HamPLÓ

Mert én speciel nem annyira, múlt hétvégén mégis kibuszoztam az Ikarus-találkozóra a ferihegyi Aeroparkba. Már tavaly (vagy tavalyelőtt? összemosódott az elmúlt két év!) is ki akartam menni, de lusta voltam. Hát most nem! Mondjuk elég kiakasztó, hogy 2021-ben ilyen járművel kellett kimennem a…

Az "Arany" jelzőt Prága kapcsán szokták emlegetni, de egy eső utáni szeptemberi délutánon a lemenő nap fényében fürdő Berlinre is ráillett: A Kollhoff-Tower tetején működő kilátóterasszal már évek óta szemeztem, de valahogy mindig túl későn jártam a Potsdamer Platzon, és már zárva volt. Idén…

Körülbelül 35 évet késtem ennek a helynek a meglátogatásával, úgy értve, hogy már gyerekkoromban odavoltam az ókori Rómáért, de csak idén szeptemberben jutottam el annak központjába, egy rég lecsapolt, egykor lápos völgybe, melyet a helyiek egyszerűen csak Fórumnak vagy Nagy Fórumnak neveztek. A…

A múltkori vicceskedő bejegyzés után kellene írnom valamit magáról az Örök Városról is, viszont ez szerintem meghaladja egy blogbejegyzés kereteit - a téma túl szerteágazó, a tudásom pedig túlságosan hiányos. Inkább leírnám az első benyomásomat a városról: bár az ember tudja, hogy Rómát hét dombra…

A múltkori alkalomhoz hasonlóan most se tudtam megállni, hogy valami magasabb pontról le ne nézzek a Balcsira. A helyszín a Szépkilátó volt, melynek eddig csak a nevét ismertem, illetve pár onnan készült klassz vonatos fotót. Most hogy lekanyarodtunk ide, két dolog derült ki: Az…

... pontosabban csak tágabb értelemben köztük, ugyanis eme panoráma lekattintása után aznap már nem fényképeztem több vonatot. Dörgicsét látjuk fentről, bal szélen az alsódörgicsei templomrom, a háttérben a Balatonban pedig valami uszály vagy bárka sejthető. Utóbbi nem…

Múlt héten szabadságot vettem ki; nem csak a blogírás alól, hanem úgy általában. A tíznapos nyugi első felét gyakorlatilag végigaludtam, ... ... a maradék ötben pedig újra lefárasztottam magam, nehogy túl kipihent legyek a végére. A fárasztás módszeréül a vonatfotózós túrázást választottam,…

A hétvége a megfázásból gyógyulásé pihenésé volt, úgyhogy aktuális megírni- vagy megmutatnivaló híján itt egy kép novemberből, amikor édesanyámmal felmásztunk a Mátyás-templom tornyába. Ezúttal nem volt köd:

Hat évvel ezelőtt morogtam egy sort amiatt, hogy a város egyik leghangulatosabb panoráma-lelőhelyén a nagy büdös semmi fogadja a legalább minimális civilizációra számító érdeklődőt. Régen BKV-busz járt ide fel, volt turistáknak való büfé, most viszont maximum pár elvetemült hegymászó biciklistát…

Már mutattam részleteket belőle, illetve említettem, hogy ha van olyan, hogy az ember kedvenc temploma, akkor az nálam mindenképpen a kölni dóm: „Kölner Dom nachts 2013“ von Thomas Wolf, www.foto-tw.de - Eigenes Werk. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 de über Wikimedia Commons Persze ez…