A "régi képes" bejegyzések sűrűsödése remélhetőleg segít kicsit szebbé tenni az ingerszegény home office-os, távolságtartásos napokat, úgyhogy most megint egy ilyen következik. 1972 márciusában járunk, a képeket a svájci Bernhard Studer készítette.

A 6-os, a 44-es, az 59-es és a 61-es villamos ekkor még körbejárta a Moszkva teret, melynek közepén az 56-os és az 58-as fordult, ezen felül áthaladt rajta a 18-as és a 63-as is. Személy szerint nekem azért tetszik ez a fotó, mert szerepel rajta a két legkedvencebb villamostípusom: az "Ezres" 58-asként és 59-esként szólóban, az 56-oson pedig favázas pótkocsival; másik kedvencem, az UV a nagykörúti viszonylatokon képviselteti magát. Bónuszként láthatunk egy tartózkodóként használt troli vagy busz pótkocsit a tér közepén, sőt, a nagyon pengék egy 1500-ast is kiszúrhatnak!

Kisgyerekként még láttam ajtó helyett lecsapható ráccsal rendelkező villamosokat a Váci úton, de a lépcsőn lógás intézményét csak azért ismertem, mert egyik osztálytársam elmesélte, hogy az édesapja azért nem volt katona, mert fiatalon leesett a villamos ajtajából, és megsérült a válla. A "tujázás" az elbeszélések szerint a metró megnyitásával összhangban lett száműzve a városból - ez a kép a 2-es - ahogy akkor mondták: "kelet-nyugati" - vonal két szakaszának (1970 áprilisában Fehér út - Deák tér, majd 1972 decemberében Deák tér - Déli pályaudvar) átadása közt készült, talán ezért látunk rajta még így utazó vidám fiatalokat. Amúgy a Móricz Zsigmond körtéren vagyunk, a középbejáratú pótkocsi egy 41-es szerelvényben közlekedik - akkoriban a vonal belső vége itt volt, a külső pedig Budaörsön.

Igazi keverék kétpótkocsis szerelvényt láthatunk az Örs vezér tere kőbányai oldalán várakozni, és most egy kis pályaszámtan következik, úgyhogy aki nem szereti az ilyesmit, gyorsan tekerjen tovább a következő képhez :) Az 1907 és 10 közt gyártott 2700-as motorkocsikat '56-tól acélvázasították, de többségük nem maradt meg szóló kocsinak, mert a hatvanas-hetvenes években ikresítették őket. A 2723-as motorkocsit elég későn, '73-ban érte utol a kampány, azután 2068-asként dolgozott, egészen 1981-es selejtezéséig. Mögötte két BVVV eredetű pótot látunk: egy szimpla feljárós favázasat, és egy kettősfeljárós acélvázasat.

Nemrég láttuk Noah Caplin egy évvel később készült képein a kisföldalatti felszíni szakaszának bontását, most nézzük meg, milyen volt, amikor még jártak ott az ősöreg szerelvények! Itt éppen az 1896 óta közlekedő 12-es motorkocsit látjuk egy 1959-ben készült vezérlőpótkocsival a Vörösmarty tér felé haladni - ekkoriban ugyanis még balmenet volt a vonalon. Érdekes módon ez a motorkocsi ma is megvan: a Wehmingenben található Hannoveri Villamosmúzeumban áll!

Bár a forgalmat még a régi kocsik vitték, már próbajáratoztak a ma használt Ganz csuklósok is, pontosabban az első kettő közülük!

A kisföldalatti kocsiszínje a Dózsa György úton nagyrészt ma is felismerhető, csak garázsként funkcionál. A vonal és a remiz közti utat a kocsik az Állatkerti úton vezető vágányon tették meg. Igen ám, de itt az utcán nem lehetett olyan alacsony felsővezetéket építeni, amit a földalatti kocsik áramszedői elértek volna, így az áramellátásról egy Muki gondoskodott. Érdekes módon az itt szolgáló 7045-ös mozdony a 2000-es években még megvolt és dolgozott.

A legutóbbi HÉV-es összeállítás kapcsán kérdezték, hogy a ráckevei vonalról tudok-e valamit mutatni. Most tudok :) Ez a vonal már akkor is a HÉV-es "ranglétra" legalján volt: a legújabb kocsik Szentendrére kerültek, a közepesen újak Gödöllőre, a legrégebbiek pedig ide. Ennek megfelelően itt az ötvenes években megállt az idő, és a háború előttről származó járművek se voltak ritkák (igaz, az akkor még nem volt olyan távoli). Jobbra egy olyan szerelvény áll, mint amilyet legutóbb a gödöllői vonalon láttunk, de mi az ott balra?

Az eme szerelvény elején és végén látható, "Tigris" becenevű mozdonyok eleve nem semmik: 1943-ban középutas megoldásként lettek kifejlesztve: a BHÉV eredetileg mozdonyt szeretett volna, de a háborús szükség miatt végül nagyobb, utastérrel ellátott járművek lettek belőle. A köztük látható P.XIII-as személykocsik azonban még régebbiek: 1929-ben épültek. Ha valakinek nem világos, hol járunk: a Soroksári út város felőli oldalán, a mai Budapest Park bejárata előtt; a HÉV végállomás '73-ban került át mai helyére, az út túloldalára.

És ez is HÉV: a Tököl és Ráckeve közti szakaszt csak 1976-ban villamosították, az oda járó közvetlen vonatokat addig dízelmozdonyok vontatták. A képen szereplő típus, a "Bobó" ma sem számít ritka darabnak, hiszen a MÁV-nál, az iparvasutaknál, és a HÉV-nél is maradt belőlük, az áramszedő viszont szokatlan látvány rajta. Bár logikusnak tűnne, de nem arról van szó, hogy a dízel-villamos hajtásrendszerű gépek felsővezeték alatt közvetlenül arról mentek: csak a személykocsik felfűtésére használták.

És ha már Dél-Pesten járunk, kanyarodjunk be a Határ úton a mai Gubacsi úti villamosvégállomásig: 1959 és 1978 közt innen is indult HÉV Csepelre! Sőt, tulajdonképpen ennek elődje volt az "igazi" csepeli HÉV, mert a ma ezen a néven ismert, de eredetileg csepeli gyorsvasútnak nevezett járatot csak 1951-ben helyezték üzembe. Az új, szinte nyílegyenes gyorsvasút megindulása után a Pacsirtatelep - Csepel és a Közvágóhídról Pesterzsébeten át Csepelre menő járat is megszűnt, de mivel kiderült, hogy mégiscsak szükség lenne valami kötöttpályára itt, néhány évvel később elindították a Határ út - Csepel viszonylatot. Ahogy látható, ez a járat is a "beszteroidozott villamos" kategóriába tartozott, ez a két kocsi konkrétan az ezres villamosok acélvázas kocsiszekrényét viseli. De eredetileg is rokonai voltak az Ezreseknek: a felénk eső motorkocsi a Budapest-Budafoki Helyiérdekű Villamosvasút Társaság "E" típusaként kezdte a pályafutását, ugyanott gyártva, hasonló favázas kasztnival, később a BHÉV-nél M.V jelzéssel állományba véve. A pótkocsi eredetileg szintén a budafoki HÉV-en szolgált, "U" (később BHÉV M.IV) típusként, de nemsokára hajtás nélküli pótkocsivá deklasszálták P.X típusjelzéssel. A képen látható mindkét járművet az ötvenes évek végén acélvázasították; a motorkocsit '60-ban az 1000-es pályaszemmezőbe is számozták, hogy még tökéletesebb legyen az "Ezresség" illúziója ;) Egyébként két ilyen motor+pót egység létezett, ezek csúcsidőben összekapcsolva jártak. Irtó izgalmas lehetett akkoriban HÉV-mániásnak lenni!

És hogy kompenzáljam az előző bekezdés unalmasságát :) itt van még egy Ezres, ezúttal egy valódi: annak épült 1912-ben, akként acélvázasították 1958-ban, és akként selejtezték 1980-ban.

A fényképekért köszönetet szeretnék mondani Bernhard Studernek. A képek szerzői jogai őt illetik, újraközlésük csak az ő engedélyével lehetséges!

Ha tetszik a bejegyzés, ajánld ismerőseidnek!