mióta lett divat az ablakba lévő plüssállat a villamossofőröknél?

lefelé nem szép a hangja.

korhű a lukasztó.

szép a Malévos matrica.

Gyerekkoromba' párszor mentünk az 59-essel, de csak arra emlékszem, hogy nagyon csikorgott. Meg hogy ezen is kurblival lehetett tekerni az ablakot, és a vezető csak egy függönnyel volt elválasztva az utastértől, hogy a belső világítás ne tükröződjön vissza a szélvédőn. Ja és némelyiken még az a kidudorodó piros ovális lámpa volt kívül az ajtó mellett, ami induláskor ugyanúgy világított, mint az az infralámpa, amivel az arcüreggyulladásomat kezelték :-)

Most megint írhatom, hogy milyen öreg vagyok... :(
Nekem vannak nosztalgikus élményeim, Farkasréten van az összes ősöm eltemetve. 59-el ritkábban mentünk, de volt ilyen eset is, inkább a 8-as buszra emlékszem, hideg, sötét estén állunk a megállóban, jön a tömött busz, amire alig férünk fel, tülekedés, idegeskedés.

2004-ben és 5-ben kezdett tanfolyamosok körében jópár plüssállatos van.

@Rocko-: "korhű a lukasztó." - ez nem korhű. Amikor bevezették, hogy lukasztó legyen, akkor még vízszintesen kellett bedugni a jegyet, és felfelé kellett nyomni a lukasztáshoz. A felhúzó kar sarka hegyes volt, a fejem meg pont abban a magasságban volt, szóval pár dudort sikerült szereznem, és gyanítom, ezzel nem voltam egyedül.
A színe meg kék volt, nem ez a randa szürke.

@cyan: óhh, nekem annak tűnt, elnézést!

@cyan: De korhű, ez a villamos az utolsó forgalmi állapotában van, akkor meg már ilyen lyukasztók voltak. Ha "gyári" (acélvázasítási) állapotában lenne, akkor valahogy így kellene kinéznie:
villamos.zylon.hu/nza/2603-12.jpg
Igaz, akkor még lyukasztó se volt, mert még kalauzok utaztak, szóval a lyukasztó mindenképpen utólagos átalakítás :)

Személyes emlékem nem sok van, mivel 5 éves koromban elköltöztünk a Nagyenyed utcából, de régebben apám egyik festményén megörökítette 1951-ben: attila.jolathy.hu/images/phocagallery/taj/thumbs/phoca_thumb_l_189.JPG

Mi ott laktunk az egyik keresztutcában, az 59-esen nőttem fel. A video hangjai csudajók, talán ez kicsit morgósabb, mint az igazi ezres, az talán egy kicsit vinnyogósabb - de hát ki kellene próbálni.
A valóságban a felső, zártpályás szakaszon is jobban elengedték a vezetők a villamost, szaladt az lefelé rendesen üresben, kb. úgy, mint itt a felvételen a Böszörményi úton.
Egyszer az Érdi úti kanyarban kiborult egy kocsi - pedig ott még nem is nagy a lejtő, amin begyorsult volna. Máskor pedig a Vas Gereben utcánál a hátsó sínfék beakadt az útátjáró előtt a vezetősín végébe, és rendesen kiemelte a villamos hátsó felét. Volt olyan, hogy a Zsolióküri (Királyhágó) téren a 21-es korán jött a hegy felől kereszteződésbe, mi későn indultunk, lett egy kis surlódás. Akkor is megemelte a villamost az ütközés - de nem lett baj, visszazökkent a helyére.
Én kamaszkoromban végignéztem azt, ahogy a korai acélvázasokat sorban átalakították gumikéderesre, kerek parázslámpásra, automata ajtósra, rövid napellenzősre. Ez akkor nagy előrelépés volt, szinte minden hónapban előkerült egy friss szagú kocsi, de már csak a nyitott ajtók miatt is nosztalgiám van a korai változatra.
Tudni kell, hogy a Lékai (Apor Vilmos) tértől a kalauz nélküli időkben is utaskísérő cstlakozott a villaomshoz. Ha még nem volt ott, meg kellett várni, amíg megjön a szembevillamossal. Egyszer megkérdeztem, miért van ez: állítólag a hegyi pálya miatt, hogy ha a vezető rosszul lenne, valaki be tudja tekerni a féket(!?!). Mindegy, ha már ott ott, a jegyeket-bérleteket is elkérte.
Nem lehet említés nélkül hagyni a temetői napokat, 59A-val a főbejáratig, és olyan tömeggel, amit ma el sem tudunk képzelni.
A csikorgásról: a felső vágállomáson normális esetben nem jártak körbe a hurokban. Ez kímélte a vágányt, a kocsit és egy mérföldnyi körzet lakóinak nyugalmát, idegrendszerét. (Még a Tátra is felhallatszik a Széchenyi hegyre - voltaképpen nem értem, miért kell körbejárni, és hogy lehet ezt ott elviselni. Egyedül a szóló-tátrás korszakban volt erre valóban szükség.)

Azon gondolkodtam, hogyha egy külföldi látná ezt a képet a koszorúval, akkor elkezdene-e kombinálni, hogy milyen népnyúzó sztálinista ármánykodásból került oda, vagy gondolna arra, hogy egyszerűen így vitték fel a temetőbe?

@EZ1: Köszi a visszaemlékezést! Az utaskísérő pedig ezek szerint tényleg a holtember-kapcsolót helyettesítette. Ezek végig voltak, amíg ezresek jártak ott?

@Sam. Joe: Ha nem is koszorúval, de május elsején Bécsben talán még manapság is feldíszítenek prá villamost virágokkal.

@Hamster: Ellenkezőleg - én köszönöm a hangokat! (Megj.: az 1000-es kontroller hangja is más azért, férfiasabb, komótosabb.:)
Ez a kocsikísérős dolog azért inkább a "hegyi vonal"-nak kijáró tiszteletről szól. Miért, ha a Nagykörúton rosszul lesz a vezető, az nem ugyanakkora baj? Vagy nagyobb? :) Mindenesetre szerintem idővel megszűnt ez a poszt, nem maradtak ott végig - hiszen akkor hogy haverkodhattam volna össze a vezetőkkel?
Mindenesetre a biztonság kedvéért volt még egy (időkapcsolós? térközkapcsolós?) lámpa is a Lékainál, és csak akkor engedte fel a következő villamost, ha az előző már messze járt. És bizony volt olyan, hogy a zöldre kellett várni - ami jelzi az akkori sűrűséget is!
Ja, és a térvilágítás: a megállókban, az útátjárókban lévő térvilágítás még villamosvasúti hálózatról ment, 550V, azaz 5 villanykörte sorba kötve, egy nagy kapcsolóval az oszlopon. A Nagysalló u. alján pl. emiatt a villamosnak külön meg kellett állnia, bal oldali ajtót kinyitni, kihajolni, felkapcsolni. (Néha, ha szürkületkor jártam arra, megtettem ezt a kis szívességet, nehogy má fennakadás legyen.) NB.: ugyebár kisfesz hálózat híján a kocsiban a világítás is mindig 5 110V-os lámpa sorba kötve, még a parázslámpák is öten voltak-vannak: 4 az ajtóknál, egy az utastér közepén.
Ja, és a biztosítékok: régebben nem volt automata biztosíték, hanem a kocsi közepe táján egy doboz. A felfelé hirtelen induló villamos kicsapta. Tekerős fék be, áramszedő le (hátsó állásban lévő madzag!), leszállás, a füstölgő kisajtó kinyitása, biztosítékcsere, becsukás, felszállás, áramszedő, kézifék és már mehet is. A pálya mellett megtaláltuk az elégett-eldobott aluminiumszalagokat. Vajon hány amperesek voltak? Az automata biztosíték is sokszor lecsapott, de azt csak meg kell tekerni, ami mégsem járt ekkora cécóval.
A koszorús kép a kedvencem, amin az azért szokatlan, hogy LEfelé hozza a koszorút. Valszeg a temetőnél lévő virágosok kötötték, de máshová szánták.

@EZ1: Volt valamikor az 58-ason egy halálos áldozatokkal járó megfutásos baleset, de még valamikor a 20. század elején. Szerintem emiatt, és csak a hegyi járatokon volt ez a kocsikísérős, fékrátekerős intézmény.

Köszönöm, bár mindkét menetből kimaradt a Fohász lépcső - Lejtő út közötti szakasz, ahol (korábban a Jagelló út 58. majd költözés nélkül a Lékai J. tér 18. alatt) felnőttem, 1948-tól 20 évig. Fantasztikus hangjuk volt a hajnali csöndben!

l -> ly

@Rocko-: egye fene, elnézem! De egyel lejjebb Hams megmagyarázza, miért korhű, úgyhogy tulajdonképpen Te nyertél! :)

@Sam. Joe: hamster.blog.hu/2012/11/01/villamosok_koszorukkal
hamster.blog.hu/2012/11/02/villamosok_koszorukkal_a_raadas

@cyan: :)

@tehtube: ?

@cyan: Mint tudjuk, "Öreg az országút, de én nem!" :-)

Azok az esték októberben talán csak késő délutánok voltak…
A koszorús járatok pedig kímélték az utasok ruháját és (esetleg) testi épségét is; meg persze többen fértek fel így a kocsikra, abban a korban, mikor a Nagykörúton fürtökben lógtak az emberek a peronokról… Igaz, személygépkocsi még kevesebb járt arra - viszont buszok igen.