Jó lett!

Nincs túl nagy merítésem külföldi városokból, még kisebb Kelet-Európából, de mintha Budapest "olcsón" megúszta volna a '60-as, '70-es éveket: a Belváros és a belsőbb városrészek nem igazán lettek eldózerolva soksávos autóutak kedvéért mint mondjuk Gdanskban vagy akár csak Pozsonyban a Váralja.

Nem igazán hoznak lázba a hajók, de egy ilyen fregattot megnéznék egyszer élőben. Szigorúan csak a partról, az árbócoknak még csak a közelébe se menve :)

@toto92:
Öööö, fregatt nincs a képeken...
:-)

@gigabursch: bíró úr kérem, akkor én meg lettem tévesztve. :)

@gigabursch: @toto92: Persze, nem fregatt a XVI. századi hadihajó értelemben, de direkt rákerestem, hogy az ilyen teljes vitorlázatú hajókra is rámondható a fregatt név, mert a kettő valahogy szinonimává vált. Ők konkrétan Fehér Fregattnak hívják ezt a konkrét hajót: nmm.pl/en/dar-pomorza/historia-statku/

@toto92: Szerintem erről már írtam valamelyik "amikor még keskenyebbek voltak az utcák"-ban, hogy nálunk minimálisan túrtak bele a városszerkezetekbe főutak miatt. Két példát emleget mindenki, a Nagykörösit és az M3 bevezetőt, de azok gyakorlatilag külvárosnak nevezett falvakban mennek. Érdekes, hogy míg Csehszlovákiában alig volt autópálya (a szlovák oldalon tényleg csak mutatóba'), a városok tele voltak soksávos bevezetőkkel, csomópontokkal, míg Pesten kb. egy ilyen épült, a Kacsóh Pongrácnál. Hogy azért gondolkodtak az autó felsőbbrendűségében, mert velünk ellentétben volt saját autóiparuk, azt nem tudom. De tessék megnézni a magisztrált Prágán át, beleerőltették a legbelvárosabb belvárosba, még egy bazi nagy völgyhidat is építettek hozzá, nálunk egyszerűen nem volt ekkora közúti beruházás. Igazából az a furcsa, hogy az nem néz ki olyan szarul a Vencel tér körül, mint a Rákóczi út, pedig minden oka meglenne rá. De sokkal kisebb városokban is kétszer két-három sávos utak keresztezik egymást, épp csak beszuszakolva a házak közé. És ezeket úgy gyorsították, hogy nem volt ám gyaloglás mindenfelé: a sarkokon korlát, a gyalogos meg menjen aluljárón.

@Hamster: A 11-es (Szentendrei) út is úgy készült Csillaghegyen, hogy eldózeroltak két sor házat, aztán a helyükre épült az út. Akiknek a háza megmaradt, de az út mellé került, az meg valószínűleg pár éven belül bekerült a Lipótra, vagy a temetőbe.

@Hamster: Igazad van, a Rákóczi utca (a Szentendrei az a kicsi, a HÉV-vel párhuzamosan) is ilyen. Meg nyilván még voltak ilyenek (lásd az amikor még keskenyebb volt... sorozatot), de szerintem soha nem annyira belvárosban, mint Lengyelországban vagy az NDK-ban... vagy az említett Pozsonyban.

@Hamster: Igen, Rákóczi, majd Batthyány.

@nyelv-ész: De az is "csak" a külváros. Fejben végigmenve Budapest térképén, a Hungária körgyűrű vonalától beljebb nemigen rémlik olyan soksávos út, amit lakóövezetbe dózeroltak volna bele.

@Hamster: @toto92:
Ez a se nem klipper, se nem bark kategória, de valahol azon a környéken kell keresni a helyes választ.

:-)

@gigabursch: Ők fregattnak hívják, én meg nem vitatkozom velük. Pesthidegkútnál se állok le, hogy nem is Pest, nem is kút :)

@Hamster:
Értem amit mondasz.
Amőgy azt tudtad, hogy a jelenlegi budai vár hegyét Pest(i)-hegynek mondták akkoriban?
Szóval, a 'Felmegyek Pestre" mondat valójában arról szólt, felmegyek a királyhoz.

Amúgy az egész Pest és Buda kérdéskör roppant érdekes (és messze túlvezet ennek a blognak tartalmán).

Polska villamosmeleg poszt. :D
Hanem az a középső város neve eléggé vulgárisra sikeredett.Nem szóltak a lenygyeleknek, hogy nem nevezünk így el települést?Még fiatalok, 18 év alattiak is eljuthatnak oda, vagy élhetnek ott...
:-)))

@geegee: Ez nem neked jutott eszedbe először :) youtu.be/7yOV-nOUTpI?t=2392

@gigabursch: Szerintem a Gellért-hegyet hívták így. Aztán később a Várhegyet emlegették Pestújhegyként is (latinul, de nincs kedvem összelegózni), de az tényleg érdekes, hogy ez a név hogyan pattogott a Duna két oldalán, és hogy honnan jött a Buda név. Igazából nekünk ezt anno nem is tanították, nem tudom, most mi a tudomány állása. Gugliztam egyet, de van két maréknyi elmélet...

@toto92: A Vörösvári út, Pacsirtamező utca, Szentendrei út belső szakasza beleszámít? igaz, ott a komplett városrészt dózerolták el, nem csak egy-egy útnak csináltak helyet. Pesten az ilyen nagyobb beavatkozások a XIX-XX. század fordulója környékén voltak, pl. Kossuth Lajos utca szélesítése, Erzsébet híd fője, Nagykörút...

@Hamster:
Ezen igazán nem fogunk összeveszni.
Mindenesetre IV. Béla az új vár építésére a Pest(i)hegyet jelölte meg (ami persze addig se volt üres), sőt - ismereteim szerint - még Zsigmond is hivatkozik rá a 'Friss Palota' építési munkái kapcsán.
Kétségkívül érdekes kérdéskör.

De tényleg érdemben térünk el a blog témájától...

@NAR:
S benne rengeteg minden mást.
Római és még régebbi koroktól kezdve egészen az Árpádoktól a Jagelló-korig mindent.
közművestűl, templomostul, történelmi emlékestül.

S ráadásul a pusztítás az 1870-es években indult el igazán, de csúcsát kétségkívül a szoci államrendszerben érte el.

@gigabursch: A Vörösvári út környékén mit pusztítottak el? Az egy borzasztó nyomornegyed volt, sok ókori romot pont az eltüntetésükkor találtak meg. És azt se a háború után kezdték, mert már '40-re simán odaépítették az Árpád híd mai hídfőjét az óbudai városközpont kellős közepébe. Ehhez képest Pozsonyban a hatvanas évek végén gyakorlatilag az újkori óvárost tolták le a semmibe a híd felvezetője miatt. Amit nálunk bontottak, az sokszor inkább ideológiailag volt irányítva: a Helyőrségi templomot a Várban, a Szent Demeter-templom a Tabánban.