2025. november 9-én az őszi karbantartási vágányzár végén érdekes kísérletet végzett a BKV: a svábhegyi fogaskerekűre felküldött egy szakemberekkel és műszerekkel telezsúfolt modernizált Tatra villamost. Nem azért, mert nyolcvanas években gyártott villamosokat akarnak járatni a piros szerelvények helyett, és nem is azért, mert unatkoztak, de erről a részéről egyszerűen nincs kedvem írni, annyi zöldséget olvastam róla a neten. Ez a típus volt a legalkalmasabb a próbákhoz, hát ezt használták. Én csak néhány képet szeretnék megmutatni erről a ritka - még az is lehet, hogy egyszeri - alkalomról.

A próba a Szent János kórház feletti szakaszon kezdődött, itt próbálták ki, hogy a Tatra a gyakorlatban mennyire bírja az emelkedőt, és főleg, hogy hogy tud megállni, mert az az igazi trükk a meredek és csúszós pályán úgy felfelé, mint lefelé. Azért írtam, hogy "a gyakorlatban", mert előtte modellezték a körülményeket, és kevésbé meredek pályán kísérleteket is végeztek, tehát nem úgy mentek ki, hogy fogalmuk sem volt, mi fog történni. Az időjárás aznap ideális volt abból a szempontból, hogy nem volt ideális: a lombhullás bármilyen sínt csúszóssá tud tenni, mert a ráhaladáskor belőlük kipréselődő cucc rontja a tapadást. Szóval ha ilyenkor mozogni és megállni is tud a jármű, akkor gyakorlatilag bármikor tud mozogni és megállni.
Egyébként mielőtt még bárki bármit kommentel az ilyen üzemeltetés lehetetlenségéről: a 116 ezrelékes linzi Pöstlingbergbahnon tizenvalahány éve különleges rögzítőfékek nélküli villamosok közlekednek, melyek a városba beérve a sima villamosok közt mennek el a főtérig. A mi fogasunk "csak" 110 ezrelékes a legmeredekebb részén - ha ma építenék a svábhegyi vasutat, valószínűleg szóba se kerülne a fogasléc használata.

A próbamenet másik érdekessége a meredekség mellett az volt, hogy míg a fogaskerekű jelenleg a pesti tömegközlekedésben semmivel se kompatibilis 1500 voltos egyenárammal működik, a villamosnak csak 600-ra van szüksége. Eddig nem tudtam róla, hogy az áramellátást a teljes vonalon át tudják úgy kapcsolni, hogy ne a saját áramátalakítóról menjen, hanem a villamoséról a Széll Kálmán térről. A Tatra megérkezése előtt egy hagyományos fogaskerekű ment is egyet a csökkentett feszültséggel - állítólag látni lehetett rajta, hogy lassan halad, nekem nem tűnt fel.

Irtózatosan érdekes volt ezt a sárga tuját odafent látni! Sajnos nem tudtam elég helyen elkapni, mert a kondim nem tette lehetővé a vonallal nem kimondottan párhuzamos utcákon hegynek felfelé rohangászást. Pedig megpróbáltam, csak aztán úgy döntöttem, hogy nem akarom kiköpni a tüdőm, mert még szükségem van rá :)

A villamos végül az Adonis utcáig jutott fel. Hogy miért nem próbálkoztak tovább, arról több verziót is hallottam: az egyik verzió szerint a 600 voltból itt már csak 450 volt meg, ami nem tudott elég energiát adni a továbbinduláshoz. A másik változat az, hogy a megálló váltója olyan gazdagon meg volt kedve olajjal, hogy állandóan elpörgött rajta a villamos kereke. A fogaskerekűnél nem gond, ha a "futósín" csúszik, mert a fogak tartják meg a járművet, a villamos viszont csak a (szó szerint) sima kerekeire hagyatkozhat.

Az Adonis utcai visszafordulással nem ért véget a próba, állítólag egészen sötétedésig megcsúsztatós-fékezős kísérleteket végeztek az alsó szakaszon, különféle anyagokkal kenve a síneket. Az adatok kiértékelésén a BKV-sok és a győri egyetem szakértői vélhetően még sokat fognak dolgozni, előzetesen az derült ki számomra, hogy a Tatra fékrendszerén állítani kellene ahhoz, hogy optimálisan működjön ezen körülmények közt, de az adhéziós (súrlódáson alapuló) hajtás alapvetően működőképes (ahogy az amúgy tudható volt). Majd a jövő eldönti, hogy a most szerzett tapasztalatoknak lesz-e hatása a vonal jövőjére.
















Ez megy most