Ez ütős volt.
Igazad van, darabról darabra szűnik meg körülöttünk a múltunk hajózási része (is).

Közben az jutott eszembe, hogy mégis mit lehetne tenni álmélkodás, hümmögés meg "csináljon már valaki valamit" felszólítás helyett. Az a kétségbeejtő helyzet (és talán a megfejtés is), hogy míg egy repülő jellegénél fogva relatív könnyű, egy autó, viszonylag kicsi, egy mozdony szintén nem különösebben nagy, addig egy hajó részint nem tárolható csak úgy a saját közegében, mert úgy jár, mint a Szőke Tisza. Egy hajómúzeumhoz szükség lenne egy gigantikus területre, amiben meg kell oldani a "tárlat" esetleges mozgatását, a hajók helyben történő karbantartását (ezek azért nem festmények, vagy bogarak, hogy a hátsó laborban néha rendbe kapkodják), meg valahogy oda is kéne vinni, és egy hajó mozgatása még pár méterre sem egyszerű dolog a szárazföldön, és úgy sejtem, ennél nagyobb útra lenne szükség.
Brutális pénzekről beszélünk, de amúgy meg igazad van. Mégis mit lehetne tenni?

@Pályamágus, a sínész: Nem tudom, mit lehetne tenni, mert tényleg nagyon drága dologról van szó :(

@Hamster: Próbáltam elképzelni, hogy milyen megoldás lenne megfelelő.
Az egyik, hogy a régi gőzmozdonyokhoz hasonlóan, amiket régen az állomásokon állítottak ki, a hajózható vizeink mellett a partra téve, valamiféle felszállólépcsővel kiegészítve látogathatóvá tenni, mint látványosságot.
A másik, egy füstihez hasonló tárlat, de ahhoz tényleg hatalmas terület kellene. Létesíteni kellene egy elvi vízvonalat mint valami lebegőjárda-labirintust, amihez képest lennének elhelyezve különféle magasságú alátámasztással a kiállított hajók.
Futurisztikus kiállítás lenne, az biztos, de hogy erre honnan lehetne forrást találni, azt nem tudom.

@Pályamágus, a sínész: Szerintem megvalósíthatatlan egy szabadtéri hajós múzeum, nem véletlen, hogy nem próbálkoznak vele szinte sehol. Ezekkel a "vasakal" akkor is foglalkozni kell, ha nem használják őket, mert a rozsda akkor is megjelenik, a kosz is rájuk rakódik, és ha nincsenek szögesdrót és fegyveres őrök védelmében, akkor szétverik, összefestik, felgyűjtják őket. Ezeknek a hajóknak az a túlélési lehetőség, ha közlekednek. Ausztriában, Svácjban, Németországban szépen járnak a gőzösök, a cseheknél a váci vízibuszok, a Balatonon pedig XIX. század végi (Kelén, Helka), XX. eleji (Jókai, pár évvel későbbről pedig a Csongor, Tünde, Csobánc) hajók, csak Pesten nem bír ugyanez megtörténni :(

Lehet, hogy péntek du a Sopron M/S mozdul a Batyiról.
Csaxólok...

@gigabursch: Fú, lehet esetleg sejteni, hogy hánykor, és hogy merre indul el? Hídról lenne érdemes fotózni.

@Hamster: Sajna ez nekem most nagyon nem fekszik. Komárom, vagy Győr környékéről nincs hasonló infód?

@Hamster:
Mail ment!

Én jártam néhány hajós múzeumban, mindegyik vízen volt, de semelyik sem olyan erős sodrású folyón, mint a Duna. Az óbudai vagy újpesti ex-hajógyári öblökben lehetne kiállítani, esetleg Balatonfüreden vagy Keszthelyen...

@NAR: Múzeumhajón én is voltam, de olyanban még nem, ahol 6-8-10 ekkora hajó lebegett volna egymás mellett. Neszmélyen szerettek volna valami ilyesmit csinálni, de nem civileknek való feladat :( Egyébként az a baj, hogy az álló hajót is vizsgálni kell időnként, különben szivárog, a hajoregiszter.hu-n elvileg működő hajót is látni, ami valahogy el találta süllyedni magát.

Az újpesti elég tele szokott lenni. Az óbudai elején kishajók pihennek, nem tudom, az öböl belső felét lehet-e használni.

Muszáj a Hableány tragédiáját is említeni: a lakosság érdeklődése a régi hajók iránt drasztikusan csökkent - ami egy jövendő hajó-múzeumra is hatással lehetne. Csatlakozom NAR-hoz: régóta járok hajóműzeumokba, Aurórától Rostock-on át Den Helder-ig : csendes vizeken van létjogosultsága, de a fenntartáshoz a helyi erős hajós-társadalom és vállalatok támogatása szükséges. Nálunk van-e ilyen?
Köszönjük a posztot !

Többhajós kiállításon ezen voltam: www.maritiman.se/en/fleet Ha jól látom, itt is a legnagyobb is kisebb, mint 400 fős. Hatalmas hely kell ennyi hajónak és lássuk be, nem olyan szexik, mint egy repülő, amit száraz hangárban könnyebb fenntartani...

@Motorogre: A Hableánynak nincs köze semmihez, az senkinek nem vette el a kedvét semmitől. A hajók többségén külföldi turisták városnéznek, kis részükön rendezvényeket tartanak, és néha a születésnaposok is vízre szállnak egy körre, mint tavaly én. Változott a világ, és a héten már másodszor használnám azt a fordulatot, hogy valami nincs rajta az emberek mentális térképén: a legtöbb embernek eszébe se jut hajóra szállni. Hogy van igény, azt mutatja, hogy amikor pár évig hétköznap BKK bérlettel ingyenesen lehetett utazni, tömöttek voltak a hajók, de pluszban fizetni kevesen akarnak. Emiatt aztán nincs is menetrend szerinti hajózás, a városnézők kerülgetik egymást. Hozzáteszem, hogy nagyipari mennyiségben, szóval a hajósok lehet, hogy megélnek, de közlekedési eszközként már kevesen gondolnak rá. Azt is hozzáteszem, hogy a Duna nem is igazán alkalmas gyors közlekedésre, bármilyen hiper-szuper jethajtású katamaránok is lennének, úgyhogy marad a kellemes lötyögés, amit én mondjuk pont imádok, más meg nem :)

@NAR: Az igazi dunai múzeum úgy kezdődne, hogy ott a Kossuth gőzös, optimális esetben közlekededőképesen a Petőfi, aztán egy kis- és egy nagy propeller, egy tápéi, egy 301-es, egy 3011-es és egy BKV kocka vízibusz, a Táncsics-Hunyadi-Rákóczi szentháromságból valamelyik, és mondjuk egy szárnyashajó. És ez csak az alap civil, nincs flottillás AN-2, se AM, nincs Lajta monitor, nincs tűzoltó- és rendőrhajó, jégtörő, úszódaru. És nem számoltam hozzá a Kassa Duna-tengerjárót, ami nem is tudom már, hogy még mindig ott áll-e a Bem rakpart mellett, meg a Sopron motorost, ami (sőt: aki) dolgozik is néha. Egy öblöt tele lehetne pakolni velük, de aztán ki fizeti ki ezeknek az időszakos parti szemléjét, meg azt, hogy oda eljusson, ki pucolja, hogy ne rohadjon le róluk olyan hamar a festék, ki festi újra, ki figyeli, hogy melyikben mennyi fenékvíz van? És persze őrizni kell, a bemutatót a biztonsági előírásoknak megfelelően tartani (menekülési útvonalak, tűzvédelem, mentőövek, mittudomén), az esélyegyenlőség már csak hab a tortán. Ha sok ember van, aki vécét is kell üzemeltetni, az se úgy megy, hogy ledobunk egy toitoit, és jól van.

Szerintem egy esély van, ha megmaradnak a hajók, és járnak. Lásd a Balatont. Ott valahogy össze tudnak (az állam, önkormányzatok és a szponzorok) dobni elég pénzt ahhoz, hogy 130+ éves hajók is dolgozzanak, nem tudom, hogy Budapestnek ez miért nem megy. Pedig a Balaton se könnyű élőhely egy hajónak, mint azt nemrég megtudtam, ott is van igénybevétel.

@Hamster: Ez a Balaton dolog elgondolkodtat. Sajnos egyáltalán nem mondhatom magam még tájékozotnak sem a témában, nekem csupán tetszenek ezek a járművek, de azért szöget ütött a fejemben, hogy a balatoni hajók üzembentartásának nincs-e egy olyan könnyebbsége, hogy azok mégiscsak tavi hajók. Úgy értem, megengedhető, hogy akár korukból adódóan olyan sebességgel haladjanak, amivel épp kényelmes, mert úgy is odaérnek, ahová elindultak. Nincs sodrás, van hely bőségesen, szóval a folyóvizi hajózáshoz képest nagyobb a szabadságuk. Egy dunai hajózáshoz legalább valamivel gyorsabbnak kell lenni, mint a víz sodrása, és akkor még szóba sem került a helyigény, ha egy öreg bárka épp csak cammogni tud a többiekhez képest. Ezek nem akadályozzák az öreg hajók üzembentartását?

@Pályamágus, a sínész: A Dunán hegymenetben nyilván jobban kell erőlködnie a hajónak, de azért a Balaton se egy mozdulatlan pocsolya. Például ha nincs is vihar, akkor is bírnak akkora hullámok lenni, amilyeneket Dunán nem szoktam látni. Kikötni valószínűleg egyszerűbb, de azért a tihanyi szorosban biztosan van sodrás, szél meg szinte mindig mindenütt, szóval van oldalnyomás. Azt hallottam, hogy a hegyek közé szorított keskeny cseh víztározókon nem véletlenül élnek tovább a váci vízibuszok, mint a Dunán vagy a Balatonon.

@Pályamágus, a sínész: Ha minden második hajó gőzös lenne, az biztos számítana, de ma se egyforma sebességgel megy minden a vízen. Pl. vannak az önjáró bárkák, amik középtempóban mennek, vannak a városnézők, amik lassítanak a látványosságok előtt, a Kisfaludy álgőzös például konkrétan megállt egy helyben a Margit híd alatt. A Moszkvák néha lerohannak mindenkit, aztán jön egy szárnyashajó, mint őrült, ki tetépte láncát. De még az óriási kabinosok is rohannak, ha dolguk van, viszont megállnak, ha épp a Parlamentet kell nézni. Egy-egy régi hajó teljesen jól elférne a forgalomban.

@Hamster:
Pont az a gond, hogy a tulajdonosok, üzemeltetők még mindig nem tudják eldönteni, hogy mit akarnak és mekkora büdzsét tudnak rászánni.

A régi vontatókból a gőzösök analógiájára kitett külső korpuszos emlékmegőrző partisétány-dísz épp elég lehetett volna.
Jelenleg egy ilyen van, a Vonyarcvashegyi Lidó Strandon a Süllő II. motoros, ami amúgy most kap pályázati pénzből egy kis park kialakítást, némi bemutatással, stb... Reméljük jól sikerül.

Az is egy megoldás, hogy valamilyen vendéglátó egységgé alakítgatják - visszafogott kezek mellett -, ahogy ez látható pl a Komárom m/s-sel Esztergomban, vagy a Gyöngyös m/s-sel valahol a RSD-n.
Vagy ahogy volt pl csónakházi hajó az egykori Esztergom m/s Dunaföldváron (amíg fenntratható volt, aztán szétvágás lett belőle).

A vízen tárolt hajók nagy rákfenéje, hogy el tudnak buggyanni.
A parton tároltaké meg az, hogy sok kár tud rajtuk keletkezni, bár csak síma parti díszként is jól tudnának funkcionálni.
Ha meg jön egy magas árvíz, akkor pont a bakokon buggyannak el, tehát nagy gond nem tud keletkezni...

Kossuth- és Bakony g/s
Nekik csak egy kazán kéne és mehetnének.
Szerintem a mai világban LPG/CNG kazán kéne, abból is jóféle kondenzációs, ahol a kondenzvíznek lenne még bőven további szerepe.
Az olajok, szenek füstje, kosza ma már nem divat és ismereteim szerint a svájci tavi gőzösök is ebbe az irányba kerülnek lassanként átépítésre.

A Petőfi g/s kapcsán(, meg jópár más géphajó esetében) is nekem az a fixa ideám, hogy igencsak hasznos lenne, ha megoldanák azt, hogy egy kb konténer méretű blokk a maga víz, gőz és delej csatlakozásaival mondjuk Paks kiégett hulladékából a remanens hőre építve fejlesztene gőzt és dolgozna.
Mind a két üzem elbírná a megfelelő "rendszer" mérnököket, a többi meg magas fokú automatizálás kérdése.

S visszatérve az induló bekezdésre:
Szerinted az elmúlt fél évszázadban hány emberben merült fel az, hogy lehetne ám egy kicsikét gondolkodni?!
Az egy szem Süllő is azért úszta meg, mert a vonyarci polgi látott benne fantáziát és volt egy víziója, hogy hogyan kéne a falu történetéhez szervesen kötődő halászati múltat, a 40 halász történetét és az egykori balatoni halászatot tető alá hozni.
Persze amint elment az addigi roncstemetős állapotából a hajó, rögtön a szomszédos kollégái (és körük) elkezdtek gáncsoskodni...

@Pályamágus, a sínész:
Hidd el a vonalhajózás, a "keresztbe" hajózás (kompok, révek) és a tavi hajózás pont ugyanannyi nehézséget okoz, csak másként.

Ha te pont akkora sebességgel haladsz a vizen, hogy a parthoz képest állsz, akkor is van olyan haladásod, ami mellett kormányképes vagy.
Ezt egy tavon így nem tudod produkálni.
Ugyanakkor egy közel 400 méter hosszú hajókaravánban a bárkák csatolásánál mekkora erők lépnek fel a bakokon, a köteleken, a hajók bordázatán, miközben a karaván egy hajlatban megy és sosem tud teljes ívet menni, ráadásul épp ott vannak a hídlábak (pl Déli-összekötő). Egy merev rendszert brutális nagyságú erők taszigálnak minden irányból.

Csak azért hoztam ezeket a példákat, hogy vizuálisan elmerenghess rajta, mert hiába kézenfekvők, nem gondolnak bele az emberek.

@gigabursch: Azzal együtt, hogy egyáltalán nem vagyok jártas a témában, azért elgondolkodtam egy kicsit. A példáidat értem és megértem, de amit a teljesítményről mondtam, azt arra értettem, hogy egészen más dolog egy folyón helyben hajózni azért mert ennyi telik, vagy azért, mert épp úgy akarunk. Az érdeklődésem tárgya jelesül az lenne, hogy nincs-e valamiféle szükséges minimum teljesítmény, amivel alkalmasint kell tudni rendelkezni, egy élethelyzetre való hatékony reagálás érdekében? Elég nagy a forgalom, nem lennék meglepődve, ha volna ilyen elvárás.

@Hamster: Egy korábbi hozzászólás kapcsán még kicsit pontosítanék. Természetesen nem szándékom határokat húzni, de csak úgy az érthetőség kedvéért vetem fel, hogy ha mondjuk a Carolina még létezne, nem hiszem, hogy releváns megoldás lenne az üzemeltetése, mint megóvás. Tehát arra akartam utalni, hogy bizonyára mint mindennek, a vizijárgányoknak is eljön a nyugdíjas idő. Amikor ez bekövetkezik, akkor mi lenne a jobb megoldás, mint a múlt emlékének megőrzése? Hajórezervátum egy öbölben, vagy kisebb tavon, az elmerülés folyamatos veszélyével, száraz-"tó", mint valamiféle parti múzeum, vagy mindenfelé elszórtan parti hasznosítás, mint étterem, szórakozóhely, túristaház vizitúrázóknak, esetleg mint kiállítási tárgy?
Csak ötletelek, hátha van benne legalább elvben használható.

@Pályamágus, a sínész: Szerintem egy hajó életében természetes, hogy előbb a külsejét cserélik ki, aztán a belsejét, majd megint a külsejét*, szóval csak pénz kérdése, hogy meddig él. Persze egy RMS Queen Mary vagy egy repülőgéphordozó szintjén ez már nem feltétlenül igaz, de például az a bizonyos Füreden felborult Pajtás ma is megvan, csak úgy néz ki, mint egy elfuserált vízibusz:
www.hajoregiszter.hu/hajoadatlap/domsod_exsiofok_expajtas_exii_/domsod/21639/115
... pedig eredetileg milyen helyes kis propellernek épült: www.hajoregiszter.hu/hajoadatlap/domsod_exsiofok_expajtas_exii_/ii_/21633/115

*ez egyébként a villamosoknál is pont így van, sőt, még a 200-as Ikarusoknál is

@Hamster: Na megint tanultam valamit. Úgy érted, hogy hajóéknál úgy mennek a dolgok, mintha vennék egy akármilyen autót, aztán főrészenként építgetnék belőle mindenféle típusokat, ahogy épp az adott igények és lehetőségek adják? Közben persze nemcsak a külleme és belseje, de még olykor a rendszáma is változna? Mondjuk egy ilyet tényleg teljesen felesleges bárhová is kiállítani, hiszen már régen nem az, amit érdemes lenne megnézni. Olyan lenne, mint ha egy arany karkötőt nézegetnénk, amit abból az aranyból készítettek, ami eredetileg egy kelta uralkodó ivókupája volt, csak később néhányszor beolvasztották, hogy új és új ékszereket készítsenek belőle.

Ami a Pajtást illeti, megleptél. Sosem gondoltam volna, hogy még létezik. Úgy tudom, a hajósoknál babonásabb népség nincs a világon. Na jó, ezt a tengerészekről mondják. Még nevet sem szeretnek ugyan olyat adni egy hajónak, amilyet előtte egy elmerült már viselt. Azt hittem, ezt már rég szétvágták a baleset után. Ami az esztétikáját illeti, teljesen egyetértek. Kifejezetten csúnya szegény. Jellemzően valamilyen speciális feladatra szánt vizijárművek tudnak rettenetesen csúfak lenni. Ennek az utolsó feladata tette elkerülhetetlenné, ezt a külsőt, vagy az utolsó módosítás tervezőjét kerülte el messzire az esztétikai érzék?

@Pályamágus, a sínész: Általában nem szórakozásból építgetik őket át, de van, ami fárad, a külső lemezek, az illesztések, ezeket cserélik. Van, hogy a gerinc megmarad, van hogy nem, az is meggyengülhet. Aztán volt a Balatonon is, hogy fa hajótestű (de vas gerincű) hajót fémburkolatúra építettek át. A felépítmény pedig úgy alakul, ahogy épp az aktuális divat szerint építik a hajókat. A legtöbb régi hajón például a kormány a szabadban állt, a nem túl nagy zárt térből meg nem túl nagy ablakokon át lehetett kukucskálni. Aztán divatba jöttek a kormányosfülkék, és a "panorámaablakok". A kazánok se örök életűek, a gőzgépet legtöbbször dízelmotorra cserélték, azokat meg egyre jobbakra, kisebb fogyasztásúra, erősebbre. És persze van, amikor nem sikerül jól egy hajó, a Beloianniszt például a hatvanas években kikönnyítették a felső részén, hogy a súlypont lejjebb legyen, stabilabb legyen az egész.

Ez így természetes, ezek a hajók _így_ eredetiek. Nem csak gyártáskori állapot van, egy járműnek ugyanúgy élete van, mint egy embernek. Én is eredeti vagyok annak ellenére, hogy minden sejtem többször kicserélődött, elhíztam, és fogpótlásom is van :)

De ez nem hajós specialitás: ne gondold, hogy egy 40 éves Ikarus 280-as buszban a gyári táblán kívül túl sok eredeti rész van! Cserélik a motort, a sebváltót, a futóművet, és cserélték a teljes vázat, mert minden javítóban össze bírtak egy újat építeni, megvolt hozzá minden, egyszerűbb volt, mint ráhegesztgetni itt-ott-amott, meg a melósoknak is volt legalább dolga - ez volt a vázcserés javítás: falujaromotorvonat.blog.hu/2017/11/07/vazcseres_felujitas

A vasúti kocsiknál is mindenhez hozzányúlnak, a nagyobb, erősebb darabok maradnak, az acélvázasított villamosoknál meg gyakorlatilag senki nem tudhatja, az adott kocsiban mennyi régi anyag van. A 2624 főtartói eredetiek tűntek az alapján, amit alatta láttam, de biztos nem eredeti a tengely, a motor, a fékrendszer, az új kasztni miatt a főtartót általában meghosszabbították. Vagy ott van az 1820-as, aminél a két végét le kellett vágni, újat csinálni, a maradék kasztnit meg ács/asztalosmunkával felépíteni. A 2806 viszont jó állapotban volt, megmaradt úgy, ahogy a hetvenes években dolgozott. Ami persze nem volt azonos azzal, ahogy a gyárból kijött.

Ezen túl volt olyan is, amikor elegánsan pályaszámot cseréltek valamin, mert mondjuk selejtezni kellett 1 azaz egy darab mozdonyt, de amit kellett volna, az jobb állapotban volt, mint egy másik, amit nem kellett volna selejtezni. De előfordul, hogy több fődarabból áll össze egy jármű, például a ma futó 424-esekben nem az a kazán van, ami eredetileg abban a pályaszámú 424-esben volt.

És persze előfordul, hogy valami megsérül, például a Cutty Sark leégett, mégis ott áll Greenwichnél. Vagy ott van a Biatorbágynál a hídról lerobbantott 301-es, amit a MÁVAG-tól egyenként rendelt elemekből építettek fel újból. Nem is örült neki a MÁVAG, mondván miért nem rendelnek inkább tőlük egy teljesen új példányt egyben: hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%81V_301_sorozat#A_biatorb%C3%A1gyi_mer%C3%A9nylet

Szóval ez egy ilyen műfaj, ezek a járművek így eredetiek, így kell megőrizni és bemutatni őket. Adott esetben vissza is lehet építeni őket régi, akár eredeti állapotra, amit nem tudsz megtenni, ha kidobod, mert "nem mindene eredeti". Az 1074-es nosztalgia villamost is acélvázasították az ötvenes években, majd a kilencvenes években visszafavázasították. Zavar ez bárkit is, amikor zúgva-búgva beáll a megállóba?

Azt el tudom képzelni, hogy egy-egy személyautónál, kisebb járműnél megmarad az eredeti egészben, de ezek a hajók, vasúti járművek iszonyatos terheléseket kapnak évtizedeken át, ráadásul a szabadban vannak folyamatosan, és nem lehet kidobni őket a fáradás miatt, úgyhogy patkolgatni kell, mikor épp mennyi pénz van. Szintén el tudom képzelni, hogy egy hatalmas nagy valamit, például egy tengeralattjárót, hadihajót nem szednek szét, mert eleve erősre építették őket, de azért olyanból nem is tartanak meg sokat.