Újabb képmutogatással folytatnám közlekedési weboldalam 25 éves fennállásának ünneplését. Azt gondoltam, hogy jöjjön most valami más, mint Budapest. A szöveget ezúttal is telenyomtam linkekkel, tessék végigkattintgatni őket!

Budapest után Szeged a kedvenc magyarországi villamosüzemem. Míg a másik két vidéki villamosos városban (Debrecen és Miskolc) gyakorlatilag csak egy-egy kétvágányos fővonal élte túl a hetvenes éveket (utóbbi helyen kiegészülve az egyirányú vasgyári hurokkal), addig a Napfény Városában több is megmaradt, köztük két egyvágányos, kitérőkben keresztezős "mellékvonal" is.

Ráadásul az itteni tömegközlekedés a kétezres évek második felétől olyan fejlődésen ment keresztül, ami szerintem páratlan az országban: meglevő vonalak újultak meg, jó állapotú használt, majd vadonatúj járművek érkeztek, eltűntek a Bengálik, új vonal nyílt, és a körítés is korszerűsítve lett (megállók, jegyautomaták, utastájékoztatás, elektromos rendszerek). Ha Budapest arányaiban így fejlődött volna, a bécsiek hozzánk járnának okosodni.

Az említett két egyvágányozós "mellékvonal" a 3-as és 4-es volt. Amikor először villamosoztam Szegeden, előbbi még a Dugonics tér oldalából indult, a Tisza Lajos körút legbelvárosibb szakasza pedig - ahol akkor csak a 4-es járt - egyvágányos volt, lásd a fentebbi, 2001 júniusában még filmre készített képet. Ja, és a forgalom nagy részét Bengálik bonyolították le, Tatrák csak az 1-esen jártak, ott is csak szólóban.

A tömegközlekedési "nagyprojekt" végére a Tisza Lajos körúti pálya végig kétvágányos lett, a 3-as Tarján városrészig hosszabbodott (a fentebbi képen éppen arrafelé fordul), ...

... a belvárosi egyvágányos részből pedig olyan tömegközlekedési folyosó lett, melyen a villamosok együtt járnak a troli- és sima buszokkal. 2011-ben pedig a Bengálik is nyugdíjba mentek.

Szeged másik nagy vonzereje az volt, hogy nyitottak voltak nosztalgiamenetekre. Összehasonlításként: Budapesten a kétezres évek közepéig bizonyos évfordulókat leszámítva gyakorlatilag csak reprezentációs célból vagy rengeteg pénzért lehetett nosztalgiavillamosra szállni. Utóbbi drága volt, csak külföldi csoportok engedhették meg maguknak, előbbihez meg politikusnak vagy újságírónak kellett volna lenni. A két működő nosztalgiakocsit szó szerint rács mögött tartogatták. Szegeden viszont nem csak olcsón rendelkezésre állt például a 609-es pályaszámú, éppen akkor negyven éves Bengáli, de még át is számozták-táblázták abba az állapotba, ahogy 1962 és '64 közt Budapesten dolgozott!

A szegedi villamosközlekedés 2008-ban ünnepelte százéves fennállását. Ennek örömére néhány régi alkatrész felhasználásával megépítették az első villamoskocsijaik replikáját. Szerintem laikusként se kívülről, se belülről nem lehet megmondani, hogy nem eredeti.

Harmincvalahány alkalommal jártam ebben a városban, de a kedvenc látogatásom 2012 februárjának elején volt, amikor egy elég komoly havazást el sikerült kapnunk Jazzcool barátommal. Meseországgá változott az egész belváros.

Az előző képen a 3-as és 4-es vonalak Dugonics téri elágazásán láttunk egy rövid Tatrát, most pedig itt van egy csuklós Tatra a tarjáni végállomáson. A háttérben a Bengáli hótörőként volt jelen, utasokat nem szállított.

A már említett nagyprojekt keretében a kocsiszín is megújult (ilyen lett), de ez a kép még azelőtt, 2007 januárjában készült. Ez itt a telep hátsó része volt, ahova a villamosok leginkább meghalni jártak.

A háttérben néhány Rostockból és Berlinből származó Tatra is kivehető. Előbbiek hajtás nélküli pótkocsik voltak, de itt hajtottá építették át őket.

Szegedi este az Anna-kútnál, díszkivilágított fürdővel és telireklámos Bengálival. Mindig érdekesnek találtam, hogy míg Pesten a "reklámfestések" (igazából matricázások) kötelezően kihagyták a járművek elejét (ami szerintem rendkívül előnytelenül néz ki), addig itt és Miskolcon simán lematricázták az orrukat is.

És a végén valami egészen más: nem a tömegközlekedési nagyprojekt keretében, de a korábban elég kopott nagyállomást is felújították. Természetesen nyilvános vécéje is van, csak sajnos egy erkélyszerű rész két szélén. Márpedig a személyzet csak egy fő, aki vagy itt, vagy a másik oldalon van, úgyhogy a képen látható megoldáshoz kellett folyamodnia :)