... az érdekesség kedvéért vonatok nélkül. Momentán úgyis teljesen mindegynek tűnik, mit töltök fel, nincs itt élet, úgyhogy a magam örömére csinálom tovább :)

Szent György-hegy: a nap balról sütötte a síneket, a szép háttér viszont pont ott volt, úgyhogy figyelmen kívül lett hagyva a megvilágítás iránya. Tudom, két éve már lelkendeztem arról, hogy a Tapolcai-medence milyen gyönyörű hely, de idén se sikerült ennek ellentmondó élményeket szereznem.

Szalmabálák. Milyen ártalmatlannak tűnnek, ahogy a fűben lapítanak, pedig... tényleg azok - szerencsére, mert különben nem lett volna jó háromegyed órát várakozni mellettük a 35 fokban. Vagy lehet, hogy így se tett jót? ;)

Sínek tanúheggyel - tippem szerint a Guláccsal. Ez elvileg egy alig járható földút átjárója volt, úgyhogy a peron nem kicsit meglepett. Mondjuk egy Bz-nél több nem nagyon férhet mellé. Volt itt régen valami megállószerűség?

Aranyfa, csak úgy, mert itt is várakoztunk vagy fél órát. Gyönyörű a természet, de néha valami fotelszerű növény is nőhetne ezekre a helyekre :)

És a végén: színátmenet déli parttal. Ha jól sejtem, balra Szemes, jobbra Lelle nem látszik. Ha esetleg valakinek hiányérzete lenne, és szívesen látná a túra során elkapott vonatokat is, szóljon!