Látogatásom előtt nem sokat tudtam a hallei villamosokról, azon túl, hogy szeretik magukat az interneten a "legrégebbi német villamoshálózatnak" nevezni, ami szerintem maximum részben igaz csak. Mert hát nem az 1891-ben megindult elektromos üzemhez köthető a legöregebb vonal/város titulus, hiszen az az 1881-es berlin-lichterfeldei vonalé, ami a világ hivatalosan elsőnek tartott villamosa - azért írom így, mert a szentpéterváriak szerint nekik már 1880-ban is volt egy időszakos villamosvonaluk. Nem is a legöregebb ma is üzemelő vonal, hiszen az 1884-ben megindult Frankfurt am Main - Offenbach helyiérdekű egy részén ma is közlekedik a frankfurti 16-os villamos (az offenbachi szakaszt 1996-ban becsukták, azóta a város határán végződik a vonal). Az pedig budapesti szemmel is vicces, amikor az első európai városi villamoshálózatnak titulálják a halleit, hiszen 1891-ben nálunk már járt az Egyetem tér - Orczy tér (1889. július 30.) és a Lánchíd - Hősök tere járat (1889. szeptember 10.), a Nagykörúton - részben a méteres nyomtávú kísérleti vonal helyén, de már normál nyomtávon, részben meghosszabbított útvonalon - a Nyugati és az Üllői út közt közlekedtek a villamosok (1890. augusztus 7-tól), és megindult a forgalom a Nagykörút és a Városliget közt a Király utcában is (1891. július 22.)...
Ezzel együtt 1891 tényleg nagyon korainak számít a villamosüzemek közt (még egy ok, hogy büszkék legyünk a mi 125. évfordulónkra), de ami fontosabb a múltnál, hogy a hallei üzem él és virul: a 233 ezres város 75 kilométeres hálózatot üzemeltet, amit több mint fele akkora, mint a budapesti! Ebben persze benne van a 25 kilométeres Halle - Ammendorf - Marseburg - Leuna - Bad Dürrenberg helyiérdekű vonal, de így is komoly a hálózat. Ráadásul nem is egyszerű csillagpontos az alaprajz, hanem tényleg hálózat: a városon belül a legtöbb helyre több útvonalon is el lehet jutni.
Ez megy most