Tavaly még a bezárás előtt sikerült utaznom a nyíregyházi és a kecskeméti kisvasút egy-egy vonalán. Erősen ambivalens érzéseket gyűjtöttem be, plusz pár képet és rövid videót:
"Elveszett" keskeny nyomközűek
2010.03.19. 18:21 :: Hamster
10 komment · 1 trackback
Címkék: utazás vasút kisvasút hampage nyírvidéki kisvasút
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Szombati mozi: A Nyírvidéki Kisvasút végnapjai 2016.10.15. 11:53:00
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kisvasút: borzasztóan sajnálom, szégyen, hogy éveken keresztül tervezgettem, de soha nem utaztam a Nyírvidékin :( . Pedig az utóbbi időben többször jártam ott, de sosem fért bele. Aztán megszűnt a forgalom Herminatanyán túl, és akkor már inkább Kecskemétre mentem. Ott is egyszer voltam, egy szomorú, decemberi napon...
Nagyon remélem, hogy ezekben a vonalakban valaki egyszer meglátja a lehetőséget, és egy részük megmarad.
Ugye, hogy valami egészen különleges? Mindig csak halkan merem mondani (lábujjhegyen leírni), hogy szerintem ez a legszebb magyar vasútvonal, nem a Veszprém-Győr, pláne nem a Szilvásvárad-Putnok. Pedig én aztán mindig fújtam Petőfire az Alföld-mániája miatt, lévén kimondottan hegyvidékmán vagyok :)
"Nagyon remélem, hogy ezekben a vonalakban valaki egyszer meglátja a lehetőséget, és egy részük megmarad"
Na hát ez az, hogy te is csak egy részt említesz. Kimondottan igyekeztem nem említeni a negatív élményeket, hogy ne legyen túl szomorú az oldal, ne akasszam ki a vasútbarát olvasókat, de utast csak nyomokban láttunk, ennyi turisztikai vonalat meg nem tudunk eltartani. Azaz a valós hasznuk már elmúlt ezeknek a vonalaknak, új meg nem lett helyettük. Emiatt írtam, hogy egy bugaci pusztavasutat tudnék elképzelni legkönnyebben, közforgalmi célok nélkül, meg egy nyíregyházi gyerekvasutat Sóstóig. Csak hát egy igazi vasútbarátnak minden centi elvesztése fáj.
Érdekes kontraszt, hogy a Mannheim-Weinheim-Heidelberg háromszögben közlekedő OEG-nek, ami ugye sok évtizeddel ezelőtt villamosítva lett, pár évtizede integrálva a városi tömköz hálózatba, ma pedig már alacsonypadlós villamosok közlekednek rajta, naszóval ennek egy alkalmazottja írta az interneten, hogy őt _ne nevezze senki villamososnak_, mert ő vasutas, sőt: _keskeny nyomtávú vasutas_ ("Schmalspureisenbahner" - mert ugye méteres a nyomtáv), és _büszke erre_. Pedig amikor az ember a tartományi bérletével 80 km/h-val utazik egy Variobahnon, az nagyon más élmény, mint az asztallap meredekségű Alföldön 54 kilométert két és fél óra alatt megtevő, Mk48 vontatta fapados Ba-w kocsi utasának lenni. Nagyon.
Tényleg, egy részüket nem lehetne úgy megmenteni, ahogy a wolsztyni gőzösüzemet megszponzorálták angol vasútbarátok?
ergo nem volt felesleges megírni a posztot.
de legközelebb akkor majd nem írom be. :P
Igen, a teljes hálózat fenntartása irreális. A kecskeméti Bugacig szerintem elég is lenne. A Nyírvidéki Sóstóig valszg megtölthető lenne utassal (alapos imidzsváltás után), de akkor asszem pont az igazi "prérivasút-faluvasút fíling" maradna ki. Állítólag Kótajig volt rajta valamicske forgalom, én irtó boldog lennék, ha odáig megmenekülne. (Bár azt nem hiszem, hogy a túrista- és a hivatásforgalmi jelleg összeegyeztethető.)
Ez megy most