HamPLÓ

Már majdnem négy hónapja, hogy megnéztem a szerintem kimondottan rosszra sikerült hetedik részt, és azóta se akartam újra megnézni. Ennél biztosabb jele nem is lehetne annak, hogy úgy volt rossz, ahogy volt - még a Baljós árnyakat is megnéztem legalább háromszor-négyszer a moziban, mert magamba…

Jól fejlett tériszonyom ellenére imádom a kilátókat: gyakorlatilag mindegy, hogy tévé- vagy templomtoronyról van szó, ha valahova fel lehet menni, már állok is be a pénztárhoz :) Tavaly viszont nem nagyon nagyon nem volt szerencsém Berlinben. Először is nem tudtam, mikor fogok…

Február elején sétáltunk egyet családilag a Palotanegyedben, ahol szerintem már évek óta nem jártam. Az az érzésem, hogy bár még bőven van mit renoválni a jobb sorsra érdemes környéken, a hangulat határozottan javult. Paloták, paloták mindenütt: balról a Gschwindt-palota lóg be a képbe, középen a…

Január elején két vagy három napra tél lett, még ha nem is 1987-es jelleggel - naná, hogy ki kellett mennem a városba meló után! Hatodikán - az utolsó üzemnapján - ráadásul a Fényvillamost is el akartam kapni, de nem a szokásos helyek egyikén, úgyhogy a Közbálnánál táboroztam le. Sajnos nem volt…

Kicsit túlfeszítettem a fonódóval való foglalkozást: az üzembe helyezés előtt extra tempóban csináltam meg az építéséről szóló oldalakat, az első nap előtti este kint fagyoskodtam a városban, hogy elbúcsúzzam a 86-os busztól, aztán az első két üzemnap nagy részében is…

Tegnap poppereskedtünk egyet a blogban, ma meg rock'n'rollozunk, Lemmy emlékére. Bár meglepően sokan írtak a haláláról, nehezemre esne nem csatlakozni; nem azért, hogy hátha megszerettetem ezt a rétegzenének nevezhető jelenséget azokkal, akik más műfajokat kedvelnek, hanem azért, mert egy nem…

A minap meglehetősen retró hangulatban egy ezeréves kazettát hallgattam, és megállapítottam, hogy bár nem szeretem a Status Quo-t, az In the Army Now ma is tetszik: Mindig is furcsának találtam, hogy ez a szám mennyire más, mint az, amit a Status Quo-tól várnék. Persze igazából nem ismerem a…

A szokásos Fényvillamos-vadászat során decemberben elakadtam a Kossuth Lajos téren: az Országház új díszkivilágításával amúgy se tudok betelni, most azonban a látványt még különlegesebbé tette a magasban gomolygó köd: A villamosok fotózáshoz kimondottan nagy segítséget jelentett a fényt ezerfelé…

Annyit írtam Berlinről az utóbbi években, hogy ideje végre arról is írni, hogy miért írok annyit róla. Nem lesz történelemóra, nem akarok semmilyen attrakciót, régi vagy új épületet rábeszélni senkire, inkább csak megpróbálom körbeírni, miért a német főváros szerepel a legtöbbet a blogban Budapest…

Még 2014 novemberében bohóckodtam egy sort a bevízszintezhetetlen, a legkisebb széltől is beremegő, de legalább a hátizsákban elférő műanyag állványocskámmal, meg a zsebkamerám fél centis, hideg kézzel működtetve állandóan csúszó zoom-gombjával. Alapvetően persze a városban gombolygó ködöt fotózni…