HamPLÓ

A tegnapi bejegyzés folytatása: egy héttel később a Siófok katamaránnal csináltunk egy Keszthely - Badacsony menetet, és az alacsony vízállás ekkor még durvább volt. Először csak az tűnt fel, hogy milyen látványos sárcsíkot hagyunk magunk mögött Szigligetről kifele menet, aztán az, hogy a motorok pörögnek, de alig mozgunk, még később pedig az, hogy a motorok teljesítménye néha fel-, néha lepörög. A végén aztán mélyebb vízbe érhettünk, mert rendesen felpörögtek a motorok, és végre fel sikerült venni a szokásos tempót. Érdekelne egy szakértő elemzés, hogy pontosan mit látunk-hallunk! Érzésem szerint nem sok híja lehetett annak, hogy fennakadjunk valami púpon, az egyik hajócsavar meg belemászhatott valamibe, ezért levették a gázt, és azt az oldali Z-hajtást körbejáratták párszor, hogy leverje magáról a szennyeződést. Mindent elmond a helyzetről, hogy egy héttel később ugyanez a járat nem állt meg Szigligeten, egyszerűen kihagyta az oda betérést, a másik járaton közlekedő kisebb szovjet hajó viszont még bement oda. Ez a víz ennek a nagy hajónak már kevés...

2026-ben a nyári főidényben a szombat reggeli Keszthely - Badacsony járatot mindig valamelyik régi katamarán járta - ezen a konkrét napon a Badacsony. Én Balatongyörökön szálltam fel, odáig a Keszthely vízibusszal jöttem, amit láthatunk is távozni a mindjárt következő videó elején.

A régi katamaránok eleve lassúak erre a járatra, de most az alacsony vízállás miatt kicsit beljebb is kellett menniük a mélyebb víz felé, úgyhogy jelentős késésünk lett.

Jó csúnyán felkavartuk így is az iszapot magunk alatt, a hajócsavarok igazából nem vízben, hanem laza sáros vízben forogtak... A videóhoz magyarázó feliratok tartoznak, a "CC" gombbal lehet bekapcsolni őket:

A 2026-os balatoni retróhétvége első napján retró expressz közlekedett Budapesttől Tapolcáig, én meg Kelenföldtől Badacsonytomajig ott utaztam a komfortkocsiban rögtön a két (!) mozdony mögött. A videóhoz kiadós mennyiségű magyarázó felirat tartozik, amit a "CC" gombbal lehet bekapcsolni - már ha nincs eleve bekapcsolva:

Az év egyik legkülönlegesebb hangulatú estéje volt, amikor a Bartók Béla út feletti régi vasúti hidat kitolták a helyéről. Sajnos a balatoni retró szombatról érkeztem oda, pár órával később pedig indultam vissza a balatoni retró vasárnapra, ezért nem tudtam végignézni az egészet, viszont a tolások szünetében annyi buszt videóztam, mint addig soha egyetlen este alatt. A híd mozgatását végző SPMT (önjáró moduláris szállító) számára jó félméteres földréteget hordtak az úttestre, a tetején acéllemezekkel, amin a villamos nyilván nem tudott volna átmászni :) de a buszok meg tudtak küzdeni az akadállyal:

Tanulságos volt, például így tudtam meg, hogy járnak csuklós BYD villanybuszok a városban, mert amúgy soha nem figyeltem volna fel rájuk...

Nem tudom, miért, de ezt a Railjetet másfél hete a megszokott közepesen új nyugati villanymozdony (ÖBB Taurus) helyett egy jóval idősebb nyugati villamozdony (MÁV 431 165, leánykori nevén V43 1165) vontatta. Tudom, utóbbit  a Ganz-Mávag és a Ganz Villamossági Művek gyártotta, de a "50-Hz-Arbeitsgemeinschaft / Groupement d’Étude d’Électrification Monophasé 50 Hz" csoport licensze alapján, tehát tulajdonképpen annyira magyar, mint az osztrák licensz alapján gyártott Traubisoda :)

Az elmúlt hetekben munka után többször kimentem megnézni az ideiglenesen városunkban állomásozó dunai szigeteket, de persze a vízi közlekedést is figyeltem. A szállodahajók szinte teljesen eltűntek, csak néhány ragadt a pesti oldalon, teherhajókat is ritkán lehetett látni (fel-felbukkantak, de alig voltak megpakolva), a városnézők viszont úgy pörögtek-forogtak, mintha minden rendben lett volna, legfeljebb nem kötöttek ki mindenütt, ahol szoktak.

Ilyen volt a "Margithíd-sziget" a BKV hajójáratról nézve. Ahogy az előtérben látható, elkezdett a normál pillérek alapja is kilátszani a vízből.

A Kisfaludy műgőzös szorgalmasan járkált fel-alá. Tavaly szerintem nem használták a kéményébe épített füstölőt, most viszont igen. Nem tudom, hogy ez mit pöfög ki magából, de szerintem valami sűrűbbet, mint a valódi füst és gőz, mert szétoszlás helyett egyben marad, mi több, hátszélnél a hajó maga előtt tolja a csíkot, lásd a fentebbi ábrát :)

"Új" kedvencem, a nagy visszatérő Bakony ex-csavargőzös is egész délután mozgásban volt. A fedetlen fedélzet most sokkal kevésbé lehetett vonzó hely, mint tavasszal.

A Hullám érdekes szerzet: 1980-ban jött, de testvéreivel ellentétben őt nem a Mahart vásárolta, hanem a Országos Vízügyi Hivatal. Azóta persze már ő is rég az idegenforgalom szolgálatába állt.

Tavaly véletlenül botlottunk bele Balatonfüreden egy oldtimer találkozóba, melynek számomra az amerikai batárok voltak a legemlékezetesebb résztvevői. Idén direkt mentünk oda, és bár most nem az "amcsi verdák" tetszettek a legjobban, azért pár kockát rájuk is kattintottam.

A történelmi és egyéb részleteket majd a kommentszekció elmondja, de szerintem ez az egyik legamerikaiabb autó ever: a Chervrolet Bel Air. Nem a legszebb (mert az a Mustang), nem is a legjobb, de ha egy filmben mutatnak egy ilyet, amint beállnak vele egy autósmoziba, azonnal el tudod helyezni, hogy hol és mikor járunk térben és időben.

Belülről is pont olyan visszafogott, mint kívülről :) 

Érdekes módon oldalról nem erőszakos, valószínűleg itt az aerodinamikával is foglalkoztak, nem csak a díszítéssel. Tudom, van, aki már azért kikergetne a világból, mert ezzel azt mondom, hogy más szögből erőszakos kinézetű autó, de szerintem tényleg az. Erőből, méretből, díszítésből akar lenyűgözni, nem kifinomultságból. Nincs ezzel semmi baj, csak rám ilyen hatással van.

A Bel Airre azt írtam az előbb, hogy a legamerikaiabb autó ever, és ez itt egy másik legamerikaiabb autó ever :) Elvileg ez egy Buick Super 1946-ból. Ha valaki esetleg nem tudta addig, ki nyerte meg a háborút, itt volt a válasz: egyrészt az az ország, amelyik ekkora autókat gyártott, de főleg az az ország, ahol az ekkora autókat meg is tudta venni valaki.

A "Buick Eight" felirat arra utal, hogy a gépsárkányt...

Az Ínség-szikla XI. kerületiként számomra mindig csak egy nem különösebben érdekes természeti jelenség volt. Túlzásnak tűnt a neve, hisz nem sziklának nézett ki, csak néhány vízből kilógó kőnek, már, amikor épp látszott belőle valami. Hát, ez most megváltozott: majdnem akkora félsziget van a helyén, mint a Margit-híd középső pillérjénél levő!

Ma nagyon meg akartam nézni a múltkori videó óta még tovább apadt Dunát, de rohadt lusta voltam nem jött össze, úgyhogy itt van még egy videó a hét közepéről. Feliratozással, meg minden:

Tudom, hogy azóta tovább apadt a víz, de nekem nem volt időm kinézni, mindenesetre 2026. július 28-án a Duna vízállása megdöntötte az addig mért legalacsonyabb értéket. A szállodahajók nem jutottak el Pestre, a kirándulóhajók nem tudtak Szentendére és a Duna-kanyarba feljutni, a Margit híd középső pillérje körül viszont hatalmas volt az élet. A videóhoz kiadós magyarázó felirat tartozik, amit a "CC" gombbal lehet bekapcsolni - már ha nincs eleve bekapcsolva.