Tudnivalók

Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, vonatokra, repülőgépekre, zenékre. Meg minden másra.
 
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
 
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollok/spam/túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.

  Gyorslinkek:
Hampage.hu frissítések
Énblog
Égitársaság
Zene
Saját zene

Naptár

július 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

Ez megy most

Top 5

  1. Megtalált sínek: a Margit híd régi vágányainak darabjai a DunábanÉveket töltöttem Budapest elvesz(t)ett vágányainak felkutatásával, most azonban - kivételesen - megtalált sínekről fogok mesélni! Száraz időszakokban néha előfordul, hogy a Margit-sziget déli...
  2. Végállomás, leszállás!Ez itt a bevezető hűlt helye. Normál esetben nyakatekert módon kellene felvezetnem, hogy mi a bejegyzés témája, és miért az, ami, de most egyszerűen csak pár érdekes régi képet szeretnék mutatni Ab...
  3. BUMM nincs, de (majdnem) minden más abból a korszakból itt van :)A jelek szerint az elmúlt hónapokban egy kő alatt éltem (esetleg szatyorban), mert teljesen elment mellettem, hogy az archive.org nem csak elkezdte összegyűjteni az univerzum összes C64-es programját,...
  4. Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
  5. Cégérek, táblák és neonok a hetvenes-nyolcvanas évek külvárosi utcáinJó régen nem csináltam már "régi képes" bejegyzést, de a minap valami mást keresve rámjött, hogy folytatást csináljak egy régi képmutogatós írásnak, melyben hirdetésekkel, neonreklámokkal...
  6. A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
  7. Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll: A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
  8. Amikor az utcák keskenyebbek, a villamosok pedig tényleg öregek voltakMúltkor elmeséltem, hogyan kerültem kapcsolatba Tim Boric-kal, most ismét mutatnék néhányat a hetvenes évek második felében készített képeiből. Kezdjük Óbudán, mondjuk a Flórián téren! A...
  9. Egyessel Etele feleTöbb mint négy év után ismét "első villamoshoz" gyülekezhettünk Közepesen-Dél-Budán: először gördült végig tuja az 1-es hosszabbításán a Fehérvári úttól az Etele térig. Kezdjük a rövid képes...
  10. Kőbánya-Hizlaló: egyről a kettőreAki nem villamosmániás vagy kőbányai lakos, az valószínűleg még sose hallott arról, hogy létezik Budapesten egy "Kőbánya-Hizlaló" nevű vasútállomás. Pontosabban tulajdonképpen már nem létezik, mégis...

Címkék

103 (7) 1233 (6) 125év (7) 2624 (13) 2806 (7) 41-es (7) 424 (8) abszurd (26) Ab van Donselaar (40) agyhúgykő (61) airway (96) álhír (5) állatkert (11) álom (5) alpok (12) amiga (8) augusztus 20 (6) ausztria (88) autók (74) bach (5) balaton (29) Balt Korthals Altes (5) basel (7) bbc (8) bécs (43) belgium (11) bengáli (20) berlin (158) berlini fal (20) bkv (46) blog (28) bp nosztalgia (10) brno (9) brüsszel (5) budai vár (25) budaörs (39) budapest (756) budapesti pillanatok (41) buék (8) busz (78) búvár (10) c50 (10) c64 (16) caf (10) city lights (70) class 56 (7) commodore (17) csak egy kép (37) csak egy videó (254) csehország (31) csehszlovák (15) csörgő (8) cukiság (33) debrecen (25) demó (6) design (5) díszkivilágítás (31) divat (6) dízel (7) doctor who (42) drezda (7) duna (31) életkép (22) életképek (32) életmód (6) elveszett (31) énblog (378) énzene (18) építészet (66) építkezés (22) épület (15) érdekesség (18) erfurt (7) esti városkép (8) ezres (6) fan fiction (12) favázas (11) feldolgozások (11) felhők (26) felső-szilézia (22) felső szilézia villamos (20) fényvillamos (14) ferihegy (33) film (11) firka (5) fogas (7) fogaskerekű (15) fogyasztói (24) fonódó (10) fotó (5) frankfurt am main (9) freddie mercury (7) füsti (6) gary moore (31) geek (7) Geoffrey Tribe (16) gépsárkány (60) gibson (9) gitár (34) gmap (14) gmunden (5) goldtimer (6) gondolatok (11) gőzmozdony (26) gyermekvasút (25) haditechnika (13) hajó (41) hajtóművek-motorok (5) hampage (301) hamster (5) hangok (5) hangszerek (11) hármashatárhegy (5) havazás (5) helikopter (11) hév (27) híd (29) (32) hogylehetne (7) hogyvolt (7) house (6) hülyeség (7) humor (116) idegenforgalom (21) ikarus (28) il 14 (9) ipari létesítmények (5) írás (15) it (9) jegyek (5) joe satriani (5) kalef (11) karácsony (9) karikatúra (5) kassa (8) kazetta (6) kecskemét 2010 (6) kelet-berlin (5) kép (6) képek (785) képregény (94) kérdés (8) kirándulás (11) kisföldalatti (11) kiskörút (5) kisvasút (43) ki vagy doki (13) klasszikus zene (5) köd (20) köln (34) kölni dóm (5) közlekedés (337) kritika (71) kulfoldi szemmel (70) lánchíd (7) lanovka (6) last ninja (6) látnivaló (11) lengyelország (37) les paul (6) lhbs (25) linz (9) lipcse (12) li 2 (20) ludmilla (14) m4 (15) maci (6) mackó (6) magas tátra (7) magyarország (7) margit híd (9) már nincs (6) mátyás-templom (6) máv (35) medve (7) metál (9) metró (41) miskolc (24) mittudoménmi (9) mk48 (5) MOD (7) morál (11) morgás (125) mozdonyok (17) mozi (6) mtp (7) muki (10) münchen (25) műrepülés (8) múzeum (48) nagypolszki (6) németország (306) neon (5) nerd (7) nincsmár (9) nohab (43) nosztalgia (214) nosztalgiabusz (22) nosztalgiavillamos (70) nürnberg (20) nyíregyháza (6) nyolcvanas évek (13) nyugat-berlin (6) NZA (8) olaszország (26) oldtimer (88) orgona (5) orkvadászok (11) ostrava (6) osztyapenkó (5) otthoni turista (37) ozzy osbourne (6) pályahiba (6) pályaudvar (30) panoráma (108) paródia (5) pécs (12) Peter Haseldine (11) point n click turista (8) pop (16) popkultúra (116) pozitívum (12) pozsony (30) prága (11) programajánló (27) púpos (13) queen (14) r.i.p. (12) rádió (5) rajz (5) redbull air race (8) rejtvény (10) reklám (21) relax (12) repülés (124) repülőgép (42) repülőgépek (72) repülőnap (34) repülőtér (18) retró (32) rock (72) rocktörténet (5) róma (15) s-bahn (14) semmering (9) skoda (6) sky channel (5) SNL (15) sorozatok (15) soundcloud (12) spotting (18) st.pölten (5) stuttgart (6) svájc (26) szabadság híd (11) szeged (30) szergej (20) szliács (5) szlovákia (77) sztrájk (21) szünetjelzés helyett (195) társadalom (5) tatra (15) taurus (7) technika (52) technikatörténet (43) tehervonatok (10) tél (13) templom (12) természet (6) tévéműsor (27) thin lizzy (8) Tim Boric (15) tömegközlekedés (345) történelem (29) totalcar (5) trabant (5) trainspotting (59) trolibusz (56) turizmus (19) tűzvonalban (15) tűzvonalban saját (8) tv (87) überzenészek (17) utazás (297) utcakép (160) uv (35) vár (11) várnegyed (8) város (386) városkép (86) városliget (8) vasút (423) vélemény (13) vicinális (13) vidám park (5) videó (716) villamos (639) vlog (7) vonat (5) wachau (5) woltersdorf (5) wuppertal (7) würzburg (5) xi.ker (32) youtube (258) zene (186) zlin (13) zürich (13) Címkefelhő

A szintetizátorok előtti szintetizátorok II.

2015.05.22. 18:00 :: Hamster

Elég nehezen szántam rá magam ennek a bejegyzésnek a folytatására, mert a Birodalom visszavágot leszámítva a folytatások általában rosszabbak, mint az első rész - másrészt viszont annyi érdekes hangszer maradt még, amit meg lehetne mutatni... Szakértelem híján megint csapongani fogok - ha valakinek eszébe jut valami, nyugodtan írja le alulra kommentben!

Electronic Sackbut.jpg"Electronic Sackbut" by David Carroll - originally posted to Flickr as image0243. Licensed under CC BY 2.0 via Wikimedia Commons

Ez itt fenn az "Elektronikus Harsona" 1948-ból - a kanadai Hugh Le Caine a jó értelemben véve megszállott feltalálók mintapéldánya lehetett: a második világháború alatt radarokat fejlesztett, atomfizikát tanult... majd visszatért ifjúkori hobbijához, és hangszereket tervezett. Az ember a jobb kezével a zongorabillentyűzetet kezelte, ballal pedig a hang jellemzőit állíthatta be - kicsit mint az Ondes Martentot-nál; a felvételek tanúsága szerint a gép egész jól utánozta a fúvós hangszerek hangját! A képen látható szerkezet az első prototípus volt, Le Caine később egy sor másik hangszert is épített, nem ilyen barkács kinézettel.

RCA Mark II Sound Synthesizer.jpg"RCA Mark II Sound Synthesizer" by Rca mk2.jpg: Finnianhughes101 derivative work: RCA Mark II Sound Synthesizer.png: Clusternote derivative work: Clusternote (talk) - This file was derived from: RCA Mark II Sound Synthesizer.png. Licensed under CC0 via Wikimedia Commons

És ez is egy szinti: az RCA Mark II. Nem csak zajt tudott kelteni, de szekvenszerként is működött - pontosabban csak akként: nem volt zongorabillentyűzete vagy hasonlója. Programozása patch-kábelekkel, kapcsolókkal, potméterekkel, és papírra lyukasztott jelekkel történt, a különböző hangsávokat a végén sellakba karcolta. Bonyolultsága miatt nem használták túl sokan, csak a legkísérletezőbb kedvűek: például ilyeneket írtak rajta. Meg ilyeneket. Kérdés, hogy ez a "nyereség" vajon fedezte-e legalább a villanyszámlát - mert az építés költségeit biztosan nem :)

De ne gondoljuk, hogy az elektronika hajnalán csak fura zajok keltésében gondoltak: a fentebbi videón látható beszédszintetizátort például 1937-38-ban fejlesztették ki! Ez persze még csak félig volt az elektronika diadala, mert nagyon sok múlt a kezelőkön, akik hónapokon át tanulták a megfelelő hangkeltés titkait, mire elérték az imént látott szintet.

Voxcontinental.jpg"Voxcontinental" by Original uploader was Starlingjon at en.wikipedia - Transferred from en.wikipedia; transferred to Commons by User:TenIslands using CommonsHelper. Licensed under Public Domain via Wikimedia Commons

De vissza a hangszerekhez! Annak idején a Hammondról írtam, hogy bár kétségkívül népszerű volt, de közel sem egyeduralkodó: többek közt súlya, ára, illetve a felhasznált elektromechanikus alkatrészek érzékenysége miatt komoly piaca volt a jobbára tranzisztoros combo orgonáknak is. Közülük az egyik leglátványosabb - szerintem - a Vox Continental volt; hangja számtalan dalban hallható, de jellegzetes kinézete miatt képileg is jól felismerhető - például az Animals-féle House of the rising sun "klipben". Megint mások például az olasz Farfisa termékeire esküdtek - mint Rick Wright a korai Pink Floydban:

A zongorák "utánzása" szintén érdekes új hangszereket eredményezett: Harold Rhodes a második világháború közben fejlesztette ki elektromos hangszerét, melyben a zongoramechanika kalapácsai húrok helyett fémrudakat ütöttek meg, melyek rezgéseit hangszedővel felfogva és felerősítve jött létre a jellegzetesen csengő-bongó hang.

Rhodes Mark V.jpg"Rhodes Mark V" by The original uploader was Fetz at German Wikipedia - Own work -. Licensed under Public Domain via Wikimedia Commons

A Rhodes zongorát a gitárkirály Leo Fender - nem szívességből, hanem üzletet szimatolva - felkarolta, viszont mivel nem igazán szerette a hangszer magasait, eleinte csak egy a basszus tartományra szorítkozó mini kivitelt gyártatott - ez volt a Piano Bass, amit az alábbi videón egy Vox Continentállal együtt csodálhatunk meg; Ray Manzarek bal kézzel a Piano Bass-t üti, jobbal a Continentalt (utóbbit később Gibsonra cserélte):

A Wurlitzer cég nevét mi szinte csak a vurlicerek miatt ismertük (a "jukebox" szót csak jóval később ismertem meg), de kicsit nyugatabbra orgonáik és zongoráik legalább ennyire híresek voltak. 1952-től kezdve néhány évtizeden át elektromos zongorákat is gyártottak - meglehetősen jól sikerülteket:

I stayed in the music room.jpg"I stayed in the music room" by Ann Larie Valentine from San Francisco, CA, USA - I stayed in the music room Uploaded by shoulder-synth. Licensed under CC BY-SA 2.0 via Wikimedia Commons.

Ezek működési elvüket tekintve hasonlóak voltak a Rhodes-hoz, csak a kalapácsok rudak helyett nyelveket ütöttek. A hetvenes években igen sok zenész rágyógyult a hangszer jellegzetesen modulálható hangjára - még a Queen is használta egyszer, bár Freddie kijelentette, hogy ő ugyan hozzá nem nyúl, neki jobban tetszik a rendes zongora. Lehet, hogy a klipben is ezért láthatunk egy olyat (a dalt szerző John Deacon előtt) a hang valódi forrása helyett?

Bár a "Wurly" elég funky tudott lenni, basszus-röfögésben semmi sem volt jobb a német Hohner cég Clavinet nevű kütyüjénél, ami egy elektromosan erősített-torzított klavikord volt - változatosság kedvéért ebben a jószágban húrok szolgáltatták az alapvető rezgést. A gyártó eredetileg népzenészeknek szánta, aztán a popzenészek valahogy rákaptak, és le se szálltak róla :) Gyerekkoromban a legtöbbet hallott szám, amiben Clavinet szólt, valószínűleg ez volt - gondolom, nem csak nekem ragadt be örökre:

De megpróbálhatjuk még hazaibb kontextusba is helyezni ezeket az eszközöket: gyerekkoromban a legkomolyabb billentyűs hangszer/négyzetméter arányt Presser Gábor körül lehetett látni - a két tabáni koncertből, amire apu kivitt, gyakorlatilag csak az maradt meg bennem, hogy "ott van a szemüveges-szakállas bácsi a tévéből a sok zongorával" :) És ahogy az alábbi videót elnézem, ez egész jó leírása volt a helyzetnek - ha jól látom, alul talán egy Rhodes figyel (levett tetővel), a tetején meg (biztosan) egy Clavinet. Néha valami orgonát is hallani, itt lent a kommentekben megfejtették, hogy valószínűleg Lerch István nyomkodja valami Hammond billentyűit. A megfejtő fel is tette az újabb kérdést: mi minden figyel az orgona tetején? :)

És most gyorsan abbahagyom ezt, mielőtt a blog látogatóinak törzsgárdája végleg kikedvencel - de azért persze folyt. köv ;)

31 komment · 2 trackback

Címkék: zene youtube technikatörténet hangszerek

A bejegyzés trackback címe:

https://hamster.blog.hu/api/trackback/id/tr137476904

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mellotron, Néptrautonium, és egyéb billentyűs csodák 2015.08.22. 21:01:58

Nemrégiben írtam a berlini hangszermúzeumról, mely beszámoló kapcsán valaki felvetette, hogy hozzánk közelebb is van ilyen tárlat: a bécsi Műszaki Múzeumban. Mivel ide már egy ideje el akartam menni, egy döbbenetesen forró augusztusi napon örömmel észl...

Trackback: A szintetizátorok előtti szintetizátorok III. 2015.06.01. 19:18:22

Első rész - Második rész Ami most következik, az egyszerre hihetetlen és szomorú. Hihetetlen, mert a Mellotron tulajdonképpen sikeresen megoldotta a mintavételezést - elektromechanikusan! -, és szomorú, mert egyszerűen túl bonyolult volt ahhoz, hogy m...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vicces volt az elozo bejegyzes videojat (424 a nyugatibol) nezni mikozben Presser Pici-vel epp: "de ha elindul a vonat"... ;)
hangzás alapján két dolog ugrott be:
Piramis - Szállj fel magasra
www.youtube.com/watch?v=XGY7_HtZiQA

illetve a Daft Punk Interstellar 5555 albuma.
www.youtube.com/watch?v=SBcovEc6zOU
"Néha valami orgonát is hallani, az nem tudom, honnan szól"
Pressertől bal kézre ül egy billentyűs. Pl. 1:28-nál látszik egy kicsit.
Ez ugyanabból a koncertből egy másik rész: youtu.be/SDvDIrH4flE?t=2m39s
A billentyűzet oldalának az íve alapján egy Hammond. Kommentben valaki Lerch Istvánra tippel.
És itt van a mindent eldöntő bizonyíték (a második fotó): pastelpiano.blogspot.hu/2012/05/elso-fotos-probalkozasaim.html
Tényleg Lerch István és egy Hammond. Bónusz kérdés: mik vannak a Hammond fölött? :)
@Izo: Én is ilyesmire tippeltem volna, de nem bírtam konkrétan meglátni. Lerch meg logikusnak is tűnik, ha ott volt a V'Moto rock.
@Izo: A Hammond fölött egy Moog, vagy egyéb analóg szinti van. Ezek általában monofónikus, ill kis polifóniával rendelkező cucc, de rengeteget tud. Modulokból áll, plusz egy kapcsolótábla (káneles) és egy keyboard.

en.wikipedia.org/wiki/Moog_synthesizer

sprott.physics.wisc.edu/pickover/pc/moogrc1.jpg

A V'motorock lemezeken sokat hallani, Lerch nagyon szerette abban az időszakban
@bela2255: Alapvetően tudom, mi lehet az _körülbelül_ - a bejegyzés folytatása róluk szólt volna, csak kitettem külön részbe, mert egyben túl hosszú lett volna - szóval konkrétan érdekelt volna, mert biztos van, aki biztosan tudja, mit használt Lerch akkoriban :)
Én már nagyon várom a harmadik részt! :-)
A Harold Rhodes féle electro-mechano-acoustic technikától lehidaltam. Gyönyörű ötlet, és a hangja egy álom! A Wurlitzer is hasonlóan zseniális, és annak is imádom a hangzását!
Nagyon köszönöm az írást, és repesve várom a következő részt!
@bandiras2: Az a jó, hogy a youtube tele van videókkal: játszanak rajta, széthajtják, szétszedik, megmutatják... és az a baj, hogy az ember ráragad ezekre a videókra, és napokon át mást se csinál, csak ezeket nézi :)
@Hamster: Tudom! Éppen ezeket nézem!
Közben újra elolvastam az első részt is...
Odavagyok a csöves, elektromechanikus, és korai tranzisztoros cuccokért. Azoknak még van lelke, egyszeri laikus értelemmel felfogható, lekövethető logikával. Az IC már egy más világ.
Na, ezt se gondoltam volna, hogy egyszer tőled tudom meg, ami már régóta foglalkoztatott, hogy mi a különbség a Fender Rhodes és a Wurlitzer zongora között! Azt tudtam, hogy annak idején Presser, vagy Németh Karcsi a Miniből Fenderen játszott, Várkonyi Mátyás a Generálból pedig Wurlitzeren, de a hangszerek hangja és külseje baromi hasonló.

Egyébként ha már Lerch István neve szóba került, szerintem a legkomolyabb billentyűs hangszer/négyzetméter arányt ő tudta felmutatni akkoriban. Épp tegnap hallgattam a V'Moto-Rock legelső albumát (ami szerintem messze a legjobb lemezük volt...), na azon aztán az itt felsorolt billentyűs hangszerek zöme hallható, még nem csak szintetizátorok, hanem minden, Hohner Clavinet, Fender Rhodes zongora, akusztikus zongora, Hammond orgona, mellotron, meg a jó ég tudja micsoda.
@sako: Igazából azért kezdtem beel, mert amikor egyszer beszélgettünk, azt el tudtad mondani, hogy az a vicces vartyogás az egy Clavinet, de azt nem, hogy hogyan működik :) A gond az, hogy fogalmam sincs, hogy pl. jól neveztem-e el, hogy a wurlitzerben az egy "nyelv":
www.vintagevibe.com/collections/wurlitzer-parts-reeds?variant=1267436451
mert lehet, hogy magyarul tök másnak mondják.

Igen, így utólag Lerch tényleg komolyabban nyomta, de valahogy onnan csak Rózsi maradt meg a hajával és basszgitárjával, a kertészgatyában billentyűk mögé bújó "öreg szemüveges-szakállas bácsi" (akinek szakálla van, az csak öreg lehet, szemüvege is csak a nagyszüleimnek volt - egy gyerek olyan egyszerűen helyez el dolgokat a világképében:) meg teljesen beivódott.
@sako: Egyébként megnéztem egy rakat Pulzust, és szépen be lehetett volna rakni illusztrációnak némelyik felvételt, csak azok erősen playbackek voltak, és néha tök mást látni, mint ami szól. Van pl. egy Saturnus felvétel, ahol teljesen az az érzésem, hogy Szakcsi Lakatos nem veszi komolyan a feladatot, a végén meg Babos Gyula is csak viccelődik :)
@bandiras2: Azért megbízhatóságban viszont jó az IC. Az más kérdés, hogy egy emuláció se igazán az eredeti, tehát nagyon helyes, hogy a zenészek a családi bútor kategóriájú Hamondot nyomkodják, viszont tök jó, hogy nekem otthonra van .vst is, ami az én képességeim mellett majdnem ugyanolyan jó, csak nem foglal helyet, nem fogyaszt áramot, nem kell olajozni, és persze alig kerül valamibe :)
@Hamster:
"csak azok erősen playbackek voltak, és néha tök mást látni, mint ami szól."

Például a Korál-féle Kőfalak leomlanak felvételén. Nagy zongorafutammal kezdődik, Balázs Fecó meg a Hammondot nyomkodja :-))))
@sako: Vélhetően mindig volt egy zenész, aki behozatta a cuccát, és mindenki azt nyomkodta utána - aztán ki mennyire vette komolyan. Pl. Karthago is rémlik, amint Gidó nem erőlteti túl - mindenki őszinte meglepődésére :)
Ami még érdekelne, hogy milyen cuccon nyomul a Commodores "klipben" Lionel Ritchie. Már ha az ő, és már ha tényleg ő játszotta azt a részt eredetileg.
@Hamster: Lerch feje mellett jobbra: EML Electrocomp 101. Ha sikerül mást is megfejtenem, jelentkezem.
@Izo: Köszi! Kicsit Tanszergyáras kinézete van, nem? Fizika órákhoz voltak hasonló dizájnú segédeszközök. Banándugó, fekete meg piros kábelek, fémlapra festett feliratok - asszem imádtam volna, ha ilyen is lett volna ott :)
Mandel Róbert: Elektrofon hangszerek. Szuper könyv. bookline.hu/product/home.action?_v=Mandel_Robert_Elektrofon_hangszerek&id=57725&type=22 Pont ezekről a régiségekről van benne szó az 1700-as évek végétől úgy az 1970-es évek végéig.
Ja, itt van a "szomszédban". Érdemes Bécsben járva felkeresni a technikai múzeumot. Egy fél szintnyi gyönyörű, régi hanxert állítottak ki, köztük sok ősi elektromosat is, mint pl. a Bechstein elektroakusztikus zongoráját 1930 körülből.
@tehtube: A müncheni Deutsches Museumban is vannak klassz dolgok, de ott egyszerűen annyi minden látnivaló volt, hogy csak az maradt meg abból a részlegből, hogy épp egy hagyományos orgonán játszott valaki :)
@UV pót: Most csak a Moogig jutunk el, a Fairlight pedig SZVSZ amúgy is a mai DAW-k megelőlegezése, nem különálló hangszer, mint amiket itt elsősorban mutogattam :)
@Hamster: Lerch fejétől balra: Korg MS-10. Amit 1978-ban mutattak be, vagyis a felvétel idején igencsak friss volt. Úgy látszik, a szintik hamarabb begyűrűztek a vasfüggöny mögé, mint mondjuk a filmek.
Azt nem tudom eldönteni, hogy a Hammond fölötti hangszer az egy két emeletes cucc, vagy csak házi barkács összeépítés. Az alsó részre a legerősebb tippem Yamaha SY-2 volt, de az árnyékban lévő részek, meg a billentyűk oldalának kiképzése nem stimmel. Majd még kutatok.

"Kicsit Tanszergyáras kinézete van, nem?"
Ja, ezeknek a régieknek még eléggé "műszer" kinézetük volt. Nekem meg az első képről az jutott az eszembe, hogy olyan, mint egy oszlófélben lévő Terminátor. :)

Különben olyan dolgokba botlok, hogy az csuda. Egy csomó szintetizátoros műsort találtam, amit a BBC készített, úgyhogy komolyan irigy lettem az angolokra, hogy náluk ilyenek is vannak. Mint például ez: www.youtube.com/watch?v=Hv8srOIRtdA , amiben még egy magyart is megemlítenek, bizonyos Rózsa Miklóst.

@UV pót: A Fairlight ugyan mérföldkő, de a "szintetizátorok előtti" kategóriába nem igazán fér bele. Általában véve a hetvenes évektől kezdve már nem beszélhetünk kezdetlegességről.
Csak sikerült! :) Egy Logan String Melody van a Hammond fölött. Méghozzá a (mára) ritkább eredeti verzió 1973-ból. A sikeresebb II-s verzió 77-ben jelent meg. 78-ban még lehet, hogy a régi volt gyakoribb. Ez egyébként olasz gyártmány, de a Hohner is forgalmazta, saját márkajelzéssel ellátva.
Viszont ami e fölött van, abból annyira kevés látszik, hogy azt inkább feladom.

Már várom a 3. részt ;)
@Izo: Azok után, hogy te mennyire utánamentél ezeknek, szerintem csalódás lesz az én harmadik részem :)
@Hamster: A Commodores klipben ARP 2600, amin Lionel Richie (? - ezeken a feketéken nehezebben igazodok el, mint a hangszereken, de kizárásos alapon csak ő lehet) játszik. Többször látszik a másik koffer is, amiben az elektronika van, a másik billentyűs (szintén kizárásos alapon Milan Williams) jobb oldalán. Egyébként nagyon jó ez a klip, sokkal jobban átjön a funky, mintha csak hallgatnám.
Ez meg egy másik szám ugyanarról az albumról. Tisztán hallható az ARP meg a Clavinet is, meg még ki tudja mi minden. www.youtube.com/watch?v=p9Tn_n7_s5Y

Visszatérve még egy kicsit Lerch-hez: Érdekes az a felhozatal, amit összeszedtem a képről, van némi szabályszerűség benne: egészen új, nyugati technika, viszont nem elsővonalbeli nevek (mint Yamaha, Roland, Moog), kivéve persze a Hammond, de az meg nem új. Eleinte azt sem tartottam kizártnak, hogy valami szovjet csodát látunk, de aztán kiderült, hogy nem. Viszont közben az is kiderült, hogy azért volt szintetizátor gyártás a keleti blokkban is. Sőt, nem is csak egy országban. Esetleg egy posztban ezt is ki lehetne vesézni, az "előtti" kitételt mellőzve. Annyira nem tűnik szerteágazónak, mint a nyugati/japán gyártmányok. (Szándékosan nem lövök le egy poént sem, hátha megtetszik a téma :) )
@Izo: "Esetleg egy posztban ezt is ki lehetne vesézni, az "előtti" kitételt mellőzve"
Én úgy érzem, ezt (is) neked kellene megírni :)
@Hamster: Ööö... izé... egy ilyen összeszedett írás komolyabb dolog, mint beböfögni ezt-azt kommentben. De megpróbálhatjuk, aztán majd lesz valami. :)