HamPLÓ

És megjelent a folytatás is a comment:com-on:Újra vagy, Doki?

Tegnap meló után hazajövet szinte azonnal bedőltem az ágyba, és csak negyed órákra ébredtem fel, amikor éhes-szomjas voltam. Aztán ma reggel hatkor felpattant a szemhéjam, és nem bírtam visszaaludni. Kint sötétség, az eső kopog az ablakon... Már majdnem elkezdtem egy morgós…

Kiegészítésnek indult a Hogyvolt-hoz, önálló bejegyzés lett belőle a Comment.com-on: Tényleg, Ki vagy, Doki? Bevezetés a Classic Who-ba

Küldöm ezt mindenkinek, aki ki van akadva azon, ha januárban hideg van, és neadjisten még hó is hullik :) -> Ide kattintva elérheted az összes Égitársaság képregénykockát <-Ha meg ide kattintasz, semmi se történik.

Eh, itt az év első munkanapja (már hogy számomra), én meg a szokásosnál korábban felébredtem. Eszembe jutott, hogy biztos nem én vagyok az egyetlen ezzel az átlagosnál is erősebb "I hate mondays" érzéssel, de semmi erőt adó blogbejegyzés nem jut az eszembe. Helyette…

Azt javaslom, a mai napot kezdjük a világ számomra legkedvesebb motorhangjával: "Ő" a HA-SDF, pár évvel ezelőtt Budaörsön. Nemrég volt valami hasraülős balesete, azt se tudom, hogy azóta kikalapálták-e. Remélem igen, mert számomra különösen emlékezetes ez a masina: nem kevés évvel ezelőtt vele…

Sajnos nem volt lehetőségem nézni (ezért kérem, ne is spoilerezzen senki), de ma délután a BBC-n lement az utolsó Doctor Who rész a tizedik doktorral, David Tennanttel. Persze egy Time Lordnál ez nem gond, hisz regenerálódik, és már fenn is van a neten a tizenegyedik doktor…

Édesanyáméknak, mint annyi embernek a Kék bolygó ezen részén élők közül, az új év első nagy eseménye rendszerint a bécsi újévi koncert megnézése a tévében. Bevallom, engem Strauss-ék zenéje leginkább tejszínhabbal borított mézes marcipántortára emlékeztet, amit a tévéközvetítés még gejlebb élménnyé…