Az ember nem mindig csak szép vagy kellemes dolgokat lát utazás közben, hanem néha zavarba ejtőeket is. Életem egyik legfurcsább koncertje volt a nürnbergi Rock im Park, melyen a zenekarok a Harmadik Birodalom jellegzetes díszleteinek romjai közt tépték a húrokat, a Metallica fellépése után pedig egy mérgező vízű tó mellett bolyongtam el a metróig...
Annak idején nem véletlenül lett ez a város a második világháborút lezáró perek helyszíne, hiszen Hitler pártja rendszeresen itt tartotta legnagyobb önünnepeltetését, a Birodalmi Pártgyűlést. A belvárostól délkeletre a Városliget helyi megfelelője, a Luitpoldhain és a Dutzendteich körül egy egész rendezvényvárost kezdtek építeni a harmincas években: volt itt stadion, csarnok, felvonulási terület, oltárszerű tribünnel ellátott aréna... Pontosabban csak lett volna, mert a munkálatokat soha nem fejezték be - a "Birodalmi Pártnapok Területe" csak részben valósult meg:
Von Lencer - "own work" Quellen: Bauzeugen.de CSU-OV Lichtenhof - Das Reichsparteitagsgelände im Südosten von Nürnberg Albert Speer - Reichsparteitag-Gelände (1934 - 1943) in Nürnberg, CC BY-SA 2.5, Link
A terület leglátványosabb épülete, a Kongresszusi Csarnok kívülről úgy néz ki, mintha a római Colosseum eltévedt testvére lenne, de igazából nem is szolgál rá nevére, hiszen sosem fedték be:
Von Nicohofmann - Eigenes Werk, CC BY-SA 3.0, Link
A kinézet nem véletlen: Hitler és építészei imádták az antik formavilágot, bár a kőlapok alatt jellemzően tégla és vasbeton lapult.
Bár a csarnok sose készült el, kívülről így is meglehetősen lenyűgöző. Ami talán furcsa, hogy nincs igazán turistalátványosságként kezelve: az előterét népünnepélyek helyszínéül használják, maga az épület pedig csak részben funkcionál múzeumként; a helyiségek többségét próbahelyként és raktárként hasznosítják - vagy még úgy se. Érződik rajta, hogy nem tudnak büszkék lenni rá, nem akarják mutogatni, pláne nem költeni rá. Elég földöntúli érzés oldalról a bokrokkal körbenőtt aszfaltúton bemenni a tulajdonképpeni csarnok közepére - az ember valahogy nem erre számít:
Monumentális méretű térbe jutunk, pedig csak fele magasságban készült el a tervezetthez képest: a patkó 175x155 méteres, a fal 39 méter magasságig lett felhúzva. Csak érzékeltetésként: ilyen lenne a látvány, ha befejezik az épületet.
A vörös téglák közül kikandikáló vasbeton csonkok tartották volna a lelátókat, de azokat el se kezdték megépíteni.
Kétoldalt kivehető, hogyan jöttek volna le a talaj szintjéig a lelátók, ez alapján el lehet képzeni, mekkora lett volna az általuk közbezárt rész, a "porond". A torzóból a háború után stadiont és bevásárlóközpontot is akartak csinálni, végül parkolónál komolyabb célra sose használták tartósan.
De ahogy az az imént látott térképről sejthető, nem csak egyetlen csarnokból állt volna a nemzetiszocialista rendezvényközpont! Az annak idején elkészült, régi filmhiradókban elkapható létesítmények közül a leghíresebb a Luitpoldarena volt, ahol százötvenezres gyűléseket tartottak; ezt a háború után lebontották, a területét visszaparkosították, csak a még Hitler előtt felépült, az első világháborúban elesettekre emlékező csarnok maradt meg.
A másfél kilométer hosszú, negyven méter széles "Nagy Út" a győzelmi felvonulások színhelye lett volna, végül az amerikaiak reptérként használták egy ideig. A bevezetőben említett koncert során parkolóként üzemelt.
Von Geolina163 - Eigenes Werk, CC BY-SA 3.0, Link
És ez volt a Metallica koncert helyszíne, a Zeppelinfeld. Ez tulajdonképpen nem stadion, hanem egy lelátókkal körbevett jókora terület, melynek egyik oldalán mészkőlapokkal burkolt tribün húzódik - utóbbi hátulról még baljóslatúbban néz ki. A színpad ugyan 2014-ben nem a tribün előtt állt, hanem egy másik sarokban, de mégis felismerhető volt, hogy ezt a helyet nem erre tervezték, hanem valami ilyesmire:
By Bundesarchiv, Bild 183-1982-1130-502 / CC-BY-SA 3.0, CC BY-SA 3.0 de, Link
A képen látható oszlopsorokat a hatvanas években lebontották (az erőltetett tempó miatt meglehetősen rossz minőségű lett az egész létesítmény, ma is az összedőlés határán egyensúlyoz), de a középső rész felismerhető (ennek belsejében található az Arany Terem névre hallgató hirtelennemistudommi). Elég durva belegondolni, hogy 2-300 ezres befogadóképessége ellenére nem ez lett volna a legnagyobb ilyen célú létesítmény a Területen, ugyanis a Nagy Út végén fekvő, oszlopokkal szegélyezett Mars-mező még több embernek helyet tudott volna adni, ha befejezik.
Von kallu from Helsinki - Tour of southern Germany, CC BY-SA 2.0, Link
Az eddig említetteken túl több sport célú létesítmény is épült volna, közülük az antik görög minta alapján tervezett Német Stadion lett volna a legnagyobb, körülbelül félmillió férőhellyel. A lelátó kialakítását egy életnagyságú maketten kísérletezték ki kicsit arrébb, de végül csak egy munkagödör készült el a munkálatok félbehagyásáig, ami hamar tele is ment talajvízzel. A gödröt néhány évvel később háborús törmelék lerakására használták, ami a bevezetőben említett, kénhidrogénnel szennyezett tó kialakulásához vezetett. A környék ma pihenőövezet, csak fürdeni nem szabad a vízben...
Von Manfred Braun - selbst fotografiert, CC BY-SA 3.0, Link
Bár néhány további emléke is van a megalomániás projektnek, laktanyaépülettől kezdve felhagyott vasútállomásig, a legviccesebb közülük ez a Burger King, melynek épülete egykor a területet árammal ellátó transzformátorállomást rejtette. Az oldalán máig látszik a birodalmi sas nyoma...
Forrás: reichsparteitagsgelaende.de, philippe-der-reiseleiter.de, német Wikipedia, szóbeli közlések
Ez megy most