Bár a sztori kicsit hasonlít a bytomi 38-as villamoséra, most eltávolodunk a sűrűn lakott területektől, hogy pár pillantást vessünk a Balaton környékének - szerintem - legkevésbé "balatonos" attrakciójára, a balatonfenyvesi kisvasútra. Egy nagyon kis vasútra, ami a tónak hátat fordítva a Nagyberekbe szállítja az érdeklődőket, ahol... ahol megfordul és visszajön:
Ez a környék egykor a Balatontól túrzásokkal leválasztott lápos terület volt, amit hosszabb idő alatt csapoltak le. Az így kapott területen a mezőgazdasági termelés megindításához először lóvasút, majd a második világháború után 760 mm-es nyomtávú gépesített vasút épült. A hetvenes években csökkenő teherszállítás helyét a nyolcvanas évekre átvette a turistaforgalom, elsősorban a csisztapusztai termálfürdőé. Kompex turistaprogramok tömegeknek fürdővel, borospincékkel és folklórprogramokkal - volt gőzös is, meg minden.
Aztán 2002-ben a teherszállításra használt szárnyvonalak után a táskai és csisztapusztai vonalat is bezárták, maradt a somogyszentpáli szakasz. 2009-ben úgy tűnt, annak is annyi lesz, Jazzcoollal azért jöttünk ide. Tömegek helyett egy zötyögős utazást kaptunk, a hangulatról a vaskályha, és az üzem fénykoráról mesélő kalauz gondoskodott.
Bár elvileg volt (és van) valódi mozdonya a vasútnak, a szóló kocsihoz szerintem a "kötöttpályás cukiság" kategóriába tartozó C50-es jobban passzolt. Igaz, traktorszerű hangja inkább vicces, mint vasúti érzéseket keltő, de azért hangulatos utazás volt. Az persze zavart, hogy a vonal igazából sehova se visz; nehéz elképzelni, hogy turistaidényen kívül sok utasa legyen - pedig ez elvileg nem játékvasút, hanem hivatalos, államilag dotált közösségi közlekedési eszköz! Ráadásul egy ideig a MÁV utolsó vonala is volt, hiszen a MÁV-Start megalakulása után a személyszállítás átkerült oda, csak a kisvasutak maradtak "a" MÁV-nál - a kecskeméti és a nyíregyházi pedig épp akkoriban szűnt meg (azóta ez az üzem is a Starthoz került, bár nem tudom, ez a valóságban változtatott-e valamin). Úgy hallottam (valaki erősítse vagy cáfolja meg!), a somogyszentpáli vonal csak azért maradt meg, mert az ottani polgármester korábban valamilyen EU vagy ilyesmi támogatással elérte a felújítását, és ha már egyszer használható volt a vágány, inkább indítottak rajta napi néhány vonatot, mint hogy a kilométerekkel arrébb futó főútról kanyarították volna be a Marcaliból jövő buszt.
A 7-es út mellett, a "nagy" MÁV állomástól időben tisztességes távolságban fekvő (felüljáró vagy kerülőút: a már rég használaton kívül álló átrakó keskeny nyomtávú vágányai ugyan elérnek a nagyállomásig, de nem ott van a kisállomás, a hagyomány meg fontosabb, mint az utasok) végállomásra visszaérve már végképp elromlott az idő, de így talán hangulatosabb is lett az utolsó fotó. Be is ugrott, hogy tizenkét évesen Jugoszláviából hazafele jövet itt láttam először ezt az üzemet az autóból, és meg is döbbentem, hogy "de hát itt van a nagyvasút, minek ide kicsi?" :)
Mindenesetre érdeklődve várom, hogy mi lesz ezzel az üzemmel, mert valahogy úgy érzem, csak a somogyszentpáli vonal nem fogja eltartani. Nyitni kellene - újra! - a turizmus felé. De hogy erre vajon valakinek lesz-e pénze..?
Ez megy most