. 1842-ben tették le az új alapkövet, 1863-ban befejezték a hossz- és kereszthajókat, és nekiláttak a főhomlokzatnak. A hivatalos záróünnep 1880. október 15-én volt, de az állványzatok eltávolítása még eltartott néhány évig.

Hasak - Der Dom zu Köln - Bild 18 Westansicht Boisseree.jpgHasak - Der Dom zu Köln - Bild 18 Westansicht Boisseree“ von Sulpiz Boisserée - Der Scan wurde anhand einer originalen Buchvorlage vorgenommen. Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

A végeredményt ma is láthatjuk - a második világháborúban ugyan kapott jó néhány találatot, de helyrehozhatatlan statikai károk nem keletkeztek. Egyes vélemények szerint ebben az is közrejátszott, hogy a tetőszerkezetet már a XIX. század tudásával építették, így kibírta azt, amit a középkori megoldások nem bírtak volna...

Koelner Dom Handwerker auf Strebebogen.jpgKoelner Dom Handwerker auf Strebebogen“ von uploader - uploader. Lizenziert unter CC BY 2.5 über Wikimedia Commons

Végezetül négy képet mutatnék; olyan részleteket, melyeket talán nem mindenki nézne meg magától. Az egyik támíveket ábrázol: az előtérben levők se csúnyák, de tessék csak megnézni a legtávolabbikat! A kőfaragók talán saját magukat örökítették meg?

Koelner Dom Suedturm Aufgang.jpgKoelner Dom Suedturm Aufgang“ von Pappnaas666 - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

A déli toronyba fel is lehet menni; most meg se próbálkoztam vele, de amikor még alacsonyabb súlycsoportba tartoztam, felmásztam párszor. 70 méter magasságig csigalépcsőzés van, ott kitágul a tér, és ezen a fémszerkezeten lehet felmenni a 97 méter magasban levő következő szintig. A tető szerkezete... hát az szerintem valami csodálatos, a fémrácsok se tudják elrontani!

CologneCathedralInSpire.JPGCologneCathedralInSpire“ von Randal J. - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 2.5 über Wikimedia Commons

A legfelső "emeleten" aki felnéz, ezt láthatja. Sajnos a fotósnak nem sikerült igazán jó fényviszonyokat elkapnia, de szerintem elég lenyűgöző, ahogy a nap átsüt a kőcsipkéken!

Koelner Dom Ostblick.jpgKoelner Dom Ostblick“ von Pappnaas666 - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 über Wikimedia Commons

És végezetül egy pillantás kelet felé. Alul a hossz- és kereszthajókat látjuk, a négyezet tetején huszártoronnyal, ami inkább art decónak tűnik, mint gótikusnak. Mögötte balra a főpályaudvart, középen pedig a Hohenzollernbrückét láthatjuk. A jobbra látható modern múzeum/hangversenyterem komplexum egyébként innen (is) csúnyának tűnik, de azt kell mondjam, funkcionálisan nem rossz. Olyan szépet, mint a Dóm, úgyse tudtak volna építeni, hát nem is erőlködtek :)

Források: www.koelner-dom.de, német Wikipedia, saját emlékek, szóbeli közlések és olvasmányélmények

20 komment

Címkék: történelem németország templom építészet köln kölni dóm

A bejegyzés trackback címe:

https://hamster.blog.hu/api/trackback/id/tr197060267

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Most utállak. Két hét múlva akartam megírni a blogomban :-)
De azért lehet, hogy megcsinálom. Végülis nem teljesen azonos műfaj.
@Fradista Utazó: Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem tartottam egy kicsit attól, hogy egyszercsak felbukkan nálad is, mialatt dolgoztam rajta - nem véletlen, hogy egy héttel az előző,beszámolós bejegyzés után már raktam is kifele a címlapra :)
A milánói dóm se épült rövid ideig, azt hiszem :)
De vannak olyan épületek, amik a klasszikus és a neogótika között épültek, és nehéz ide vagy oda sorolni őket - igazából nincs éles határ, a klasszicizmussal ellentétben a gótikában nem volt "szünet".
@Comandante en Jefe: Dehogynem volt, az olasz reneszánszisták pl. tiszta (lol) szívből (szerintem nem is volt nekik:) megvetették a gótikát, az azért már szünetnek számít. Ezen a helyen persze rögtön elnézést kérek a Vasari-rajongóktól :)
*Egyébként ha a múltkor arról filozofáltunk, hogy a new yorkiak annak idején ide jöttek metrót látni, mielőtt nekiláttak a sajátjuknak, az se rossz érzés, hogy a régi dómról készült rajz-rekonstrukciót ugyanaz az August Essenwein készítette, aki a lébényi román stílusú templomot restaurálta.
@Hamster:
Nem halt az ki, talán még Itáliában sem, csak kiszorult a fősodorból. (A folyó katedrális-építkezéseket leszámítva, amik azért egy-egy térségben meghatározó élményt nyújthattak, gondolom.)

Mi a baj az olasz reneszánszistákkal? :)

(NYC: odaát válaszoltam neked, ha esetleg nem találkoztál volna vele)
Én nem feltétlenül vagyok híve a barokk elemek eltávolításának. Pl. a veszprémi székesegyházat sikeresen tönkretették 1907-1910-ben. Ellenben a győri meg azért érdekes még ma is, mert bár azt is tervezték, de szerencsére nem építették át valami neo-izévé 100-130 évvel ezelőtt.
@Trónkövetelő: Ízlések és pofonok, nem tudom, szebb volt-e barokkba öltöztetve, eredetinek pedig az se volt eredeti. A fő gondom az, hogy míg zenében egyértelműen a barokk a kedvencem, templomban... hát*. Vannak kiemelkedők, de Magyarországon speciel a falusi templomok is barokk jellegűek többnyire, egy hasonló formavilágút nehéz különlegesnek látni.

* A határmesgyéi jobban bejönnek, például a pápai nagytemplom. A győri is, ha egyre gondolunk, látképében a klasszicizmus felé hajlik, de van gótikus mellékkápolnája és román stílusú apszisa, amit a hatvanas években állítottak helyre. A Wikipedia magyar nyelvű adását hallották, figyelmüket köszönjük :)
@Comandante en Jefe: "Mi a baj az olasz reneszánszistákkal?"

Semmi, csak én az Alpok északi oldalán jobban érzem magam. Firenzébe és hasonló helyekre el kell egyszer-egyszer menni - hasonló történelmi fontosságú német városokba meg sokszor :)
@Hamster:
Attól még nem gondolom, hogy jó ötlet volt Lehel téri vagy Ecseri úti templomot csinálni a veszprémi Szent Mihály székesegyházból. Nekem nincs bajom a neogótikus stílussal, sem mással. A bajom a rombolással van.
A győri bazilika csak a homlokfalában klasszicista, az is szükségből, mert a tornya le akart omlani, ezért építették megerősítés gyanánt a XIX. szd.-ban hozzá a klasszicista homlokzatot, egyébként megjelenésében még mindig a gótika dominál, a belseje meg elsősorban barokk :)
@Trónkövetelő: Na ez az, hogy egy templomnak nagyon ritkán volt egyetéen maradandó - "az" eredeti - stílusa, és a veszpréminek se a barokk volt az. Az is csak egy korszak volt, amit az előtte levő "lerombolásával" hoztak létre!

"mert a tornya le akart omlani, ezért építették megerősítés gyanánt a XIX. szd.-ban hozzá a klasszicista homlokzatot"
A számítógépes tervezés előtti idők statikája gyakran adott okot változtatásokra, ugye a Deák Ferenc téri templomnak is azért nincs már tornya, de a nemrég mutatott pozsonyi saroktorony is hasonló történetű. Az a klasszicista "támfal" meg szerintem nagyon is érdekes ötlet volt :) Más a helyzet mondjuk a Belvárosi plébániatemplommal, amit nem a tornyok miatt, de eléggé össze-vissza építgettek, és annak ellenére nehéz mélyen és igazán szeretnem, hogy a környék egyik legöregebb temploma.

"belseje meg elsősorban barokk"
Én meg nem emlékszem rá, pedig szerintem jártam benne. Egyébként a barokk belső díszítéseket kevéssé szeretem, pedig a magyarországi verzió sehol sincs a bajorhoz képest :)
Nem igazán létezett határidő, amikor elkezdték építeni ezeket a katedrálisokat. Mivel gyorsabban változott a hatalom, meg az adott város gazdasági állapota, mint ahogyan az építés haladt, simán belefért, hogy néhány emberöltőt pihenjen a projekt. Bár ez a 400 év azért elég durva. Viszont több nagy katedrálison is találhatunk máig befejezetlen részeket. Én még nem voltam Kölnben, szóval nekem eddig a strasbourgi katedrális a legelborultabb, amit láttam. Annak például az egyik tornya sosem készült el. A malagai katedrális is elég látványosan félbe lett hagyva, hogy ilyen magyartalanul fejezzem ki magam. Amikor ezeket elkezdték, akkor az egyház még a legnagyobb világi hatalom volt, de ettől még persze elképesztő, hogy sok esetben semmi konkrét funkció nem indokolja ezt a hihetetlen építészeti monumentalitást. A kor emberei valószínűleg egy ötöd ekkora épülettől is ugyanígy elámultak volna. Viszont ahogyan haladtak előre és teltek az évtizedek, úgy fogyott az egyház korlátlan hatalma is. Kész csoda, hogy többnyire elkészültek. Azt olvastam valahol, hogy amikor a millennium idején Schulek Frigyes dolgozott a Mátyás-templomon, nagy kihívás volt kőfaragókat szerezni, mert egész Európában ekkor fejezték be a hatalmas katedrálisokat. A prágai Szent Vitus is nagyjából ekkor készült el, és bár ekkor már figyeltek az egységes építészeti megjelenésre, ott azért az oldalsó torony már kilóg némileg a képből. De ez persze nem csoda, ha egyszer több száz évig épül valami. Minden esetre hihetetlen építészeti teljesítményt képviselnek ezek az épületek. Nagyon sok helyen, mind a mai napig a város messze legmagasabb, legbonyolultabb építményei, ami a korukat figyelembe véve elképesztő. Ma már nem létezik az az erő, ami ezeket emelte, és semmilyen gazdasági indokkal sem lehetne alátámasztani hasonlóan grandiózus építkezéseket. Természetesen ha az addigi műszaki fejlődést is figyelembe vesszük. Talán az arab és a kínai látványprojektek képviselik most ezt a vonalat, de persze azokat is köti a gazdaságosság igénye. Ami még érdekes, hogy minden országban máshogy monumentálisak ezek az épületek. A franciáknál fennkölt, ünnepélyes hangulatúak, rengeteg fénnyel, de Spanyolországban már érzed bennük az inkvizíciót is. És persze látod az Újvilág kincseit, mint mondjuk a sevillai dómban, ahol van egy panelház méretű arany oltár, néhány kereszthajóval (összesen 9 van) Columbus sírja mellett.
Azért az érdekes, hogy 400 évig parkoltatták a projektet. Olyat se nagyon láttam még, hogy gót templom acél(vagy vas?) tetőszerkezettel.
@McLawrence: Az utolsó nagy katedrális még épül, a La Sagrada Família. Megnyugtató látni, ahogy az eredeti koncepció mellett építik a mai napig. Magyarországon biztosan valami látszóbeton barmolás lett volna a vége.
@VT22: Azért a Sagrada Família építése is állt jó pár évtizedet azóta, hogy szerencsétlen Gaudít elütötte a villamos. Ráadásul a tervek legnagyobb része csak az ő fejében létezett, és a makett, amit épített, elpusztult a polgárháborúban. Amennyire tudom, elég nagy gondot okoz kitalálni, hogy vajon a mester pontosan hogyan is fejezné be. :-) Ráadásul egy ekkora építkezés annyi pénzt emészt fel, hogy nehéz gazdasági alapokra helyezni, szóval nem is fogják pár éven belül átadni. Egyszer láttam egy interjút a főépítésszel, aki akkor egy ötven körüli ember volt. Azt nyilatkozta, hogy nincs rá sok esély, hogy lássa elkészülni. Az a csoda, amit ma láthatunk, még elég messze van a késztől.

www.youtube.com/watch?v=RcDmloG3tXU
Gaudi?
Még a múlt héten a Belvárosban láttam:)))
@tujapecér: Mi? Hol? Mit? Egyátalán a katalánról van szó, vagy arról, amit a szó németül jelent? :)