Amikor azt a varázslatos ködös reggelt láttuk, nem találomra indultunk el Kassa felé: nyílt nap volt az ottani vontatási telepen, amelyre különvonatokat indítottak - ezeket szerettük volna elcsípni.

Bár a motorkocsik és villamos motorvonatok is érdekeltek volna, leginkább a Papagáj becenevű gőzöst akartuk minél többször fotózni. Kell magyarázni, miért? :)

Igazából nem is az imént látott képet kattintottam először, hanem ezt itt, Terebő környékén, csak ha ezt teszem be a bejegyzés elejére, senki nem olvas tovább. Fogalmazzunk úgy, hogy nem indult ígéretesen a nap, és a következőnek kinézett hely is fotófelhőkkel gazdagon ellátottnak tűnt. Gyakorlatilag fél perccel a gőzös érkezése előtt jött vissza a nap, ...

... aztán gyorsan újra eltűnt, immár a mozdony füstjében. Igaz, ez minket már nem zavart, hiszen a fotó megvolt - ezt a képet viszont ideteszem annak demonstrálására, hogy miért nem feltétlenül baj, hogy megszűnt a menetrend szerinti gőzvontatás.

Mire beértünk a "depóba", ismét elromlott az idő - ennek ellenére bőven volt annyi látogató, hogy teleállja a képet :) A Papagájt, pontosabban a ČSD 477.0 sorozatú szertartályos mozdonyokat az 1950-es évek első felében gyártották, az elővárosi forgalom számára. Nem csak nagyok voltak, hanem erősek is: 2100 lóerejükkel ma sem számítanának gyengének (a 424-es csak 1350 LE körül volt, körülbelül azonos indító vonóerő mellett). Ami érdekes lehet még, az a gépi tüzelés:  fűtő helyett gép adagolta a szenet a tüzelőtérbe - ilyen nálunk tudtommal csak a két példányban épült 303-ason volt.

Nekem nagyon tetszett a mozdony festése: a MÁV legtöbb gőzöse (kevés kivételtől eltekintve) csak egy fekete tömb, amin nem látni, mi az, ami festve van, és mi az, ami szenes, olajos vagy koszos. Ezt a gépet viszont öröm fotózni: az oldallemezei szép kékek, a gépezetet, sőt, a kerekeket is szépen meg lehet figyelni. Nem tudom, mennyivel volt nehezebb egy ilyet tisztán tartani, és hogy egyátalán mennyire voltak ilyen patent állapotban akkor, amikor még élesben használták őket, de remek látvány!

A videón nem csak egy régi motorvonattal párhuzamosan haladást figyelhetünk meg, hanem azt is, hogy a mozdonyon is voltak utasok. Mondanám, hogy nem irigylem őket, de nem szeretnék hazudni :)

A szerelvény végén lógó dízelről is érdemes néhány szót ejteni: a T466-os sorozatot a Túrócszentmártoni Gépgyárban építették a hetvenes években. Míg a többi csehszlovák dízel csehszlovák motorral készült, ebbe ugyanaz az SEMT Pielstick fejlesztésű 12 PA 4-185 került, mint ami a mi Csörgőinket hajtja - csak itt nem hidraulikus, hanem villamos az erőátvitel. A nem különösebben frappáns "Pielstick" becenevet kapott gépek ennek köszönhetően meglehetősen hasonlóan kerepelnek-csörömpölnek, mint az M41-esek:

Sajnos nekem nem sikerült értelmezhető motorhangot rögzítenem (pontosabban majdnem sikerült, csak valakik beálltak a kamera elé), de a fentebbi videón tényleg ismerős zajokat hallhatunk. A sorozat állítólag nem volt túlságosan megbízható, sajnos ez is ismerős...