Gyerekkoromban nem igazán értettem a "szabadkikötő" szó jelentését, hiszen mi értelme lenne egy olyan kikötőnek, amit nem szabad használni? Persze hajózós-kalózos könyvekben olvastam vesztegzár alatt állókról, de azért éreztem, hogy valami másról lehet szó :)

Tavaly kezdett el újra foglalkoztatni a dolog, amikor Rocko kolléga arról panaszkodott, hogy munkába menet állandóan útját állják Csepelen a kikötő felé tartó, vagy  éppen onnan induló tehervonatok. Én addig azt hittem, a kikötő már nem is működik (a HÉV-ből nézve az ember főleg parlagon heverő területeket lát, illetve üres teherkocsikat), úgyhogy gyorsan kontaktot próbáltam találni, hogy megnézzem, mi van odabenn. Az derült ki, hogy bár a hajózás (a hajón való szállítás) szerepe viszonylag kicsi, az 1928-ban megnyitott csepeli szabadkikötő ma is működő átrakó (vasúti-közúti) és tárolóhely, elsősorban konténeres forgalommal. Sőt, ez a szerepe fejlődik is, ottjártamkor például még talán át se volt adva egy EU-támogatással frissen épült jókora új tárolóterület. Szóval, ha nem is jutottam sokkal közelebb a "szabadkikötő" szó jogi értelmezéséhez, egy fejlődő ipari létesítményt volt lehetőségem meglátogatni, bár kicsit szerencsétlen módon pont  szünnapon.

Kikötővárosokban játszódó krimik és akciófilmek kedvelt helyszíne a konténerterminál. Valami ilyesmit vártam Csepeltől, és ahogy az a képen látható, találtam is:

A fémdobozok tetején futkosó gengszterek, illetve a köztük egymást üldöző autók szerencsére elmaradtak, viszont a gabonatárház háttérben látható épülete még hatásosabbá tette a látképet. A nyolcvanvalahány éves létesítmény a kikötő legfeltűnőbb építménye, és bár már műszaki emléknek számít, még mindig használják. Egyszer - jobb szögből sütő nap mellett - szívesen körülnéznék a tetejéről!

Ha az ember imádja a nagydarab gépeket, akkor az ilyen konténerdarukat is imádnia kell :) A látogatásom (sajnos) olyan napra esett, amikor se hajós, se vasúti átrakodás nem folyt, úgyhogy nem tudom megmondani, hogy ezt a szép darabot mennyire használják...

A konténerek mozgatását jórészt ilyen gumikerekű Kalmarokkal végzik. A képen egy kisebb Kalmar látható, a nagyobbik ugyanis annyira tetszett, hogy körbejártam, felmásztam a vezetőfülkéjébe, megnéztem munka közben - csak lefotózni felejtettem el :I

Ha jól emlékszem, öt "emelet" magasságig halmozhatják fel a rendelkezésre álló eszközökkel a konténereket. Mindezt meglepő könnyedséggel! A kikötőmedencéknél sem a hagyományos, sem a Ro-Ro kiszolgálásúaknál nem volt mozgás, így inkább a sínek irányába indultunk tovább:

Vasútmán énem számára fontos volt a belső "rendezőpályaudvar" megtekintése, és még így, üzemszünetben is tetszett a pihenő mozdonyok sorfala. Öt vagy hat mozdonyt számoltam össze: vegyesen MÁV-os és iparvasúti jelzésű Gokartok, Dacia és Zetor.

Az egyik medencében állt egy üresnek tűnő bárka, mellette parkoltak ezek a konténerszállító iker-teherkocsik. A távolban álló daru - kókatagságából ítélve - vélhetően már használaton kívül áll.

Néhány lassan múzeumi korú konténert is láttam, mint ami itt fentebb is látható, de voltak dögösebbek is, önellátó (agregátoros) hűtőrendszerrel.

Még meg kell említeni, hogy a telep tiszta és rendezett képet nyújtott, gondozott virágágyásokkal és bokrokkal. És ez a tábla is szokatlannak tűnt ahhoz képest, hogy egy ipari létesítmény közepén találkoztam vele.

A látogatás megszervezéséért köszönetet szeretnék mondani Koller Andornak!