Az augusztusi retró hétvégén az olajfűtésű 424-es lépett fel, a pozsonyi Rendez 2023-ra viszont a szenes ment. Sajnos meglepőnek mondható, hogy választék van a típus működőképes példányaiból, pláne ahhoz képest, hogy hány működőképes gőzöse van a szlovákoknak vagy cseheknek. Nekünk épp nem is nagyon van más nagygőzösünk, azért mennek a 424-esek mindenhova...
Idén nem akartam a szlovák vasúti múzeum fordítókorong-medencéjének szélén ácsorogni, mondván, hogy ha ott vagyok, végigfotózom-videózom a felvonulást, én meg most inkább nézelődnék. Aztán persze nem bírtam ki, hogy ne vegyem elő a gépet, az pedig izgalmas nehezítés volt, hogy az előttem állók fejei közt kellett átfotóznom, ami elsősorban álló formátumú beállításokat tett lehetővé :)
Őszintén szólva a felvonulás előtt indokolatlanul hangosnak találtam a gépet: messze ő dohogott a leghangosabban, aztán meg perceken át eresztette le a gőzt, fülrepesztő sivítással. És nem csak engem zavart, az egész környék boldogan sóhajtott fel, amikor kicsit elhallgatott a 424-es: nem fűtötték ezerrel, nem rángatták a kürtöt, nem fújták le a gőzt. Fogalmam sincs, mi volt a műszaki oka a hangos előkészületeknek, de volt vagy 7-8 másik befűtött gőzös körülötte, és egyik se volt ennyire zavaró. Gőzmozdonyos parádéra nem a néma csendet élvezni megy az ember, de azért vannak fokozatai a csühögésnek...
Azért persze fél órával később, amikor fordult egyet a fordítókorongon, már mindenki örült neki :) Jópofa, hogy mennyire más arculata van ennek a gépnek, mint a 247-es pályaszámúnak!
Ez megy most