Tudnivalók

Egy Földön ragadt humanoid űrlény benyomásai az őt körülvevő világról, különös tekintettel Budapestre, a villamosokra, vonatokra, repülőgépekre, zenékre. Meg minden másra.
 
Ha tetszenek a bejegyzések, ajánld a blogot/bejegyzést ismerőseidnek - ha csak egy-egy képet mutatnál meg másoknak belőlük, akkor is kérlek, írd oda mellé a készítő nevét, és hogy hol találtad (mondjuk link formájában)! Köszönöm! (A tartalmak publikálása, pláne kereskedelmi célú felhasználása értelemszerűen a készítő(k) engedélyéhez van kötve)
 
A kommentek tartalma nem feltétlenül egyezik meg a blog írójának véleményével. Sőt, néha még a bejegyzéseké sem ;) A trollok/spam/túlzott offolás pedig ki lesz moderálva, ha úgy látom jónak.

  Gyorslinkek:
Hampage.hu frissítések
Énblog
Égitársaság
Zene
Saját zene

Naptár

április 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Ez megy most

Top 5

  1. Megtalált sínek: a Margit híd régi vágányainak darabjai a DunábanÉveket töltöttem Budapest elvesz(t)ett vágányainak felkutatásával, most azonban - kivételesen - megtalált sínekről fogok mesélni! Száraz időszakokban néha előfordul, hogy a Margit-sziget déli...
  2. Végállomás, leszállás!Ez itt a bevezető hűlt helye. Normál esetben nyakatekert módon kellene felvezetnem, hogy mi a bejegyzés témája, és miért az, ami, de most egyszerűen csak pár érdekes régi képet szeretnék mutatni Ab...
  3. BUMM nincs, de (majdnem) minden más abból a korszakból itt van :)A jelek szerint az elmúlt hónapokban egy kő alatt éltem (esetleg szatyorban), mert teljesen elment mellettem, hogy az archive.org nem csak elkezdte összegyűjteni az univerzum összes C64-es programját,...
  4. Komárnótól Komáromig, avagy az erőd velünk van II.Előzmény: (Rév)Komárom, és az ő naponta kétszer látogatható erődje A komáromi erődrendszer a ma a szlovák oldalon levő Öreg- és Újvárból, a Vág torkolata körüli sáncokból és bástyákból, és három...
  5. A nürnbergi Colosseum és a Birodalmi Pártgyűlés TerületeAz ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik...
  6. Cégérek, táblák és neonok a hetvenes-nyolcvanas évek külvárosi utcáinJó régen nem csináltam már "régi képes" bejegyzést, de a minap valami mást keresve rámjött, hogy folytatást csináljak egy régi képmutogatós írásnak, melyben hirdetésekkel, neonreklámokkal...
  7. Mi az: huszonöt emeletes, és átsüt rajta a nap?Természetesen a nyolcvan méteres pécsi magasház, melynek szomorú érdekessége, hogy 1977-től csak 1990-ig laktak benne, azóta üresen áll: A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar városépítőket...
  8. Amikor az utcák keskenyebbek, a villamosok pedig tényleg öregek voltakMúltkor elmeséltem, hogyan kerültem kapcsolatba Tim Boric-kal, most ismét mutatnék néhányat a hetvenes évek második felében készített képeiből. Kezdjük Óbudán, mondjuk a Flórián téren! A...
  9. Kőbánya-Hizlaló: egyről a kettőreAki nem villamosmániás vagy kőbányai lakos, az valószínűleg még sose hallott arról, hogy létezik Budapesten egy "Kőbánya-Hizlaló" nevű vasútállomás. Pontosabban tulajdonképpen már nem létezik, mégis...
  10. Keleti kényelem, nyugati... pályaudvarra megy: MÁV "komfort kocsi"Gyerekkoromban tévéreklám hirdette a MÁV új szolgáltatását, a "Komfort" osztályt. Az akkor még nem retrónak számító faburkolatos közegben nénik és bácsik utaztak, luxusnak tűnő körülmények közt:...

Címkék

103 (7) 1233 (5) 125év (7) 2624 (13) 2806 (6) 41-es (7) 424 (8) abszurd (26) Ab van Donselaar (40) agyhúgykő (61) airway (96) álhír (5) állatkert (11) álom (5) alpok (12) amiga (8) augusztus 20 (6) ausztria (87) autók (73) bach (5) balaton (29) Balt Korthals Altes (5) basel (7) bbc (8) bécs (43) belgium (11) bengáli (19) berlin (155) berlini fal (20) bkv (46) blog (28) brno (9) budai vár (25) budaörs (39) budapest (743) budapesti pillanatok (41) buék (8) busz (74) búvár (9) c50 (10) c64 (16) caf (10) city lights (70) class 56 (7) commodore (17) csak egy kép (36) csak egy videó (251) csehország (31) csehszlovák (9) csörgő (8) cukiság (33) debrecen (25) demó (6) design (5) díszkivilágítás (31) divat (6) dízel (5) doctor who (42) drezda (7) duna (31) életkép (22) életképek (32) életmód (6) elveszett (31) énblog (373) énzene (18) építészet (66) építkezés (22) épület (15) érdekesség (18) erfurt (7) esti városkép (8) ezres (6) fan fiction (12) favázas (11) feldolgozások (11) felhők (26) felső-szilézia (22) felső szilézia villamos (20) fényvillamos (14) ferihegy (31) film (11) firka (5) fogas (7) fogaskerekű (15) fogyasztói (24) fonódó (10) fotó (5) frankfurt am main (9) freddie mercury (7) füsti (6) gary moore (31) geek (7) Geoffrey Tribe (16) gépsárkány (59) gibson (9) gitár (34) gmap (13) gmunden (5) goldtimer (6) gondolatok (11) gőzmozdony (24) gyermekvasút (25) haditechnika (13) hajó (41) hampage (298) hamster (5) hangok (5) hangszerek (11) hármashatárhegy (5) havazás (5) helikopter (11) hév (26) híd (29) (31) hogylehetne (7) hogyvolt (7) house (6) hülyeség (7) humor (116) idegenforgalom (21) ikarus (27) il 14 (9) ipari létesítmények (5) írás (14) it (9) jegyek (5) joe satriani (5) kalef (11) karácsony (9) karikatúra (5) kassa (8) kazetta (6) kecskemét 2010 (6) kelet-berlin (5) kép (6) képek (768) képregény (94) kérdés (8) kirándulás (11) kisföldalatti (11) kiskörút (5) kisvasút (43) ki vagy doki (13) klasszikus zene (5) köd (20) köln (34) kölni dóm (5) közlekedés (335) kritika (71) kulfoldi szemmel (69) lánchíd (7) lanovka (6) last ninja (6) látnivaló (11) lengyelország (37) les paul (6) lhbs (25) linz (9) lipcse (12) li 2 (20) ludmilla (14) m4 (15) maci (6) mackó (6) magas tátra (7) magyarország (7) margit híd (9) már nincs (6) mátyás-templom (6) máv (35) medve (7) metál (9) metró (41) miskolc (24) mittudoménmi (9) mk48 (5) MOD (7) morál (11) morgás (125) mozdonyok (15) mozi (6) mtp (7) muki (10) münchen (25) műrepülés (8) múzeum (46) nagypolszki (6) németország (303) neon (5) nerd (7) nincsmár (9) nohab (43) nosztalgia (212) nosztalgiabusz (21) nosztalgiavillamos (66) nürnberg (20) nyíregyháza (6) nyolcvanas évek (13) nyugat-berlin (6) NZA (8) olaszország (26) oldtimer (80) orgona (5) orkvadászok (11) ostrava (6) osztyapenkó (5) otthoni turista (36) ozzy osbourne (6) pályahiba (6) pályaudvar (30) panoráma (108) paródia (5) pécs (12) Peter Haseldine (11) point n click turista (8) pop (16) popkultúra (116) pozitívum (12) pozsony (24) prága (11) programajánló (26) púpos (13) queen (14) r.i.p. (12) rádió (5) rajz (5) redbull air race (8) rejtvény (10) reklám (21) relax (12) repülés (124) repülőgép (42) repülőgépek (71) repülőnap (34) repülőtér (18) retró (32) rock (72) rocktörténet (5) róma (15) s-bahn (13) semmering (9) sky channel (5) SNL (15) sorozatok (15) soundcloud (12) stuttgart (6) svájc (26) szabadság híd (11) szeged (30) szergej (20) szliács (5) szlovákia (70) sztrájk (21) szünetjelzés helyett (193) társadalom (5) tatra (13) taurus (7) technika (52) technikatörténet (40) tehervonatok (10) tél (13) templom (12) természet (6) tévéműsor (27) thin lizzy (8) Tim Boric (14) tömegközlekedés (342) történelem (29) totalcar (5) trabant (5) trainspotting (59) trolibusz (51) turizmus (19) tűzvonalban (15) tűzvonalban saját (8) tv (87) überzenészek (17) utazás (296) utcakép (159) uv (35) vár (11) várnegyed (8) város (383) városkép (86) városliget (8) vasút (417) vélemény (13) vicinális (13) vidám park (5) videó (704) villamos (626) vlog (7) vonat (5) wachau (5) woltersdorf (5) wuppertal (7) würzburg (5) xi.ker (30) youtube (258) zene (186) zlin (13) zürich (13) Címkefelhő

Fallal és anélkül, első rész

2016.01.28. 18:00 :: Hamster

Pár hete írtam arról, hogy Berlin folyamatosan változik, és lassan eltűnnek azok a foghíjak, melyeket a Fal lebontása hozott létre. Persze az az igazság, hogy egy 160 kilométer hosszú, helyenként legalább 20-30 méter széles foghíjról beszélünk, ami nem tud csak úgy egyszerűen eltűnni! Majdnem rajzoltam is egy google térképet, hogy megmutassam, hol húzódott az a bizonyos halálsáv, aztán szerencsére rábukkantam egy készre:

A térkép készítője nem csak a Fal helyét jelölte be, de az ahhoz tartozó elzárt területeket is. Ezen az oldalon a "Berlin" feliratot "körbejáró" résszel fogok foglalkozni, a korabeli Mitte kerülettel - aki elveszti a fonalat, hogy éppen hol járunk, nagyítson bele!

Berlin Wall at Potsdamer Platz, 28 August 1962

A Potsdamer Platz minden "falas túra" origója; nincs még egy hely, ahol ennyire látványosan eldózerolták volna az eredeti városszövetet. A fentebbi kép 1962 augusztusában készült: ekkor még csak alig egy éves a Fal, és még nem azokból az előregyártott vasbeton elemekből áll, melyekkel a legtöbb fotón találkozhatunk. Az előtérben és középen a tér alatti, évtizedekre szellemállomássá vált S-Bahn megálló lejárói, balra a távolban pedig a Brandenburgi kapu látható.

A mai utcák nem pontosan követik régi nyomvonalukat, de ezen a street view beállításon körülbelül ugyanott állunk, és ugyanarra nézünk: a modern toronyházak mögött a Tiergarten fái zöldellnek, a kép jobb szélén pedig kockakő jelöli az aszfaltban a Fal helyét. Mi több, pár régi betonelemet fel is állítottak a föld alatti regionális pályaudvar (ami nem azonos az S-Bahn állomással) lejáratától jobbra.

Endstation, Potsdamer Platz, Berlin, 29 August 1962

1962-ben még Nyugat-Berlinben is jártak villamosok - jól látható, hogy ez a vonal régen nem itt ért véget, csak a város kettévágása után a villamoshálózat is ketté lett vágva. 1949. március 24-étől még csak a kalauzok nem utaztak végig a vonalakon, mert a keletieknek nem volt szabad nyugati márkát kezelniük és vice versa, majd augusztus 1-étől külön keleti és nyugati közlekedési vállalatok szerveződtek, külön járműparkkal, külön üzemvitellel. Végül 1953. január 13-án következett be a fizikai kettéválasztás: immár a járművek se lépték át a szektorhatárt - igaz, az egyik járműről le-, majd a másikra felszállás után még nem kellett új jegyet vásárolni. A képen azt is érdemes megnézni, ahogy a vezető a kocsiból kiszállás nélkül állítja maga előtt/alatt a váltót.

Valahol itt készülhetett a fotó, az Alte Potsdamer Strasse torkolatában. A régi képen a háttérben jobbra haladó fal meghosszabbítása mögött az egykori Potsdamer Bahnhof területe húzódott, melyet a keletiek '72-ben adták át Nyugat-Berlinnek, ezzel módosítva a szektorhatár nyomvonalát.

Berlin Wall at Potsdamer Platz, 28 August 1962

De mielőtt még tovább indulunk dél felé, nézzünk át a Fal fölött a Leipziger Strasséba, tizenegynéhány méterrel arrébbról. Még látszanak a járdaszigetek a tér közepén, megvannak a villamossínek is, de az imént látott "nyugati" villamos "keleti fele" már nem közvetlenül a szektorhatáron végződik, mint 1953 után, hanem hátrébb, a "hátországi kerítésen" túl egy hurokvágányon - a kép közepén látszik is egy ReKo-szerelvény a fák közt.

Az S-Bahn állomás lejárata valószínűleg körülbelül ugyanott lehet, ahol a régi képen, csak most lift is tartozik hozzá; ezen felül a távolban balra látható régi házak is felismerhetők némi zoomolás után, csak már körbeépítették őket.

Fotothek df roe-neg 0006160 003 Begegnungen von Weltfestpielteilnehmern am Potsd“ von Deutsche Fotothek‎. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 de über Wikimedia Commons

Bár alapvetően a Fal a bejegyzés fő témája, ezt az 1951-es felvételt nem tudom kihagyni: a Bellevuestrasse torkolatától nézünk délkelet felé, a Stresemannstrasséba. Még állnak a régi házak és a Potsdamer Bahnhof romjai is, ezeket az 1953-as felkelés után bontották el. A kép készítője a nyugati oldalon áll; ahogy látható, ekkor még csak zászlókat ábrázoló táblák jelezték, hogy hol kezdődik a "demokratikus szektor".

Potsdamer Platz, Berlin, 28 August 1962

1962-ben már szögesdrót és tankcsapdák mutatják a határt a politikai rendszerek közt, és alig néhány régi épület maradt. A jobbra látható, lekerekített végű tömb a Haus Vaterland, egy szórakoztatóipari komplexum volt. Romjai ekkor még a pályaudvar területével együtt a keleti oldalhoz tartoztak; pár évvel azután, hogy '72-ben átkerült nyugatra, lebontották.

Nem sok maradt a régi időkből a mai utcaképben, de ha ránagyítunk, a bal oldali régi házat felismerhetjük, beépítve a modern épületek közé. Amikor ezeket a sorokat írom, még az NDK-ra jellemző geometriai mintás tűzfal-domborvakolat is felismerhető - mivel a street view képei folyamatosan frissülnek, lehet, hogy ez később el fog tűnni, ahogy beépítik a foghíjakat.

19861109 Potsdamer Bf Bln.jpg19861109 Potsdamer Bf Bln“ von Roehrensee - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC-BY-SA 4.0 über Wikimedia Commons

Ezen az 1986-os képen az immár 14 éve a nyugathoz tartozó terület felől nézünk a Falra: egykor balkéz felé állt a Potsdamer Bahnhof, jobbra pedig a Haus Vaterland. Látszik, hogy a nyugatiak se tudtak mit kezdeni a területtel - tippem szerint a vastag betoncsík csak azért van ott, mert a ma U2-nek nevezett metró akkoriban nem használt alagútja húzódik alatta. A háttérben balra a Reichstag is látható.

Körülbelül ugyanabba az irányba nézünk, körülbelül ugyanonnan - és semmit se látunk a régi dolgokból. A Potsdamer Platz környékének újjáépítése még messze nincs kész, de azért elég látványos a különbség. Érdekes az is, hogy a Potsdamer Bahnhof egykori területét nem építették be, csak parkosították. Egyébként nem a pályaudvar környéke volt az egyetlen területcsere a Fal idején: a tértől északra eső, háromszög alakú területtől '88-ban vált meg Kelet-Berlin, természetesen nem ingyen:

Luftbild Lenné-Dreieck.svgLuftbild Lenné-Dreieck“ von Hellerick - Diese Datei wurde von diesem Werk abgeleitet:  Aerial view of Lenné-Dreieck - RU.svg. Lizenziert unter CC-BY-SA 4.0 über Wikimedia Commons

Ez a háromszög bár a kelethez tartozott, de a Falon kívülre esett, és csak egy drótkerítéssel volt leválasztva a nyugati területtől. Ez természetesen vonzotta a törvényen kívüliséget keresőket, hiszen ide nem volt joga bejönni a nyugati rendőrségnek - egészen 1988. július 1-ig. Ekkor történt, hogy az itt táborozó anarchisták, baloldaliak és hippik egy része keletre menekült a Falon át: az NDK hatóságok IFA-kkal szállították el őket a halálsávból, reggelit adtak nekik, majd némi adminisztráció után visszaküldték őket nyugatra...

19880609 Bln Potsdamer Bf.jpg19880609 Bln Potsdamer Bf“ von Roehrensee - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC-BY-SA 4.0 über Wikimedia Commons

Az előbbi légifelvételen egy "M-Bahn" feliratú valami is látható: ez egy két megállós kísérleti maglev (mágneses lebegő) vasút volt, mely a parlagon heverő területen át kanyarodott rá az U2-es akkor éppen nem használt vonalára. Pont ez volt a veszte is: amikor az egyesítés után elkezdték helyreállítani a metrót, el kellett bontani.

KÖTHENER - ECKE STRESEMANNSTR.

De haladjunk tovább dél felé a Stresemannstrassén: a Köthener Strasse 1972 után ugyan már nem volt szektorhatár, de ahogy az előbb láttuk, a kelettől megvásárolt területbe nem igazán sikerült életet lehelnie a nyugatiaknak. Lerobbant, gazos, csövezős környék volt, "elveszett" villamossínekkel a kockakőben.

Mára sokkal jobb a helyzet, bár foghíjak továbbra is akadnak; ha ezeket beépítik, el fog tűnni a régi képen látható hátsó udvar. A képek bal szélén látható modern épület egyébként a látszat ellenére nem a hetvenes évek szülötte: az Europahaus-t 1929 és 31 közt építették! A Fal nyomvonalát itt is kockakő mutatja, de ez persze nem pontosan a szektorhatár volt, mert a betonkerítéstől néhány méter jellemzően még az NDK-hoz tartozott, hogy a karbantartást nyugati területre lépés nélkül el tudják végezni.

STRESEMANNSTR. - THE KEY TO THE DOOR -

A Niederkirchnerstrasse torkolatában aztán kelet felé kanyarodott az "antifasiszta védőbástya", tökön-paszulyon-villamossíneken át. A Fal "nyugati" oldalán látható fa emelvényeket eredetileg a nyugat-berlini rendőrségnek építették, de hamar használatba vették őket a turisták; rengeteg képet készítettek rajtuk állva, a keleti határőrök nem őszinte örömére.

A sínek ma már rég nincsenek meg, de legalább a Fal se, illetve az egyetlen megmaradt régi épületet is elkezdték körbeépíteni. Ezzel együtt érződik, hogy itt valami még nem nőtt össze, nem? És ezzel a mai adag "faljárást" befejezettnek tekintem, legközelebb innen folytatjuk. Ha tetszett, osszátok meg barátaitokkal, ismerőseitekkel!

Folytatás: el a Checkpoint Charlie mellett, egészen Treptowig

Régi képek: allhails@flickr, PETERSHAGEN@flickr, wikimedia commons
Források: www.saschateichmann.de, német wikipedia, szóbeli közlések, régi térképek

25 komment · 1 trackback

Címkék: történelem berlin város németország villamos utcakép városkép berlini fal gmap

A bejegyzés trackback címe:

https://hamster.blog.hu/api/trackback/id/tr148304410

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Fallal és anélkül, második rész 2016.02.21. 02:29:11

Előző rész: a Potsdamer Platztól a Niederkirchner Strasséig Eredetileg csak egy rövid összeállítással készültem a Fal által okozott, ma is látható berlini sebhelyekről, aztán 12 órával később be kellett látnom, hogy okosabb lenne több részre osztani a...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Berlinről - főleg értő szerzőtől - bármikor bármennyit, szóval jöhet még bőven!
@prokee: Jönni fog, mert a folytatást ezzel együtt megírtam múlt hétvégén, csak olvassák el addig minél többen, ha már ennyit dolgoztam vele :)
Ismét egy nagyon izgalmas, minőségi cikk, köszönöm :-D
Köszi, Hamster, ez a téma sajnos kimeríthetetlen. Sokáig nem értettem, miért érdekel engem ennyire, aztán rájöttem, hogy Berlin némileg emlékeztet Budapestre, de főleg hogy gyermekként számtalanszor átléptem a magyar--román államhatárt, szögesdrót és basztatás kellett a család két fele közé, így a párhuzam teljesen megvan. Csak a mi államhatárunk változatlan, elmaradt a (részleges) újraegyesítés...

Amúgy megint bordó az útlevél, csak más város az unió székhelye. : ) Meg hamaraosan megint csak blokkon belül utazhatunk vele. : (
Ez a fal egészen szürreális vonalban futott helyenként: pangea.blog.hu/2014/02/23/az_enklave_exklaveja
Szuper cikk. Én 1988-ban léptem át a határt a két városrész között, egyben ez volt az első "nyugati utam". Hihetetlen élmény volt az a negyedóra. Ha azt mondom, hogy egy másik bolygóra értem, nem túlzok. Mások voltak a színek (voltak színek!), az illatok, az emberek, a ruhák, az autók. A Fal két életstílust választott el. Kelet Berlin még a korabeli Pesti mércével is egy szürke, unalmas, szinte halott város volt, a nyugati rész pedig igazi alternegyed, izgalmas szubkultúrák keveréke, virágzó punk élet, és elképesztő választék. Ezt a különbséget a fényképek talán nem is tudják átadni. De mindenképp izgalmas poszt volt, köszönöm.
Inkabb az latszik, hogy modernebb=ocsmanyabb epiteszet pl. tul szeles utakkal es jellegtelenebb hazakkal...
Nagy kedvencem Berlin. Egy dologra valaki adjon választ ha tud. Sajnos erre nem találtam semmi cikket. Nyugat Berlinből NSZK-ba hogyan lehetett közlekedni nem repülővel? Magyarul volt valami zárt autópálya, zárt vasútvonal? Vagy mi volt ott? Ezt tudja valaki?
A mostani nagy politika nyugatellenes hőzöngőket vissza kéne vágni egy ilyen NKD szerű szarba ott biztos olyan jól éreznék magukat hogy be is pisilnének.
@Vírusbácsi: NSzK útlevéllel, vagy a nyugat berlini városháza által kiadott igazolással lehetett utazni. Vízum nem kellett, de csak a tranzitautópályákon volt szabad menni és meghatározott időben kellett be és kilépni. Ha valaki reggel 8 - kor indult nyugat Berlinből és 18 órára érkezett meg Helmstedt - Marienbornba, akkor el kellett volna számolnia azzal, hogy mit csinált 10 órán keresztül az NDK - ban egy maximum 3 órás úton. Kisebb késéseket az autópályavendéglő, benzinkút számlájával kellett igazolni.
Mivel a tranzitautópályákat fokozottan ellenőrizte a rendőrség, ezért nem volt szükség nagyon alapos ellenőrzésre. A csomagokat például nem nagyon kellett kinyitni, a csomagteret természetesen megnézték, ahogy az autó alját és a motorházat és az üléseket is.
Vonattal is lehetett menni, ez az NDK-ban sehol sem állt meg, csak a Nyugat-Berlin--NDK és az NDK--NSZK határon az NDK-s oldalon ellenőrzésre.
@Vírusbácsi:
Igen, a négyhatalmi egyezmény alapján volt egy "folyosó", egy - természetesen" a nyugatiak által épített - autópálya a szabad világ és Berlin szabad része, azaz Nyugat-Berlin között. Nem volt szabad letérni, utasokat felvenni, leszállni és egyáltalán megállni sem, viszont a nevében is hazug kommunista "Volkspolizei" bármely járművet megállíthatott és átkutathatott.
Kérdésedből látható, hogy a híres amerikai légifolyosóról sem tudsz semmit, ahogyan a hazai posztkommunista médiának "hála", 10-ből kilencen sem tudnak erről Magyarországon! Amikor a Szovjetunió azzal próbálta kivéreztetni Nyugat-Berlint (mivel megtámadni nem merte), hogy lezárta ezt a folyosót. Ekkor az USA látta el Nyugat-Berlin teljes lakosságát élelemmel, téli tüzelővel, 20 másodpercenként érkező szállítógépek révén mindennel, ami a fennmaradásukhoz kellett. Mindez egy éven át tartott, mire a kommunista rablóbanda belátta, hogy ez trükk sem jött be.
@Túrós:
A gond az, hogy ők a zembereket, a rabszolgákat is magukkal akarjak rántani egy ilyen NDK-szerű szarba. Csak a cégért festették át: lebukott jelképeik, a vörös zászló és sarló-kalapács helyett most piros-fehér-zöld zászló és koronás címer alatt vezetik be a kommunista diktatúrát. Úgy látszik, a félrevezetéshez ennyi is elég, annak ellenére, hogy maga a Kedves Vezér is elárulta: ne azt nézzék, amit mond, hanem amit csinál! Ahogyan egy "őszinte" ember beszél, ugyebár.
@Bernik: Köszönöm szépen a váaszodat. A légihídról tudtam, arról sok cikk volt, de a szárazföldi összeköttetésről semmi.
@Bernik: Valószínű, hogy neked még nem tűnt fel: Ez a blog megpróbálja a politikai felhangokat elkerülni! És ez -szerintem- így helyes! És ennek semmi köze ahhoz, hogy a címlapon van-e vagy sem!
@Tefan: Természetesen csak az NDK-s oldalon volt ellenőrzés... nyilván az NSZK-nakakkor már nem volt vesztenivalója :-)

A derék poroszok a határnál még a benzintankba is belekotortak egy drótra erősített nehezékkel, és mikor hangosan röhögtünk rajtuk, kishíján a géppisztollyal díjazták a mutatványunkat. Közben meg a szamizdat a kalaptartón hevert, de azt nyilván nem nézték, hiszen ők is tudták, hogy az van legjobban elrejtve, ami szem előtt van :-)
@nyelv-ész: Nekem az maradt meg, hogy csak a tranzitpályák voltak normális minőségűek, a simákon fű nőtt az autópályát alkotó betonlapok közt.
@Hamster: Kivéve, ahol még kockakő volt, mert olyanon is mentünk. Sőt, a lengyel oldalon is volt olyan, ami 2x2 sávon bazaltkockás autópálya volt, szabályos elválasztóval középen, autópályára kitáblázva. Nem mertünk gyorsan menni rajta, úgy csúszott.
@nyelv-ész: Ezt más is mesélte, de nekem ilyen nem rémlik, csak országút. A birodalmi autópályák szerintem eredetileg betonlaposak voltak, a lehajtók, kiállók voltak kockakövek. Utólag építettek volna ilyeneket? Vagy volt egy korszak, mielőtt még a beton mellett döntöttek volna? Vagy valamikor nem volt elég beton ilyesmire, és akkor köveztek? Annyi mindennek utána lehetne nézni, ha végtelen ideje lenne az embernek :)
@Hamster: Gyanítom, hogy a 30-as években először bazaltkockával építkeztek, mert az volt akkoriban az útépítés alapanyaga. Mi például a hajdani Breslau-Liegnitz pálya több szakaszán is ilyenen mentünk, ami '36-ban épült.

Ráadásul szempont volt Hitlernek, hogy majd a tankok is gond nélkül mehessenek rajta, márpedig a bazaltkockán száz évig mehet a lánctalpas, meg se karcolja. Tapasztalatból tudom, mert a lakóhelyem közelében a szentendrei laktanyától Budakalász főutcáján végig ilyen útburkolat volt, egész a rendszerváltásig. A tankok ezen az úton mentek ki a gyakorlótérre.
@nyelv-ész: Ami propagandaanyag látszik, azon mind beton van, naaagy gépsorok, amik egyben köpték ki a betontáblákat, ahogy haladtak előre - szerintem ezek a régi M7-esről mentek nyugdíjba :) Viszont most találtam egy oldalt, ahol azt írják, hogy például emelkedőket építettek nagykockakőből. Meg még gondolom, ahova épp nem jutott azokból a nagy gépekből, amikor ezer kilométereket építettek pár év alatt. Fura, hogy ez nem maradt meg, csak az, hogy mekkora szintkülönbség volt a betontáblák közt, meg hogy láttunk igény esetén reptérré alakítható szakaszt.
Továbbra is lebilincselő ez a téma. Lassan írhatnál a berlini repülőterekről is egy hasonló történeti áttekintést! :)
Többször szóba került az is, hogy milyen lehetett az élet a háború után de a fal előtt? Írtál is már példákat és nekem is van némi "olvasott" ismertem, de érdekes lenne átnézni egy külön bejegyzésben is, hogy hogyan mozoghattak a nyugatiak, illetve a keletiek egyik szektorból a másikba. Hogyan vásárolhattak, hogyan vállalhattak munkát, vagy milyen lehetett a média és az állami propaganda, amikor átsétálhattál az utcán és egészen más nézőpontú lapokat is könnyű volt beszerezni. A televízióról nem is beszélve. Érdekes lehet még, hogy az ötvenes évek elején a nyugati szektorban megszokott lett a keleti oldalon élelmiszereket, egyszerűbb háztartási dolgokat vásárolni, mivel az "otthoni" drágább volt. Vajon az ártámogatást ez miképp befolyásolta, avagy ez is erős kényszere volt a fal irányába tett lépéseknek?
Nem tudom mennyire ismerik az itt jelenlévők, de aki Berlinben térkép segítségével szeretné végigjárni a Fal nyomvonalát, annak ezt a kiadványt tudom ajánlani: Berlin Wall trail cycling guide / Berlini fal kerékpárkalauza; Esterbauer kiadó
www.freytagberndt.hu/Terkepbolt/Reszletek/4557/Berlini_Fal_ker%C3%A9kp%C3%A1rkalauza___Berlin_Wall_Trail_Cycling_Guide___Esterbauer
Nagyon klassz az első kép, pont remek illusztráció a későbbi Lenné-Dreieck-magyarázathoz.