Találtam egy marék videót 2009-ből, a perpillanat utolsó Redbull Air Race utolsó előtti napjáról, amikor a Breitling Jet Team nevű privát bemutatócsapat karcolta az eget a Duna belvárosi szakasza fölött, és gyorsan összevágtam belőle egy másfél perces klipet. Aztán (megint) elgondolkoztam azon, milyen szintig érdemes szabadon engedni az emberiség látványosságok iránti vágyát.
Bevallom, bármennyire is repülőmániás vagyok, nekem nem hiányzik egy csomó egyhajtóműves gép a város fölé, amint egymástól pár méterre figurákat hajt végre több száz kilométeres sebességgel. Nem a zaj miatt, mert évente kétszer, napközben az ilyesmi bőven elviselhetőbb egy nagyvárosban, mint az idióta kipufogó-tuningos motorosok/boyracerek okozta zajszennyezés minden éjjel, hanem egyszerűen azért, mert az ilyesmire nincs olyan kockázatelemzési metódus, ami kihozhatná, hogy veszélytelen. Persze kicsi az esélye madárütközés vagy műszaki hiba okozta hajtóműleállásnak, pilótarosszullétnek, neadjisten pilótahibának, de ha mégis az a kis szám jön be, akkor nagy szivacs van. Aki azt hiszi, hogy a "de ezek profi pilóták, profi gépekkel, komoly tudással és repült óraszámmal" szöveg túl sokat ér, az olvasson utána, hogy a legkiemeltebb, legprofibb, leghíresebb csapatok is "eseményeznek" időnként: USAF Thunderbirds, US Navy Blue Angels, RAF Red Arrows, Patrouille de France, és a leghíresebb, a Frecce Tricolori, Ramsteinben. A sugárhajtású kötelékrepülés az egyik leglátványosabb dolog, ami létezik, de nem belvárosok fölé való.
Persze az is igaz, hogy amikor nem a kis szám jön be, akkor baromi látványos a dolog:
Az utolsó 100 komment: