Jó lenne tudni, mitől függ az, hogy ki hol érzi jól magát. A környezetemben például majdnem mindenki dél felé indul, amint csak teheti, és bár nyilván nagy marha lennék, ha azt mondanám, hogy Toszkána csúnya, vagy hogy nem örülök, hogy jártam Görögországban, de én valahogy inkább az Alpoktól északra érzem jól magam. Persze ízlések és pofonok különböznek, de furának találom, hogy például Erfurt szinte teljesen hiányzik a magyarok tipikus úticéljai közül (nem csak én nem értem ám a dolgot). Persze hallani azért hallottunk róla, nem ismeretlen a neve, de a müncheni Oktoberfesten szerintem nagyságrenddel többen jártak...

A középkorból alaposan megkaphatja az ember a maga adagját itt, és nem ám úgy, mint Olaszországban, hogy mázsált áruként szállítják be a város szélén levő parkolóból a pénztárig - itt villamosjeggyel lehet közlekedni :)

Tulajdonképpen az is rejtély, egy ekkora városnak (kétszázezer lakos) hogy lehet ilyen nagy óvárosa. Mert kimondottan nagy: az ember csak sétál és sétál, és bár az épületek stílusa néha változik, mindig újabb szépségek várnak rá. Például a sok száz favázas házhoz képest...

... a XIX. században épült neogótikus városháza szinte már modernnek számít... de szép!

Sőt, a helyi "centrum áruház" se csúnya :) Igazából persze ez egy elég tipikus német áruház-kinézet a XX. század elejéről...

.... de elég jól passzol a környék polgárházaihoz. Német viszonylatban piszok nagy mázli kellett ahhoz, hogy átvészelje a második világháborút ez az épületanyag!

Eredetileg egy egész sorozatot szerettem volna csinálni Erfurtról, de ennek teljesen keresztbe tett a fényképezőgépem tönkremenetele (tudom, állandóan erről írok... de hát a legrosszabbkor jött), így csak pár képet tudok mutatni. Őszintén ajánlom mindenkinek, hogy ha a tágabban vett környéken jár, semmiképp se hagyja ki ezt a várost!