Néhány éve, amikor elkezdtem a Balatonra hajózni lejárni, láttam egy videót, amin a szántódi komp a jeget hatalmas ropogások közepette törve indul el Tihany felé. Élőben is látni akartam egy ilyen menetet - nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar összejön:

Félreértés ne essék, többször láttam már befagyva a tavat, sétáltam is rajta, de az fel se merült bennem, hogy olyankor még van valami hajómozgás. És általában nem is szokott lenni: egy bizonyos ponton leáll a komp, mint például múlt héten is. Nagyon régen egész évben jártak a hajók a tavon, néha bele is fagytak a jégbe. Később már csak néhány viszonylat közlekedett, már amikor tudott, aztán a hetvenes évektől kialakult a nagyjából mostani gyakorlat, hogy ősztől-tavaszig üzemszünet van. A komp ezalól sokáig kivétel volt, de a nyolcvanas évek második felétől ott is leálltak novemberben, és márciusban indultak újra. Csak a kétezres években álltak vissza arra, hogy a lehetőségekhez képest egész évben járjanak, és maximum nagy jégnél álljanak le, akkor is csak a legkritikusabb pár napra. Jégtörő ugyanis nincs, a kompoknak maguknak kell utat vágniuk - amíg tudnak...

A telek mostanában egyre enyhébbek, ezért azonnal felfigyeltem arra, amikor a 2026 januári hidegben arról szóltak a hírek, hogy elkezdett befagyni a Balaton. Tudtam, hogy most kell lemenni, hisz a fene se tudja, mikor lesz ilyen legközelebb! A legérdekesebb az első, reggel hét órai menet, amikor az éjszaka folyamán befagyott vízfelületet kell feltörni. Sajnos tömegközlekedéssel körülbelül lehetetlen olyan korán lejutni, de szerencsére IC barátomat is érdekelte a téma, úgyhogy autóval már fél hétkor ott voltunk Szántódréven, ahol megmaradt a szocmodern állomási épület, és még a korhű neon felirat is világít rajta (bár lehet, hogy már LED-ből van).

A tavon az északi szél a legjellemzőbb, ami az északon keletkező jég egy részét áttolja a déli partra, ezért az a kritikusabb oldal. A szántódrévi kikötő nem volt totál befagyva, csak a hajók által nem használt sarkai álltak be.

A mólók közül kiérve egy vékony csatorna volt, ami nem volt teljesen befagyva, ezt ezen a visszafele néző képen balra láthatjuk. A kompok által előző nap kijárt sáv másik felét XXL-es jégkocka jellegű darabok fedték, ezek az éjszaka folyamán elkezdtek összeállni, de csak hártya jelleggel, nem tömbszerűen. Attól nyugatabbra viszont már folyamatos fagyott felület volt.

A szél által az éjszaka keskenyre összefújt csatorna szélét a kompok tudatosan "megstuccolták", hogy kiszélesítsék a hajózási útvonalat, és a táblák ropogtatása pont olyan dübörgéssel járt, mint azt vártam :)

Először gyalogosként mentünk egy retúrt, aztán a szántódi mólók végéről megnéztünk egy fordulást, majd kocsival átmentünk Tihanyba (és még tovább, vonatokat fotózni). Ez itt az utolsó átkelésünk, de itt is látszik, hogy nem túl széles a "tiszta" rész. Feltételezem, hogy a szél miatt, de a csatorna a tihanyi oldal közelében elkezd erősen szélesedni, a rév közelében pedig szinte teljesen jégmentes volt a környék, a mindenféle madarak igen nagy örömére. 

A töretőjárat az egyik régi jármű volt, a "Széchenyi István" nevű; a hírek szerint nem merik az új kompokat nekiküldeni a jégnek. Ez a régi komp viszont egyben a fénykomp is volt, úgyhogy a nap végén visszajöttünk megnézni, de már csak az utolsó érkezését sikerült elcsípni. Fura, hogy itt már fél hétkor vége a világnak...