HamPLÓ

Bár a korábban mutatott ezüstbogár Honda volt a kedvencem a füredi oldtimer találkozón, a közönségszavazáskor azért zavarban voltam, hogy nem erre kellene-e inkább szavaznom, mert igencsak különleges jószág volt:

A műsorvezető azt mondta a felkonfban, hogy az emberek nem szokták tudni, mit látnak, amikor megjelenik ez az autó, de szerintem pont elég egyértelmű, hogy Volvót. Ráadásul azt is tudtam, hogy "shooting brake" kialakításút, mert valamikor ezer éve egy Totál Car adásban annyira a néző szájába rágták, hogy az mi, hogy azóta se bírtam elfelejteni. A típus "sima" verzióját a Roger Moore-féle "Angyal" sorozatból ismerhetjük, az hagyományosabb szépség.

Mindig lenyűgöz, hogy annak idején ilyen szép kasztnikba alig 124 lóerős motorokat pakoltak, ma meg egy Skoda Fabiának is ez a közepe. Igaz, a családi Trabantunk 26 lovas volt, ahhoz képest elég sok lehetett az a 124 ló akkoriban :)

Tegnap láttuk Tihanyba érkezni a "Jókai" nosztalgiahajót, ma elindulunk vele Füredre. Na jó, az elején megint láthatjuk megérkezni, csak most más szögből, mert a part felől nézve is szép volt :) A videóhoz kiadós magyarázó felirat tartozik, például a kikötőből kimanőverezésről, hogy épp mi történik:

Idén nyáron a "Jókai" délutánonként rendes forgalmi járatként csinál egy Balatonfüred - Tihany - Balatonfüred kört. Ez a hajó legutóbb a hetvenes években csinálhatott ilyen járatot, de akkor még kicsit másként nézett ki.

Így tolták el a Bartók Béla út feletti vasúti hidat szombatról vasárnapra virradóan, pontosabban ennyit sikerült levideóznom belőle négy és fél óra alatt. Amikor megérkeztem, épp mozgott a híd, de mire jó helyre álltam és elindult a felvétel, megálltak. Legalább egy órán át nem mozdultak, bár valaki azt mondta az elején, hogy remélhetőleg negyed óra múlva folytatják. Aztán mozogtak egy sort, egy-egy nekifutásra másfél-két métert, majd megint megálltak. Két és fél órát vártam, hogy folytassák, végül éjfél előtt hazamentem, mert másnap megint a Balatonon volt dolgom. Reggel derült ki, hogy éjfélkor rákapcsoltak, és hajnali háromig gyakorlatilag áttolták a másik végéig a hidat - valószínűleg végig arra vártak, hogy végre hazamenjek :)

A technológia egyébként az volt, hogy a híd nyugati végét egy óriási lánctalpas daru tartotta a levegőben (pár tíz centi magasan), a keletit pedig egy százkerekű önjáró masinára (önjáró moduláris szállító - SPMT) polcolták fel, ami lépésben nyugat felé mozgott. Persze körítése is volt a dolognak, például a hidat a mozgás előtt kicsit oldalra is eltolták, hogy ne legyen túl közel a művelet idején végig használt új hídhoz, illetve a százkerekű cucc alá földből emeltek védőréteget, hogy ne tapossa szét az úttestet és a síneket, szóval elég komplex folyamat volt. A közúti forgalmat leállították, a szünetekben csak a buszokat és gyalogosokat engedték át, amíg a keleti részen nem lett elég hely a hídfő és a híd közt, aztán oda tereltek át, akit csak lehetett. A kellemes nyáresti időnek köszönhetően a kerítésen kívülről elég sokan figyelték a történéseket.

A Bartók Béla/Karolina/Tétényi úti régi vasúti hidat* most hétvégén (2026. július 4-5.) elbontják, vagy legalábbis elmozgatják a helyéről - a művelet pontos mibenlétét nem ismerem. A bontásra felkészülés miatt már hetek óta nincs rajta vasúti forgalom, de én még az utolsó teljes napján videózgattam egy kicsit, igaz, akkor már csak egyetlen sínpáron futottak a vonatok, hol ebből, hol abból az irányból. Másnap délutántól a mögötte jelenleg még ideiglenes helyén levő új híd vette át a feladatát. A híd összképéhez természetesen az alatta átmenő villamosok is hozzátartoznak, úgyhogy ők is felbukkannak a videón. A régi híd a XI. kerület egyik leglátványosabb műszaki létesítménye volt, vélhetően a helyére kerülő új építmény is az lesz a már ott levő másik új híddal együtt.

*Kellene neki valami rövid név! Egy betűszó, pl. BBKT-híd, vagy még inkább egy valódi név. De lehetőleg ne politikusé, királyé, hadvezéré vagy költőé - inkább keresni kellene egy méltó mérnököt. Ott van például Jendrassik György, Feketeházy János,  esetleg Pfaff Ferenc.

Az 1891-ben még gőzösként gyártott "Kelén" nosztalgiahajónak nincs olyan kifinomult hajtásrendszere, mint a balatoni katamaránoknak vagy kompoknak, de azért a nem túl távoli múltban kapott egy orrsugárkormányt, amivel az orrát egyik vagy másik irányba tudja tolni. Ez az a csúnya zörgő-csörömpölő hang, amit más hajókon is hallani manőverezéskor. Aztán 1 perc 5 másodperc körül már jó irányba áll a hajó, az orrsugárkormány leáll, és a kellemesen mormogó főgéppel siklik előre a fehér szépség...

A Közlekedési Múzeum gyerekkorom egyik stabil pontja volt, évente néhányszor el KELLETT mennünk oda, gőzöst látni, régi villamost látni, maketteket látni. Egész generációk voltak ezzel így, aztán eltűnt a városligeti épület. Fontos tudni, hogy a múzeum nem volt egyenlő azzal az egy épülettel, de az átlagemberek főleg ennyit láthattak belőle. A dolog politikai aspektusát, hogy miért bontották le, miért nem lett új helyette, mikor lesz új, hol lesz új, miért kellett a járműjavítót bezárni, stb... inkább kihagynám (azt kérném, hogy a kommentelők is tegyenek ugyanígy!), de úgy éreztem, hogy egy oldal erejéig meg kell emlékeznem arról az "interregnumról", amikor már nincs régi múzeum, de még nincs új:

Múzeumpótló járat
Az Északi Járműjavító 2008-ban és 2021/22-ben

Majd lesz egy hosszabb videó is, de most kicsit pörgősebben inkább csak a lényeget emelném ki: eltűnt a régi töltésről a pálya, eltűnt a Budafoki út fölötti híd, véletlenül épp arrajárt az MDmot mozdony a permetezővonattal, a forgalom pedig az északi oldali új vágányon zajlott, közvetlenül a Duna előtt áttérve az Összekötő vasúti híd középső hídszerkezetére. Azóta az ott látható kitérő másik ágára rákötötték a déli hídszerkezetet, és azt is használják, de azt még nem videóztam. Némi feliratozás is van hozzá, hogy az is sejtse, mit lát, aki rég nem járt arra:

A kék német vasak még mindig a kedvenceim. A videóhoz magyarázó feliratok is tartoznak, a "CC" gombbal lehet bekapcsolni őket - már ha nincsenek eleve bekapcsolva:

Az osztrák eredetű 431.032-es gőzös (Lokomotivfabrik der StEG, 1927) indul nosztalgiavonatával a pozsonyi Nové Mesto állomásról 2026 májusának utolsó szombatján. A szerelvény végén a szépséges kék festésű 477.013 "Papagáj" (1951, ČKD) dolgozik: