A hétvégi nosztalgiameneteken manapság a 2806-ost lehet legtöbbet látni, bár ugye legutóbb a 2624-et és a 611-et is megmutattam. Most a 611-es ritkábban látott tesóját, a beszkártos 1820-ast villantanám fel három kép erejéig:
Ahogy az ősszel lenni szokott, a fényekkel egyre több gond van: igazán szép napsütés már csak az első körben van, és akkor is el tud menni a nap, ahogy itt is láthatjuk :)
... már hogy a nevezett villamosvonalak közti összekötőszakaszon, ami a 42-es végállomásától kanyarog át az Üllői úton futó 50-esig. Ezen a vágányon manapság normál esetben nem jár semmi, bár régen létezett egy 41-es villamos (a mai 41-es akkor még HÉV volt), ami itt ingázott.
A közelmúltban elkezdték az 50-es vonal menti megállók egy részét a CAF-okhoz passzítani, ehhez viszont vágányzárra van szükség, így a járat jelenleg csak Villanyteleptől kifelé közlekedik, a villamosok pedig a 42-esen és ezen az összekötővágányon át jönnek-mennek a kocsiszínbe/ből. Bár fotóztam már ilyet nem is egyszer, most is meg kellett néznem egy kiállást.
Mondjuk a nap pont nem sütött, de ez azért volt jó, mert ilyenkor nappal szemben is lehet fotózni - igaz, hogy pont olyan rosszakat, mint nap felől :)
Régen itt, a Tulipán utcában volt a 42-es végállomása, ma csak az összekötővágány halad át ezen a 140 méteren, ...
Kedvenc svéd együttesem néhány órája kiadott egy újabb dalt a nemsokára megjelenő új lemezről: a Just a Notion címűt. A nóta minden, csak nem új, hiszen még 1978-ban felvették, aztán mégse került lemezre. Szerintem furcsa választás volt pont most megjelentetni, pláne kislemezként, mert eléggé a zenekar tingli-tangli korszakát idézi - de persze aki szereti a hetvenes évek "soft rockját", annak lehet, hogy tetszik.
Amit viszont sok rajongó szeretett volna hallani, az egy másik "Just"-tal kezdődő dal, a Just Like That lett volna. Ezt '82-ben írták a fiúk, de akárhogy rágcsálták, sehogy sem tetszett nekik a végeredmény, úgyhogy egy darabját áttették az Under Attack című, nagylemezen eredetileg nem megjelent számba, a maradékkal pedig megpróbáltak másvalamit kezdeni. Először megpróbálták lelassítva bettenni a Sakk (Chess) című musiceljükbe, de oda se illett, aztán odaadták a Gemini nevű svéd együttesnek. Eközben valamikor készült egy instrumentális verzió is. Később a Björn Again nevű tribute banda is feldolgozta, a kezdeti verzióhoz hű(bb)en, tempósabban.Végül majdnem bekerült a Mamma mia! musicelbe, de ott se volt jó helyen...
A dal (egyik) demója később bekerült az 1994-es Thank You for the Music box-set ABBA Undeleted című "erről maradtatok le" jellegű turmixába, lásd fent. Igazából nem itt volt először hallható a dal, mert annak idején feltörték Björn kocsiját, és elvittek belőle egy kazettát félkész dalokkal, köztük ezzel - ez az anyag természetesen hamar körbejárta a világot. Két verzió kerengett a youtube-on: egy líraibb, dalolással kezdődő ("na na na" jelzővel futott), és egy vidámabb, szaxofonnal kezdődő. Állítólag van egy harmadik is, azt ezek szerint elkerültem. Namármost két hete még mindkét általam ismert változat több példányban is fennt volt, ma viszont már csak utóbbit találtam meg. Illetve van még pár olyan mix, ahol az ABBA-s vokált másolták a Björn Again-féle változat zenéjére, illetve olyan is, ahol valaki saját maga elő adja elő a dalt, de azok nem számítanak :) A két fiú annak idején nagyon nem érezte jónak a számot, de én speciel sajnálom, hogy se az új lemezre nem került fel, se a youtube-on nem maradt fent, mert nekem tetszik, még akkor is, ha nyilván nem ez volt a szerzők csúcsteljesítménye. Persze joguk van leszedetni, hiszen ők írták, az ő tulajdonuk, azt csinálnak vele, amit ők akarnak, szóval szemrehányás nem érheti őket.
PS: Most látom, hogy nemsokára megjelenik még egy feldolgozás, de az se lesz az igazi a két eredeti lány hangja nélkül...
Múltkor voltak új villamosok, úgyhogy most inkább régiekről készült képeket fogok mutogatni, főleg a szívemhez meglehetősen közel álló 2624-esről:
Még most is hihetetlennek tűnik, hogy hazajött Amszterdamból ez a tuja, bár a 2-es vonalon kicsit stílusidegennek mondható, lévén sose közlekedett rajta. Igaz, a legtöbb helyen, ahol viszont járt (Váci út, Pacsirtamező utca), már nincsenek sínek.
Gyerekkorom jellegzetes villamosformája ez, bár akkoriban még nem vettem észre, hogy ez nem egy típus, hanem több, egymástól méretben és teljesítményben is eltérő. Egyszer ezer éve, az akkoriban még igencsak ritka nosztalgia villamosozások egyikén egy felszálló körülnézett a favázas, barna festésű 611-esen, amit már a nagymamája se láthatott eredetiben, és kicsúszott belőle, hogy "szép, szép, de nincs olyan sárga, ami az 59-esen járt?". Hát, ez majdnem olyan, és azzal ellentétben ez bárhova elmehet a mai vágányhálózaton is, úgyhogy ideális nosztalgia villamos.
Ezt a bejegyzést valószínűleg kevesen fogják értékelni, de sebaj, majd azt mondom, hogy magamnak írtam. Mostanában két olyan humorista is meghalt, akit nagyon szerettem, gondoltam, megemlékezem róluk.
Sean Lockot itthon valószínűleg senki se ismeri, kivéve azokat, akik - mint én - unalmukban gyakran ottfelejtették magukat az internet - vagy a szép emlékű BBC Entertainment - előtt, angol műsorokat nézve. Különösen a "panel show" néven ismert sorozatokra kattantam rá, és hirtelen nem is tudom, van-e ennek magyar neve. Alapvetően vetélkedőkről van szó, ahol humoristák/írók/színészek/celebek versenyzőként a nyeremények helyett inkább a szórakoztatásra koncentrálnak. Van kb. harminc angol humorista, aki vetésforgóban járja a csatornákat, ilyenekben szerepelve, Lock pedig közéjük tartozott, több műsorban is rendszeresen felbukkant. Amúgy elég belterjes társaság ez: jellemző, hogy aki szerepelt a QI-ban, az előbb-utóbb felbukkan a Mock the Weekben, a Would I lie to You?-ban, aztán meg a Sütimesterben...
Humorról alapvetően kár vitatkozni, hiszen ami nekem tetszik, az valószínűleg másnak nem jön be, és vice versa. Engem például a Csengetett, mylord?-tól és a Halló, Halló!-tól ráz ki a hideg, pedig hányan szeretik ezeket, szóval senki se írja meg kommentben, hogy "ez mind szar, nincs humorérzéked", mert úgyse fog érdekelni :) Mindenesetre az én egyéni ízlésem szerint elég jó a humorista-felhozatal ezekben az angol vetélkedőkben, Sean Lock pedig közülük is kiemelkedett.
Valahogy teljesen abszurd, ma divatos szóval "random" tudott lenni; sose tudta az ember, hogy mit hoz ki valamiből. Pedig semmi extremitás nem volt benne, egyszerűen csak teljesen hülye volt, jó értelemben. Na jó, egyszer amúgy angolosan átment 18+-osba, azt mindenki saját felelősségre nézze meg. Meg ezt is. Se. :)
A legjobban - szerintem - az 8 Out of 10 Cats Does Countdownban érezte magát, ami amúgy az 8 Out of 10 Cats nevű vetélkedő celebstábja által játszott Countdown, azaz egy másik vetélkedő. Ebben a műsorban nyerte meg például a "Répa a dobozban" című épületes különszámot. Mindig szétröhögöm magam azon, ahogy látszólag szabotálja a játékot, pedig igazából csak nyerni akar. Később aztán a visszavágót is megnyerte, szóval ennek az elég hülye játéknak ő az örökös bajnoka :)
A sok viccelődés közben komoly is tudott lenni. Legalábbis a "milyen gyászjelentést akarsz magadnak" kérdésre adott válasza ott helyben viccesnek tűnt, így utólag viszont igazságtalan, hogy nem az történt, amit mondott.
De hogy ne ilyen szomorúan emlékezzünk rá, nézzük meg inkább ezt a QI válogatást, ott se hazudtolta meg magát!
A Saturday Night Live-ról már sokszor írtam itt a blogban. Tizenöt-tizenhat éves koromban fedeztem fel magamnak az amerikai humoripar eme zászlóshajóját, és ilyen-olyan formában azóta is próbálom követni. Norm MacDonald ebben a műsorban lett ismert, itthon viszont szerintem csak azok hallották a hangját, akik eredeti nyelven nézik a Family Guy-t, amiben néha ő volt a Halál. A fentebb beágyazott jelenet szereplői közt ott van Robert Downey Jr. és a még fiatal Will Ferrell, szerintem mégis a bandavezért játszó MacDonald a legjobb benne. Az az "Oh no, that’s not good" zseniális, ahogy maga is röhög a jelenet abszurditásán :)
Pedig állítólag nem is szeretett jelenetekben szerepelni, az igazi lételeme az SNL kamuhíradója, a Weekend Update volt. És ott tényleg gyilkos volt... már hogy átvitt értelemben... egyesekkel ellentétben... mármint hogy mások szerint.
Mostanában újra elkezdtem villamosokat fotózni, főleg akkor, amikor van valami szokatlan téma. Például amikor a hűvösvölgyi vonalon pályát karbantartottak, és emiatt a 61-es és az 56(A) a Széllká téren fordult:
Hűvösvölgybe ugye nem mehet fel CAF (rövid a végállomás, és talán a Nagyhíd megálló is), de ha épp nem is kell, akkor miért ne tehetnének a két rövidített vonalra néhányat?
Itt egy másik alacsonypadlós, ezúttal 56A-ként.
A 19-esen normál esetben is közlekednek CAF-ok, magát a járatot viszont csak ideiglenesen terelték át a Duna-partról a Margit körútra valamelyik hétvégén.
Ahhoz sajnos messze nincs elég alacsonypadlós, hogy minden vonalra jusson belőlük, hétvégén viszont van annyi tartalék, hogy a 69-esre kerüljön néhány. Mit mondjak, a Laky Adolf utcai megálló nagyon nem így nézett ki még néhány éve!
Mert én speciel nem annyira, múlt hétvégén mégis kibuszoztam az Ikarus-találkozóra a ferihegyi Aeroparkba. Már tavaly (vagy tavalyelőtt? összemosódott az elmúlt két év!) is ki akartam menni, de lusta voltam. Hát most nem!
Mondjuk elég kiakasztó, hogy 2021-ben ilyen járművel kellett kimennem a reptérre. Pfujj :) Valamikor húsz éve már utaztam ezzel a Farossal, Kaposvár és Mesztegnyő közt. Ha akkor új lett volna, lassan már akkor is réginek számítana...
Az a lámpácska az egymással szembeni ülések közti asztalon szerintem zseniális. Amúgy teltház volt - még jó, hogy korán kiértem a buszpályaudvarra, ráadásul előre megváltott jeggyel, így még válogathattam a helyek közt!
Prágában járva mindig elgondolkoztam azon, hogy kellene egyet hajózni a Moldván. Például ezzel az 1940-ben épült lapátkerekes gőzössel.
A gőzös most augusztusban ugyan nem jött össze, de a hajózás igen, a Vyšehrad sziklái alatt áthaladó szakaszon ugyanis nem járt a villamos, viszont Výtoň megálló közelében át lehetett szállni a kieső szakaszt pótló vízi járatra.
Hozzáteszem, hogy ez nem akkora különlegesség, hiszen Pesten is volt már metrómegálló-pótló hajó, sőt, ebben a pillanatban is jár hídpótló járat. A jármű, amivel utaztunk, eredetileg 1978-ban épült, majd 2010-ben felújították. Alapjában véve egy étteremmel egybekötött városnéző hajó, bár az evéssel-ivással kapcsolatos funkciók nem működtek, a teljesen berendezett bárpult ott szomorkodott a sarokban.
Útközben elmentünk emellett a lapátkerekes gőzös hajótest mellett, melyről semmit se tudok. Vajon fel fogják valaha újítani?
Múlt hétvégén a síneket javították a Szabadság hídon, emiatt nem jártak villamosok a Kiskörúton. De nem maradtak üresen a vágányok, mert a vágányzár előtt átvittek pár régi és új villamost a Károly körútra, elvileg az Európai Mobilitási Hét tiszteletére, de szerintem inkább azért, hogy végre lássuk őket két ínséges év után :)
A 611-es természetesen nem volt meglepetés, hiszen az 1908-ban épített favázas kocsi 1987 óta a budapesti nosztalgia-közlekedés alapjárműve.
A CAF felbukkanása már meglepőbb volt, hiszen ez a jármű nem járhat rendszeresen a Szabadság hídon - üresen, egyedi engedéllyel viszont átcsoroghatott.
Több mint két éve írtam egy hosszút a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) járműveiről, ez a kép jó illusztráció lett volna ott, hiszen a rajta látható két sárga motorkocsi eredetileg ennek a cégnek a flottájához tartozott.
A 611-eshez hasonlóan 1987-ben helyreállított 436-oson azt láthatjuk, hogy hogyan néztek ki a BVVV villamosai az 1910-es években: az "L" sorozatú favázas kéttengelyest 1913-ban vásárolták.
Ma van húsz éve annak, hogy először felszállt a felújított Li-2-es. Lassan már a második életében is korosnak számít :)
Ez megy most