Tavaly kihagytam, de idén megint elmentem megnézni a Fényfogast. Hó nem volt, köd viszont igen, pontosabban a hegy belelógott a város felett ülő felhőkbe: 

Eredetileg nem ide indultunk Jazzcoollal, hanem a 2-esen járkáló FényUV-t akartuk elkapni, de az valamiért épp az este közepén állt ki a forgalomból pihenni vagy 40 percre (egy esti járat mi mást is csináljon az este közepén?), úgyhogy inkább felmásztunk a hegyre.

Közismerten imádom a ködös időt, úgyhogy jól éreztem magam, amíg vártuk a fénybe öltöztetett szerelvényt. A svábhegyi állomás nagyon klassz kis épület, érdekes, hogy egy ilyen előkelő környéken ilyen állapotban van. Persze hirtelen nekem sincs ötletem, milyen funkciót lehetne neki találni, de ha én lennék a kerület, biztos nem hagynám, hogy így szomorkodjon, teljesen függetlenül attól, hogy a BKV tulajdona vagy másé.

Ennél nagyobb gond, hogy amíg fotózgattunk, volt szerelvény, amin rajtunk kívül csak egy utas volt. És az egyik utazás során a fényjárművön is alig lézengtek, pedig azt hittem, hogy minden környékbeli kisgyerek kiköveteli, hogy a szülei elhozzák megnézni. Persze lehet, hogy már mind túl voltak rajta.

A fogaskerekű dolgozói szerintem most is beletettek apai-anyait. Nem állítom, hogy nem giccses az egész fényvillamos-fénytroli-fényHÉV-fényfogas dolog, de aranyosan az, az ilyenek teszik szerethetővé a várost, nem a Bazilika előtt méregdrágán kürtöskalácsot evés.

A Mikulás is velünk utazott, a pótkocsi bicikliszállító végén. A downhillesek ilyenkor máshol vannak, szóval nem zavart senkit :)