Nemrég írtam a kölni dómról, és a hozzá fűződő viszonyomról, a blog rendszeres olvasói tehát már innen is tudhatják, hogy a székesegyház meglehetősen sokáig épült, és hogy még ma is javítgatják-pótolják a megsérült/elveszett részeket. Van viszont egy olyan helyreállítás, amit tavaly láttam először, és ami engem is meglepett:

Igen: a bal alsó sarok környékéről van szó! Ez a javítás két szempontból furcsa: egyrészt nehéz elképzelni, hogy elvileg az egész homlokzat ilyen színű lenne (ugyanonnan származó kőből csinálták), másrészt pedig mert jól emlékszem arra, hogy mi volt ott régebben:

Igen, jól látjuk: tégla. Amikor gyerekként először felfigyeltem rá, csalódottságot éreztem, mert azt hittem, hogy igazából az egész épület téglából van, amit vékony rétegben kővel borítottak. Azt gondoltam, egyfajta "önleleplezésként" hagytak ki egy darabot - aztán kiderült, hogy nem erről volt szó:

Köln rengeteg - több mint 250 - légitámadást kapott a második világháború alatt - tonnában számolva csak Berlinre és Essenre hullott több robbanószer Németországban (ezek persze nem tudományos értékek, mivel ez nem egy hadtörténeti oldal - de ha valaki pontosabbat tud, írja le kommentben!). Az első "ezerbombázós" támadás még tartalék célpontként érte 1942-ben, de később voltak nagyobb kampányok is - bárki, aki átutazik a városon, láthatja az eredményét: a helyreállított régi épületek többsége templom, a lakóházak esetén inkább modern pótlás mellett döntöttek, mert másra se pénz, se idő nem lett volna.

Ilyen bombahullásban természetesen a Dóm is többször találatot kapott - ahogy korábban már írtam, úgy tartják, hogy ha a tetőszerkezetet nem a XIX. században - akkori anyagokból, akkori technológiával - fejezték volna be, sokkal súlyosabb károkat szenvedett volna az épület. 1943. november 3-ának estéjén azonban így is majdnem nagy baj történt, amikor egy bomba körülbelül 10-15 méteres szakaszt robbantott ki az északi torony homlokzati oldalából, még pontosabban az egyik sarokpillérből, az F jelűből.

A helyreállítás pontos története nem százszázalékosan tisztázott: elvileg a Dóm akkori építőmestere egy magáncéget bízott meg a lyuk betömésével, de bizonyos források arra utalnak, hogy utóbbi tevékenységét nagyban segítette a helyszínre először kiérkező Wehrmacht alakulat terhelt előéletű (erről pro és kontra is találni visszaemlékezeseket; mellette szólóból talán kicsit többet) vezetője, az elérhető legjobb minőségű anyagok és munkaerő előteremtésével. Ami biztos, az az, hogy a 27000 tégla december elsejéig a helyére került, a szakmunkások és utászok mellett 10 hadifogolynak, és 15 koncentrációs táborba szállítandó kényszermunkásnak is köszönhetően.

„Warning sign in cologne“ von Post processing by User:W.wolny - US-Army history images (jpeg). Lizenziert unter Gemeinfrei über Wikimedia Commons

Az előző képen még csak takarítani kezdték a rom helyét, a másodikon már készen áll a "Dótömés" - ahogy a kölniek a foghíj pótlását elnevezték. Az is látható, hogy ekkor már nem a német hadsereg uralta az utcákat: a Rajna nyugati oldala a fotó készítésének idején - 1945 áprilisának eleje - nagyjából már a szövetségeseké volt, de a túlparton még ott voltak a németek, aki folyamatosan lőtték a túloldalt.

"Dom Restauriert Koeln2007" by I, VollwertBIT. Licensed under CC BY-SA 2.5 via Wikimedia Commons

A "tömés" látható formában megtartása teljesen logikusnak tűnt számomra, hiszen volt mire emlékeztetnie helyieket és látogatókat egyaránt. Sokáig a megtartása mellett kardoskodók álltak győzelemre, majd '96-ban fordult a kocka, és meglett az elvi engedély a leburkolására. A konkrét munkálatokra 2004/2005-ben került sor: 103 négyzetméternyi oberkircheni homokkővel tüntették el a második világháború legfeltűnőbb nyomát a templomról.

Kölni sorozatom további részei:
A kölni Dóm építése
A Nagy Szent Márton-templom
A Cloaca Maxima
Mementó: a Szent Albán-templom romjai
Severin-híd
Két és fél Erzsébet híd
Hatvágányos vasúti híd a Dóm tövében
A kölni főpályaudvar története
Egy másik "testvérhíd"
A kölni városháza római kori "pincéje"