A múltkor mutattam pár kedvenc Amiga zenét - ezek többsége (talán az összes?) modul volt, ami egy négycsatornás, mintavételezett hangok modulálásával operáló formátum volt. Az ember fogott 15 hangmintát - ami lehetett szintetizátor hangmintája, valódi hangszer, vagy akármilyen felvett zaj -, ezeket játszotta le különböző sebességgel - azaz hangmagasságon -, pár effektet rádobva. Megvoltak a maga hiányosságai, például a nem teljesen pontosan felvett hang egyre hamisabb lett más-más hangmagasságban, de rettentő izgalmas játék volt, amikor '93 körül valaki hozzámvágott egy ehhez való szerkesztőt, ún. trackert. Hangkártya ugyan nem volt a PC-mben, de egy ismerős forrasztott egy ellenálláslétrából álló D/A átalakítót, amit a párhuzamos portra dugva rá lehetett csatlakoztatni a kazettás magnót. Monóban ugyan, de hirtelen megszólalt a PC - aki a Commodore 64 (pláne Amiga) felől érkezett, vélhetően emlékszik, mekkora dolog volt, hogy hirtelen nem csak a speaker csipogását lehetett hallgatni! Kicsivel korábban még irigyeltük azt, akinek volt Sound Blastere (akkor még a 2.0 volt a leggyakoribb, talán az igazán menőknek volt 16-os, esetleg AWE - a nagyon királyoknak meg GUS), most meg mi is zenélhettünk, egy filléres kütyü jóvoltából..!

Namármost, tavaly a téli szünetben marha sok időt töltöttem a városban esténként, annyi esti felvételt készítve, hogy egyszerűen nincs szívem kidobni őket. Ugyanakkor továbbra is fennáll velük a gond, hogy alig van hangjuk, és ami van, az is csak környezeti zaj. Azt találtam hát ki, hogy rájuk keverem a fentebbi konfigurációban '93-94 körül készített zenéimet, egyúttal azokat is átmentve az új idők formátumába. Tudom, nem mindenkinek fog tetszeni, de azért remélem, lesz olyan is :)