HamPLÓ

Vérfagyasztó hangok, ijesztő villanások a sötétségben? A budapesti vidámpark 2013-ban bezárt, de aki szeretne egyet utazni a szellemvasúttal, annak csak fel kell szállnia az esti tapolcai vonatra a Déliben, és reménykednie, hogy ugyanazt a halberstadti kocsit fogja ki, amit én múlt pénteken. Indulás után először alulról jöttek viccesen halálhörgő hangok (talán a forgóváz nem akart forogni?), majd a szakasz egyetlen addig többé-kevésbé világító lámpája fokozta a hangulatot stroboszkóp jellegű működésével. A feszítő hörgés-zörgés egyenesben haladva szerencsére megszűnt, majd az út egy részén a lámpák is rendesen világítottak, csak a Balaton északi partján köszöntött megint be a sötétség. Ami utastérileg nem zavart volna, de akkor ment el a világítás, amikor kimentem a kétbetűsbe: magamra csuktam a zárat, hirtelen klatty, töksötétség. Csak a lehúzás gombja világított a fülkében. Hiába, utazni mindig kaland :)

A Budapesti Helyiérdekű Vasutak (BHÉV) 5-ös pályaszámú gőztramway mozdonya (MÁVAG, 1888) számos közbenső állomás után ma a karintiai Historama múzeumban lakik - és néha kimegy a hegyek tövébe pöfögni egy sort:

To be continued... :)

Az őszt a magam részéről a csillagászoktól eltérően nem az őszi napéjegyenlőségtől számítom, sőt, a MÁV-val ellentétben nem is augusztus utolsó hétvégéjének elmúlásától, hanem a Badacsony - Szigliget - Balatongyörök - Balatonmáriafürdő hajójárat utolsó menetétől. Ez idén szeptember 27-én volt.

A fotón a járatot csináló Keszthely vízibuszt láthatjuk az utolsó érkezés után Fonyód felé távozni, már utasok nélkül. Az aggasztóan alacsony vízállás is elég jól megfigyelhető, az előtérben ugyanis egy strandnak használt öböl sekély vizét kellene látnunk, nem a tó fenekét...

Kedvenc vízibuszom a Badacsony sziluettje előtt. Jól kivehetőek a hajó vezérpálcáján az utolsó menet tiszteletére kirakott virágcsokrok is. Igazából itt fotózgatás helyett már indulnunk kellett volna a vasútállomásra, hogy le ne késsük a vonatunkat, de nem bírtam otthagyni ezt a látványt, úgyhogy utána igencsak szedtük a lábunkat. A vonat végül pont annyit késett, hogy kicsit még várnunk is kellett :) Ehhez a vízibuszhoz a motorhang is hozzátartozik, úgyhogy videóztam:

2026. október 24-25-én retró napokat tartottak a szentendrei HÉV vonalán, ennek során egy M.X ("em tíz") szerelvény is közlekedett normál forgalmi kocsiként. Első ránézésre ugyan sokaknak úgy fog tűnni, hogy ilyenek járnak itt mindig, de nem, ez a régebbi típus jó ideje már csak Ráckeve felé bukkan fel, a többi vonalon a kicsit újabb M.Xa ("em tíz a") sorozatot láthatjuk. Az utazási komfort persze tök ugyanaz, de egy közlekedésbarátnak kicsit mégis más :) De ugyanazok a hangok is: a lassújárású marokcsapágyas hajtás régimódi búgása és az elektromechanikus kapcsolómű csattogása. Ha már ott voltam, megörökítettem ezeket:

A videó feliratozásában említem, hogy ez a csattogós kapcsolórendszer egy háború előtti német megoldás háború utáni utángyártása. Konkrétan a berlini S-Bahnra gondolok, ezen a régi videón számos zaj ismerős lehet a budapesti HÉV-en gyakran utazók számára:

Idén befizettem a startra indított sétahajóra, így szinte karnyújtásnyi távolságból néztem, ahogy a nézőket és sajtót szállító hajók felállnak, a rendőrök hátrébb terelik a túlságosan közel kerülő nézőket, aztán hirtelen kilő a mezőny. Felirat is van hozzá:

A videó közvetlen folytatása itt látható, a rákövetkező majdnem két nap néhány pillanatával együtt. Egy vitorlázó ismerősöm mondta, hogy végigcsinált már pár Kékszalagot, de ez volt az eddigi legdurvább. Nappal hatszáz fok, szélcsend, éjszaka szúnyoginvázió, meg persze szélcsend. Ezt persze itt, az induláskor még nem lehetett sejteni, mert úgy lőtt ki mindenki, mint a rakéta...

Egy augusztusi délelőtt felbuszoztunk a Mátrába. A kirándulás csúcspontja (is) a Kékestető volt, de némi kisvasutazást is beleterveztem a napba. Gyerekkoromban rendszeresen őszöltünk (novemberben mégse nyaral az ember!) Mátrafüreden, de soha nem kisvasutaztunk. Volt, hogy odamentünk a végállomáshoz megnézni, mikor jön, de soha nem jött! Egészen 2011-ig kellett várnom arra, hogy síndöcöghessek egyet a Mátra alján, igaz, akkor gőzmozdonyvontatással. Most a dízeles verziót is kipróbáltam végre:

Bár az elmúlt két hétben nagyon kicsit (maximum 1-2 centit) emelkedett a Balaton vize, azért a nyári állapotokhoz képest még így is feltűnően nagyot nőttek a szárazra került területek a part mentén, elsősorban a déli oldalon.

Többek közt a fonyódi kikötő melletti strand is nagyrészt szárazra került 2026 október közepére. Szárazon álltam a móló mellett (sőt, igazából alatta), de szerencsére a földnyelv másik oldalán eléggé ki volt kotorva a kikötő ahhoz, hogy a Tomaj katamarán ki tudjon futni a nyílt vízre.

Furcsa volt ebből a szögből figyelni ezt a bazi nagy masinát! Eleve nincs hajó formája, szóval aki nem tudja, hol járunk, simán azt hiheti, hogy egy csúnya vonatot lát balról jobbra haladni valami töltésen :)

... már hogy Balaton-part. A videóhoz kiadós magyarázó feliratozás tartozik, amit a "CC" gombbal lehet bekapcsolni - már ha nincs eleve bekapcsolva. Aki nem szereti a modern mozdonyokat, az egy Nohabot is láthat az összeállításban. De persze az is, aki szereti őket :)

A Füred katamarán utolsó tervezett menete után ott maradtam még kicsit beszélgetni a hajó mellett, amikor egyszercsak megjelent a kikötő bejáratában ez a fehér szépség:

2026 szeptemberében a Keszthely már csak hétvégéken járta a Máriafürdő - Györök - Szigliget - Badacsony (és vissza) utat, hétközben Fonyódon pihent. Most vasárnap volt, úgyhogy Máriafürdőről rögtön át is jött ide. Még jó, hogy a katamaránról nem rohantam azonnal a vonathoz :)

Semmi extrát nem csinált, csak odamanőverezett a rendőrmólóhoz és kikötött, na de milyen szép motorhangja volt mindeközben!

Csípem ezt a hajót, mondtam már? :)